← Magyarország

Bfv.1526/2021/11 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján t az embercsempészés (
  1. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás - az
  2. §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével - nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A Be. 565. §
(2)bekezdésének megsértésével kiszabott büntetés a Be. 608. §
(1)bekezdése szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között nem szerepel, így nem tartozik a Be. 649. §
(2)bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések közé. Ha a terhelti beismerés esetére vonatkozóan előterjesztett törvénysértő ügyészi indítvány és a jogerős ítéletben a Be. 565. §
(2)bekezdésének megsértésével kiszabott büntetés miatt a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontjában szabályozott esete áll fenn. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1526/2021/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja: 2022.október
  2. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 Elsőfok: Komáromi Járásbíróság 6.B.42/2021/
  3. ítélet, előkészítő ülés,
  4. szeptember
  5. jogerő napja:
  6. szeptember
  7. Másodfok: - Az indítvány előterjesztője: Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Kúria 1.Bfv.1.526/2021/11-I 2 Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntető ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Komáromi Járásbíróság 6.B.42/2021/
  8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria elrendeli a Terhelt1 terhelt által bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt történő visszatérítését. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 70.148 (hetvenezer-százhetvennyolc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Komáromi Járásbíróság a
  9. szeptember
  10. napján megtartott előkészítő ülésen meghozott 6.B.42/2021/
  11. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [
  12. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  13. §
(1)és
(2)bekezdés a), b) pont]. Ezért a terheltet 2 év börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és Magyarország területéről 5 év kiutasításra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámította, valamint rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ítélet 2021. szeptember 20. napján jogerőre emelkedett. [3] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a KomáromEsztergom Megyei Főügyészség Bf.630/2021/2. számon felülvizsgálati indítványt nyújtott be a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 651. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában meghatározott okból a kiutasítás tartamának mérséklése céljából. [4] Az indítvány indokolása szerint a Komáromi Járásbíróság a kiutasítást törvénysértő tartamban állapította meg, mivel e büntetés mértékét a Btk. 60. §
(2a)bekezdése a kiszabott Kúria 1.Bfv.1.526/2021/11-I 3 szabadságvesztés tartamának kétszeresében rögzíti, mely jelen ügyben – szemben a jogerős ítéletben kiszabott öt éves tartammal – négy év tartamú kiutasítást jelent. Mivel a járásbíróság a Btk. más szabályainak megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki, indítványozta, hogy a Kúria a Komáromi Járásbíróság 6.B.42/2021/31. számú jogerős ítéletét a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján változtassa meg akként, hogy a kiutasítás tartamát 4 évre mérsékelje. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.1485/2021/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt az indokolás kiegészítésével tartotta fenn. [6] Rámutatott arra, hogy a Komáromi Járási Ügyészség a
  2. május
  3. napján kelt B.133/2021/
  4. számú vádiratában – a Be.
  5. §
(3)bekezdése alapján – 2 év 6 hónap szabadságvesztés és 3 év kiutasítás büntetés kiszabására tett indítványt arra az esetre, ha a terhelt a bűncselekmény elkövetését az előkészítő ülésen beismeri. A vádképviseletet ellátó ügyész ezt az indítványt a
  1. szeptember
  2. napján megtartott előkészítő ülésen is változatlanul fenntartotta. Erre tekintettel az ügyészi mértékes indítvány a kiutasítás büntetés tartama tekintetében törvénysértő, mivel nem éri el a terhelttel szemben kiszabni indítványozott szabadságvesztés tartamának a kétszeresét. [7] A Komáromi Járásbíróság 6.B.42/2021/
  3. számú jogerős ítéletében kiszabott büntetés az ügyészség mértékes indítványától eltért, mivel a terhelttel szemben rövidebb tartamú szabadságvesztést és hosszabb tartamú kiutasítás büntetést szabott ki, így a kiutasításra vonatkozó rendelkezésével megsértette a Be.
  4. §
(2)bekezdésében foglaltakat. [8] Kifejtette, hogy a Btk. 60. §
(2a)bekezdése értelmében
  1. január
  2. napjától az embercsempészés bűntettét elkövető terhelttel szemben a kiutasítás büntetés kiszabása nem csak kötelező, hanem annak tartama a határozott tartamú kiutasítás esetén törvényileg is meghatározott: minimális tartama két év, a maximuma a kiszabott szabadságvesztés tartamának a kétszerese. A járásbíróság tehát törvényesen szabott ki a terhelttel szemben kiutasítás büntetést, azonban annak tartamát e kötelező rendelkezés megsértésével, törvénysértően állapította meg 5 évben, amely a Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. b)pont második fordulat
  2. ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok. [9] Álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásban azonban nem hozható a törvénynek megfelelő határozat a járásbíróság által megsértett Be. 565. §
(2)bekezdése miatt. Így a terhelt tisztességes eljáráshoz való jogára is figyelemmel, azt indítványozta, hogy a Kúria Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a Komáromi Járásbíróság 6.B.42/2021/
  1. számú ítéletét helyezze hatályon kívül és a járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. [10] A terhelt és a védő a felülvizsgálati indítványra észrevételt nem tett. [11] III. A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [12]
  2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely a Be.
  3. §-a alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen terjeszthető elő. A törvény által tételesen megjelölt okok Kúria 1.Bfv.1.526/2021/11-I 4 közül a büntető anyagi jogi szabálysértéseket a Be.
  4. §
(1)bekezdése, míg az eljárási szabálysértéseket e törvényhely
(2)bekezdése határozza meg. [13] Felülvizsgálatnak a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontja alapján helye van, ha a bíróság a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [14] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatot – a Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében – az abban rögzített tényállás alapul vételével, a Be. 659. §
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett hivatalból vizsgálta a Be. 659. §
(6)bekezdése szerinti eljárási szabálysértéseket is. [15]
  1. Az iratok alapján megállapítható, hogy a Komáromi Járási Ügyészség a
  2. május
  3. napján benyújtott B.133/2021/
  4. számú vádiratával Terhelt1 terhelttel szemben embercsempészés bűntette [Btk.
  5. §
(1)és
(2)bekezdés a), b) pont] miatt emelt vádat. A Be. 422. §
(3)bekezdése alapján – arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri – indítványozta, hogy a bíróság 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztést szabjon ki és 3 évre utasítsa ki Magyarország területéről. [16] A 2021. szeptember 14. napján megtartott előkészítő ülésen az ügyész az indítványt változatlan tatalommal tartotta fenn. [17] A Btk. 60. §
(2a)bekezdésének a
  1. évi XLIII. törvény
  2. §
(2)bekezdésével módosított, és
  1. január
  2. napjától – azaz a bűncselekmény elkövetésekor is – hatályos rendelkezése szerint az embercsempészés esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – az
  3. §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. A határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. [18] A Btk. 60. §
(2a)bekezdése értelmében tehát szabadságvesztés büntetés kiszabásakor a kiutasítás büntetés kiszabása – a törvényi kivételektől eltekintve – nemcsak kötelező, hanem annak tartama a törvényben mérlegelést meg nem engedően meghatározott. E tartam a kiszabott szabadságvesztés tartamának a kétszerese, ennél rövidebb kiutasítás kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a kétszeres mérték a Btk. 60. §
(2a)bekezdésében meghatározott törvényi maximumot, a tíz évet meghaladná. [19] Mindezek alapján – egyetértve a Legfőbb Ügyészség álláspontjával – az ügyészség által a terhelti beismerés esetére a vádiratban tett, majd az előkészítő ülésen azzal egyezően előterjesztett büntetéskiszabási indítvány a kiutasítás mértékére vonatkozó részében törvénysértő, mert nem felel meg a Btk. 60. §
(2a)bekezdésében foglalt kötelező rendelkezésnek. [20]
  1. Megállapítható továbbá, hogy a Komáromi Járásbíróság ezt nem észlelte és Terhelt1 terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát az előkészítő ülésen a 6.B.42/2021/31-I. számú végzésével elfogadta, majd a jogerős ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki Kúria 1.Bfv.1.526/2021/11-I 5 embercsempészés bűntettében. A bíróság az ügydöntő határozatban az ügyészség által indítványozottnál rövidebb tartamú szabadságvesztést, ugyanakkor hosszabb tartamú kiutasítást szabott ki a terhelttel szemben. [21] A Be.
  2. §
(2)bekezdése alapján, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, – a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. E rendelkezés értelmében a bíróság által kiszabható büntetés felső korlátja a vádiratban, illetve az előkészítő ülésen előterjesztett – jelen esetben a kiutasítás tekintetében egyébként törvénysértő – ügyészi indítvány tartalma. [22] Nem kétséges, hogy a kiutasítás büntetés kiszabására törvényesen került sor, lévén az embercsempészés bűntette miatt azt a Btk. 60. §
(2a)bekezdése kötelezően írja elő, és a terhelt esetében a Btk. 59. §
(2)és
(4)bekezdésében meghatározott kivételek nem alkalmazhatóak. [23] Törvényt sértett azonban a járásbíróság akkor, amikor az ítéletben a kiutasítás mértékét a Be. 565. §
(2)bekezdésében foglalt tilalom ellenére a terhelti beismerés esetére vonatkozóan előterjesztett ügyészi indítványnál súlyosabb mértékben, hosszabb tartamban határozta meg. [24] Emellett megállapítható az is, hogy a kiutasításnak a járásbíróság által megválasztott tartama a Btk. 60. §
(2a)bekezdése szerinti kötelező rendelkezést is sérti, hiszen meghaladja a szabadságvesztés mértékéhez igazdó tartamot. [25] 4.
  1. A teljesség érdekében utal rá a Kúria, hogy eljárási szabálysértés miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye a Be.
  2. §
(2)bekezdés d) pontja alapján, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [26] A Be. 608. §
(1)bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket tartalmazza, azonban ezek között nem szerepel a Be. 565. §
(2)bekezdésének megsértésével kiszabott büntetés. Az ügyészség által indítványozottnál súlyosabb büntetés kiszabása nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének sem, ezért nem tartozik a Be. 649. §
(2)bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések közé. Ezért ennek a kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján nyílna törvényes lehetőség (BH 2020.64.III.). [27] 4.2. A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont II. fordulat
  2. ba)alpontja alapján törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amely alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, másként szólva ilyen büntetést – illetve ilyen formában joghátrányt – a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé (BH 2020.9.). Kúria 1.Bfv.1.526/2021/11-I 6 [28] Törvénysértő büntetést a bíróság bűnösség beismerés esetén sem szabhat ki, a törvénysértő büntetés korrekciója pedig – erre irányuló, joghatályos indítvány esetén – a Kúria törvényi kötelezettsége (BH 2021. 156.). [29] A törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja, ami lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [30] Jelen ügyben a Kúria megállapította, hogy a terhelti beismerés esetére vonatkozóan előterjesztett törvénysértő ügyészi indítvány és a jogerős ítéletben a Be. 565. §
(2)bekezdésének megsértésével kiszabott büntetés miatt a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára a felülvizsgálati eljárásban nincs mód, a törvényes büntetés kiszabása kizárólag a megismételt elsőfokú eljárásban lehetséges. Ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontjában szabályozott esete áll fenn. [31] IV. A kifejtettek értelmében a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen a megtámadott elsőfokú határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontjára tekintettel, a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [32] A Be. 663. §
(3)bekezdése alapján a Kúria a megismételt eljárásra előírja, hogy a bíróság a Be. LXXVI. Fejezete szabályainak maradéktalan betartásával járjon el. [33] A büntetést – a Be. 565. §
(2)bekezdésére is figyelemmel – a Btk. 80. §
(1)bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a járásbíróság a Btk.-ban meghatározott keretek között, büntetés céljának szem előtt tartásával határozza meg úgy, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A kiutasítás tartamának meghatározásakor vegye figyelembe a Btk. 60. §
(2a)bekezdésében írt, mérlegelést nem tűrő szabályt. [34] A Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §
(1)bekezdése alapján a visszatérítésről felülvizsgálat esetén a Kúria rendelkezik. [35] Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költségnek a – befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával történő – visszatérítését. Kúria 1.Bfv.1.526/2021/11-I 7 [36] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §
(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett. [37] V. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, míg a felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. [38] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
  2. §
(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 656. §
(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A Kúria Bfv.I.1526/2021/
  3. számú végzése
  4. október
  5. napján vált véglegessé. Budapest,
  6. október
  7. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.