Bfv.656/2023/23 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés

1. d)és
2. e)pont], a III. rendű terheltet pedig társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés

1. d)és
2. e)pont]. Ezért mindkét terheltet egyaránt 2 év 4 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a II. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban, illetve a III. rendű terhelt által őrizetben és bűnügyi felügyelet hatálya alatt töltött időt. Rendelkezett továbbá a bűnjelről és a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2022. december 7. napján meghozott Bf.III.104/2022/16. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű és a III. rendű terheltet érintően akként változtatta meg, hogy a velük szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát egyaránt 2 évre enyhítette, amelynek végrehajtását a II. rendű terhelt vonatkozásában 4 év, a III. rendű terhelt esetében 5 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést esetleges végrehajtása esetén mindkét terhelt esetében börtönben kell végrehajtani azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A közügyektől eltiltás kiszabását a II. rendű és a III. rendű terhelttel szemben egyaránt mellőzte. A II. rendű terheltet 300 napi tétel, napi tételenként 5.000 forint, összesen 1.500.000 forint, míg a III. rendű terheltet 400 napi tétel, napi tételenként 3.000 forint, összesen 1.200.000 forint pénzbüntetésre is ítélte. A III. rendű terhelt vonatkozásában mellőzte a bűnügyi felügyelet hatálya alatt töltött idő szabadságvesztés büntetésbe történő beszámítását. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített jogerős tényállás lényege a következő: Az I. rendű és a II. rendű terheltek tizenéves korukban ismerkedtek meg és kerültek szoros baráti viszonyba, amely még 2021 elején is fennállt. Ebben az időszakban a II. rendű terhelt a III. rendű terhelttel baráti kapcsolatot ápolt, sporttársak is voltak. Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 3 Az I. rendű terheltnek ebben az időszakban munkaviszonyból származó rendszeres bevétele nem volt, így a migránsok utaztatásának szervezéséből szerzett jövedelmet. Ismeretlenül maradt megbízójával abban állapodott meg, hogy migránsok határhoz szállításáért az I. rendű terhelt személyenként kap juttatást, amelynek összege legkevesebb 250 euró volt utasonként. Az euró napi árfolyama 2021. február 8. napján 358,19 forint volt. Az I. rendű terhelt e tevékenységéhez segítséget keresett, és tudta, hogy a II. rendű terheltnek van vezetői engedélye és saját gépkocsija is, így a szoros baráti kapcsolatukat kihasználva a II. rendű terhelthez fordult, és 2021. február elején négy arab ember országon belüli szállításában kérte a közreműködését. A II. rendű terhelt – tudva azt, hogy az I. rendű terhelt e tevékenységért pénzhez jut –, a benzinköltség és a pályamatrica díjának kifizetésén túl további anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szívességből vállalta a szállítást. Megállapodtak abban, hogy amint az I. rendű terhelt elküldi az említett személyek helyzetének GPS koordinátáit, a II. rendű terhelt útnak indul, és gépkocsival felveszi a külföldieket, majd a beszállást követően az I. rendű terhelt által közölt célterületre szállítja őket, miután megkapja annak GPS-koordinátáit is. 1. Ilyen előzményeket követően az I. rendű terhelt 2021. február 8-án reggel 9 óra körüli időben a WhatsApp alkalmazáson keresztül GPS koordinátákat küldött a II. rendű terheltnek telefonon. A II. rendű terhelt ekkor az XXX-000 forgalmi rendszámú, Mercedes C200 CDI típusú személygépkocsijával útnak indult a megadott koordináták alapján a vasútállomás mögötti gyártelepre, útközben az I. rendű terhelt az említett alkalmazáson keresztül folyamatosan tartotta vele a kapcsolatot. A célterületre érkezve a II. rendű terhelt felvette a kapcsolatot az I. rendű terhelttel, aki közölte, hogy várjon, érkezni fognak az emberek. Rövid várakozást követően feltűnt hat arabnak tűnő férfi, akik azonnal beszálltak a gépkocsiba, ahonnan a II. rendű terhelt többszöri felszólítása nyomán végül kiszálltak, mire ő elhajtott onnan, majd a beszennyezett autóról küldött fényképpel kérdőre vonta az I. rendű terheltet. Az I. rendű terhelt elnézést kért, nyugtatta a barátját, hogy tévedés történt, majd pár perc elteltével újabb koordinátákat küldött. A II. rendű terhelt ennek nyomán a gépkocsijával mintegy 50 percig haladt az országúton észak felé, és egy tanyás területen ért a megadott helyre, ahol már várt rá a négy migráns. Miután a férfiak beszálltak a gépkocsijába, az I. rendű terhelt telefonon azt kérte tőle, hogy a városba vigye őket, ám ezután mégis más célkoordinátákat küldött. A II. rendű terhelt így felhajtott az autópályára, és az autópályákon, majd az autóutakon az államhatár illegális átlépésének megkönnyítése céljából a megadott koordináták szerinti helyre szállította a felvett személyeket. Bár az I. rendű terhelt kérte, a II. rendű terhelt végül a migránsok távozásáról a telefonja programhibája miatt nem készített videofelvételt. Az I. rendű terhelt a sikeres szállításért egy ismeretlenül maradt személytől még aznap megkapta a megállapodás szerinti pénzt, majd 18-19 óra között kifizette a II. rendű terheltnek az üzemanyag és az autópálya-matrica árát. Az I. rendű terhelt kérdésére a II. rendű terhelt ekkor azt mondta, hogy máskor is tud segíteni hasonló szállításban. A II. rendű terhelt ezidőben tudta, hogy a III. rendű terhelt jövedelemszerzési lehetőséget keres, így szólt erről az I. rendű terheltnek, aki felajánlotta a segítségét azzal, hogy aztán a III. rendű terheltet is bevonta a fuvarokba. Ezt követően a III. rendű terhelt vállalkozott arra, hogy anyagi ellenszolgáltatásért az I. rendű terhelt megbízásából az illegálisan érkezett migránsok nyugati határszélre történő szállításaiban részt fog venni. 2. Az I. rendű terhelttől kapott instrukciók alapján a II. rendű és a III. rendű terhelt 2021. február 26. napján a délelőtti órákban külön-külön autóval indultak a migránsokért az I. rendű terhelttől kapott GPS koordináták alapján. A II. rendű terhelt ért oda először, ahol a személygépkocsijába 13 és 14 óra között három szír állampolgár szállt be, akikkel útnak is Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 4 indult az I. rendű terhelttől a beszállást követően kapott célkoordináták alapján a határ szakaszához. Ezt követően röviddel a III. rendű terhelt is megérkezett a számára megjelölt beszállási pontra, ahol két migránst vett fel, majd a II. rendű terheltet mintegy 30 perccel követve ő is elindult a megadott határszakaszhoz. Időközben a II. rendű terhelt az autópályákon haladt az úticél felé, majd 15 óra 50 perckor a Rendőr-főkapitányság járőrei ellenőrzés alá vonták, így cselekményére fény derült. A III. rendű terhelt ezzel szemben akadálytalanul továbbszállította az általa felvett migránsokat a határközeli kiszállási helyre. A szállítások során az I. rendű terhelt a 00/000-0000, illetve 00/000-0000 hívószámú telefonjáról, valamint a WhatsApp alkalmazáson keresztül folyamatosan tartotta a kapcsolatot a II. rendű terhelttel annak 00/000-0000 hívószámú mobilján, aki pedig a III. rendű terhelttel is kommunikált az ő 00/000-0000 hívószámú telefonján, valamint a terheltek internetes alkalmazáson keresztül az útvonallal és az aktuális helyzetükkel kapcsolatosan is információkat közöltek egymással. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Győri Fellebbviteli Főügyészség a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontjára alapítottan terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és annak megállapítása végett, hogy a terheltek a bűncselekményt bűnszervezetben követték el. [5] Indokai szerint a 4/2005. BJE határozatban rögzített valamennyi feltétel megvalósult ahhoz, hogy a terheltekkel szemben megállapítható legyen a bűnszervezetben elkövetés. Az elkövetés módjából és az elkövetés során tudomásukra jutott tényekből a terheltek felismerték, hogy egy szervezett embercsempész csoport tevékenységében vesznek részt. A bűnszervezetben történt elkövetésre vont megfelelő következtetés mellett a terheltekkel szemben kiszabott büntetés törvénysértő. [6] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a három terhelt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, velük szemben lényegesen hosszabb tartamú szabadságvesztést szabjon ki, mellőzze a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó ítéleti rendelkezést, és állapítsa meg, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.631/2023/3. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt az I. rendű terhelt tekintetében visszavonta, a II. rendű és a III. rendű terhelt vonatkozásában ugyanakkor – az indokainak kiegészítése mellett – fenntartotta. [8] Kifejtette, hogy a bűnszervezet fogalmi elemei az irányadó tényállás szerint miként valósultak meg. [9] Utalt rá, hogy a legalább 3 főből álló csoport megléte nem kétséges, a terhelteken kívül ugyanis az I. rendű terhelt ismeretlen megbízója is részt vett az elkövetésben. Az embercsempészés minősített esetére irányadó büntetési tételre figyelemmel megállapítható, hogy céljuk 5 évig terjedő vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények megvalósítása volt. [10] A hierarchikus szervezettség vonatkozásában arra hivatkozott, hogy az I. rendű terhelt küldte el a társainak annak a helynek a GPS koordinátáit, ahol a migránsokat fel kellett venni, illetve ahova őket el kellett szállítani. A szállításokat az I. rendű terhelt irányította, aki pedig az ismeretlen megbízójától kapott feladatokat hajtotta végre. Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 5 [11] A konspiratív működésre jelen ügyben az utal, hogy az I. rendű terhelt több telefonon és a WhatsApp alkalmazáson – így a hatóság által nem feltétlenül megfigyelhető módon – folyamatosan tartotta a kapcsolatot a II. rendű terhelttel, az útvonallal és az aktuális helyzetükkel kapcsolatban információkat közöltek egymással. Ezek az üzenetek rövidek, konkrét információ nélküliek voltak, és csupán utalásokat tartalmaztak. Olyanok voltak tehát, amikből csak a terheltek tudták, hogy mi a teendőjük. Ugyancsak a konspiratív működést támasztja alá, hogy az I. rendű terhelt a megbízója személyét rejtve tartotta a II. rendű és III. rendű terhelt előtt, csak ő állt kapcsolatban vele. [12] Kifejtette, hogy a terheltek tudatának ki kellett terjednie arra, hogy a migránsoknak az országba történő belépését, valamint a határtól való továbbutazását már más csoport szervezte, hiszen csak az ország területén történő átutazás végrehajtására vállalkoztak. [13] A BH 2018.37. számú eseti döntésre hivatkozással rámutatott, hogy aki annak tudatában, hogy az illegális határátlépők államhatárra történő szállítását többek szervezett együttműködése tette lehetővé, és azok tovább utaztatásában, az ország elhagyásában több alkalommal társaival együttműködik, az embercsempészés bűntettét bűnszervezetben követi el akkor is, ha e tevékenységbe történő bekapcsolódása viszonylag rövid ideig tart. [14] Indokai szerint nem hagyható figyelmen kívül azt sem, hogy a beszállási és célkoordináták hasonlósága azt támasztja alá, hogy a migránsok magyar államhatárhoz történő szállítása és a határtól történő elszállítása szervezett, bejáratott keretek között folyt. Az az ítéleti megállapítás, hogy 2021. február 8. napján az I. rendű terhelt először tévesen egy másik fuvar koordinátáit adta meg a II. rendű terheltnek arra utal, hogy az I. rendű terhelt – a II. rendű terhelt által is tudottan – folyamatos kapcsolatban állt olyan személyekkel, akik a migránsok tovább utaztatását szervezték. [15] Abból a megállapításból, hogy az I. rendű terhelt – a közöttük lévő szoros baráti kapcsolat ellenére – a migránsok távozásáról videofelvételt kért a II. terhelttől, az következik, hogy nem őt kívánta ellenőrizni, hanem valakinek igazolnia kellett, hogy a migránsokat a megadott célterületre eljuttatta. [16] Álláspontja szerint az irányadó tényállásból következik az is, hogy a terheltek együttműködése időben nem volt limitált, így a hosszabb időre szervezettség is megállapítható. [17] Mindezek alapján a bűnszervezetben történő elkövetés téves mellőzése folytán a bíróság a Btk. 86. §

(1)bekezdés b) pontjának megsértésével függesztette fel a II. rendű és a III. rendű terheltekkel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását. [18] Ekként azt indítványozta, hogy a Kúria a Győri Ítélőtábla ítéletét változtassa meg, a büntetést a II. rendű és a III. rendű terhelttel mint bűnszervezetben elkövetőkkel szemben tekintse kiszabottnak, a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzze, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozza meg, és állapítsa meg, hogy a terheltek feltételes szabadságra nem bocsáthatók. [19] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a II. rendű terhelt védője kifejtette, hogy a II. rendű terhelt terhére sem a bűnszervezet, sem a bűnszövetség, sem pedig az üzletszerű elkövetés nem állapítható meg. [20] Mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság az ítéleti tényállásból mellőzte azt a részt, amely az I. rendű terhelt nemzetközi embercsempész csoporttal való kapcsolatát rögzítette. Ennek jelentősége pedig az, hogy valamennyi terhelt esetében ez lehetett volna az alapja a bűnszervezetben elkövetésnek. [21] Kifejtette, hogy a konspiráció foka és a bűnös együttműködés hossza nem érte el a bűnszervezet megállapításához szükséges mértéket. Jelen ügyben az I. rendű terhelt által Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 6 megnevezett személyen és a tényállásban írt két konkrét szállításon kívül nem áll rendelkezésre olyan adat, amelyből következtetni lehet a bűnszervezet létrejöttére és tevékenységére. [22] A II. rendű terheltnek nem volt arról tudomása arról, hogy a migránsok magyar államhatárhoz történő szállítása, és a határtól történő elszállítása szervezett, bejáratott keretek között történt. Amennyiben tudta volna, hogy tevékenységével bűnszervezethez kapcsolódik, minden bizonnyal nem baráti alapon, szívességből vállalta volna a szállítást. [23] A bűnszervezet megállapításához szükséges hierarchikus viszonyt önmagában cáfolja az I. rendű és a II. rendű terhelt közötti baráti kapcsolat, továbbá az a tény, hogy a szállítást a II. rendű terhelt szívességből vállalta. Feladatmeghatározás sem történt az I. rendű terhelt részéről, csupán tájékoztatást adott arról, hogy hol kell felvenni a migránsokat, és hova kell szállítani őket. Feladatmeghatározás az lett volna, ha az I. rendű terhelt hátrányos következményeket fűzött volna ahhoz, amennyiben a II. rendű terhelt a fuvart nem teljesíti. A kettejük közötti egyenrangú kapcsolatot támasztja alá, hogy az I. rendű terhelt bocsánatot kért, amikor a II. rendű terhelt autójába tévedésből nem négy, hanem hat migráns szállt be. [24] A védő álláspontja szerint a terheltek között konspiráció sem állapítható meg, a mai kor gyakorlatának ugyanis teljesen megfelel az ingyenes kommunikációt biztosító internetes alkalmazáson keresztül történő kapcsolattartás. A konspirációt cáfolja, hogy a terheltek egymás között előfizetéses telefonon tartották a kapcsolatot, amelyről köztudomású, hogy a hatóságok által könnyen követhető, illetve az a tény is, hogy a II. rendű terhelt a migránsokat saját tulajdonú magyar rendszámú, ekként könnyebben ellenőrizhető gépjárművével szállította. [25] A védő szerint hiányzik az üzletszerűség megállapításához szükséges rendszeres haszonszerzésre törekvés, a jogerős ítélet szerint ugyanis a II. rendű terhelt a szállításokat a költségei kifizetésén túl anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szívességből vállalta. [26] Indokai szerint a II. rendű terhelt terhére a bűnszövetség sem állapítható meg. Az embercsempészés olyan jellegű bűncselekmény, amit nem lehet szervezetlenül elkövetni. A bűnszövetség megállapításához szükséges lett volna annak rögzítése, hogy az elkövetők bűncselekmény elkövetéséhez hozzájuk nem köthető gépkocsikat, telefonokat szereztek be, és azokat használták. Jelen ügyben ezek hiányában a szervezettség nem volt olyan fokú, amely lehetővé tenné a bűnszövetség megállapítását. [27] Mindezek alapján elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria a Győri Ítélőtábla ítéletét változtassa meg, és a II. rendű terhelt terhére rótt bűncselekményt folytatólagosan, társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettének [Btk. 353. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont] minősítse, továbbá a minősítés megváltozása miatt vele szemben enyhébb büntetést szabjon ki. Másodlagosan azt kérte, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. [28] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a III. rendű terhelt védője kifejtette, hogy az elkövetés módjából, illetve az elkövetés során tudomására jutott tényekből a III. rendű terheltnek nem kellett felismernie, hogy esetleg egy szervezett embercsempész csoport tevékenységében vesz részt. [29] A konspiratív működéssel kapcsolatos ügyészi álláspont ellenében megjegyezte, hogy napjainkban általánossá vált a több telefon birtoklása, miként mindennapos a különböző kommunikációs applikációk használata is. Ezekhez képest számos más konspirációra alkalmas szoftver, illetve készülék létezik. [30] A III. rendű terhelt tudata nem terjedt ki arra, hogy a migránsoknak az országba történő belépését, valamint a határtól való tovább utaztatását más csoport végezte. Nem lehet okszerű, helytálló következtetést tenni arra vonatkozóan, hogy a III. rendű terhelt a Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 7 cselekménye megvalósításakor a bűnszervezetben elkövetést felismerte. Helytelen az ügyészség hosszabb időre szervezettségre történő következtetése is, erre ugyanis nem alkalmas az az ítéleti megállapítás, hogy a III. rendű terhelt „alkalom adtán” vagy „máskor” tud segíteni a hasonló szállításban. [31] A konspiráció foka, valamint a bűnös együttműködés időszakának hossza nem érte el azt a mértéket, amely ahhoz szükséges, hogy a bűnszervezetben elkövetés ismérvei megállapíthatóak legyenek. A III. rendű terhelt tudatában nem merült fel, hogy egy csoporthoz csatlakozott volna, és az a csoport bűnszervezet lehetne, és nem volt tisztában a bűnszervezet külső ismérveivel sem. [32] Érveinek alátámasztására számos egyedi ügyben hozott bírósági határozat megállapítását ismertette, illetve jogirodalmi álláspontokat is idézett. [33] Indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [34] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nyilvános ülésen bírálta el. [35] A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és az írásban előterjesztett nyilatkozattal egyezően szólalt fel. Rámutatott, hogy a bűnszervezetben elkövetés az I. rendű terhelttel szemben is megállapítható, azonban őt az eljárt bíróság a törvényi keretek közötti végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, amelyre figyelemmel felülvizsgálatra az ő vonatkozásában nem kerülhet sor. Ezzel szemben a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében azért kerülhet sor rendkívüli jogorvoslatra, mert bár a terhükre rótt bűncselekményt ők is bűnszervezetben követték el, azonban az eljárt bíróság a velük szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását az anyagi jog szabályainak megsértésével, a törvény ellenében függesztette fel. [36] Kitért arra, hogy a bűnszervezetben elkövetés milyen indokok alapján állapítható meg a II. rendű és a III. rendű terhelt terhére. Álláspontja szerint az irányadó tényállás maradéktalanul tartalmazza az ehhez szükséges tényeket és körülményeket. Indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a büntetést a II. rendű és a III. rendű terhelttel mint bűnszervezetben elkövetőkkel szemben tekintse kiszabottnak, a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzze, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozza meg, és állapítsa meg, hogy a terheltek feltételes szabadságra nem bocsáthatók. [37] A II. rendű terhelt védője a felszólalásában kiemelte, hogy a másodfokú bíróság az ítéleti tényállásból mellőzte azt a részt, amely szerint az I. rendű terhelt egy nemzetközi embercsempész csoporttal került kapcsolatba. [38] Álláspontja szerint ennek azért van különös jelentősége, mert ezáltal valamennyi terhelt esetében hiányzik a nemzetközi hálózathoz való csatlakozás, mint a bűnszervezet embercsempészési ügyekre jellemző feltétele. Az írásbeli nyilatkozatával egyezően fejtette ki, hogy az ítéleti tényállásból hiányoznak azok a ténymegállapítások, amelyek a következetes ítélkezési gyakorlat alapján a bűnszervezetben elkövetés megállapításához szükségesek. [39] Hivatkozott arra is, hogy a II. rendű terhelt tekintetében a bűnszövetségben történő elkövetés, valamint az üzletszerűség megállapítása sem törvényes. Jelen ügyben ugyanis a bűncselekmény elkövetésének szervezettsége nem éri el a bűnszövetség megállapításához Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 8 szükséges szintet, a II. rendű terhelt pedig anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szívességből vállalta a migránsok szállítását. [40] Elsődlegesen azt indítványozta, hogy a Kúria a Btk. 353. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerint minősülő embercsempészés bűntettében állapítsa meg a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét, és vele szemben enyhébb büntetést szabjon ki; másodlagosan pedig azt, hogy a másodfokú bíróság ítéletét hatályában tartsa fenn. [41] A III. rendű terhelt védője szintén az írásbeli nyilatkozatának megfelelően szólalt fel a nyilvános ülésen. Rámutatott, hogy jelen ügyben a bűncselekmény elkövetésének szervezettsége nem volt olyan fokú, hogy azt bűnszervezetnek lehetne minősíteni. Álláspontja szerint semmilyen bizonyíték nem áll rendelkezésre, amely igazolná, hogy a III. rendű terhelt tudata átfogta, hogy a cselekményét egy nemzetközi hálózathoz kapcsolódva követi el. [42] Indítványozta, hogy Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [43] A nyilvános ülésen a II. rendű terhelt kifejezte, hogy a bűncselekmény elkövetését megbánta. Hivatkozott arra, hogy a letartóztatását követően egyetemi képzésen vett részt, diplomát szerzett és sikerült elhelyezkednie. Jelenleg három munkahelyen is dolgozik, menyasszonyával házasságkötést és családalapítást terveznek. Kijelentette, hogy felfogta az általa elkövetett cselekmény súlyát, és azt, hogy felelősséggel tartozik a menyasszonya, a szülei és saját maga iránt is. [44] A III. rendű terhelt akként nyilatkozott, hogy nagyon megbánta az általa elkövetett súlyos hibát. Nem látta át, hogy a cselekménye mögött bármilyen nagyobb szerveződés lett volna. Diplomát szerzett, és szeretné tovább folytatni profi sportolói pályafutását. Az elmúlt időszakban segédmunkásként is dolgozott, a jövőben azonban a sportolói tevékenységből kíván megélni. A családját támogatja, részt vesz a súlyosan beteg nagyapjának gondozásában. Korábban a Máltai Szeretetszolgálatnál is tevékenykedett, akikkel mostanában már csak nagyobb egyházi ünnepeken tudja tartani a kapcsolatot. [45] Mindkét terhelt azt kérte a nyilvános ülésen, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályában tartsa fenn. IV. [46] A Győri Fellebbviteli Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos. [47] A felülvizsgálati indítvány joghatályos, az ügyészséggel 2022. december 7. napján közölt jogerős ítélettel szemben 2023. május 10. napján került előterjesztésre [Be. 651. §

(1)bekezdés, 652. §

(3)bekezdés]. [48] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. [49] A Be.

1. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be.
2. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [50] A Be.
3. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 9 bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [51] A törvénysértő minősítés, illetve a Btk. más szabályainak megsértése tehát nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha ehhez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [52] Ennek feltételei az alábbiak: – a jogerős ítéletben a cselekmény minősítése törvénysértő, vagy más anyagi jogszabálysértésre került sor, – a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés is törvénysértő és – a két említett körülmény között oksági összefüggés van, azaz a törvénysértő büntetés a törvénysértő minősítés és/vagy az anyagi jogszabálysértés következménye. [53] Jelen ügyben az ügyészség arra hivatkozott, hogy a II. rendű és a III. rendű terheltekkel szemben a bűnszervezetben elkövetés megállapításának téves mellőzése miatt törvénysértő büntetés, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására került sor. [54] Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat a következőkre. [55] A bűnszervezetben történő elkövetés az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jogi minősítése szempontjából közömbös. Nem része a jogi minősítésnek, hanem olyan, bármilyen szándékos bűncselekmény elkövetéséhez kapcsolható többes elkövetői forma, ami megvalósulása esetén a Büntető Törvénykönyv Általános Részében foglalt jogkövetkezményeket – egyebek mellett az e szervezeti forma keretében elkövetett bűncselekmény büntetési tételkeretének az emelkedését – vonja maga után. [56] Így a bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására vagy téves mellőzésére való hivatkozás önmagában, függetlenül a kiszabott büntetéstől, nem felülvizsgálati ok. [57] A bűnszervezetben elkövetés téves megállapítására vagy mellőzésére hivatkozás a felülvizsgálati indítványban mint „a büntetőjog más szabályának” megsértése – azaz a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat – lehet alapja a felülvizsgálatnak feltéve, ha ez arra is kiterjed, hogy az említett anyagi jogszabálysértés miatt a kiszabott büntetés törvénysértő [hivatkozott törvényhely
2. ba)alpontja]. [58] Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontjában írt büntető anyagi jog szabálya megsértésének kérdését mint felülvizsgálati okot veti fel az, ha a bűnszervezetben elkövetés megállapításának törvénysértő mellőzése miatt a Btk. 86. §

(1)bekezdés b) pontja megsértésével törvénysértő büntetés kiszabására került sor. [59] Jelen ügyben ez a felülvizsgálat törvényi alapja, amelyre az ügyészség hivatkozott. [60] Ezt követően a felülvizsgálati indítványban foglaltak alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a bűnszervezetben elkövetés megállapításának mellőzése az irányadó tényállásban foglalt ténymegállapítások alapján törvényes volt-e. [61] A Kúria e vonatkozásban hangsúlyozza, hogy változatlanul fenntartja a bűnszervezet megállapítására vonatkozó, annak fogalmi elemeivel, továbbá e fogalmi elemek értelmezésével kapcsolatos töretlen ítélkezési gyakorlatát. [62] Ennek lényege röviden a következő. [63] A Magyarország

1. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
2. évi LXVI. törvény
3. §-a módosította a Btk. bűnszervezet fogalmára adott értelmező rendelkezését. E szerint bűnszervezet a legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A módosítás
4. július
5. napján lépett hatályba. Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 10 [64] A Btk.
6. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint bűnszervezet a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. [65] A módosítást követően hatályos Btk. nem tartalmaz törvényi értelmezést a „hierarchikusan szervezett” és a „konspiratívan működő” fogalmi elemekhez. Ezek értelmezése a jogalkalmazó, a bíróság feladata. A jogalkalmazó alkotmányossági kötelességének eleget téve értelmezésekor figyelembe veszi a jogszabályhoz fűzött indokolást, azonban annak kötőereje nincs, az nem anyagi jogi szabály. A törvényi indokolás az egyes fogalmi elemek megállapításához ad értelmezési segítséget. A bíróság feladata megvizsgálni minden ügyben, hogy megállapítható-e adott tényállás alapján a bűnszervezetben elkövetés. A bíróság számára e tekintetben mindig (változatlanul) az alanyi oldal vizsgálata a lényeges. A terhelteknek tudnia kellett, hogy azt a bűncselekményt, aminek elkövetői, bűnszervezetben valósítják meg. [66] A jogszabályi változás folytán a hierarchikus szervezettség nem jelenti valamennyi bűnszervezetben résztvevő személy hierarchiában való elhelyezkedését. Amennyiben olyan adat áll rendelkezésre, amely akár egy résztvevő szervezői, koordináló, irányító szerepére vonatkozik a feladatok megosztása során, akkor e körülmény olyan alá-fölérendeltséget jelentő személykapcsolatnak tekinthető, amely megalapozhatja a bűnszervezet megállapítását az új fogalom szerint is. [67] A csoport konspiratív működése – ami nem más, mint az együttreménykedés, „összeesküvés” – lényegében a korábbi fogalom szerinti „összehangolt működéssel” összhangban álló, a leplezettség pedig ennek a mikéntje. Amennyiben a külvilág elől rejtve valósul meg, akkor értelemszerűen nem jelenti a teljes szervezet minden tagjával való együttműködést, hanem az egyes cselekményekhez rendelt személyek összehangolt tevékenységét feltételezi {Kúria Bfv.III.824/2020/29., Bfv.II.1.377/2020/12., Bfv.II.14/2021/6., Bfv.III.745/2021/30., Bfv.II.1.033/2021/32., Bhar.III.1/2022/11.}. [68] A Kúria gyakorlatát az Alkotmánybíróság több határozatában megvizsgálta, és alkotmányosnak ítélve megerősítette azt {3470/
2. (XI. 7.) AB végzés, Indokolás [31]; 3471/
3. (XI. 7.) AB végzés, Indokolás [31]; 3472/
4. (XI. 7.) AB végzés, Indokolás [31]; 3473/
5. (XI. 7.) AB végzés, Indokolás [31]; legutóbb: 3029/
6. (I. 24.) AB határozat, Indokolás [39]}. [69] E töretlen gyakorlattól nincs – és jelen ügyben sem volt – ok eltérni. [70] A Kúria mindezek tükrében vizsgálta, hogy jelen esetben az irányadó tényállás alapján vonható-e következtetés arra, hogy a II. rendű és a III. rendű terhelt bűnszervezetben követte el a terhükre rótt embercsempészés bűntettét. [71] Ezzel összefüggésben rámutat a következőkre. [72] Elöljáróban rögzíti, hogy a Be.
7. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [73] Ebből az is következik, hogy a Kúria nem a vádirati tényállást bírálja felül, ekként nincs mód olyan tények figyelembevételére, értékelésére, amelyek a vádirati tényállásban szerepelnek, a jogerős bírósági ítéletben azonban már nem. [74] Jelen ügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség B.526/2021/

1. számú vádirata, és annak előkészítő ülésen történt módosítása (Győri Törvényszék B.262/2021/
2. számú jegyzőkönyv
3. oldal
4. és
5. bekezdés) tartalmazza, hogy: Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 11 – az I. rendű terhelt 2021 elején már nemzetközi embercsempész csoportok által Magyarországra szállított, a schengeni tagállamokba beutazási és tartózkodási engedéllyel nem rendelkező, migránsok illegális más államokba történő szállításának megszervezésében, irányításában vett részt anyagi ellenszolgáltatás fejében; – e tevékenységéből adódóan folyamatosan keresett sofőröket e feladat elvégzésére; – a köztük lévő szoros baráti kapcsolatát felhasználva kérte meg a II. rendű terheltet arra, hogy migránsok szállításában vegyen részt; – megállapodtak abban, hogy a II. rendű terhelt heti két-három alkalommal, az I. rendű terhelt által aktuálisan meghatározott időben, helyen, és szintén általa aktuálisan meghatározott számú migráns személyeket a személygépkocsijával a határközeli városokba szállítja; – a II. rendű terhelt tudta, hogy az I. rendű terhelt e tevékenységét üzletszerűen folytatja, a költségein túl a hasznot átengedte az I. rendű terheltnek; – az első sikeres szállítást követően a II. rendű terhelt a III. rendű terhelt anyagi nehézségeiről tájékoztatta az I. rendű terheltet, aki felajánlotta a segítségét, majd beszervezte a III. rendű terheltet a szállításba; – a III. rendű terhelt a megbízást elfogadta, melynek megbeszélése során abban is megállapodott terhelt társaival, hogy migránsok szállításában rendszeresen részt fog venni a saját tulajdonát képező személygépkocsival; – a szállítások során az I. rendű terhelt az induláskor a társainak megadta a Magyarországra érkezett migránsok helyzetének koordinátáit, majd a beszállást követően az utazási cél koordinátáit is; – az utazás során az I. rendű terhelt két mobiltelefonján keresztül folyamatosan tartotta a kapcsolatot a II. rendű terhelttel, aki viszont a III. rendű terheltnek a mobiltelefonján továbbította az utasításokat. [75] Ehhez képest az elsőfokú bíróság nem látta kétséget kizáróan megállapíthatónak azt a vádbeli tényállítást, hogy: – az I. rendű terhelt folyamatosan keresett volna sofőröket a migránsok szállítására {Győri Törvényszék B.262/2021/
6. számú ítélet [63] bekezdés}; – a II. rendű terhelt heti két-három alkalommal vállalta migránsok szállítását az I. rendű terhelt irányítása alapján {Győri Törvényszék B.262/2021/
7. számú ítélet [64] bekezdés}; ezzel összefüggésben azt sem állapította meg, hogy a II. rendű terhelt tudta, hogy az I. rendű terhelt e tevékenységet üzletszerűen folytatja; – a III. rendű terhelt abban állapodott meg a terhelttársaival, hogy migránsok szállításában rendszeresen részt fog venni {Győri Törvényszék B.262/2021/
8. számú ítélet [65] bekezdés}. [76] Ennek megfelelően e tények a törvényszék által megállapított tényállásban már nem szerepelnek. [77] Továbbmenően, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla akként helyesbítette, hogy abból mellőzte a következő mondatot {Győri Ítélőtábla Bf.III.104/2022/
9. számú ítélet [20] bekezdés}: „I. r. vádlott legkésőbb
10. év elején kapcsolatba került egy nemzetközi embercsempész csoporttal, amely Magyarországra illegálisan szállított, a schengeni tagállamokban beutazási és tartózkodási engedéllyel nem rendelkező – elsősorban szír, afgán területekről érkező – személyek továbbszállítását szervezte és hajtotta végre anyagi ellenszolgáltatás fejében.” [78] Kétségtelen, hogy mindezek a – vádirati tényálláshoz viszonyított – változtatások lényegesek a bűnszervezetben elkövetés megállapítása szempontjából. Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 12 [79] Megjegyezve azt is, hogy a vádiratban írt tényállásból a vádat emelő Győr-MosonSopron Megyei Főügyészség nem következtetett arra, hogy a terheltek bűnszervezetben követték el a terhükre rótt bűncselekményt. [80] A tárgyaláson jelen lévő ügyész pedig a perbeszédében kifejezetten arra hivatkozott, hogy a konspirációnak az a magas szintje, amely a bűnszervezet jellemzi, a terheltek esetében nem állapítható meg (Győri Törvényszék B.262/2021/
11. számú jegyzőkönyv
12. oldal). [81] Mindez természetesen nem köti a bíróságot, a vádhoz kötöttség, a vád kimerítése a vád tárgyává tett történeti tényállásra vonatkozik, nem az azzal kapcsolatos vádlói jogkövetkeztetésre. [82] Ehhez képest – a vádiratban írtakhoz viszonyítottan immár szűkebb ténybeli alapokon – a Győri Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú bírósághoz továbbított BF.21/2022/8-I. számú nyilatkozatában indítványozta először, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a terheltek a terhükre rótt bűncselekményt bűnszervezetben követték el. [83] A Győri Ítélőtábla pedig ezt követően mellőzte a tényállásból a nemzetközi bűnszervezetre utaló ténymegállapítást. [84] A Legfőbb Ügyészség a nyilatkozatában – részben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában írtakra hivatkozással {Győri Törvényszék B.262/2021/
13. számú ítélet [66] bekezdés} – akként foglalt állást, hogy a terheltek cselekményét hierarchikus szervezettség jellemezte, mely abban nyilvánult meg, hogy az I. rendű terhelt küldte meg társainak a GPS koordinátákat, a II. rendű terheltet ellátta a szükséges információkkal és útmutatásokkal, a koordináták elküldése valójában indulási utasítást jelentett, ilyen értelemben tehát ő irányította a szállításokat. Az I. rendű terhelt pedig az ismeretlen megbízójától kapott feladatokat hajtotta végre. [85] Az irányadó tényállás azonban nem tartalmaz arra történő utalást, hogy az I. rendű terhelt az ismeretlenül maradt személytől utasításokat kapott, amelyeket végrehajtott. Az a tényállásrész „hogy ismeretlenül maradt megbízójával abban állapodott meg…”, a nemzetközi embercsempész csoport létére, az I. rendű terhelt ahhoz kapcsolódására, a hierarchikus szervezettségre nem ad elegendő információt, éppen az ítélőtábla mellőzte az erre utaló tényállásrészt. Az I. rendű terhelt irányító tevékenységére vonatkozó megállapítást pedig együtt kell értelmezni azzal, hogy az irányadó tényállás szerint: – az I. rendű és a II. rendű terhelt hosszú ideje szoros baráti kapcsolatban álltak egymással, illetve a II. rendű és a III. rendű terheltek is barátok, sporttársak voltak; – a II. rendű terhelt – ismerve azt a tényt, hogy az I. rendű terheltnek nincs rendszeres jövedelme, és e tevékenységéért pénzt kap – anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szívességből vállalta a szállítást; – a II. rendű terheltnek volt vezetői engedélye és saját személygépkocsija; – a II. rendű terhelt felkérése először egy esetre szólt, nincs utalás többre; – nem azt tartalmazza a tényállás, hogy a II. rendű terhelt tudta, hogy üzletszerűen folytatja az I. rendű terhelt e tevékenységét, hanem azt, hogy ezért pénzhez jut; – a következő cselekmény(ek) felvetése csak az első sikerét követően történt meg. [86] Mindezekből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a II. rendű terhelt és az őt szívességre kérő I. rendű terhelt között, majd köztük és a szállításba bekapcsolódó III. rendű terhelt között a bűnszervezet megállapításához szükséges hierarchikus szervezettség, a döntési szintek egymástól való elkülönülése állt volna fenn. A köztük lévő kapcsolatra sokkal inkább a mellérendeltség jellemző, és különösen igaz ez az I. rendű és a II. rendű terhelt Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 13 egymás közötti viszonyára, amelyen alapuló cselekményt az irányadó tényállás is baráti szívességként írja körül. [87] E tekintetben pedig meghatározó, lényeges körülmény, hogy az ítélőtábla a tényállásból mellőzte azt a megállapítást, amely a terheltek cselekményét egy migránsok szállítására létrejött külföldi embercsempész bűnszervezethez kötötte. Éppen ez a kiindulási alap, a vertikális kapcsolódási pont hiányzik a felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállásból ahhoz, hogy a hierarchikus szervezettségre alappal lehessen következtetni. [88] A terheltek konspiratív együttműködésére az ügyészség abból következtetett, hogy az I. rendű terhelt több telefonon és a WhatsApp alkalmazáson – így a hatóság által nem feltétlenül megfigyelhető módon – is folyamatosan tartotta a kapcsolatot a II. rendű terhelttel, ezeken keresztül az útvonallal és aktuális helyzetükkel kapcsolatban információkat közöltek egymással. A küldött üzenetek rövidek, konkrét információ nélküliek voltak, utalásokat tartalmaztak, melyből csak ők tudták, hogy mi a teendőjük az információval. [89] Ezzel szemben a Kúria rámutat, hogy a terheltek a lebukás megelőzése érdekében nem alkalmaztak olyan eszközt vagy összehangolt módszert, amely a külvilág elől való rejtve maradást szolgálta volna. Önmagában nem tekinthető ilyennek a több telefon, illetve az internetes applikáció alkalmazása, amelyek – mint ahogyan a védők alappal hivatkoztak rá – a hétköznapi kommunikációban is általánosak. [90] A Kúria rögzíti, hogy az irányadó tényállás nem tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, hogy a terheltek által egymásnak küldött üzenetek rövidek, konkrét információ nélküliek voltak, utalásokat tartalmaztak. [91] Mindezekkel szemben a terheltek a saját telefonjukat használták, a II. rendű terhelt a saját gépkocsijával szállította a migránsokat, a telefonokat és a járműveket a tényállás alapján nem cserélték, nem leplezték, kísérő autót nem vettek igénybe, rejtjeles kommunikációt nem folytattak. [92] Ekként tehát az elsőfokú ítélet indokolásában írt, az ügyész által hivatkozott, „a kommunikáció konspiratív jellemzői” – melyeket azonban sem a törvényszék, sem az ítélőtábla nem tekintett olyan fokúnak, amely a bűnszervezet megállapításához szükséges – valóban nem tekinthetők elégségesnek a bűnszervezetben elkövetés megállapításához, összefüggésben a már említett hiányzó ténybeliséggel. [93] Az indítványban foglaltakkal szemben az irányadó tényállás nem tartalmazza azt sem, hogy a migránsok magyar államhatárra történő szállítása, és a határról történő elszállítása szervezett, bejáratott keretek között történt. Miként arra sincs utalás a tényállásban, hogy az I. rendű terhelt folyamatos kapcsolatban állt olyan személyekkel, akik a migránsok tovább utaztatását szervezték. [94] Kétségtelen, hogy az illegális nemzetközi migrációval összefüggő embercsempészés általában bűnszervezet közreműködésével valósul meg. Ugyanakkor értelemszerűen csak a konkrét bűncselekmény megvalósulásának körülményei adhatnak alapot a bűnszervezetben elkövetés megállapítására (4/
14. BJE V/5-
15. bekezdés). [95] A tényállásból hiányzó ezen körülmények (ténymegállapítások) feltételezéssel nem pótolhatók. Miként az alapbűncselekménynek, úgy a bűnszervezetnek is ténybeli alapokon, a bűnszervezet törvényi fogalmi elemei szerinti ténybeli körülményeken nyugvónak kell lennie, ehhez képest vizsgálható a bűnszervezetben elkövetésre vonatkozó terhelti tudattartalom. [96] Ténybeli alap hiányában pedig arra sem lehet következtetni, hogy a II. rendű és a III. rendű terhelt mindezekkel tisztában volt és felismerte, hogy bűnszervezethez csatlakozott. [97] Másképpen szólva a tárgyi elemek hiányát az alanyi oldal nem pótolhatja. Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II 14 [98] Összefoglalva, jelen ügyben az irányadó tényállásból hiányzik az a többletelem, amely alapján a bűnszervezetben elkövetés aggálytalanul megállapítható lenne. [99] Ennek okán a terheltek terhére rótt bűncselekmény bűnszövetségben elkövetettkénti minősítése törvényes, az eljárt bíróság erre vonatkozó indokolásával a Kúria is egyetértett {Győri Törvényszék B.262/2021/
16. számú ítélet [73]-[74] bekezdés, Győri Ítélőtábla Bf.III.104/2022/
17. számú ítélet [24] bekezdés}. [100] A II. rendű terhelt védőjének álláspontja szerint a II. rendű terhelt nem üzletszerűen követte el a terhére rótt bűncselekményt, mert abból anyagi haszna nem származott, a szállítást baráti szívességből vállalta, és csupán a költségei megtérítését kérte az I. rendű terhelttől. [101] Ezzel összefüggésben rámutat a Kúria, hogy a jogerős ügydöntő határozatot a Be.
18. §

(5)bekezdése alapján – a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. Ez okból az üzletszerű elkövetés vizsgálatára jelen ügyben – erre vonatkozó felülvizsgálati indítvány hiányában – nem kerülhetett sor. [102] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt cselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettének [helyesen Btk. 353. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. d)és
2. e)pont], a III. rendű terhelt cselekményét pedig társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettének [helyesen Btk. 353. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés

1. d)és
2. e)pont] minősítette, és törvényes a velük szemben kiszabott büntetés is. [103] Ekként a Kúria a Győri Fellebbviteli Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti nyilvános ülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján a II. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. V. [104] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. ,

1. május
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria 3.Bfv.656/2023/23-II bírósági ügyintéző 15