A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.024/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: felperes cím A felperes képviselője: Dr. Boldizsár Balázs Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Boldizsár Balázs ügyvéd cím1 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím2 Az alperes képviselője: Dr. Emődi Barnabás kamarai jogtanácsos cím2 A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Budapest Környéki Törvényszék
- október
- napján kelt 9.K.701.532/2022/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.35.024/2023/2-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2019-
- évekre, valamennyi adónemre végzett ellenőrzés eredményeként meghozott 7709938620 számú határozatával a felperes terhére 106.459.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, mely után 53.229.000 Ft adóbírságot szabott ki, 11.084.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. [2] Az elsőfokú adóhatóság határozatát elektronikus úton a felperesnek és jogi képviselőjének is
- február 4-én megküldte, a dokumentumot a felperes
- február 14én, jogi képviselője
- február 7-én átvette. A döntés fellebbezés hiányában
- március 10-én véglegessé vált. [3] A felperes jogi képviselője
- március 16-án a határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, mely igazolási kérelmet nem tartalmazott. [4] Az elsőfokú hatóság 7185055882 számú végzésével tájékoztatta a felperest a fellebbezési határidő lejártáról, a mulasztás jogkövetkezményeiről és igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségéről. [5] A felperes
- március 24-én igazolási kérelmet terjesztett elő, melyben hivatkozott arra, hogy a jogi képviseletet ellátó ügyvédi iroda az elsőfokú határozatot
- február 23-án töltötte le a hivatalos cégkapu elérhetőségén keresztül. Az ügyvédi iroda könyvelését végző személy
- február 7-én az az iroda tudta és felhatalmazása nélkül nyitotta meg a küldeményt. A határozat ügyvédi iroda általi átvételének időpontja
- február 23., azonban a fellebbezési határidőt a felperesi átvételtől (
- február 14.) számolták. [6] Az elsőfokú hatóság 8623698876 számú végzésével az igazolási kérelmet elutasította. [7] A fellebbezés folytán eljárt alperes
- május
- napján kelt, 6426597086 számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. [8] A felperes keresettel támadta a másodfokú végzést. Az elsőfokú ítélet Kúria VI.Kfv.35.024/2023/2-1 3 [9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az önhiba hiánya a jogorvoslati határidő elmulasztása miatt nem állapítható meg. A jogvita szempontjából annak van jelentősége, hogy a küldeményt az ügyvédi iroda
- február 7-én átvette. Az a körülmény, hogy a könyvelő töltötte le a dokumentumot, a kézbesítés szabályszerűségét nem befolyásolja. A felperes saját mulasztása okán került abba a helyzetbe, hogy törvényes határidőn belül nem gyakorolta fellebbezési jogát. A befogadás iránti kérelem [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítéletnek a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján a megváltoztatását, a közigazgatási végzések megsemmisítését és a hatóság ismételt eljárásra kötelezését, másodlagosan a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását kérte. [11] Felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa),
- ab)és
- ad)alpontjaiban, valamint
- b)pontjában foglaltakra hivatkozott. [12] Kifejtette, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés (Kp. 118. §
- a)pontja) lényege, hogy az elsőfokú bíróság hivatkozása ellenére nem vizsgálta, nem indokolta: · az adóhatóság megsértette-e az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényben (a továbbiakban: Air.) meghatározott tájékoztatási, jóhiszemű eljárási és kapcsolattartás közérthetőségére vonatkozó, · az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott jóhiszemű, kölcsönös együttműködés követelményének megfelelő eljárásra, és az elektronikus ügyintézést támogató és a jogszabályban előírt feltételeket biztosító rendszerfolyamatok ügyfél érdekeinek figyelembevételével történő kialakítására vonatkozó kötelezettségeit, · illetőleg mennyiben sértette meg, amikor a cégkapun megküldött küldeményben az azonosításra szolgáló adatként nem az adózó, hanem a jogi képviselő nevét és adószámát tüntette fel, · azt a jelentős tényt, hogy a jogi képviselő nem szabad akaratából, hanem jogszabály kötelező rendelkezése miatt biztosított korlátozott hozzáférést megbízási szerződés alapján a könyvelő cég részére, akinek magatartásáért a Polgári Törvénykönyvről szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:542. §
