A határozat elvi tartalma: Akkor megfelelő tartalmú a deviza alapú kölcsönszerződésben az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a forint árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.133/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Osztovits András előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró A felperesek: ... I. rendű ... II. rendű A felperesek képviselője: Dr. Szepesházi Péter ügyvéd I-II. rendűért Az alperesek: ... I. rendű ... II. rendű ... III. rendű Az alperesek képviselői: Dr. Jánossy Boglárka ügyvéd I. rendűért Dr. Szilágyi Gábor György Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szilágyi Gábor ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I-II. rendű felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 73.Pf.635.792/2021/
- számú ítélet Kúria VI.Gfv.30.133/2022/7-II 2 Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.52.637/2020/18-I. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű és a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 1.334.400 (egymillió-háromszázharmincnégyezernégyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- június 17-én a felperesek mint adósok valamint a II. rendű és a III. rendű alperesek mint hitelezők devizában nyilvántartott jelzálogtípusú kölcsönszerződést kötöttek. A kölcsönszerződés V.
- pontja tartalmazta: „Az adós és a zálogkötelezett a jelen szerződés aláírásával tudomásul veszik, hogy a forint//devizaárfolyam piaci mozgásából adódóan felmerül a veszteség kockázata. Az adós a zálogkötelezett kijelenti, hogy tudomása van arról, hogy a jelen szerződés futamideje alatt a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott forint/devizaárfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése esetén a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Tudomásul veszi, hogy ezen kockázat vagyoni kihatásait teljes mértékben ő viseli. Az adós kijelenti, hogy az árfolyamkockázatból adódó veszteség lehetőségét gondos megfontolás tárgyává tette és fizetőképességének megfelelően mérlegelte.” [2] A kölcsönszerződés megkötése előtt
- május 18-án a felperesek kockázatfeltáró nyilatkozatot írtak alá. Ebben egyebek mellett szerepelt, hogy az adósoknak tudomása van arról, hogy a kölcsönszerződésben rögzített devizaárfolyama napról-napra változik (euro esetében meghatározott +/-15%-os sávban, svájci frank és japán jen esetében pedig bármilyen irányban és bármilyen mértékben), ezért az esedékesség napján megfizetendő törlesztőrészlet forint összege előre nem megállapítható. Amennyiben a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Kijelentik, hogy a fentiekre figyelemmel a devizában nyilvántartott kölcsönfolyósítását úgy kérik, hogy az árfolyamváltozásból eredő kockázat jellegét megértették, a felmerülő kockázatot viselik. Kúria VI.Gfv.30.133/2022/7-II 3 [3]
- január 18-án a II. rendű és a III. rendű alperes a kölcsönszerződést felmondta, a kölcsönszerződésből eredő követelést az I. rendű alperesre engedményezte. A felperesek keresete és az alperesek védekezése [4] A felperesek keresetükben a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását és annak érvényessé nyilvánítását kérték akként, hogy a bíróság mellőzze a szerződés V.
- pontjának rendelkezéseit, valamint állapítsa meg, hogy a felperesknek mint egyetemleges adósoknak az I. rendű alperes felé fennálló tartozása
- május 31-én 7.134.357 forint. Kereseti kérelmüket többek között a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(1)bekezdésére alapították arra hivatkozással, hogy a szerződés megkötése előtt nem kaptak megfelelő tájékoztatást a szerződést érintő árfolyamkockázatról, ezért nem volt világos és egyértelmű az, hogy az árfolyamkockázatot milyen mértékben viselik. [5] Az alperesek érdemi ellenkérelmeikben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az árfolyamkockázat tisztességtelenségével kapcsolatban kiemelte, hogy a felperesek a kölcsönszerződés megkötése előtt egy hónappal kockázatfeltáró nyilatkozatot írtak alá, amelyben tudomásul vették, hogy a svájci frank árfolyama bármilyen irányban és mértékben változhat, és tudomásul vették, hogy a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet, a felmerült kockázatot ők viselik. Ez a tájékoztatás és a szerződés V.
- pontja alapján az árfolyamkockázat adósra telepítését tartalmazó szerződéses kikötés világos és érthető volt, ezért az nem minősíthető tisztességtelennek. [7] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel úgy ítélte: a szerződésnek az árfolyamrés alkalmazása miatti érvénytelenségére és ebből következően a keresetben foglalttól eltérő jogkövetkezmény alkalmazására való hivatkozását a felpereseknek a másodfokú bíróság érdemben nem bírálhatta el. Ennek indoka, hogy a felperesek sem ezen érvénytelenségi okra alapítottan, sem ezen jogkövetkezmény alkalmazása iránt nem terjesztettek elő kereseti kérelmet, sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem terjesztettek elő keresetváltoztatást és nem kérték annak engedélyezését, annak ellenére, hogy a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
- pont a) alpontja alapján már a további érvénytelenségi ok megjelölése, mint eltérő jogállítás keresetváltoztatásnak minősülne. [8] Az árfolyamkockázati tájékoztató megfelelősségét a másodfokú bíróság az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) és a Kúria vonatkozó joggyakorlatában kifejtett szempontok szerint vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy az árfolyamváltozás tekintetében a szerződéskötés előtt nyújtott hitelezői tájékoztatás tartalmazza, és a szerződés V.
- pontjában foglalt tájékoztatás megerősíti, hogy a CHF árfolyama bármilyen mértékben Kúria VI.Gfv.30.133/2022/7-II 4 emelkedhet és ebben az esetben ennek hatására a törlesztőrészlet jelentősen is megnövekedhet. A másodfokú bíróság szerint a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására a tájékoztatásnak nem kellett kiterjednie, mivel a kölcsönszerződés egyedileg meg nem tárgyalt II.
- pontja alapján e változás a felperesek fizetései kötelezettségére – az ügyleti kamat mértékére – nem volt közvetlen kihatással. Az ügyleti kamat mértékének változását e kikötés a hitelező egyoldalú szerződésmódosítási jogának gyakorlásához kötötte, amit a DH1 törvény tisztességtelennek minősített. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság a tájékoztatás tartalmát megfelelőnek ítélte, ezért a szerződést a felperesek által megjelölt okokból nem minősítette érvénytelennek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetüknek helyt adó, másodlagosan részközbenső ítélet meghozatalával a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségét megállapító határozat meghozatalát kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet az rPtk.
- §
(1)bekezdésébe, 209/A. §
(2)bekezdésébe, 239. §
(2)bekezdésébe, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
- §
(1),
(6)és
(7)bekezdéseibe, az EUB – felülvizsgálati kérelemben megjelölt – ítéleteibe ütköző módon jogszabálysértő. Állították, a kockázatfeltárás lényege, hogy felhívja a pénzügyi kérdésekben járatlan fogyasztó figyelmét a devizaárfolyam változás korlátlanságára, a tájékoztatás tehát csak akkor felel meg az uniós jogból és az EUB joggyakorlatából eredő követelményeknek, ha az átlátható, világos és érthető, abból egyértelműen kitűnik, hogy a fogyasztó számára megnövekedett teher adott esetben elviselhetetlenné válhat, azzal a teljes vagyoni helyzetét teszi kockára. Az átláthatóság az árfolyamkockázatot felperesre hárító szerződési feltételek kapcsán önmagában is hiányzik, mert a szerződésben egyoldalú módosítási jog és árfolyamrés is szerepel. Ezek együttes hatásának eredményeként a fogyasztó nem láthatta át, hogy a fizetési kötelezettségének módosulása mely feltételekre vezethető vissza. Az EUB joggyakorlatából ered az a követelmény is, hogy a kockázatfeltárásnak ki kell terjednie minden körülményre, amelyekre az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak. A felperesek utaltak arra is, hogy az árfolyamrés tisztességtelensége jogkövetkezményét a Kúriának hivatalból kell vizsgálnia. Bár az árfolyamrés tisztességtelensége okozhatna részleges érvénytelenséget is, azonban jelen esetben ez egybeesik a teljes érvénytelenséggel, ugyanis átszámítási árfolyam hiányában a szerződés nem teljesíthető. [10] Az I. rendű alperes és a II-III. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelmeikben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [12] A Pp. 413. §
(1)bekezdése alapján – figyelemmel a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- és
- Kúria VI.Gfv.30.133/2022/7-II 5 pontjában kifejtett jogértelmezésre is, amelyek az 1/
- PJE határozat értelmében az új Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadók – a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, annak kifejtése, hogy a fél a határozatot milyen okból támadja, valamint, hogy milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. [13] A Kúria rögzíti: a másodfokú bíróság érdemben nem vizsgálta a felpereseknek a fellebbezésükben előterjesztett, a szerződésnek az árfolyamrés alkalmazása miatti érvénytelenségére és ebből eredően a keresetben foglalttól eltérő jogkövetkezmény alkalmazására való hivatkozását a Pp.
- §
- pont a) alpontja alapján. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben megsértett jogszabályhelyként ezt nem jelölték meg, a Kúria ezért a Pp.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel felülvizsgálati kérelemnek ezt a részét érdemben nem bírálhatta el. [14] A Kúria érdemben csak azt vizsgálhatta, hogy a perbeli kölcsönszerződés V.
- pontja és a szerződéskötést megelőzően a felpereseknek átadott kockázatfeltáró nyilatkozat tartalma az rPtk.
- §
(1)bekezdése szerinti követelményeknek – figyelemmel az EUB és a Kúria vonatkozó joggyakorlatában kifejtett szempontokra is – megfelelő-e. [15] A felperesek a számukra a kockázatfeltáró nyilatkozatban a szerződéskötést megelőzően adott tájékoztatásból tudomást szereztek a külföldi devizában való finanszírozás kockázatairól, valamint az árfolyamkockázat viselésének vállalása alapján az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó mércéjén keresztül nemcsak azt vehették számításba, hogy a perbeli kölcsönszerződéshez kapcsolódik árfolyamkockázat, de fel kellett ismerjék annak konkrét lényegét, mibenlétét, a fizetési kötelezettségükre gyakorolt hatását, továbbá azt, hogy kockázatviselésüknek nincs felső határa, az tehát korlátlan [rPtk. 205. §
(3)bekezdés, 209. §
(1)és
(2)bekezdés; 2/
- PJE, 93/13/EGK irányelv, és annak
- cikk
(2)bekezdését értelmező EUB C-186/
- számú ítélet, EUB C-51/
- számú ítélet]. [16] A Kúria figyelemmel volt arra is, hogy Jogegységi Panasz Tanácsa a
- november 22-én hozott és a Magyar Közlöny
- évi
- számában
- december 28-án közzétett Jpe.I.60.015/2021/
- számú jogegységi hatályú határozata (a továbbiakban: JPE határozat) értelmében a 2/
- PJE határozat
- pontja (Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen) azzal a kötelező (kiegészült) értelmezéssel alkalmazható, amely szerint akkor megfelelő tartalmú az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a nemzeti fizetőeszköz (a forint) árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet (JPE határozat elvi tartalom,
- pont). Kúria VI.Gfv.30.133/2022/7-II 6 [17] A Kúria a II. rendű és a III. rendű alperesek perbelivel megegyező tartalmú tájékoztatását a JPE határozattal pontosított, konkretizált szempontrendszer alapul vételével már vizsgálta és azt világosnak és érthetőnek, következésképpen tisztességesnek ítélte (Gfv.VI.30.243/2021/9., Pfv.I.21.356/2021/5.) A felperesek felülvizsgálati kérelmükben hivatkozott indokok nem voltak alkalmasak arra, hogy a Kúria a kialakult joggyakorlatától eltérjen. [18] A Kúria mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [19] A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége miatt a felperesek a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelesek megfizetni az I. rendű alperes jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdése, 4/A. §-a alapján a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban, áfával növelt összegben felszámított ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget. [20] A felperesek költségfeljegyzési joguk folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján kötelesek az államnak felhívásra megfizetni. [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson bírálta el. [22] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [23] 1959. évi IV. törvény 209. §
(1)bekezdés, 2/
- PJE határozat, 6/
- PJE határozat, Jpe.I.60.015/2021/
- számú jogegységi hatályú határozat [24] Gfv.VI.30.243/2021/9., Pfv.I.21.356/2021/
- A döntés elvi tartalma [25] Akkor megfelelő tartalmú a deviza alapú kölcsönszerződésben az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a forint árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kedvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet. Budapest,
- december
- Kúria VI.Gfv.30.133/2022/7-II 7 Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró