← Magyarország

Kf.45184/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VII.45.184/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Cséffán József bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (címe; dr. Oláh Tamás jogtanácsos) Az alperes: Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Molnár Ibolya Paula kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: alperes A fellebbezéssel érintett jogerős határozat: Veszprémi Törvényszék 1.K.700.476/2021/16/II. Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 1.K.700.476/2021/16/II. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 83.485 (nyolcvanháromezer-négyszáznyolcvanöt) forint fellebbezési eljárási illeték a magyar állam terhén marad. Kúria VII.Kf.45.184/2021/4 2 Az ítélet ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes 11 éve lát el körzeti megbízotti feladatokat a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság ... állományában. Működési körzete ...1 volt. Szolgálati feladatait a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  2. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szolgálatteljesítésére vonatkozó szabályait rögzítő 101-
  3. §-a, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/
  4. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1.)
  5. §-a, valamint munkaköri leírása szerint volt köteles ellátni. [2] Az országos rendőrfőkapitány határozatával a BMr
  7. §

(2)bekezdés a) pontja, a rendőrségről szóló
  1. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
  2. §-a alapján fokozott ellenőrzést rendelt el Magyarország teljes közigazgatási területén
  3. október 1-től
  4. január
  5. napjáig. Majd
  6. április
  7. napján
  8. május 1-től – augusztus
  9. napjáig az ország több megyéjére – köztük Veszprém megyére –szintén fokozott ellenőrzést rendelt el. A Veszprém megyei rendőr-főkapitány Veszprém megye teljes közigazgatási területére
  10. február 1-től június 30-ig, július 5-től
  11. január 31-ig,
  12. február 4-től december 31-ig és
  13. január 3-tól
  14. június 30-ig rendelt el fokozott ellenőrzést. A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/
  15. (III. 11.) Korm. r. alapján
  16. március
  17. – június 18-ig, majd a 478/
  18. (III. 3.) Korm. r. alapján
  19. november
  20. napjától veszélyhelyzetet hirdetett ki. [3] A felperes
  21. (helyesen: 2021.) február
  22. napján szolgálati panaszt nyújtott be, amelyben előadta, hogy a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozóan rendszeresen kellett ellátnia körzeti megbízotti működési körzetén kívüli járőri beosztás feladatait, járőrszolgálatot, továbbá átkíséréseket és a kísérőőri beosztás feladatait. A járőrszolgálatok során nem a Körzeti Megbízotti Szabályzat szerinti körzeti megbízotti feladatokat látta el, hanem a Járőr Szabályzat szerinti járőrfeladatokat. Előfordult, hogy más járőrpárt nem is osztottak be azonos illetékességi területre, valamint olyan is, hogy a járőrpárt két körzeti megbízott alkotta, amelyre nem lett volna lehetőség. A felperes a járőri és a kísérőőri feladatai során rendszeresen elhagyta a működési körzetét, olyan feladatokat látott el, amelyek nem tartoznak bele a megengedhető tevékenységbe, mint ahogyan a fogda és kísérőőri feladatok sem. Minderre tekintettel kérte az alperes kötelezését 3 évre visszamenőleg az illetményalap 100%-ának megfelelő havi megbízási díj megfizetésére, annak a jövőre való megállapítását és folyósítását. [4] Az Ajkai Rendőrkapitányság vezetője a felperes szolgálati panaszának nem adott helyt, ezért azt elbírálásra felterjesztette a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitánynak, aki a szolgálati panaszt megalapozatlanság miatt elutasította. A határozat indokolása szerint a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  23. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás)
  24. pontja értelmében a körzeti megbízott szolgálatteljesítési idejének Kúria VII.Kf.45.184/2021/4 3 legalább 70%-ában közterületi tevékenység ellátására köteles, amelybe beletartozik a járőri, a járőrvezetői, járőrparancsnoki feladat is. Így ezek ellátása nem minősül a kinevezéstől eltérő többletfeladatnak, ezért megbízási díj kifizetését sem alapozza meg. Ugyanígy a rendőri intézkedés során előállított személy rendőrkapitányságra történő szállítása, kísérése sem. Tekintettel arra, hogy a felperes nem teljesített a szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatot, ezért a megbízási díj megállapításának feltételei nem állnak fenn. Azokon a napokon, amikor fokozott ellenőrzés volt elrendelve, illetve a veszélyhelyzetet kihirdették az ORFK utasítás alapján került sor a felperes elvonására, amelyért szintén nem jogosult megbízási díjra. A járőr, kísérőőr, járőrvezető, járőrparancsnok szolgálati beosztás besorolása a körzeti megbízotti besorolásnál alacsonyabb, így az ilyen esetekben a járőrözést a körzeti megbízotti besoroláshoz tartozó magasabb illetmény ellenében végezte a felperes. Kereseti kérelem és védirat [5] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését elmaradt megbízási díj jogcímén
  25. január 1-től
  26. december 31-ig terjedő időszakra 1.043.568 forint megfizetésére. Érvelése szerint az alperes jogszerűtlenül járt el, amikor a felperes beosztásához nem tartozó feladatokat végeztetett vele, amelyért megbízási díjat elmulasztott fizetni. Nem tartotta elfogadhatónak a szolgálati panaszt elutasító határozatban az alperes által előadott fokozott ellenőrzésekre történő hivatkozást. Álláspontja szerint ténylegesen nem valósulhatott meg fokozott ellenőrzés a határozatban hivatkozottak szerint, mert azok nem feleltek meg a rendelet fogalommeghatározásának. Önmagában az a körülmény, hogy valamely időpontban és területre fokozott ellenőrzést hirdettek ki, nem kellő indoka annak, hogy a körzeti megbízottat egyébként a fokozott ellenőrzéssel össze nem függő feladatra működési körzetén kívül igénybe vegyék. Az ORFK utasítás
  27. pontja kizárólag eseti jelleggel hatalmazza fel a munkáltatót arra, hogy a körzeti megbízottat a működési körzetéből elvonja. Az eseti jelleg pedig nem a több hónapra kihirdetett fokozott ellenőrzések miatt eleve nem valósulhatott meg. Az alperes különleges jogrendre történő hivatkozása sem helytálló. [6] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a szolgálati panaszt elutasító határozatában foglalt jogi érvei fenntartása mellett. Nem vitatta, hogy a felperes által becsatolt, a peresített időszak első 3 hónapjára vonatkozó táblázatok adattartalma helytálló és azt sem, hogy a felperes rendszeresen látott el járőri feladatokat. Kiemelte, hogy a felperes minden járőrszolgálata során a saját körzeti megbízotti területén látta el ezt a tevékenységet, amely ily módon nem teremt alapot a megbízási díjra. A működési körzetén kívüli munkavégzés önmagában nem alapozza meg a megbízási díjat. A fokozott ellenőrzések elrendelése feltételeinek fennállását a felperes nem vitathatja. Az elsőfokú bíróság ítélete [7] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek megbízási díj jogcímén 1.043.568 forintot és annak
  28. június
  29. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát, továbbá perköltséget. A bíróság döntését az ORFK utasítás
  30. pontja,
  31. és 21-
  32. pontjai, a Hszt.
  33. §
  34. pontja,
  35. §
(1)bekezdése, a BMr
  2. §-a, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos Kúria VII.Kf.45.184/2021/4 4 állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/
  3. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr2.)
  4. §-a, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/
  5. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr3.)
  6. §-a, a Járőr és Őrszolgálati Szabályzat
  7. pontja rendelkezéseire alapította. [8] Megállapította a BM rendelet
  8. számú melléklete alapján, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás különböző munkakört jelentenek, a hozzájuk tartozó feladatkör, a feladatok ellátása és a felelősség terjedelme elválik egymástól, azokra különböző, egyedi szabályzatok tartalmaznak munkáltatói utasításokat. Az ORFK utasítás egyértelmű, kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, az ehhez képest végzett többletfeladatok ellátásáért ellentételezést, megbízási díjat kell fizetni (Mfv.I.10.751/2016/4.). [9] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a szigorú szabályozás értelmében a körzeti megbízott csak eseti jelleggel vonható el a feladataitól és kizárólag az ORFK utasításban megjelölt feladatokra, ezen kívül csak a megyei rendőrfőkapitány eseti írásos engedélye alapján, legfeljebb egy hónapra. Az ORFK utasítás
  9. pontja szerint kizárólag járőrvezetőként osztható be közterületi szolgálatra másik járőrrel közösen és kizárólag a saját körzeti megbízotti körzetén belül, nem bízható meg olyan feladattal, amely az eredeti alaptevékenysége ellátásától elvonja. [10] A körzeti megbízott feladatai és a járőri feladatok elkülönülnek egymástól. Az ORFK utasítás részletesen rögzíti a VI. fejezetében a körzeti megbízott feladatait, míg a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzat rögzíti a járőrszolgálat formáit és módjait. Ez az elkülönült szabályozás is azt mutatja, hogy a két beosztás külön-külön munkakört jelent még abban az esetben is, ha vannak egymást fedő részfeladatok. [11] Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperesnek azt az álláspontját, amely szerint a felperes igénybevétele a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend kapcsán nem esett korlátozás alá, mert a felperes ilyen esetekben is csak eseti jelleggel vonható el a körzeti megbízotti beosztásából. A peradatok alapján megállapítható volt, hogy az alperes nem csupán eseti jelleggel, hanem rendszeresen vonta el a felperest a körzeti megbízotti munkaköréből járőri feladatokra. Az alperes a vonatkozó előírásokat azzal is megsértette, hogy a felperest a körzeti megbízotti működési területén kívül foglalkoztatta, megszegte továbbá az ORFK utasítás
  10. pontjában foglaltakat is, amikor igénybe vette a felperest fogda- és kísérőőri feladatokra. A felperes fentiek szerinti foglalkoztatása többletfeladatellátásnak minősül, amely megalapozza a megbízási díjra jogosultságát. [12] A bíróság a felperes keresetének megfelelően kötelezte az alperest megbízási díj megfizetésére figyelemmel arra, hogy az alperes csupán a kereset jogalapját vitatta, az összegszerűséget nem. A bíróság a megbízási díj mértékét a jogszabályi keretek közötti, az illetményalap 75%-os mértékében nem találta eltúlzottnak, figyelemmel arra, hogy a felperes több különböző beosztás feladatait látta el, amely beosztásán kívüli feladatok a szolgálatteljesítési idejének jelentős részét teszik ki. Fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [13] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, a felperes első- és másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban Kúria VII.Kf.45.184/2021/4 5 anyagijogi és eljárásjogi jogszabályokat sértve hozta meg ítéletét, amely a Hszt.
  11. §
(1)bekezdés c) pontjába, a BMr2. 35. §
(4)és
(6)bekezdéseibe, az ORFK utasítás
  1. pont b), c), d) alpontjaiba és 24., 26., 37.,
  2. pontjaiba ütközik. Az alperes változatlanul fenntartotta az elsőfokú eljárás során, és a védiratában kifejtett jogi álláspontját. A felperes követelését jogalap tekintetében vitatta. [14] Az alperes álláspontja szerint a felperes nem látott el beosztásához nem tartozó, a Hszt.
  3. §
(1)bekezdés
  1. c)pontját megalapozó többletfeladatokat, az elvégzett feladatok nem tartoznak az ORFK utasítás 25. pontjában felsorolt tiltott feladatok körébe, mert a 26. pont szerint a körzeti megbízott ideiglenes csapatszolgálati századba való beosztása engedélyezett, és a 27. pont engedi a körzetek közötti átjárást. A felperes a körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” feladatokat a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett, az aznapra meghatározott „egyéb” szolgálati feladatként hajtotta végre, amely részére nagyobb felelősséget, leterheltséget nem jelentett. [15] Az alperes érvelése szerint a felperes munkaideje egy részében a körzetében és munkakörébe tartozó tevékenységet végzett, amely nem képezheti megbízási díj alapját. A magasabb besorolású felperesi beosztásban alacsonyabb szolgálati beosztásokhoz tartozó feladatellátás nem jelentett többletfelelősséget és többlet-terhet; a járőrvezető és járőrparancsnoki munkaköri leírások részben azonosak a körzeti megbízott munkaköri leírásában foglaltakkal. [16] Az alperes kifejtette, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezéssel jelentős többletfeladatot hárult a rendőrség személyi állományára, a veszélyhelyzeti kormányrendeletekben meghatározott intézkedések a rendőrség feladatrendszerét nagymértékben megváltoztatták. A szakmai feladatok végrehajtása miatt átcsoportosítást kellett végrehajtani, amelyhez a szolgálatszervezéseket igazították. Az ORFK utasítás 21. pontja eseti elvonásra ad lehetőséget, de a norma megalkotása óta számos új feladatot kellett a rendőrségnek megoldania, ami szintén a személyi állomány átcsoportosítását indokolta. A veszélyhelyzet idején némileg csökkentek a körzeti megbízott feladatai is. Mindezek miatt a felperes az ORFK utasítás 21. pont
  2. b)és
  3. c)alpontja alapján működési körzetéből elvonható volt. [17] A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségében marasztalását. Kiemelte, hogy mértékadónak tekinthető, hogy számos per indult hasonló tárgykörben és a bíróság következetesen helyt adtak a keresetnek, elutasító ítélet nem ismert. Hivatkozott a Kúria Kf.VII.39.549/2021/4. számú ítéletére, amelyben a Kúria rámutatott, hogy a munkáltatónak az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízott beosztásához nem tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra, ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végezte, a többletszolgálatért díjazásra jogosult. [18] Az ORFK utasítás egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott csak járőrvezetői feladatot láthat el egy beosztott járőrrel közösen és a körzeti megbízotti körzetén belül, ettől eltérő járőri többletfeladatok ellátásáért ellentételezést (megbízási díjat) kell fizetni. Az ORFK utasítás 25. pontja kimondja, hogy kísérési feladatokra a körzeti megbízott nem vehető igénybe. A körzeti megbízottnak saját működési területe közterületén kell 70%ban szolgálatot teljesítenie, nem bármely közterületen, a közterületi szolgálat egyébként sem feleltethető meg a járőrszolgálatnak. Az ORFK utasítás meghatározza az ellátandó feladatok körét, a járőri feladatok alapvetően nem tartoznak a körzeti megbízott tevékenységébe, a két beosztás tehát különböző. Nem vitatottan a felperes a körzeti megbízotti (csoport) működési Kúria VII.Kf.45.184/2021/4 6 körzetén kívül is látott el rendszeresen rendőri feladatokat, jellemzően járőrszolgálatot, ami nem tartozik a körzeti megbízott feladatkörébe. [19] Hangsúlyozta, hogy az alperes is elismerte fellebbezésében a járőri feladatok felperes általi ellátását, csak azt a jogi álláspontot képviselte, hogy a körzeti megbízotti beosztás feladatai magukba foglalják a járőri beosztás valamennyi feladatát. Ezzel szemben a munkáltató csak egy adott beosztáson belül határozhatja meg a munkaköri feladatokat, a per alapjául szolgáló többletfeladatok nem eseti jellegűek, hanem rendszeresek voltak. A körzeti megbízotti beosztás nem foglalja magába a járőri beosztás feladatait. [20] A felperes kiemelte, ha a körzeti megbízott köteles lenne ellátni saját beosztásának keretein belül minden járőri feladatot, akkor a körzeti megbízotti norma ezt az utasításban rögzítené kifejezetten visszautalva a Járőr Szabályzatra. A két beosztás tartalma idegen egymástól. A körzeti megbízott a helyi rendőrséget képviseli, jellemzően kapcsolattartással és megelőzésen alapuló feladatorientáltságú, míg a járőrök túlsúlyban a bekövetkezett bűncselekményekre, szabálysértésekre reagálnak. Önmagában a járőri beosztás tartalma sem egységes, különböző járőrök vannak, ebből következően még tarthatatlanabb az az alperesi álláspont, hogy a körzeti megbízotti beosztás keretein belül a járőri feladatok teljességgel ellátandó. [21] A felperes állította, hogy a fellebbezésben hivatkozott munkaköri leírások hasonló tartalmára nincs perbeli adat. Az ORFK utasítás 21. pontja alapján területlezárással járó fokozott ellenőrzés nem valósulhatott meg olyan széles, több hónapos időtartamban ahogy azt az alperes állította, és az alperes nem igazolta, hogy ebben a felperes tevékenyen és ténylegesen részt vett. Vitatta, hogy csupán eseti jelleggel valósult meg a felperes elvonása. A veszélyhelyzettel összefüggésben a különleges jogrendre való alperesi hivatkozás sem fogadható el, és az alperes azt sem jelölte meg, hogy a különleges jogrenddel összefüggően a felperes milyen feladatot látott el. A Kúria döntése és jogi indokai [22] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [23] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján kizárólag a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [24] Az alperes fellebbezésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján az irányadó jogszabályok [Kp. 78. §
(4)bekezdés, Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pont, BMr2. 35. §
(4)és
(6)bekezdés] alkalmazásával téves következtetést vont le a kereset jogalapja és összegszerűsége tekintetében. [25] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a szolgálati panaszeljárás nem minősül a Kp. 4. §
(7)bekezdés
  1. pontja szerinti megelőző eljárásnak, ezért az elsőfokú bíróság a Kp.
  2. §
(4)bekezdésében foglalt – a megelőző eljárásra vonatkozó – eljárási szabályokat nem sértette meg. [26] A peradatok szerint az alperes nem vitatta, hogy a felperes körzeti megbízotti működési körzetében és azon kívül járőrfeladatokat rendszeresen ellátott, azonban – álláspontja szerint – ezeknek a feladatoknak a teljesítése nem a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör, nem többletfeladat, ezért megbízási díj a felperes részére nem jár. A felperest olyan járőri feladatok elvégzésére utasította, amelyek nem jelentettek számára többlet-terhet, továbbá azokat el kellett látnia Kúria VII.Kf.45.184/2021/4 7 működési körzetében és azon kívül is, figyelemmel az ORFK utasítás 21. és 24. pontjára és a fokozott ellenőrzés elrendelésére, valamint a veszélyhelyzet miatti különleges jogrendre tekintettel. [27] A Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen megbízhatta (utasíthatta) a felperest olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak. Az alperesnek az a joga azonban, hogy a felperest a körzeti megbízott beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. [28] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti, a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával az állománytáblában rendszeresített beosztás (a munkakör) keretein belül határozhatja meg (sorolhatja fel) azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a felperes által ténylegesen ellátandó feladatokat. A következetes bírói gyakorlat (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint „[a] munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását”. [29] A fentiek alapján az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön, tehát adott beosztáson belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be, az ügyrend ezzel ellentétes rendelkezése jogszabálysértő. [30] A Kúria korábbi, jelen ügyben is irányadó határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., stb.) kimondta, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő. [31] A felperes által végzett járőrszolgálati feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az alperes helytállóan hivatkozott ugyan arra, hogy az ORFK utasítás
  1. pontja alapján a körzeti megbízott járőr vezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható, de nem is állította és nem bizonyította – a felperes állításával és kimutatásával szemben –, hogy a felperes beosztása a szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a 21-
  2. pontban meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. A Kúria az elsőfokú bíróság által figyelme vett jogszabályi rendelkezések [Hszt.
  3. §
(1)bekezdés, 45. §
(1)bekezdés] és egyéb normák Kúria VII.Kf.45.184/2021/4 8 (ORFK utasítás és a Járőr- és Őrszolgálati szabályzat) alapján a körzeti megbízott és a járőr beosztás elhatárolása és különbözősége körében tett megállapításokkal egyetértett, azok megismétlése szükségtelen. [32] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel látta el, amelyre nem adott jogalapot az ORFK utasítás 24., valamint
  1. pont b)-c) pontja, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatok. A Kúria következetes – a perben is irányadó gyakorlata – szerint a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult (Mfv.II.10.304/2017/15., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.VII.39.525/2021/3., Mfv.I.10.751/2016/4.). [33] A felperest a peresített időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül, járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot. [34] Az alperes fellebbezésében hivatkozott a BMr
  3. §
(4)és
(6)bekezdéseinek a megsértésére, azonban ezzel összefüggő indokolást nem adott elő, ezért a Kúria ebben a körben nem vizsgálódhatott. Az ORFK utasítás szolgálati viszonyra vonatkozó szabály, de nem jogszabály, annak 24., 26., 37., 54. pontjai megsértésére hivatkozás önmagában a fellebbezésre nem adott alapot [Kp. 99. §
(1)bekezdés]. [35] Mindezekre figyelemmel a Kúria – a Kp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [36] Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult. Záró rész [37] A pervesztes alperes a Kp. 35. § útján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés a) pontja, 4/A. §
(1)bekezdése, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyérték (1.043.568 forint) és Kúria VII.Kf.45.184/2021/4 9 a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [38] Az alperest az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes költségmentesség illeti meg, ezért a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam terhén marad. Az illeték mértéke a pertárgyérték (1.043.568 forint), a fellebbezési eljárási illeték 8%-a (83.485 forint) alapján került megállapításra [Itv. 46. §
(1)bekezdés]. [39] A Kúria ítélete ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 99. §
(1)bekezdés,
  1. § d) pont]. [40] A Kúria a fellebbezést a Kp.
  2. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  2. augusztus
  3. Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró, Dr. Cséffán József s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.