Gf.30184/2022/7 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Amennyiben tételes pontosságú szakértői számítással nem határozható meg a csak részteljesítést nyújtó alvállalkozó felperes díja, úgy a bíróság a szakértői becslés alapulvételével a per egyéb adatai, körülményei szabad mérlegelésével, belátása szerint állapíthatja meg az alperesi fővállalkozó marasztalásának összegét. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.184/2022/

1. A felperes: felperes neve Kft. (felperes székhelye) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Neuheiser Romuald Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Neuheiser Romuald ügyvéd; ügyvédi iroda címe) Az alperes: alperes neve Kft. (alperes székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Ács és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ács Balázs ügyvéd; ügyvédi iroda címe) A per tárgya: Vállalkozói díj megfizetése és egyéb követelés érvényesítése Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Törvényszék 7.G.40.012/2022/
2. A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: Az alperes, 7.G.40.012/2022/
3. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.184/2022/7 2 ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 150 000 (egyszázötvenezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás [1] Az alperes és a C... Zrt. közös „konzorcium neve” konzorciuma pályázati úton nyerte el a ....-....../.../..-....-... számú projekt neve Projekt tervezési és kivitelezési munkálatainak elvégzését a FIDIC Sárga Könyv feltételrendszere szerint. A konzorciumvezető
4. május
5. napján szándéknyilatkozatot adott ki, amelynek értelmében a víztisztító technológiával összefüggő előkészítési, tervezési, beszerzési és megvalósítási munkálatok koordinálási feladataival a felperest bízza meg. [2] A
6. október
7. napján megkötött vállalkozási szerződés alapján az alperes megrendelte a felperestől a projekt neve Projekt kivitelezési helyszínein (település 1 neve, település 2 neve, település 3 neve, település 4 neve, település 5 neve, település 6 neve, település 7 neve, település 7 neve) a vízkezelő komplett beszabályozását, a próbaüzem lefolytatását és a technológia igazolása érdekében egy kisminta kísérlet elvégzését. A szerződés
8. pontja szerint a teljesítés helye: „A projektben résztvevő települések vízműtelepei” A felperest megillető vállalkozói díjat a következők szerint határozták meg: Kisminta kísérlet üzembe helyezése Próbaüzem indítása: első visszamosás, aktiválás Próbaüzem lebonyolítása víz, energia, vegyszer, kezelői bér és laboratóriumi költségek nélkül, próbaüzem sikerdíja: Kezelési utasítás készítése és a kezelő oktatása: 375 000 forint + áfa 2 400 000 forint + áfa 25 000 000 forint + áfa 2 000 000 forint + áfa Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.184/2022/7 Mindösszesen 3 29 775 000 forint + áfa [3] Kikötötték, a vállalkozói díj átalányár. A próbaüzem során a vállalkozói díj első fele az első sikeres próbaüzem esetén válik esedékessé, a második fele az utolsó sikeres üzempróba után, 15 napos átutalással. A próbaüzem akkor minősül sikeresnek, ha a 201/
9. (X.25.) Kormányrendelet előírásai teljesülnek vas, mangán, arzén, ammónia, THM, AOX beltartalmak vonatkozásában. [4] A vállalkozási szerződés megkötésével egyidejűleg egy „szállítási szerződés” megjelölésű külön szerződésben a felek megállapodtak abban is, a felperes a projekt vízkezelő rendszereihez tartozó szűrőanyagokat és adagoló berendezéseket biztosítja, a helyszínekre leszállítja. Részletesen rögzítették az anyagok fajtáit, mennyiségét, azok ellenértékét, továbbá a klórozó berendezések (tartályok, vezérlők stb.) telepítési helyek szerinti mennyiségét és azok ellenértékét. E külön szolgáltatás összes díját 21 782 000 forint + áfa összegben határozták meg, átalányáron. A felperest megillető díj tartalmazta a szállítási költséget a klórozók üzembe helyezési költségét, valamint a szivattyúk helyszínre történő szállítását és átadását. [5] A konzorcium tervező alvállalkozója
10. július hónapban – településenként, azonos tartalommal – próbaüzemi tervet, ideiglenes kezelési és karbantartási utasítást készített. A próbaüzem lefolytatását két szakaszra osztotta, az elsőben a vízkezelőtelepi technológia próbaüzemének feltételeit és annak ütemezését határozta meg. A terv rögzítette: „A próbaüzem I. szakaszának teljesítéséhez legalább 2 db sikeres bakteriológiai és 1 db sikeres kémiai vizsgálati eredmény szükséges, akkreditált labor által vett mintákkal igazoltan. A próbaüzem első fázisa abban az esetben zárható le a harmadik hét végén, amennyiben a mérési eredmények megfelelnek a 201/
11. (X.25.) Kormányrendeletben és annak módosításaiban foglalt vízminőségi paramétereknek, valamint, ha a tisztított víz közegészségügyi szempontból kifogástalan. A próbaüzem első fázisának sikeres lezárulta után a víz a hálózatra engedhető, ha a vállalkozó az eredményről a ..... Megyei Népegészségügyi és Szakigazgatási Szervezetét tájékoztatta és annak a hálózatra bocsátás ellen nincs kifogása, valamint a Mérnök szervezet (műszaki ellenőr) a hálózatra bocsátáshoz, egyben a próbaüzem második szakaszának megindításához megadta a hozzájárulását. A próbaüzem második szakasza során a tisztított víz a hálózatra engedhető, a hálózati vízigény szükséges mértékének megfelelően. A próbaüzem a hálózati vízminták akkreditált módszerekkel történő ellenőrzésekor ér véget. A hálózati mintavételezésnek ki kell elégítenie a 201/
12. (X.25.) Kormányrendeletben és módosításaiban foglalt vízminőségi paramétereket. A vízminőséget a most is használatos hálózati ponton kell vizsgálni.” [6] A konzorcium tervező alvállalkozója 2015 decemberében – településenként – próbaüzemi zárójelentést adott ki a vízműtelepek és a vízkezelési technológia próbaüzeméről. Ebben rögzítésre került: „… a kiépített vízműtelep és vízkezelési technológia próbaüzemeltetését a kivitelező „konzorcium neve” Konzorcium végezte, a víztisztító rendszert bedolgozta és beszabályozta, valamint a kezelő személyzetet a tisztító rendszer üzembiztos működtetésére betanította. … Megfelelő üzemeltetés és rendszeres karbantartás mellett a vízműtelep a víztisztítás feladatainak ellátására alkalmas és biztosítani tudja az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/
13. (X.25.) Kormányrendeletben előírt határértékek folyamatos betartását.”. [7] Az illetékes kormányhivatal 2015 decemberében – településenként – határozatokat, illetve nyilatkozatokat adott ki, amelyek alapján a vízkezelő technológia próbaüzemi működésével kezelt víz, hálózatra történő termeléséhez hozzájárult, illetve igazolta, hogy az akkreditált laboratóriumi vízvizsgálati eredmények alapján a technológia által kezelt és a Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.184/2022/7 4 hálózatba vezetett ivóvíz minősége megfelel a 201/
14. (X.25.) Kormányrendeletben foglalt paramétereknek. [8] Az illetékes kormányhivatal
15. augusztus és szeptember hónapokban a kivitelezéssel érintett településeken a kiépített vízkezelő technológia próbaüzemének lezárásához határozatokkal hozzájárult, a következő feltételekkel: „A próbaüzem lezárását követő 6 hónapig (monitoring időszak) legalább 2 heti gyakorisággal akkreditált vizsgálatot kell végeztetni egyidejűleg a nyers vízből, a hálózatra menő ponton és a hálózaton kijelölt helyeken. A vizsgálatok eredményeiről a kormányhivatalt tájékoztatni kell. A monitoring időszaka alatt előadódó rendkívüli eseményről, illetve az elhárítás intézkedéseiről tájékoztatni kell a kormányhivatalt. Az üzemi naplót naprakészen vezetni kell.” A határozatok indokolása minden esetben tartalmazta, hogy a konzorcium 2015 decemberében kérte a kezelt víz hálózatra termelésének engedélyezését, ehhez településenként három eredményes vízmintát csatolt, amelyek megfeleltek a 201/
16. (X.25.) Kormány rendeletben előírt határértékeknek, erre tekintettel az engedélyeket a kormányhivatal megadta. [9] A felperes feladatát a vízkezelő rendszer telepítése, komplett beszabályozása és próbaüzemének lefolytatása képezte. A vízkezelő a vízellátó egység egy része, hozzá tartozik a víznyerés, kezelés, valamint a vízelosztás is, mely az adott településeken hálózaton keresztül történik. A telepen, illetve a hálózat kijelölt helyén vett vízminta vizsgálata és paramétereinek határérték alatti adatai igazolják a vízkezelő technológia alkalmasságát. A vízkezelő sikeres próbaüzeme a klórozó berendezések beépítése és üzembe helyezése nélkül nem lehetséges. [10] A peres felek
17. december
18. napján „Visszavásárlási megállapodást” kötöttek. Ebben megállapították, az alperes
19. szeptember
20. napján 27 552 liter Manoxane szűrőanyagot vásárolt a felperestől 30 307 200 forint + áfa vételárért, 1 100 forint/liter + áfa egységáron azzal a kikötéssel, hogy a szűrőanyag tulajdonjogát az alperes a vételár kifizetésével szerzi meg. Az alperes a vételárat csak részben fizette meg. A leszállított szűrőanyagból 13,325 m3 kifizetetlen mennyiség nem került felhasználásra. Erre nézve a felek megállapodtak abban, hogy a felperes az eredeti 1 100 forint + áfa eladási áron visszavásárolja a 13,325 m3-nyi maradék szűrőanyagot. A visszavásárlásról az alperes számlát állít ki, de a számla összegét a felperes nem utalja át, hanem a Manoxane szűrőanyag eredeti eladási árával szemben számolják el. A peres felek
21. január
22. napján külön megállapodást kötöttek arról, hogy az egymással szemben kölcsönösen fennálló, 18 615 025 forint összegű tartozásuk-követelésük kompenzálással kerül kiegyenlítésre. [11] A projekt neve Önkormányzati Társulás és az alperes konzorciuma
23. december
24. napján megkezdte a projekt átadás-átvételi eljárását, amely
25. december
26. napján eredményesen zárult, a létesítmények elkészültek, a feltárt hibalistában szereplő tételek javítását a konzorciumnak
27. május
28. napjáig kellett elvégeznie. [12] A peres felek között minhárom szerződés kapcsán elszámolási vita alakult ki. A felperes vállalkozói díjigényeit alperes azzal hárította el, hogy álláspontja szerint a már átutalt összegek fedezik a csak részleges felperesi teljesítések ellenértékét. [13] A település 6 nevei és a település 7 nevei klórozók szerelésével összefüggésben szakértői módszerekkel utólag tételesen már nem munkálható ki a felperes által el nem végzett munkákra eső díj és költség összege. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.184/2022/7 5 A felperes keresete, az alperes ellenkérelme és viszontkeresete [14] A felperes keresetében kérte, a bíróság kötelezze az alperest 3 048 000 forint és ezen összeg után
29. január
30. napjától, 31 750 .000 forint és ezen összeg után
31. május
32. napjától, továbbá 6 112 383 forint és ezen összeg után
33. április 25 napjától a kifizetésig járó, a Ptk. szerinti mértékű késedelmi kamat megfizetésére. [15] Kötelezze az alperest arra, a birtokában lévő 13,325 m3 Manoxane szűrőanyagot adja ki, amennyiben erre természetben nincs módja, úgy fizessen meg kártérítés jogcímén 18 615 025 forintot, valamint ezen összeg után
34. január
35. napjától a kifizetésig járó Ptk. szerinti mértékű késedelmi kamatát. [16] Tényállításként előadta, a projekt neve projekt alvállalkozó kivitelezője volt, az alperessel kötött szállítási, valamint vállalkozási szerződés alapján. Ezek teljesítéseként a kivitelezéshez szükséges speciális víztechnológiai rendszert, berendezést biztosította, illetve ezen technológia alkalmazásához szükséges klórozó berendezések leszállítását, beállítását vállalta, továbbá a technológia üzembehelyezését, próbaüzem indítását, próbaüzem lebonyolítását, valamint a kezelők oktatását és használati utasítás készítését. [17] Mindkét szerződésben a vállalkozói díj átalányárban került meghatározásra. Felperes állítása szerint,
36. év végéig a szerződésekben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. Két helyszínen a klórozó berendezéseket nem tudta véglegesen beállítani, mivel az elhelyezésre szolgáló helyiségek kiépítése nem történt meg. Ott csak ideiglenes telepítés történt betontálcákra, vezérlő automatika nélkül. Erre tekintettel azonban a proforma számlákban szereplő eredeti követelési összegeket arányosan csökkentette. A ténylegesen elvégzett kivitelezéssel, illetve beállítással összefüggésben 6 112 383 forint megfizetését kérte ezen a jogcímen, figyelembe véve az alperes előlegfizetéseit is. [18] A próbaüzem indítást, az első visszamosást, aktiválást szintén elvégezte, ezt az alperes el is ismerte, azonban a 2 400 000 forint + áfa összeget ezen a jogcímen mégsem fizetett meg. [19] A vállalkozási szerződésben írt próbaüzemet eredményesen lebonyolította, ezért a próbaüzem sikerdíja, 25 000 000 forint + áfa is megilleti. [20] Jogállításként a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseire hivatkozott, illetve a kártérítésre vonatkozó szabályokat is megjelölte. A kiadásra irányuló keresetrész tekintetében tényállításként előadta, a technológiához szükséges szűrőanyagokat leszállította az alperesnek, aki azok vételárát csak részben – mintegy felét – fizette meg. A kivitelezést követően a keresetlevélben megjelölt mennyiségű szűrőanyag maradt ki, amely tekintetében a felek között visszavásárlási szerződés jött létre, ehhez a vételár fizetési kötelezettséget kompenzálással lehetett teljesítenie, így további díjfizetés nélkül köteles az alperes részére kiadni a szűrőanyagot, amelyre azonban nem került sor. [21] A felperes bizonyítási indítványként az általa becsatolt okirati bizonyítási eszközök ismertetését kérte, tanúbizonyítást indítványozott a próbaüzemek lefolytatásának igazolására. Emellett állítási és bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozva meghatározott jegyzőkönyvek, mintavizsgálati eredmények kiadására kérte kötelezni az alperest, továbbá szakértői bizonyítás elrendelésére tett indítványt. Kérte, a bíróság az alperes magánszakértői véleményének felhasználására tett indítványát utasítsa el. Ezt azzal indokolta, hogy az azt elkészítő személy nem igazságügyi szakértő, emellett felmerült elfogultsága is, mivel más projektekben az alperes megbízása alapján már eljárt. Indítványozta a ..... Megyei ÁNTSZ megkeresését a próbaüzemi naplók megküldése céljából. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.184/2022/7 6 [22] Az alperes kérte a kereset elutasítását, egyúttal viszontkeresetet terjesztett elő. Ellenkérelmében a felperes keresetét mind ténybeli, mind jogi alapjában, valamint összegszerűségében egyaránt vitatta. Álláspontja szerint, a felperes vállalt kötelezettségeit nem szerződésszerűen teljesítette, a klórozó berendezések teljes szerződött mennyiségét nem szállította le és nem is szerelte be. A próbaüzemet a teljes vízhálózaton nem folytatta le. A szerződés téves értelmezése, hogy a felperesnek ez a kötelezettsége kizárólag a vízkezelő technológiára nézve állt fenn, miután a próbaüzem csak akkor minősül sikeresnek, ha a 201/
37. (X.25.) Kormányrendelet előírásai szerinti értékek az egész hálózaton teljesülnek a vas, mangán, arzén, ammónia, THM, AOX vonatkozásában. Mindebből következően sem a klórozókkal összefüggő díjazásra, sem pedig a sikerdíjra alperes nem tarthat igényt. Nem igazolt az a tény, hogy a felperes a klórozók beszereléséhez alvállalkozót vett igénybe, akinek kifizette az áthárítandó díjat. Alperes utalt arra, egy 2019-es szerződésminta került csak becsatolásra ebben a körben. A fel nem használt szűrőanyagot visszavásárolta a felperes, a felek elszámoltak, a szűrőanyagot a felperes elszállította, ezt bizonyítja, hogy az alperesi ügyvezető a kompenzációt engedélyezte. [23] Alperes viszontkeresetet is előterjesztett, amelyben kérte a bíróságot, kötelezze a felperest 58 921 594 forint, valamint ezen összeg után a viszontkereset-levél kézhezvételétől a kifizetésig terjedő időre a Ptk. 6:
38. §-a szerinti mértékű kamat megfizetésére. Alperesi állítás szerint, a felperes szerződésszegést követett el, a próbaüzemet teljeskörűen nem folytatta le, emiatt többlet-munkavégzés vált szükségessé, a kormányhivatal előírása szerint mintegy 6 hónapi időtartamban kellett folytatnia a további próbaüzemet, illetve 6 hónapos monitoring időszakot is elrendeltek. Az ÁNTSZ előírásoknak megfelelően azt mindaddig tovább kellett folytatnia, amíg a hálózaton a megfelelő minőségű ivóvíz nem vált biztosítottá. Alperesnek a próbaüzemet más alvállalkozókkal kellett lefolytatnia, így ebből eredően többlet költségek merültek fel, ezek közt szerepel a más alvállalkozóknak kifizetett vállalkozói díj, az alperes saját munkavállalóinak a többletbérköltsége és az erre eső járulékok, továbbá a plusz mintavételek költsége. Erre alapított kárigényét alperes 54 256 594 forintban határozta meg. A felperes a klórozókat sem a szerződés szerinti mennyiségben szállította le. Alperes megjelölte azon településeket, amelyek esetében erre nem került sor, ezért más vállalkozó bevonásával kellett ezen munkarészeket befejeznie. Az alperes az el nem végzett munkák összegét és százalékos értékét – a szerződéses összegre vetítve – a következőképpen határozta meg: település 6 neve: 739 000 forint, 30,7%, település 7 neve 784 805 forint, 24,8%. Az ezzel összefüggésben felmerült többletköltségét 4 665 000 forintban jelölte meg. [24] Bizonyítékként az általa benyújtott okiratokra hivatkozott, és az alperesi ügyvezető, továbbá a próbaüzem befejezését elvégző egyéb alvállalkozók tanúkénti meghallgatását kérte, emellett magánszakértői vélemény felhasználására tett indítványt. [25] A felperes kérte a viszontkereset teljes körű elutasítását, egyaránt vitatva annak ténybeli, mind pedig jogi alapját. Állítása szerint, a kivitelezést szerződésszerűen elvégezte, különös tekintettel a próbaüzemre. Előadta, a teljes projektre vonatkozó próbaüzemi tervben foglaltak alapján a próbaüzem két fázisból tevődött össze, az első esetében a technológián előállított vizet nem engedik rá a hálózatra, azt egyáltalán nem is használják fel, majd a második ütemben kerül sor arra, hogy a technológia már a hálózatra termel. A szerződés értelmében neki csak az első ütemre vonatkozó próbaüzemi tevékenységet kellett ellátnia, erre az a tény is utal, hogy a szerződésben eleve mindenfajta költség nélkül határozták meg ebben a tárgykörben az erre jutó díját. Ebből következően az alperes szerződésszegésre történő hivatkozása megalapozatlan és a próbaüzem második üteme során felmerült költségek megtérítése iránti igény vele (felperessel) szemben nem érvényesíthető, miután ez nem képezte a szerződésük tárgyát, nem esett az általa teljesítendő műszaki tartalom körébe. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.184/2022/7 7 Az alapeljárás során az elsőfokú bíróság döntése és indokai [26] Az elsőfokú bíróság kijavított ítéletével kötelezte az alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 40 910 383 forintot, valamint ezen összeg 3 részösszege után a külön-külön meghatározott, kereset szerinti kezdő időpontoktól számított törvényes mértékű késedelmi kamatait. Kötelezte továbbá az alperest, 15 nap alatt adjon ki a felperesnek 13,325 m3 Manoxane szűrőanyagot 18 615 025 forint értékben. Ezt meghaladóan, a Manoxane szűrőanyag ellenértékére vonatkozó vagylagosan előterjesztett marasztalási keresetet, valamint a viszontkeresetet elutasította. Kötelezte az alperest a felperes elsőfokú eljárási költségeinek megfizetésére. Az ítélőtábla részítélete az alapeljárásban [27] Az alperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve a megfellebbezett rendelkezései közül az alperest 6 112 383 forint és járulékai megfizetésére kötelező rendelkezést a teljes elsőfokú perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot az érdemi tárgyalási szaktól lefolytatandó új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [28] Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette, a klórozó berendezések szállítási szerződéséből eredő követelés megítélését illetően kiinduló bizonyíték, hogy a felek
39. október
40. napján kötöttek az alvállalkozói jogviszonyhoz kapcsolódó szerződést a projekt neve Projekt vízkezelő rendszeréhez tartozó szűrőanyagok és klóradagolóberendezések leszállítására. A szerződés
41. pontjában a felperes nem csupán a klórozók leszállítására, de azok üzembehelyezésére is vállalkozott. A felperes
42. augusztus
43. napján kötött megállapodást az E... Kft.-vel, mint alvállalkozóval, hogy a berendezéseket leszállítja és üzembe helyezi. A klórozóberendezések automatikus moduljait a felperes azonban csak ott tudta felszerelni és üzembe helyezni, ahol a számítógépes vezérlés szerelésével már elkészült az alperes vállalkozója. Lényeges, hogy a klórozók az automatikus modulok nélkül is teljesen üzemképesek voltak, csak az automatizálási funkciók hiányoztak róluk. Azt, hogy valamennyi településen az összes klórozó már bizonyosan üzemképes volt
44. végén, az a határozott szakértői megállapítás is alátámasztja, hogy enélkül a próbaüzemet meg sem lehetett volna kezdeni. A felperes nem vitatta, hogy település 6 neve és település 7 neve településeken az alperes más alvállalkozó segítségével fejezte be a klórozók automatizálását. Az új vállalkozó, a B... Kft. azonban a felperes által vállalt összeghez képest nagyobb vállalkozói díjért fejezte be ezt a munkát. [29] Az alperes tévesen hivatkozott fellebbezésében arra, hogy a felperes követelését mindössze az E... Kft.-vel kötött megállapodással és egy számlával igazolta. A felperes keresetleveléhez csatolta az alperes képviselője által aláírt szállítási szerződést is. Ezen túl a felek e-mailben történt levélváltásaiból (I/F/
45. számú melléklet) ugyancsak megállapítható, hogy a felperes
46. november
47. napján tájékoztatta az alperest a munka elvégzéséről, illetőleg arról, hogy két vízműben még kisebb, pótlólagos eszközt kell telepíteni. Mindezek alapján a felperes képviselője kérte, hogy a levélhez mellékelt proforma számlán (I/F/
48. számú melléklet) szereplő összeget az alperes fizesse meg részére. Az alperes képviseletében személy 1 neve a
49. november
50. napján e-mailben írt válaszában maga is elismerte, hogy a klórozó rendszer település 6 neve és település 7 neve kivételével „komplett, kész, működik”. Felperes – alperes által nem vitatott – állítása szerint a település 6 neve és Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.184/2022/7 8 település 7 neve településeken – az alperes késedelme miatt – betontálcára telepítette az alapvető berendezéseket, így a klórozók üzemképesek voltak a próbaüzem megkezdésekor, csupán a számítógépes vezérlés nem volt kiépítve. A perben nem volt vitatott, hogy erre a későbbiekben más vállalkozó által került sor. [30] Az ítélőtábla álláspontja szerint a felperes szerződésszerű teljesítését – település 6 neve és település 7 neve települések kivételével – igazolja a felek közötti e-mail levélváltás, melyben az alperes maga is elismerte a felperesi teljesítést, továbbá lényeges bizonyíték erre nézve az a szakértői megállapítás, hogy a klórozó üzemek beépítése nélkül a sikeres próbaüzem nem lett volna lefolytatható (
51. számú igazságügyi műszaki szakértői vélemény
52. oldal, 3.1.
53. pont). [31] Az a tény, hogy a felperes szolgáltatásáról csak 2019-ben állított ki számlát, nem cáfolja a felperes teljesítését. A számla későbbi kiállítását a felperes megfelelően indokolta, amennyiben arra hivatkozott, hogy az alperes fizetéstől elzárkózó magatartása miatt a számla kiállításához biztosítania kellett az áfa befizetéshez szükséges összeget, mely csak ekkorra állt rendelkezésére. Ezen részkövetelés összegszerűsége vonatkozásában az ítélőtábla utalt a felperes keresetleveléhez F/
54. számon csatolt számlára, melyben a felperes részletezi az egyes tételeket, abból kitűnik, hogy követelését csökkentette az alperes által befizetett előlegekkel, illetőleg a részben el nem végzett munka miatt. Az alperes ellenkérelmében és fellebbezésében vitatta a felperesi teljesítést, a viszontkeresetéhez csatolt táblázatban (
55. számú beadvány
56. oldal) pedig kimunkálta, hogy a klórozáshoz kapcsolódó hiányzó berendezések telepítését a felperes által díjcsökkentésként elszámolt összegnél drágábban végeztette el más alvállalkozóval. Az alperes nem vitatta, hogy a felperes miért nem tudta befejezni a telepítést-szerelést település 6 neve és település 7 neve vízműtelepén, ezért az ítélőtábla sem állapított meg felperesi szerződésszegést e körben. [32] Az ítélőtábla figyelembe vette ugyanakkor, hogy a perben rendelkezésre álló adatokból nem különíthető el, mekkora részösszegű lett volna a két érintett településen végzett felperesi tevékenység ellenértéke, illetve milyen értékű volt a ténylegesen elvégzett felperesi munka ezeken a vízműtelepeken, és ezzel arányos-e a felperes önként vállalt díjcsökkentése. Ezekre nem terjedt ki a szakértői bizonyítás sem, mely a peradat-hiányok miatt elengedhetetlenül szükséges lett volna. [33] Az ítélőtábla részítéletben kifejtett álláspontja szerint a klórozók telepítésével kapcsolatos, 6 112 383 forint megfizetésére irányuló követelésének összegszerűsége részben nem bizonyított, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletét a Pp.
57. §-át alkalmazva részítéletével a 6 112 383 forintban való marasztalásra irányuló részében – az elsőfokú eljárásban megállapított teljes perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot e körben a per érdemi szakaszától új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a Pp.
58. §