(1)bekezdése szerint nem felel. [13] Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerinti befogadási okként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság az általa megjelölt jogszabálysértéseknél a felelősségi viszonyok tartalmi értelmezését nem végezte el, ami olyan elvi jelentőségű jogkérdéseket vet fel, egységes értelmezést kíván, melynek tisztázása a joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése érdekében indokolt. Kúria VI.Kfv.35.024/2023/2-1 4 [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerint a befogadás azért is indokolt, mivel a megjelölt jogkérdés a társadalom szélesebb körére (valamennyi elektronikus kapcsolattartásban résztvevő ügyfélre, jogi képviselőre) jogi hatást gyakorol. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjával összefüggésben azt adta elő, hogy a megjelölt, az igazolási kérelem érdemi elbírálását érdemben befolyásoló anyagi jogi jogszabályok (Ptk. felelősségi szabályai, alperest terhelő kötelezettségeket meghatározó jogszabályi rendelkezések) figyelmen kívül hagyásával súlyosan sérült a törvényes (Alaptörvényben biztosított) jogorvoslati joga, valamint a tisztességes bírói eljáráshoz való joga. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogerős ítéletnek a Kúria Kfv.35.167/2020/6., a Kfv.35.076/2021/
- és a Kfv.35.470/2020/
- számú határozataitól jogkérdésben eltérésre hivatkozott. A Kfv.35.167/2020/
- számú ügyet érintően utalt az anyagi jogi jogszabályokkal összefüggő indokolás hiányára, a Kfv.35.076/2021/
- és Kfv.35.470/2020/
- számú ügyekben az adóhatóságot terhelő tájékoztatási (Air.
- §) és együttműködési kötelezettség figyelmen kívül hagyására. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [18] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [19] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére Kúria VI.Kfv.35.024/2023/2-1 5 kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [21] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [22] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [23] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [24] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. A felperes által jelzett jogszabálysértések befogadási okként nem vehetők figyelembe. A jogerős ítélet jogszerűségének kérdése, az igazolási kérelemben előadottak, az önhibát alátámasztó körülmények vizsgálata, mérlegelése az érdemi felülvizsgálat és nem a befogadás körébe tartozik. [25] A felperes a megjelölt jogkérdést érintő bírói bizonytalanságra hivatkozását semmivel nem támasztotta alá, azt sem fejtette, ki, hogy ez a joggyakorlat egységét mennyiben érintheti. [26] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, Kúria VI.Kfv.35.024/2023/2-1 6 ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben nem tudott megjelölni. [27] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Nem vitásan az elektronikus kommunikáció széles körben elterjedt, azonban a felperes nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [28] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [29] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A bizonyítékok, a mérlegelési szempontok értékelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. [30] Az elsőfokú bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, a döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. Rámutat a Kúria arra, hogy az elsőfokú bíróság döntése indokolásában rögzítette az eldöntendő jogkérdést (a könyvelő általi adóhatósági küldemény letöltése megalapozza-e a jogorvoslati határidő elmulasztásánál az önhiba hiányát), mellyel kapcsolatban jogszabályi hivatkozás, értelmezés mellett részletesen ismertette álláspontját, indokolási kötelezettségének eleget tett, kitért azokra a kérdésekre is, amelyeket az ügy eldöntése szempontjából szükségtelennek értékelt, eljárása megfelel az egységes bírósági joggyakorlatnak. A felperes eltérő jogi álláspontjának vizsgálatára befogadási ok hiányában a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége. [31] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjához kapcsolódóan megjelölt eseti döntéseket megvizsgálva megállapította, hogy a Kfv.35.167/2020/
- számú vámügyben, a Kfv.35.076/2021/
- és a Kfv.I.35.470/2020/
- számúak pedig közigazgatási bírság kiszabása tárgyában születtek. A felperes által hivatkozott indokolási kötelezettség megsértése körében – a [30] bekezdésében kifejtettekre is figyelemmel - eltérés nem volt megállapítható. Felperesnek az adóhatóság tájékoztatási és együttműködési kötelezettség megsértésre hivatkozása befogadási okként szintén nem vehető figyelembe, az a jogerős ítélet jogszerűségének, a kereset kimerítésének kérdése, az indokolás érdemi vizsgálatával együtt. Kúria VI.Kfv.35.024/2023/2-1 7 [32] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [33] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
- §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [34] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [35] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- február
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró