A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.045/2025/4. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperes képviselője: Dr. Mándó Tibor Ügyvédi Iroda eljáró képviselő: Dr. Mándó Tibor ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Somogy Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Pécsi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 10.K.700.972/2024/11. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.045/2025/4 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés eredményeként a felperest, mint foglalkoztatót 2024. augusztus 23-án kelt határozatában 2.668.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta és megállapította, hogy a felperes felperes címe szám alatti munkaterületén érvényes kereső tevékenység folytatására jogosító engedély nélkül foglalkoztatta ... harmadik országbeli grúz állampolgárt. A határozat indokolásában foglaltak szerint a felperes azzal, hogy a harmadik országbeli állampolgár munkavállalót 2024. március 25-től 2024. április 26ig tartó időszakban munkavállalási engedély, illetve idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Btátv.) meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély nélkül foglalkoztatta, megsértette a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban Flt.) 7. §
(1)bekezdését, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm.rendelet (továbbiakban: R.) 3. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Az alperes utalt arra, hogy a munkavállaló magyarországi tartózkodásának időszaka alatt munkavállalási engedély, illetőleg tartózkodási engedély alapján végezhetett volna munkát. [2] A felperes a határozattal szemben előterjesztett keresetében kérte a határozat megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. §
(2)bekezdés a) pont, 81. §
(1)bekezdés, a Btátv. 13. §
(1)bekezdés,
- §, a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló
- évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/
- (II. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet)
- §
(1)bekezdés, 14. §
(1)bekezdés, az Flt. 7. §
(1)bekezdés, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/
- (III. 10.) Korm.rendelet (továbbiakban: Ffvr.)
- §
(1)bekezdés a) pont megsértésére hivatkozva. Keresetlevelében egyebek mellett előadta, hogy foglalkoztatóként az irányadó jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelt, a grúz állampolgár 90 napig engedély nélkül foglalkoztatható az Flt. 7. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [3] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét az Flt. 7. §
(1)bekezdése, az Ffvr. 19. §
(1)bekezdés a) pontja, az R. 3. §
(1)bekezdése, a Btátv. 13. §
(1)-
(2)bekezdése, 168. §
(11)bekezdése, 242. §
(1)-
(3)bekezdése, a Kormányrendelet 3. §
(1)bekezdése, 14. §
(1)bekezdése, az Ákr. 2. §
(2)bekezdés a) pontja, 81. §
(1)bekezdése alapján elutasította. Megállapította, hogy a rövid időtartamú magyarországi tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli grúz állampolgár a rövid időtartamú tartózkodása időszakában Magyarország területén munkát végezhet, az Flt. szerinti munkavállalási engedély megszerzésének teljesítése alól azonban nem mentesülhet, ezért az alperes a keresetlevélben felhívott jogszabályok megsértése nélkül hozta meg határozatát. Kúria VII.Kfv.45.045/2025/4 3 A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megsemmisítését, a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte arra hivatkozva, hogy a jogerős ítélet sérti az Ákr. 2. §
(2)bekezdés a) pontját, 81. §
(1)bekezdését, a Btátv. 13. §
(1)bekezdését, illetve a bíróság tévesen alkalmazta, illetve vette figyelembe a Btátv. 242. §-át, a Kormányrendelet 3. §
(1)bekezdését, 14. §
(1)bekezdését, az Flt. 7. §
(1)bekezdését, az Ffvr. 19. §
(1)bekezdés a) pontját. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként – a kérelem tartalma alapján – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontját jelölte meg. [6] A felperes a befogadhatóság körében a jogszabályértelmezés és joggyakorlat egységességének kialakítása, illetve a jogszabály félreértelmezésének elkerülése érdekében, de különösképp a jogkérdés súlya és társadalmi jelentősége miatt kérte, hogy a vízummentes harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával, az Flt. 7. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjainak értelmezésével kapcsolatos vitás jogkérdésben a Kúria foglaljon állást. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. Jogegységi határozat (Jpe.IV.60.024/2023/10.)]. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű Kúria VII.Kfv.45.045/2025/4 4 jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [11] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [13] A fentiekben kifejtettek alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézése során is biztosíthassa a jogegységet, az egységes ítélkezés követelményének biztosítása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – annak szükségessége esetén – irányt mutasson. Erre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának elbírálása során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát vizsgálja, ezért önmagában az, hogy a támadott jogerős határozat a felperes álláspontja szerint jogszabálysértő, téves jogértelmezésen alapul, nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. A perbeli esetben a felperes felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében nem hivatkozott arra, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne, továbbá nem jelölt meg olyan körülményt, amely a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelme befogadását indokolná. Önmagában a jogszabály félreértelmezésének elkerülése a kifejtettek értelmében a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg. [14] A Kúria rámutat arra is, hogy a joggyakorlat egysége a következetes kúriai gyakorlat alapján azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. Ha az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az alsóbb fokon eljárt bíróság(
- ok)kialakított(
- ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.107/2024/2., Kfv.VII.37.907/2024/2.). [15] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. Kúria VII.Kfv.45.045/2025/4 5 [17] A Kúria a vízummentes harmadik országbeli állampolgárok engedélyköteles foglalkoztatásának, az Flt. 7. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjai és a Btátv. 13. §-a együttes értelmezése és alkalmazása tárgyában felmerült jogkérdésben még nem foglalt állást közzétett határozatában, a felvetett jogkérdés azonban nem nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, erre felülvizsgálati kérelmében a felperes nem is hivatkozott, illetve a Kúriának sincs hivatalos tudomása ilyen típusú perek sorozatos előfordulásáról. A felperes a jogkérdés társadalmi jelentőségével kapcsolatos befogadási okkal összefüggésben a befogadhatóság körében, illetve felülvizsgálati kérelmében semmit nem adott elő, ahhoz indokolást nem fűzött, nem mutatta be, hogy a felvetett jogkérdés a befogadhatóságot megalapozó, az egyedi ügyön túlmutató, a jogalanyok széles körét érintő, illetve érdeklődésére számot tartó elvi jelentőségű jogkérdés. [18] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [19] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [20] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [21] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- április
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró