← Magyarország

Bfv.718/2023/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált, a felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre, és azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja.
  2. A bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára jár el.
  3. A Be. CII. fejezete szerinti, a külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárás feltételei nem állnak fenn, ha a terhelt nem külföldön, ismert helyen tartózkodik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.718/2023/
  4. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Varga Eszter, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  5. február
  6. Az ügy tárgya: csalás bűntette Terhelt(ek): Első fok: Másodfok: Debreceni Járásbíróság, 63.B.935/2018/15., ítélet, tárgyalás,
  7. augusztus
  8. Debreceni Törvényszék, 2.Bf.471/2018/7., végzés, tanácsülés,
  9. november
  10. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 63.B.935/2018/
  11. számú ítéletét és a Debreceni Törvényszék 2.Bf.471/2018/
  12. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 3.Bfv.718/2023/7 2 Indokolás I. [1] A Debreceni Járásbíróság a
  13. augusztus
  14. napján – a terhelt távollétében – meghozott 63.B.935/2018/
  15. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk.
  16. §

(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont], ezért őt 2 év 5 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a polgári jogi igényről és a bűnügyi költségről. [2] A Debreceni Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. november
  2. napján – szintén a terhelt távollétében – meghozott 2.Bf.471/2018/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt törvénysértőnek tartva a terhelt távollétében történő elítélését, a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és új eljárás lefolytatása érdekében. [4] Indokai szerint a távollévő terheltté nyilvánítás feltétele nem állt fenn. A terhelt az eljárás során a nyomozó hatósággal együttműködött, és arról is tájékoztatást adott, hogy külföldi munkája miatt nem tud Magyarországra jönni. Mindezek alapján nem feltételezhető, hogy a terhelt az eljárás elől elszökött, vagy a büntetőeljárás elkerülése érdekében vált volna elérhetetlenné, ezért az elsőfokú eljárás során a Be. általános szabályaira való visszatérésre lett volna szükség. [5] Kifejtette, hogy a külföldön tartózkodó terhelttel szemben az eljárás lefolytatásának a vádemelést követően csak a terhelt hozzájárulásával van helye. Az elsőfokú bíróság azonban meg sem kísérelte a terhelt hozzájárulását beszerezni, hanem az eljárást – annak felfüggesztése helyett – a terhelt személyes jelenléte nélkül lefolytatta. Sérelmezte, hogy a bíróság abszolút eljárási szabálysértést követett el, mert a tárgyalás megtartására olyan személy távollétében került sor, akinek a jelenléte a törvény alapján kötelező. [6] Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.875/2023/
  4. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [8] Indokai szerint a terhelt tartózkodási helye már a nyomozás során ismeretlenné vált, mivel a terhelt bejelentett lakóhelyéről végleges jelleggel ismeretlen helyre távozott. A terhelt egy esetben valóban elérhető volt egy általa megelőzően használt, ismeretlen személy nevén lévő e-mail címen, azonban a nyomozó hatóság e címen rövid úton történt idézésére azt közölte, hogy külföldön tartózkodik, ellenben idézési lakcímét, elérhetőségét a nyomozó hatóságnak nem adta meg. Emellett a terhelt azt, hogy valóban külföldön tartózkodik, semmilyen módon nem igazolta. A terhelt ezen egyszeri kapcsolatfelvételt követően elérhetetlenné vált, a vele szemben kibocsátott elfogatóparancs sem vezetett eredményre, ezért az ügyészség a terheltet távollévő terheltté nyilvánította, és vele szemben vádat emelt. Kúria 3.Bfv.718/2023/7 3 [9] Kifejtette, hogy a vádemelés törvényi feltételei fennálltak, a bíróság pedig – figyelemmel arra, hogy a terhelttel szemben kibocsátott elfogatóparancs nem vezetett eredményre – a hirdetményi kézbesítés szabályait betartva, törvényesen tarott tárgyalást a terhelt távollétében. A tárgyaláson valamennyi olyan személy, akinek a jelenléte kötelező jelen volt. A terhelt tartózkodási helye a másodfokú bírósági eljárás során sem vált ismertté, így a másodfokú bíróság az ügyet tanácsülésen elbírálva hozta meg a jogerős ügydöntő határozatot. Megjegyezte, hogy a terhelt tartózkodási helye
  5. év végéig változatlanul ismeretlen volt. [10] Álláspontja szerint a terhelt védőjének a Be.
  6. §
(3)bekezdésére történő hivatkozása téves, mert a büntetőeljárás során nem merült fel olyan adat, amely azt igazolta volna, hogy a terhelt az eljárás idején ténylegesen külföldön tartózkodott, külföldi címet az ügyben eljáró hatóságokkal a terhelt nem közölt, és a terhelt külföldi fogva tartására vonatkozó adat sem merült fel. [11] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatokat hatályában tartsa fenn. III. [12] A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. [14] A Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [15] A védő a felülvizsgálati indítványában a terhelt távollétében történt elítélését sérelmezte. [16] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. E törvényhely d) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [17] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [18] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a következőket állapította meg: – A terhelt a nyomozás során tanúként történt idézésére
  1. november
  2. napján a Debreceni Rendőrkapitányságon megjelent (Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya 09010/2991-18/2017.bü számú jegyzőkönyv, nyomozati iratok 415-
  3. oldal), ugyanakkor
  4. február
  5. napján – szabályszerű idézés ellenére – nem jelent meg a nyomozó hatóság előtt, és az általa megadott telefonszámokon nem volt elérhető (Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya 09010/2991/2017.bü számú hivatalos feljegyzés, nyomozati iratok
  6. oldal); – a nyomozó hatóság
  7. március
  8. napján a terhelt részére védő kirendeléséről határozott (Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya 09010/2991/2017.bü számú határozat, nyomozati iratok 465-
  9. oldal); Kúria 3.Bfv.718/2023/7 4 – a terhelt
  10. március
  11. napján a nyomozó hatóság idézésére ismét nem jelent meg (Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya 09010/299136/2017.bü számú jelentés, nyomozati iratok
  12. oldal); – a nyomozó hatóság
  13. március
  14. napján a terheltet az elektronikus elérhetőségén keresztül
  15. március
  16. napjára idézte (Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya 09010/2991/2017.bü számú idézés, nyomozati iratok 469-
  17. oldal); – a terhelt
  18. március
  19. napján az e-mail címről küldött válaszában tájékoztatta a nyomozó hatóságot, hogy „nehezen tudja megoldani Magyarországra való jutását külföldi munka miatt” (Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya 09010/2991/2017.bü számú nyomozati irat
  20. oldal); – a nyomozó hatóság
  21. április
  22. napján küldött elektronikus levélben tájékoztatta a terheltet, hogy a lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét, és ezek megváltozását három munkanapon belül köteles a nyomozó hatóságnál bejelenteni. Felhívta továbbá, hogy tartózkodási helyét adja meg, illetve nyilatkozzon, hogy mikor tartózkodik Magyarországon, valamint a tartózkodási helye egy nevezetességéről küldjön olyan fényképet, amelyen ő is látható. Tájékoztatta továbbá arról is, hogy ha a fentieknek nem tesz eleget, a jogszabályok alapján a nyomozó hatóság azt akként értékeli, hogy ismeretlen helyen tartózkodik, és nemzetközi, valamint országos elfogatóparancsot bocsát ki (Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya 09010/2991/2017.bü számú nyomozati irat
  23. oldal); – a nyomozó hatóság
  24. április
  25. napján a terhelt bejelentett lakcímén adatgyűjtést végzett, amely eredményre nem vezetett, és megállapította azt is, hogy a terhelt büntetésvégrehajtási intézetben nincs (Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya 09010/2991/2017.bü számú nyomozati irat
  26. oldal,
  27. oldal); – a nyomozó hatóság a terheltet a következő kihallgatás időpontjára hirdetményi úton idézte (Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya 09010/2991/2017.bü számú nyomozati irat 489-
  28. oldal); majd a terhelttel szemben
  29. június
  30. napján elfogatóparancsot bocsátott ki (Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya 09010/2991/2017.bü számú nyomozati irat 507-
  31. oldal); – a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség a terheltet
  32. július
  33. napján meghozott B.4829/2017/8-III. számú határozatával távollévő terheltté nyilvánította (Debreceni Járásbíróság 63.B.935/2018/
  34. számú irat); – a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség
  35. július
  36. napján B.4829/2017/8-I. számú vádiratával a terhelttel szemben csalás bűntette [Btk.
  37. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] miatt vádat emelt, amelyben indítványozta, hogy a bíróság a terhelt távollétében folytassa le a büntetőeljárást (Debreceni Járásbíróság 63.B.935/2018/
  1. számú irat); – a járásbíróság az ügyészi indítvány alapján az eljárást a Be. CI. Fejezete szerinti külön eljárás szabályai alapján folytatta le, ennek megfelelően a terheltet a
  2. augusztus
  3. napjára kitűzött tárgyalásra hirdetményi úton idézte (Debreceni Járásbíróság 63.B.935/2018/7.,
  4. számú irat); – a bíróság a tárgyaláson ítéletet hozott, melyet az ügyészség tudomásul vett, a kirendelt védő fellebbezést jelentett be elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében (Debreceni Járásbíróság 63.B.935/2018/
  5. számú irat); – a járásbíróság – a jogorvoslati jogra vonatkozó felhívást is tartalmazó – ítéletét a terhelt részére hirdetményi úton kézbesítette (Debreceni Járásbíróság 63.B.935/2018/
  6. számú irat); Kúria 3.Bfv.718/2023/7 5 – védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék a másodfokú eljárást ugyancsak a Be. CI. Fejezete szerinti külön eljárás szabályai alapján folytatta le, a terheltet a
  7. november
  8. napjára kitűzött tanácsülésről hirdetményi úton értesítette (Debreceni Törvényszék 2.Bf.471/2018/4.,
  9. számú irat), és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta (Debreceni Törvényszék 2.Bf.471/2018/
  10. számú irat); – a törvényszék a végzését a terhelt részére hirdetményi úton kézbesítette (Debreceni Törvényszék 2.Bf.471/2018/7.,
  11. és
  12. számú irat). [19] Kétségtelen, hogy a Be. – védő által hivatkozott –
  13. §
(1)bekezdése szerint a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a 430. §
(1)bekezdése értelmében nem mondott le, vagy a bíróság kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre. [20] Ez azonban a büntetőeljárás általános szabálya. [21] Jelen esetben ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján nem kétséges, hogy a terhelt a nyomozás során, majd az elsőfokú bírósági eljárás és a másodfokú eljárás során egyaránt szabadlábon, de ismeretlen helyen tartózkodott. [22] A távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha
  1. a)a terhelt az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált,
  2. b)a terhelt felkutatása érdekében tett intézkedések észszerű időn belül nem vezettek eredményre, és
  3. c)azt a bűncselekmény tárgyi súlya vagy az ügy megítélése indokolja [Be. 747. §
(3)bekezdés]. [23] A terhelt tisztában volt azzal, hogy jelen ügy tárgyát képező bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult vele szemben, de az állandó bejelentett lakcímétől eltérő más belföldi tartózkodási helyet, külföldi lakcímet, vagy tartózkodási helyet a nyomozó hatóság kifejezett felhívása ellenére sem jelentett be [1998. évi XIX. törvény Be. 43. §
(5)bekezdés, Be. 39. §
(3)bekezdés b) pont]. [24] Nem kétséges tehát, hogy a terhelt a büntetőeljárás elkerülése érdekében elérhetetlenné vált, és a felkutatása iránt tett intézkedések nem vezettek eredményre, így a Be. CI. Fejezete szerinti külön eljárás feltételei maradéktalanul teljesültek. [25] A Be. 749. §
(1)bekezdése alapján a bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára jár el. [26] Jelen esetben ezen törvényi előfeltétel is megvalósult. [27] A Debreceni Járásbíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartotta, amikor a terhelt távollétében akként folytatta le az eljárást, hogy – a tárgyalásra a terheltet hirdetményi úton idézte; – a tárgyaláson a terhelt kirendelt védője jelen volt; – az ügydöntő határozatot a terhelt részére hirdetményi úton kézbesítette. [28] Ugyancsak az eljárási szabályok maradéktalan betartásával járt el a Debreceni Törvényszék, amikor a másodfokú eljárást a terhelt távollétében akként folytatta le, hogy – a tanácsülés időpontjáról a terheltet hirdetményi úton értesítette; – a másodfokú eljárásban a terhelt érdekében – továbbra is – védő járt el, – a törvényszék az ügydöntő határozatot a terhelt részére hirdetményi úton kézbesítette. [29] Megjegyzi a Kúria, hogy a védő által hivatkozottakkal szemben a Be. CII. Fejezete szerinti – a külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott – eljárás feltételei a jelen esetben nem álltak fenn. Kúria 3.Bfv.718/2023/7 6 [30] Ezen külön eljárás – további feltételek teljesülése esetén – akkor folytatható le, ha a terhelt külföldön, ismert helyen tartózkodik [Be. 755. §
(1)bekezdés]. [31] A jelen ügyben azonban a büntetőeljárás során olyan tény, adat, amely szerint a terhelt valóban külföldön tartózkodott, esetleg külföldi fogvatartásban volt, nem merült fel, tartózkodási helye pedig a hatóságok számára azért nem volt ismert, mert azt a terhelt többszöri felhívás ellenére sem közölte. [32] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a Debreceni Járásbíróság és a Debreceni Törvényszék a terhelt távollétében folytatott eljárásban a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértést nem vétett, így a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok sem valósult meg. [33] A terhelt védője kifogásolta a nyomozó hatóság egyes eljárási cselekményeit. [34] A Kúria rámutat, hogy a nyomozás során megvalósított esetleges eljárási szabálysértések a Be. 649. §
(2)bekezdésében foglalt taxatív felsorolásban nem szerepelnek, így a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatóak. [35] Ekként a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján köteles – a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, és a jogerős határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. IV. [36] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [37] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.