A határozat elvi tartalma: Az elektronikus úton előterjesztett jogorvoslati kérelmet a meghatalmazással rendelkező jogi képviselőnek elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel kell ellátnia. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.45.123/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: Dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos felperesi képviselő címe Az alperes: Budapesti Rendőr-Főkapitányság alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése tárgyában indult közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel támadott határozat száma: Fővárosi Törvényszék 16.K.703.534/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 16.K.703.534/2021/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás Kúria III.Kpkf.45.123/2022/2-I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes keresetet terjesztett elő, amelyben
- január 1-től
- december 31ig terjedő időre kérte az alperest 985.575 forint megbízási díj és késedelmi kamata megfizetésére kötelezni a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján. [2] Az elsőfokú bíróság a 16.K.703.534/2021/
- számú ítéletével az alperest 985.575 forint megbízási díj,
- július 1-től a kifizetésig terjedő időre járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint 51.500 forint perköltség megfizetésére kötelezte. [3] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását kérte. Az elsőfokú végzés [4] Az elsőfokú bíróság az alperes fellebbezését visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján, a Kp. 26. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdésére, a Kp. 29. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 608. §
(1)bekezdésére és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)bekezdésére hivatkozással. [5] A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság – a Kúria Kf.VII.45.119/2021/
- számú átiratára figyelemmel – megállapította, hogy a fellebbezést az alperes „kamarai jogi előadó” közreműködésével terjesztette elő, azonban sem a fellebbezésen, sem a csatolt dokumentumokon (általános meghatalmazás, nyilatkozat) az alperesi jogi képviselő elektronikus aláírása nem szerepel. Ezáltal az alperes a fellebbezését elektronikus úton ugyan, de hitelesítés és aláírás nélkül terjesztette elő. [6] Mivel a fellebbezés a fentiek szerint olyan hiányosságban szenvedett, amely miatt nem tekinthető jogi képviselő által előterjesztett hiteles elektronikus dokumentumnak, a bíróság azt visszautasította. A fellebbezés és észrevétel [7] A végzés ellen az alperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a Kúria a végzést helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot kötelezze az ítélet elleni fellebbezés és az ügyiratok felterjesztésére. Álláspontja szerint az alperes a fellebbezését jogi képviselővel, és hitelesítés, valamint elektronikus aláírással való ellátást követően nyújtotta be. Hivatkozott a Korm. rendelet.
- §
(1)bekezdés
- d)pontjára, továbbá a Budapest Rendőrfőkapitányának 25/2017. (VII. 28.) BRFK Intézkedése (a továbbiakban: Szervezeti és Működési Szabályzat) 56.
- f)pontjára, az 1/2017. (X. 03.) Főosztályvezetői Intézkedés (a továbbiakban: Ügyrend) 10. pont
- d)alpontjára, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság Elektronikus Aláírási és Elektronikus Bélyegzési Szabályzata (a továbbiakban: Elektronikus Aláírási és Elektronikus Bélyegzési Szabályzat) V., 29. és 46. pontjára. [8] Az alperes képviseletében eljáró meghatalmazott kamarai jogtanácsos (...) a fenti belső szabályozók alapján kizárólag szervezeti aláírással rendelkezik, személyi aláírással nem. Ebből következően a fellebbezés első oldalán szerepel a jogi képviselő saját kezű aláírása és pecsét lenyomata, valamint a jobb felső sarokban található az elektronikus aláírást megjelenítő bélyegző és annak grafikus megjelenítése. Aláíróként dr. Vattay Gergely nevében Kúria III.Kpkf.45.123/2022/2-I 3 ... r. őrnagy aláírása látható, az aláíró bélyegző alatt a Robotzsaru iktató rendszer által generált iktatószámmal együtt. A dokumentum utolsó oldalának tetején található záradék tanúsítja, hogy a dokumentum elektronikus aláírással hitelesített. Mivel a fellebbezést dr. Vattay Gergely főosztályvezető, mint kiadmányozásra jogosult szervezeti vezető aláírásával azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette, a Korm. rendelet 12. §
(1)bekezdés d) pontja szerint hiteles elektronikus dokumentumnak minősül. Az eljáró kamarai jogtanácsos a fellebbezést aláírásával és bélyegzőjével is ellátta, amelyhez mellékletként csatolta az általános meghatalmazását. [9] Álláspontja szerint téves az a hivatkozás, amely szerint az alperes a Kp. 27. §
(1)bekezdés a) pontját megszegve jogi képviselet nélkül terjesztette elő a fellebbezést amiatt, mert azon az elektronikus aláírása nem szerepel. Hangsúlyozta, hogy kizárólag a szervezeti egység vezetője rendelkezik szervezeti aláírási és kiadmányozási jogosultsággal, a jogi képviselő nem. Kifejtette továbbá, hogy amennyiben a bíróság az elektronikus aláírást tanúsító elektronikus bélyegzőt és annak grafikus megjelenítését nem találta megfelelően olvashatónak, az nem jelenti azt, hogy a dokumentum nincs ellátva elektronikus aláírással és hitelesítéssel. A fellebbezés külzetén megjelenik az elektronikus aláírás és hitelesítés, ezért azt álláspontja szerint a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. A fentiekből következően nem visszautasításnak, hanem a Kp. 104. §
(1)bekezdése alapján hiánypótlási felhívásnak lett volna helye, hiszen az alperesnek rendelkezésére állt a kamarai jogtanácsos által alá nem írt és le nem bélyegzett dokumentum (amely ezáltal nem szkennelt példány), azt hiánypótlási felhívás esetén csatolni tudta volna. [10] A felperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés keretei között vizsgálta felül. [13] A Kp. 29. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 608. §
(1)bekezdése alapján az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) alapján az elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési tv.-ben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére, kivéve a tárgyaláson csatolt vagy kézbesíthető iratot, illetve határozatot. [14] A Pp.
- §
(3)bekezdése értelmében ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi képviselet esetén – ha törvény papír alapú benyújtást lehetővé tesz – az ügyvédnek vagy a kamarai jogtanácsosnak a beadvány első példányát eredeti aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát az e törvény szerint meghatározott, teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell elkészíteni. [15] A Pp. 325. §
(1)bekezdése szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
- f)az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
- g)az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy Kúria III.Kpkf.45.123/2022/2-I 4
- h)olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás, vagy zárt rendszerben alkalmazott, tanúsított bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látja el. [16] A Korm. rendelet 12. §
(1)bekezdése szerint hiteles az elektronikus dokumentum, ha
- a)az teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látták el,
- b)a nyilatkozattevő vagy kiállító elektronikus ügyintézést biztosító szerv – illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látták el,
- c)iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,
- d)az aláíró vagy kiadmányozásra jogosult azt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette,
- e)kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szerv zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy
- f)jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették. [17] Az ügyiratok alapján a Kúria megállapította, hogy az alperes által előterjesztett ítélet elleni fellebbezés alakilag nem felelt meg a fenti jogszabályi rendelkezésének, ezért az nem minősült hiteles elektronikus dokumentumnak. Az elektronikus aláírással ellátott fellebbezés a kinyomtatását és a meghatalmazott jogi képviselő általi papír alapú aláírását követően már nem minősült hiteles elektronikus dokumentumnak, ezért az aláírt és beszkennelt példányt az E-ügyintézési tv. 103. §
(1)-
(2)bekezdésében, valamint a Korm. rendelet 55. §
(1)-
(4)bekezdésében foglalt konverziós szabályok szerint ismételten el kellett volna látni elektronikus aláírással a hitelesség biztosítása érdekében. [18] A Pp. 325. §
(1)bekezdés f) pontja szerint az elektronikus okiraton az aláírónak a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét kell elhelyeznie. Ez alapján a fellebbezést elkészítő alperesnek az elektronikus okiratot elektronikus aláírásával vagy elektronikus bélyegzőjével kellett volna ellátnia azért, hogy az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ezáltal hiteles elektronikus okiratnak minősüljön. Az alperes a fellebbezésében előadta, hogy a meghatalmazással rendelkező kamarai jogtanácsos kizárólag szervezeti elektronikus bélyegző használati jogosultsággal rendelkezik. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat arra, hogy az alperes Szervezeti és Működési Szabályzata, az Ügyrendje, valamint az Elektronikus Aláírási és Elektronikus Bélyegzési Szabályzata a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 1. §
(1)bekezdése és 23. §
(4)bekezdése alapján nem jogszabálynak, hanem közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősül, ahogyan ezt a Kúria már több korábbi határozatában is (Kf.VII.39.052/2021/4., Kf.VII.39.890/2021/4., Kf.VII.40.247/2021/4., Kfv.VII.45.028/2022/3.) kifejtette. A közjogi szervezetszabályozó eszközben foglaltak nem mentesíthetik az alperest az alól, hogy az elektronikus úton előterjesztett fellebbezést a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően elektronikus bélyegzővel ellátottan, ezáltal hiteles elektronikus okiratként terjessze elő a meghatalmazottja által. [19] A Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontja alapján az elsőfokon eljárt bíróság a fellebbezést visszautasítja, ha az elektronikus kapcsolattartásra köteles fellebbezésre jogosult vagy a jogi Kúria III.Kpkf.45.123/2022/2-I 5 képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. [20] A Kúria megállapította, hogy az alperes meghatalmazott jogi képviselője a fellebbezést elektronikus bélyegzővel való ellátás nélkül, nem a Korm. rendelet 12. §
(1)bekezdés
- b)és
- d)pontjainak megfelelően terjesztette elő, ezért a Kp. 102. §
(1)bekezdés d) pontja alapján a fellebbezés visszautasításának volt helye. [21] A Kúria a fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kp. 114. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdésére figyelemmel az elsőfokú bíróság végzését – részben eltérő indokolással – helybenhagyta. A döntés rövid tartalma Az elektronikus úton előterjesztett jogorvoslati kérelmet a meghatalmazással rendelkező jogi képviselőnek elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel kell ellátnia. Záró rész [22] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [23] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [24] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- március
- Dr. Suba Ildikó s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő