A határozat elvi tartalma: Nem lehet szabályszerűnek tekinteni az idézést, ha a terhelt ténylegesen nem is tartózkodik az adott címen, viszont eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy tartózkodási helyét bejelentse, és ennek ellenére az idézését nem az általa megjelölt címre kézbesítik. Ebben az esetben a bíróság olyan személy távollétében tartja meg a tárgyalást, akinek a jelenléte a törvény szerint kötelező. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.197/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: rongálás vétsége és más bűncselekmények Terhelt(ek): Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 16.B.33.181/2016/70., ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 22.Bf.11705/2019/16., ítélet, nyilvános ülés,
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rongálás vétsége és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 22.Bf.11705/2019/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a törvényszéket új másodfokú eljárásra utasítja. Elrendeli a terhelt által eddig megfizetett 60.000 (hatvanezer) forint pénzbüntetésnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a terhelt részére. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria 3.Bfv.197/2021/8 2 I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- szeptember
- napján meghozott 16.B.33.181/2016/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki rongálás vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], garázdaság vétségében [Btk. 339. §
(1)bekezdés] és lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül 75 nap elzárásra és 130 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.500 forintban állapította meg, így mindösszesen 325.000 forint pénzbüntetést szabott ki. A kiszabott pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett. Kötelezte a terheltet arra, hogy a magánfél részére fizessen meg 280.000 forint kártérítést és annak kamatát. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről, továbbá eljárási illeték megfizetésére kötelezte a terheltet. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. szeptember 15. napján jogerős 22.Bf.11705/2019/16. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét – a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásának módjával és a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezés, a kártérítés megfizetésének határideje, valamint az eljárási illeték megfizetése vonatkozásában – megváltoztatta. II. [3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Fővárosi Törvényszék 22.Bf.11705/2019/
- számú ítéletének hatályon kívül helyezése és a törvényszék új eljárásra utasítása érdekében. [4] Indokai szerint eljárása során a Fővárosi Törvényszék a Be.
- §
(1)bekezdés d) pontjában írt hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést vétett, mert a másodfokú nyilvános ülést olyan személy távollétében tartotta meg, akinek jelenléte a törvény szerint kötelező lett volna. A törvényszék ugyanis a terheltet nem az általa korábban – még az elsőfokú eljárás során – bejelentett lakcíméről idézte, hanem olyan címről, ahol már évek óta nem tartózkodik. Álláspontja szerint a terhelt idézése nem volt szabályszerű, így a nyilvános ülés megtartásának a távollétében nem lett volna helye. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.253/2021/2. számú, a Be. 657. §
(2)bekezdése alapján tett nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta. [6] A Kúria a
- február
- napján meghozott Bfv.III.197/2021/
- számú határozatával a kiszabott elzárás büntetés végrehajtását felfüggesztette, a részben már megfizetett pénzbüntetés és a terhelt terhére rótt bűnügyi költség végrehajtását félbeszakította. III. [7] A felülvizsgálati indítvány alapos. [8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
- § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.197/2021/8 3 [9] A Be.
- §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint ilyen eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [10] A Be. 599. §
(5)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban a fellebbezés akkor bírálható el nyilvános ülésen a vádlott távollétében, ha idézése szabályszerű volt. [11] A Be. 132. §
(1)bekezdése szerint a postai úton történő kézbesítés akkor szabályszerű, ha a kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette. [12] Ehhez képest kisegítő szabályként a Be. 132. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja a terheltre vonatkozóan kézbesítési fikciót állít fel azokra az esetekre, ha a postai úton kézbesített ügyirat átvételét megtagadja vagy nem vette át és az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Ezekben az esetekben az a közös, hogy a terhelt tudomást szerez (vagy tudomást szerezhet) a hivatalos küldemény érkezéséről, de ennek ellenére nem kívánja azt átvenni. [13] Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy nem lehet szabályszerűnek tekinteni az idézést, ha a terhelt ténylegesen nem is tartózkodik az adott címen, viszont eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy tartózkodási helyét bejelentse, és ennek ellenére az idézését nem az általa megjelölt címre kézbesítik. [14] Jelen ügyben erről van szó. [15] A terhelt még az elsőfokú eljárás során – nyomban a vádirat kézbesítését követően – bejelentette, hogy tartózkodási helye megváltozott, új címeként a számot jelölte meg. Tartózkodási helyének megváltozását az elsőfokú bíróság – az ügyviteli szabályoknak [Beisz. 83. §
(3)bekezdés b) pont] megfelelően – az iratboríték második oldalán rögzítette. [16] Ezt követően a kerületi bíróság e címre kézbesítette számára a nyomozati iratok másolatait és a védő kirendeléséről rendelkező végzést (10.B.33.181/2016/
- szám), az ügyhöz egyesített ügy vádiratát (10.B.33.181/2016/
- szám), a szakértőt kirendelő végzést (10.B.33.181/2016/
- szám), a szakértői véleményt (10.B.33.181/2016/
- szám) és a szakértő díját megállapító végzést (10.B.33.181/2016/
- szám), illetve a terheltet több ízben e címről idézte a tárgyalásra (10.B.33.181/2016/9., 22.,
- és
- szám). A felsorolt iratokat – két esetet kivéve – a terhelt személyesen vette át. [17] Ehhez képest a másodfokú bíróság egyetlen alkalommal sem kísérelte meg hivatalos irat kézbesítését a terhelt által bejelentett címre. A
- március
- napjára kitűzött nyilvános ülésre szóló idézést a törvényszék a terhelt számára a címre kézbesítette, amelyet a terhelt személyesen átvett. E nyilvános ülést azonban a törvényszék elhalasztotta. [18] A
- szeptember
- napjára kitűzött nyilvános ülésre a törvényszék a terheltet ismételten a szám alól idézte, amely „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. Erre figyelemmel a nyilvános ülésen a törvényszék megállapította, hogy a terhelt idézése szabályszerű volt. [19] Megjegyzi a Kúria, hogy a nyilvános ülés határnapja előtti napon beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok között a terhelt érvényes lakcímeként is szerepel (22.Bf.11705/2019/15I.). [20] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a terhelt idézése a Fővárosi Törvényszéken
- szeptember
- napján tartott másodfokú nyilvános ülésre nem volt szabályszerű, arról a terhelt önhibáján kívül nem tudott. [21] Így a nyilvános ülés megtartásának a Be.
- §
(5)bekezdése alapján akadálya volt, azt a törvényszék olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a jelenléte a törvény Kúria 3.Bfv.197/2021/8 4 értelmében kötelező [Be. 608. §
(1)bekezdés d) pont]. Ezáltal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult (BH 2019.100). IV. [22] Ekként a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Be. 663. §
(2)és
(4)bekezdése alapján, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [23] A Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a pénzbüntetést, valamint a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. [24] Ezért a Kúria elrendelte a terhelt által a rendelkezésre álló adatok szerint eddig megfizetett pénzbüntetés mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését. [25] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A Kúria Bfv.III.197/2021/
- számú végzése
- július
- napján véglegessé vált. Budapest,
- július
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző