A határozat elvi tartalma: A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány volt tagjával szemben a Kp. 134. §
(1)bekezdésében meghatározott kilencven napos keresetindítási határidőn belül fordulhat a bírósághoz. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kf.III.39.482/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság felperes címe A felperes képviselője: dr. Lakatosné dr. Pataki Anita kamarai jogtanácsos Az alperes: alperes neve alperes címe Az alperes képviselője: alperesi képviselő neve alperesi képviselő címe A per tárgya: közigazgatási szerv tanulmányi szerződésből eredő követelése A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat: Debreceni Törvényszék 1.K.701.666/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 1.K.701.666/2020/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Kúria III.Kf.39.482/2021/5-I 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] Az alperes hivatásos szolgálati jogviszony keretében
- február 1-től tiszthelyettesként, határrendész beosztásban teljesített szolgálatot a felperes ... Határrendészeti Kirendeltségén. A felek között
- szeptember 10-én tanulmányi szerződés jött létre. [2] Az alperes ennek alapján a tanulmányi kötelezettségeit
- július
- napjáig teljesítette, és ezt a felperes felé igazolta. A felperes az 1390 nap támogatottsági idő alatt 304 nap fizetett távolléttel nettó 1.807.406 forint összegben támogatta az alperes tanulmányait. [3]
- május 10-én az alperes írásbeli nyilatkozatával a kifogástalan életvitel szolgálati viszonya fennállása alatti ellenőrzéséhez adott hozzájárulását visszavonta, és ezzel tudomásul vette szolgálati jogviszonyának a törvény erejénél fogva történő megszűnését. Erre figyelemmel az alperes szolgálati viszonya
- május
- napjával a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés g) pontja, valamint 80. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnt. [4] A megszűnés időpontjáig az alperes által a felperesnél hivatásos szolgálati jogviszonyban eltölteni vállalt 1390 napból 326 nap telt el. A fenn nem tartott hivatásos szolgálati jogviszony időtartamának arányosításával 1.383.511 forint összegű visszafizetési kötelezettséget állapított meg a felperes, melyet közjegyző előtt indított fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesített. A fizetési meghagyásos eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [5] A felperes a keresetében kérte, hogy – a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségének megszegése miatt – a bíróság kötelezze az alperest 1.383.511 forint és annak a
- május
- napjától a kifizetés napjáig járó időre számított törvényes késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére. [6] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete Kúria III.Kf.39.482/2021/5-I 3 [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.383.511 forint tanulmányi támogatást és annak a
- május
- napjától járó késedelmi kamatát. [8] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy mivel az alperes hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt.
- §
(1)bekezdésének g) pontja szerint a törvény erejénél fogva szűnt meg, tételes jogi rendelkezés hiányában nincs törvényes lehetőség a Hszt. 100. §
(1)bekezdése alapján a
(2)bekezdés szerinti mértékben a tanulmányi támogatás visszakövetelésére, e rendelkezések alapján az alperest megtérítési kötelezettség nem terheli. Ugyanakkor arra figyelemmel, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez való hozzájárulás visszavonásakor az alperesnek tudnia kellett azt, hogy a továbbiakban a módosított tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségének nem fog tudni eleget tenni, és ezáltal számolnia kellett azzal, hogy megtérítési kötelezettség fogja terhelni, a formálisan a tételes jogszabályba nem ütköző eljárást joggal való visszaélésként értékelte. [9] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság nem a tanulmányi szerződésből eredő szerződésszegésre, hanem a hivatásos állományú alperes részéről megvalósított, a Hszt. 4. §
(1)bekezdésébe ütköző magatartás miatt kötelezte az alperest 1.383.511 forint tanulmányi támogatás és késedelmi kamata megfizetésére, arra figyelemmel, hogy a joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell [Hszt. 4. §
(4)bekezdése]. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [10] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, valamint a felperes első- és másodfokú perköltségben marasztalását kérte, melyet a másodfokú eljárásban mérlegeléssel 35.000 forintban kért megállapítani a csatolt költségjegyzék alapján. [11] Az alperes szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a szolgálati jogviszony megszűnésének jogcímére tekintettel az alperest tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség nem terheli a Hszt. 100. §
(1)és
(2)bekezdése alapján, azonban a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésébe ütköző módon nem volt figyelemmel a kereseti kérelem korlátaira. A felperes keresetében joggal való visszaélésre még utalás szintjén sem hivatkozott, nem jelölt meg ezen körben semmilyen tényállítást, jogi érvelést, jogszabályi hivatkozást nem adott elő, a felperes tárgyalási nyilatkozata a kereseti kérelem módosításának nem tekinthető. [12] Az elsőfokú bíróság a Kp. 78. §
(2)bekezdésével, valamint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésével, 279. §
(1)bekezdésével és 346. §
(5)bekezdésével ellentétesen nem vette figyelembe a tényállás megállapításakor a beszerzett bizonyítékokat, és iratellenesen, valamint okszerűtlenül állította, hogy az alperes eljárása – jelesül a szolgálati jogviszonya megszüntetése – a Hszt.
- §-ába ütköző. [13] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult azzal, hogy kérte az alperest perköltség megfizetésére is kötelezni. [14] A felperes azzal érvelt, hogy a keresetét a Kp.
- §
(1)bekezdése szerint változtatta meg az első tárgyaláson, amikor a joggal való visszaélésre hivatkozást megjelölte, alaptalan tehát az elsőfokú ítélet Kp. 85. §
(1)bekezdésébe ütközésére való hivatkozás. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy megvalósult a Hszt.
- §-ában foglaltak megsértése az Kúria III.Kf.39.482/2021/5-I 4 alperes részéről, ezért az elsőfokú bíróság ítélete nemcsak jogszabályszerű, de összhangban is van a társadalmi együttélés szabályai szerinti általános erkölcsi követelményekkel. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A fellebbezés alapos, az alábbiak szerint. [16] A Kp.
- §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság az ítéletet – a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül – csak a fellebbezés és a csatlakozó fellebbezési kérelem, valamint a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Kúria a fellebbezés érdemi elbírálása előtt hivatalból vizsgálta, hogy a felperes követelésének érvényesítése során állt-e fenn olyan pergátló akadály, amely a keresetlevél visszautasításához vezethetett volna, ennek hiányában pedig az eljárás megszüntetését eredményezi. [17] Jelen esetben a volt munkáltató, azaz közigazgatási szerv indított marasztalásra irányuló pert a hivatásos állomány volt tagjával szemben, ezért arra a Kp. XXIII. fejezetén belül elhelyezett, a nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályait is alkalmazni kellett. Az itt található Kp. 134. §
(3)bekezdése a perindítás speciális szabályaként mondja ki, hogy – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevelet a perben érvényesített igényt megalapozó tényről, körülményről való tudomásszerzés időpontjától számított kilencven napon belül kell a bíróságnál benyújtani. [18] A Hszt. a rendvédelmi szerv igényérvényesítéséről, a szolgálati panaszról és szolgálati jogvitáról szóló XXIV. fejezetében a bíróság előtti jogvita körében mindössze annyit tartalmaz, hogy a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével a rendvédelmi szerv közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a rendvédelmi szerven belüli eljárásról nem rendelkezik [Hszt. 270. §
(2)bekezdése]. Ebből következően a Hszt.-ben nincs a Kp. 134. §
(3)bekezdésétől eltérő rendelkezés. Nem tekinthető ilyennek a Kp. 11. §
(1)bekezdésében meghatározott hároméves elévülési idő, mivel a keresetindítási és az elévülési határidő jogi természete egymástól különbözik, eltérő azok elmulasztásának kimenthetősége, a kezdő időpontjuk, és a be nem tartásukhoz fűzött eljárásjogi következmény is (Kúria Kpkf.VII.40.182/2020/3.). [19] Erre figyelemmel a felperes keresetét a Kp. 134. §
(3)bekezdésében meghatározott kógens szabály alapján a perben érvényesített igényt megalapozó tényről, körülményről való tudomásszerzés időpontjától számított kilencven napon belül nyújthatta be a bíróságra. [20] A tudomásszerzés időpontját vizsgálva a Kúria a per irataiból megállapította, hogy a szolgálati viszony megszűnését tartalmazó, a határrendészeti kirendeltségvezető által kiállított parancs az „Egyéb közölnivalók” körében kifejezetten tartalmazta, hogy az alperesnek a tanulmányi szerződésből adódó pénzvisszafizetési kötelezettsége áll fenn, melyből következően a felperesnek már a szolgálati viszony megszűnésekor tudomása volt a perben érvényesített igényt megalapozó tényről. A szolgálati viszony megszűnésének napja 2018. május 10-e volt, ennek ellenére az alperes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét 2020. február 20-án terjesztette elő, jóval a Kp. 134. §
(3)bekezdésében jelzett kilencven napos keresetindítási határidőn túl, akként, hogy a keresetlevél igazolási kérelmet sem tartalmazott. [21] A Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy Kúria III.Kf.39.482/2021/5-I 5 azt a bíróság elutasítja. A Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a 48. §
(1)bekezdés a)-i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. [22] Mindezek alapján a Kúria arra tekintettel, hogy a felperes elmulasztotta a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontjában meghatározott keresetindítási határidőt, az eljárást a Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással a Kp. 110. §
(4)bekezdése szerint eljárva megszüntette, és az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében hatályon kívül helyezte. A döntés elvi tartalma [23] A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány volt tagjával szemben a Kp. 134. §
(3)bekezdésében meghatározott kilencven napos keresetindítási határidőn belül fordulhat a bírósághoz. Záró rész [24] A Kúria a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 85. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperes első- és másodfokú perköltségének a megfizetésére, melyet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, valamint
(5)bekezdése szerint állapított meg, és
(6)bekezdése alapján a kifejtett munkával arányosan mérsékelt. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes volt, ezért az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett. [26] A Kúria végzése ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye a Kp. 112. §
(2)bekezdése, valamint
- § d) pontja alapján. [27] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő