← Magyarország

Pf.20137/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A feladat- és hatáskörben eljáró személy az, aki nem csak a szerv, adott esetben az alperes közfeladatának ellátásában vesz részt (feladatkörében jár el), hanem a feladatkör, az ellátandó funkciók mikénti megvalósítása vonatkozásában döntési jogosultsággal is rendelkezik, annak irányát, feltételeit bármilyen formában jogosult meghatározni. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.137/2024/4/II. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda ügyvéd címe Az alperes: Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 1037 Budapest, Kunigunda útja

  1. Az alperes képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda ügyvéd címe1 A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 64.P.23.148/2023/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 38.100 (harmincnyolcezer-száz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes közfeladatot ellátó szerv, túlnyomó részt közpénzből gazdálkodik. [2] személy1, személy12, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy13, személy8, személy9, személy10, személy11
  3. november 1-jén az alperes munkavállalói voltak. [3] A felperes a
  4. november 6-én kelt közérdekű adat megismerése iránti kérelmében arra kérte az alperest, hogy adja ki személy1, személy12, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy13, személy8, személy9, személy10, személy11 tekintetében – közülük személy6, személy7, személy9, személy13 vonatkozásában Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 2 a munkakör kivételével – a
  5. november
  6. napján hatályos munkaszerződés figyelembevételével a nevezettek munkakörére, munkabérére (bármely bérelemre, juttatásra), munkahelyére és munkaidejére vonatkozó, illetve a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével (különösen: felmondási idő, végkielégítés) kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó adatokat. A felperes közérdekű adat megismerése iránti kérelme kitért arra, hogy amennyiben a meghatározott személyek bármelyike megbízási jogviszonyban áll, úgy a megbízási díjra, a szerződés szerinti feladatokra, a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével (különösen: felmondási idő, erre az esetre juttatott bármely díjazás) kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó adatokat adja ki az alperes. A felperes kérte, hogy az adatokat elektronikus úton az e-mail cím1 e-mail címre küldje meg. [4] Az alperes a közérdekű adat kiadása iránti kérelmet – több okra hivatkozással – megtagadta. [5] A felperes törvényes határidőn belül keresetet terjesztett elő. [6] A felperes az eljárás részbeni – elállás folytán történő – megszüntetését követően fennálló keresetében az alperest arra kérte kötelezni, hogy személy1, személy12, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy13, személy8, személy9, személy10, személy11
  7. november 1-jén hatályos munkaszerződése szerinti munkabérére (bármely bérelemre, juttatásra) vonatkozó adatokat adja ki, azokat elektronikus úton az e-mail cím1 e-mail címre küldje meg. Kérte az alperes perköltségben marasztalását is. [7] Keresete jogalapjaként Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk

(3)bekezdését, 39. cikk
(2)bekezdését, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  1. évi CXII. törvény (Info tv.)
  2. §
  3. és
  4. pontjait,
  5. §
(1)bekezdését, 28. §
(1)és
(3)bekezdését, 29. §
(1)bekezdését, 30. §
(3)bekezdését és a 31. §
(1)-
(7)bekezdéseit jelölte meg. [8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. [9] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §
(19)bekezdésben írtakra hivatkozással azt adta elő, hogy személy1, személy12, személy2, személy14, személy3, személy4, személy5, személy8, személy10, személy11 nem vezető állású munkavállalók, nem közvetlenül a vezérigazgató alárendeltségében dolgoznak, nem látnak el helyettesítést a vezérigazgató tekintetében, és nem járnak el a közfeladatot ellátó szerv (MTVA) feladat- és hatáskörében. [10] Az alperes nem vitatta, hogy közfeladatot lát el. [11] A kereset elutasításának indokait 7 pontban jelölte meg. [12] Az 1. pontban arra hivatkozott, hogy az Info tv. 29. §
(1a)bekezdése szerint az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni abban a részben, amelyben az az azonos igénylő által 1 éven belül benyújtott azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik. Az adatigénylés tartalma megegyezik a felperes
  1. február 24-i közérdekű adat igénylésével. A Fővárosi Törvényszék 65.P.20.907/2023/
  2. szám alatti elsőfokú, majd a Fővárosi Ítélőtábla az 1.Pf.20.3096/2023/6/I. számú jogerős ítéletében (a korábbi határozatot részben megváltoztatva) kötelezte az alperest azon adatok kiadására, amelyeket a felperes a keresetében kér. Az eljárás során az alperes ezt a nyilatkozatát úgy módosította, hogy a meghatározott munkavállalók munkabérét kivéve egyeznek meg a munkaszerződés adatai. [13] A
  3. pontban az alperes arra hivatkozott, hogy a személyes adatok védelme a munkáltató legfontosabb kötelezettsége, ezért a munkavállalók személyes adatai védelmében az adatok kiadását az alperes jogszerűen tagadta meg. E körben az Info tv.
  4. §
(2)Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 3 bekezdésére, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.), valamint az Mt. rendelkezéseire, továbbá az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésére hivatkozva állította, hogy a kiadni kért adatok nem közérdekű adatok. Az alperes állította, hogy az Info tv.
  1. § 5.,
  2. §
  3. pontjai szerint az adatok személyes adatok. Hivatkozása szerint az Info tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az a természetes személy, aki az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel munkaviszonyt létesít, az e jogviszonnyal összefüggő és közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan – erre irányuló igény esetén – bárki számára köteles tájékoztatást adni. Érvelése szerint személy13, személy6, személy7 és személy9 kivételével, akik az Mt.
  4. §-a szerinti vezető állású munkavállalók, a keresetben nevesített munkavállalók nem végeznek olyan feladatot, ami alapján a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek minősülnének. Álláspontja szerint a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adat körét a bíróság eseti döntéseiben nem határozhatja meg. Ez a jogalkotó feladata, a közérdekből nyilvános adatok körét maga a jogszabály állapítja meg. Az Info tv.
  5. §
  6. pontja helyes értelmezése szerint a munkavállalókra vonatkozó adatok olyan személyes adatok, amelyek közérdekű adatként nem kiadhatóak. [14] A
  7. pontban az alperes a megtagadást az Info tv.
  8. számú mellékletére alapította. E körben hivatkozott arra, hogy a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvények nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy a munkavállalók munkakörére, munkabérére, munkahelyére, munkaidejére a jogviszony megszűnésére vonatkozó adatokat közérdekből nyilvános személyes adatként ki kell adni. Az Info tv.
  9. számú melléklete II. pontja, amely a gazdálkodási adatokat sorolja fel, összesített adatokról rendelkezik, a munkavállalók egyes személyi adatai ennek alapján sem képezhetik a közérdekből nyilvános adatok körét. [15] A
  10. pontban az alperes az Info tv.
  11. §
(3)bekezdésben írt üzleti titokra hivatkozott. Álláspontja szerint a munkáltató oldaláról áll fenn üzleti titok, az adatok kiadása, az alperes jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit sértené. [16] Az
  1. pontban az adatkiadás megtagadásának jogszerűsége tekintetében az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozott. Idézte az Alkotmánybíróság 3483/
  2. (XI. 17.) AB határozata indokolásának [43] bekezdésében írtakat. Hivatkozott arra, hogy az adatkiadás a személyes adatok korlátlan megismerését tenné lehetővé. A felperes bizonyítási érdeke lenne annak igazolása, hogy a megjelölt személyek a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek. Ezen bizonyítási érdek mentén azonban a felperes bizonyítást nem ajánlott fel. [17] A
  3. pontban az alperes arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I. számú ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemre tekintettel is jogszerű az adatkiadás megtagadása. Érvelése szerint a személyes adatokat nem áll módjában addig kiadni, amíg a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerül sor. [18] A
  4. pontban az Info tv.
  5. §
(2)bekezdésben írtak alapján azt adta elő, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek, amelyet a felperes megsértett. A felperes adatkérésének célja nem ismert. Hivatkozott az Alaptörvény 28. cikkére, a VI. cikk
(3)bekezdésére, továbbá a magánélet védelméről szóló
  1. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mavétv.) rendelkezéseire. Kiemelte, hogy a magánélethez való jog minden embert megillet és azt a közügyek szabad vitatása során is tiszteletben kell tartani. A 21/
  2. (VII. 19.) AB határozat és a 12/
  3. (IV. 7.) AB határozat alapján a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése, vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 4 [19] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül adja ki a felperes részére az e-mail cím1 e-mail címre személy1, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy8, személy9, személy10, személy11 munkavállalói tekintetében a
  4. november
  5. napján hatályos munkaszerződés alapján a munkabérekre (bármely bérelemre, juttatásra) vonatkozó közérdekű adatokat. [20] Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 90.000 forint + áfa perköltséget. [21] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában alkalmazott jogszabályként az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésében, az Info tv.
  1. §
  2. pontjában,
  3. §
(1)bekezdésében, 27. §
(3)bekezdésében, 28. §
(1)bekezdésében, 30. §
(5)bekezdésében és 31. §
(2)bekezdésében, az üzleti titok védelméről szóló
  1. évi LIV. törvény 1-
  2. §-ban foglalt rendelkezéseket jelölte meg. [22] Az uniós szabályozás és a hazai alkotmányjogi gyakorlat ismertetését követően az alperes érdemi védekezésének 7 pontja szerinti sorrendben vizsgálta a megtagadási okok fennállását. [23] Az
  3. pontban írtak alapján nem találta megalapozottnak az alperes azon érvelését, miszerint ugyanazon adatok kiadására kéri kötelezni a felperes, mint amelyeket a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I. számú ítélete alapján már kiadott. A keresettel érintett munkavállalók munkabére a
  4. november 1-jétől hatályos munkaszerződés szerint változott, az egyéb adatok változatlanok maradtak. Erre tekintettel az Info tv.
  5. §
(1a)bekezdése szerinti megtagadási ok nem áll fenn. [24] Megállapítása szerint a kért adatok kiadása az ellenkérelem
  1. pontjában írtak szerint sem tagadható meg. A jogvita elbírálásánál alapvetően annak volt jelentősége, hogy a megjelölt személyek a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében járnak-e el. E jogi minősítés függvénye ugyanis, hogy az Info tv.
  2. §
(2)bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek-e a kiadni kért adatok. A perben nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot lát el, és hogy tevékenysége túlnyomó részt közpénzből finanszírozott [Mttv. 136. §
(1),
(7)és
(15)bekezdés]. Az alperes azt sem vitatta, hogy a keresetben megjelölt személyek a munkavállalói, velük munkaszerződést kötött. [25] A személyes adat az Info tv.
  1. §
  2. pontjában foglalt fogalommeghatározásból adódóan közérdekű adat nem lehet, az Info tv.
  3. §
  4. pontja ugyanakkor közérdekből nyilvános adattá teszi a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adatot, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A perbeli esetben a megismerhetőséget biztosító szabályként az Info tv.
  5. §
(2)bekezdése azonosítható. Ennek alapján a munkavállalók munkabérére vonatkozó adat közérdekű adatnak minősül. [26] Az Info tv. 26. §
(2)bekezdésének tényállása az adatkört kiterjeszti minden olyan személyes adatra, amely az adott szerv feladat- és hatáskörében történő eljárás során a közfeladat ellátásával közvetlenül összefügg. A zártan kezelt munkaszerződések tartalma alapján megállapította, hogy az adatkiadási kérelemmel érintett valamennyi munkavállaló a közfeladat ellátásában aktívan közreműködik figyelemmel arra, hogy a tartalomgyártásban valamilyen módon szerephez jutnak. Az alperes munkavállalói tehát a feladatellátásuk során az alperes feladat- és hatáskörében járnak el, különösen a műsorgyártás előkészítése, a tartalom szerkesztése, összeállítása, e folyamatok felügyelete, vagy adott esetben akár az elkészített tartalom közönség felé történő tolmácsolása esetében is. A személyes adatok védelme körének túlzott kiszélesítése nem vezethet az információszabadság érvényesülésének indokolatlan korlátozásához. E körben utalt a 21/2013. (VII. 19.) AB határozatban írtakra. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 5 [27] Nem találta megalapozottnak az ellenkérelem 3. pontjában írt megtagadási okot sem. Kiemelte, hogy az Info tv. 1. számú melléklete tartalmazza az ún. általános közzétételi listát, meghatározva azokat a személyes adatokat, amelyeket a közfeladatot ellátó szerv köteles közzétenni. Az alperes munkavállalóinak az Info tv. 26. §
(2)bekezdésében felsorolt egyéb személyes adatai tekintetében a rendelkezésen kívül nincs nyilvánosságot előíró különös rendelkezés, ilyet sem az Mt., sem az Mttv. nem tartalmaz. A munkabérre vonatkozó személyes adatok közérdekből nyilvános adatként kiadhatóak. [28] Megállapítása szerint nem alapos az érdemi ellenkérelem 4. pontjában írt megtagadási okra való hivatkozás sem. Az Alaptörvény 39. cikk
(2)bekezdésében az Info tv. 3. §
(5)bekezdésében írtak alapján azt hangsúlyozta, hogy mérlegelte az alperes üzleti titokra való hivatkozását. A munkaszerződések alapján azt vizsgálta, hogy az alperes érdekmérlegelése jogszerű volt-e akkor, amikor üzleti titokra hivatkozással tagadta meg az adatok kiadását. Az érdekmérlegelésnél figyelemmel volt arra, hogy az Info tv. 27. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján a piaci szereplők gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekből nyilvános adatként nem minősülnek üzleti titoknak. Az üzleti titokra alapított aránytalan sérelmet okozó jelleg vizsgálata során egyedileg kell mérlegelni, hogy az adatnyilvánossághoz vagy annak kizárásához fűződik-e nagyobb súlyú közérdek. A bizonyítás az Info tv. 31. §
(2)bekezdése értelmében az alperest terheli. A versenyelőnyt akkor lehet nyilvánvalóan indokolatlan és aránytalan mértékűnek tekinteni, ha az adatok nyilvánosságra kerülése az érintettek piaci helyzetét is hátrányosan befolyásoló jelentős üzleti érdeksérelmet, illetve versenyhátrányt okoz. Az Alkotmánybíróság 165/
  1. (XII. 20.) AB határozatából következően az üzleti titokká minősítéshez elengedhetetlenül szükséges feltétel, hogy illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértse vagy veszélyeztesse. A munkaszerződések alapján ilyet nem tárt fel, különös tekintettel az alperes általánosságokat tartalmazó érvelésére. [29] Álláspontja szerint az
  2. pontban foglaltak alapján sem tagadható meg az adatkiadás. Az Alkotmánybíróság 3483/
  3. (XI. 17.) AB határozatában foglaltak, valamint a jogszabály fogalomhasználatának értelmezése alapján annak tulajdonított jelentőséget, hogy az Info tv.
  4. §
(2)bekezdés alkalmazásánál nemcsak azt kellett figyelembe venni, hogy a keresetben megjelölt személyek, mint a műsor tartalomgyártásában résztvevők az MTVA feladatkörében járnak el, hanem azt is, hogy annak hatásköréből eredő döntési jogkörük is van-e a munkaköri kötelezettségek ellátása során. A munkaszerződésben meghatározott munkakörökből kiindulva azt állapította meg, hogy a keresettel érintett személyeknek van önálló döntési joguk a műsorszámok tartalmi meghatározásában, a műsorkészítés folyamatában aktív alakító szerepet játszhatnak, a tartalmat irányíthatják. Ebből következően az alperes tevékenységi körében érdemi intézkedési, irányítási, döntési joggal rendelkeznek, az adott műsor tartalmáért felelősséget viselnek. [30] A munkaszerződésekben megjelölt munkakörök szerint azt állapította meg, hogy a munkavállalóknak van önálló döntési joguk a műsorszámok tartalmi meghatározásában, a műsorkészítés folyamatában aktív alakító szerepet játszhatnak, a tartalmat irányíthatják. Ebből következően az alperes tevékenységi körében érdemi intézkedési, irányítási, döntési joggal rendelkeznek, az adott műsor tartalmáért felelősséget viselnek, a közmédia működését befolyásolhatják, tehát az alperes feladat- és munkakörében járnak el. E körben utalt a Kúria határozataira (Kúria Pfv.IV.21.278/2020/
  1. és Pfv.IV.21.169/2020/
  2. számú határozatai), a 12/
  3. (IV. 7.) és a 21/
  4. (VII. 19.) AB határozatokban foglaltakra. Arra a megállapításra jutott, hogy az adott esetben a megtámadás alapjául szolgáló közérdek nem nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Az adatkiadás nem minősül olyannak, amely a személyes adatok korlátlan Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 6 megismerhetőségét tenné lehetővé, nem jelenti a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan korlátozását sem. [31] Alaptalannak találta az ellenkérelem
  5. pontjában írt megtagadási okot is, mert a más ügyben benyújtott felülvizsgálati kérelemnek a jelen perre kihatása nincs. [32] Nem találta alaposnak az ellenkérelem
  6. pontjában írt okot sem. Az adatkezelés célja megjelölésének a hiánya nem lehet az adatkiadás megtagadásának alapja. Az Info tv.
  7. §
(2)bekezdése értelmében a közérdekből nyilvános személyi adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános adatok tekintetében nincs szükség arra, hogy az érintett hozzájáruljon a nyilvánosságra kerüléséhez. [33] Az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes részére a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 3. §
(3)bekezdése alapján megállapított 90.000 forint + áfa ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére. [34] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. [35] Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [36] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
  1. c)és
  2. d)pontjaira alapította. [37] Előadása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást részben állapította meg helyesen, a tényállás nem merítette ki a perben felmerült és bizonyított tények teljes körét, ezért a tényállás módosítása és kiegészítése szükséges. [38] A tényállásban az elsőfokú bíróság pontatlanul határozta meg, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, közpénzből gazdálkodik. Az ítélet jogi indokolása szerint a perben nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot lát el, és az sem, hogy tevékenysége túlnyomórészt közpénzből finanszírozott. Az alperes nemcsak költségvetési pénzekből gazdálkodik, hanem egyéb, nem közpénz jellegű bevételei is vannak. [39] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az ítélet rendelkező részében megjelölt személyek 2023. november 1-jén az alperes munkavállalói voltak. Tévesen rögzítette ugyanakkor, hogy valamennyi munkavállaló az alperes feladat- és hatáskörében jár el. A jogi indokolás nem tartalmaz arra utalást, hogy személy1, személy12, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy13, személy8, személy9, személy10, személy11 milyen jogszabályi rendelkezés, alapító okirat vagy más belső szabályzó alapján lennének az alperes, mint közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek. [40] A per tárgya nem az MTVA műsorkészítési folyamatban betöltött munkavállalói szerep bírósági megítélése volt. Az elsőfokú bíróság nem hagyhatta volna figyelmen kívül az alperesre vonatkozó jogi és belső szabályozást, és nem határozhatta volna meg maga a munkaszerződésekben rögzített adatok alapján, hogy ki minősül az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személynek. Az elsőfokú bíróság a munkaszerződés adataiból vont le következtetést az érintett munkavállalók munkaköri leírása tekintetében, ami csak akkor lenne helyes, ha a munkavállalók nem rendelkeznének munkaköri leírással. Tényszerűen csak annyi állapítható meg, hogy a munkavállalók közül személy13, személy6, személy7 és személy9 vezető állású munkavállalók. A további keresettel érintett munkavállaló neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 7 valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény írja elő, nem továbbíthatók a felperesnek. [41] Az elsőfokú bíróság az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személynek tekintette a szerkesztői szabadsággal eljáró munkavállalókat, ezzel az elsőfokú bíróság sérti a szerkesztői szabadságot és támadja a sajtószabadságot. Az alperes az Mttv. és az Smtv. szabályainak [Smtv. 1. §
(1)bekezdés
  1. pont és
  2. pont,
  3. §
  4. pont és Mttv.
  5. §, valamint Smtv.
  6. §] alapján lényegesnek tartotta, hogy a szerkesztői szabadságba való beavatkozás tipikus jegyeit hordozza az adatkérés és a kereset, amelyet a felperes ugyan közérdekű adat kérésnek tekint, valójában azonban a szerkesztői és a sajtószabadságot is befolyásolni kívánó támadás a közmédia szerkesztői szabadsága ellen. [42] A Pp.
  7. §
(3)bekezdés c) pontjára alapított felülbírálati jogkör tekintetében az alperes az Mttv. 136. §
(11)bekezdésében, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap alapítására és működésére vonatkozó adatok kivonata [melyet az NMHH Médiatanácsa 206/
  1. (III. 17.) számú döntésével fogadott el], valamint a 32/
  2. (X. 1.) számú vezérigazgatói utasítással hatályba lépett SZMSZ szabályainak idézésével azt hangsúlyozta, hogy minden munkakör tartalmaz irányítási jogot, döntési lehetőséget és felelősségi szabályokat, ezért nemcsak a felperes, hanem az MTVA valamennyi dolgozója a közmédia működését befolyásolja. Ezeket a rendelkezéseket jogszabályok, valamint azok felhatalmazása alapján belső szabályozók tartalmazzák, a bírósági mérlegelés e körben kizárt. Az adatkiadás a személyes adatok korlátlan megismerését tenné lehetővé, mert a munkaviszony valamennyi lényeges elemére kiterjedő adatot biztosítana az adatigénylőnek. Az Mt. alapján más lényegi adattal a munkáltató sem rendelkezik, vagyis a munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos valamennyi személyes adat kiadására kényszerülne, ami korlátlan adatmegismerésnek minősül. [43] Az alperes az Info tv.
  3. számú mellékletére hivatkozással azt emelte ki, hogy csak a honlapon nyilvánosságra hozható adatállomány közölhető a felperessel, mert törvény nem írja elő, hogy az állami vagy önkormányzati finanszírozású intézménynél dolgozó munkavállalók munkaszerződésében rögzített személyes adatok közérdekből nyilvános adatok. Ellenkező értelmezés esetén a honlapon nyilvánosságra hozott közérdekből nyilvános adatok és a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatok [Info tv.
  4. §
(2)bekezdés] körében egy bekezdésen belül kollízió keletkezik. A közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvények (Mt., Mttv.) nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy az alperes, mint közfeladatot ellátó szerv munkavállalóinak munkabérére, bármely bérelemre, juttatásra vonatkozó adatok közérdekből nyilvános személyes adatok lennének. [44] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntését úgy kell értelmezni, hogy a munkavállalói munkabére a közfeladat ellátásával kapcsolatos olyan személyes adatok, amelyek kiadását semmilyen jogszabály nem írja elő, de mégis kiadható. Azt az elsőfokú bíróság nem indokolta, hogy a magánjogi munkaszerződésből eredő munkabéradat hogyan viszonyul az alperes feladat- és hatásköréhez, mint egyéb adathoz. Az MTVA munkavállalóinak jogállására az Mttv. 108/A. és 108/B. §-ok és az Mt. vonatkoznak, amelyek a személyes adatok tekintetében nem írják elő a nyilvánosságot. Az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna megítélnie, hogy az általános közzétételi lista jogszabály által meghatározott elemei alapján teljesített adatszolgáltatástól eltérve kötelezheti-e az alperest további, vagy ugyanolyan adatszolgáltatásra. [45] A felperes által kiadni kért adatok az Info tv.
  1. §
  2. pontja alapján munkaszerződésből megismerhető személyes adatnak minősülnek, ezért az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy fűződik-e a felperesnek a törvény céljával összhangban álló érdeke ezek közérdekből nyilvános adatként való megismeréséhez. A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjog nem abszolút jog, tehát korlátozása nem Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 8 eleve kizárt. Ez a korlátozás ugyanakkor az Alaptörvény figyelembevételével más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával történhet. [46] Az üzleti titokra alapított megtagadási ok fennállásának megítélése nem igényel minden esetben szakértői bizonyítást, ennek eldöntéséhez az adott esetben elegendő lehet a rendelkezésre álló iratok értékelése is. Vitatta, hogy általánosságban hivatkozott volna az indokolatlan versenyelőny sérelmére. Az MTVA-nál általában alkalmazott, a munkavégzés feltételeire vonatkozó rendelkezések, és különösen az egyes munkavállalókra vonatkozó munkabérelemek megismerése objektíve alkalmas a versenyelőny megállapítására. Az alperes utalt a Kúria Pfv.IV.21.124/
  3. számú, valamint az Alkotmánybíróság 3483/
  4. (XI. 17.) AB határozatában foglalt indokokra. Az Alkotmánybíróság e határozata két szempont vizsgálatát írta elő: az érintett dolgozó milyen szerepet tölt be az intézmény működésében és közvetve a közpénzek felhasználásában. Az alperes munkavállalói a szerkesztői szabadságuknál fogva műsorszámok készítésében vesznek részt, azonban közpénzek felhasználásával sem közvetve, sem közvetlenül nem érintettek. Az Alkotmánybíróságnak sincs olyan álláspontja, hogy a közgondolkodás alakítása, vagy a közvéleményt befolyásoló tartalmak alapján lehetne különböztetni a munkavállalók között. A közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségéhez, illetve az MTVA munkavállalóinak személyes adatai védelméhez való jog összeütközése tekintetében az elsőfokú bíróság külön érdekmérlegelést nem végzett. [47] Az Info tv.
  5. §
(5)bekezdésében az Alkotmánybíróság 12/
  1. (IV. 7.) és 21/
  2. (VII. 19.) határozataiban foglaltak alapján azt emelte ki, hogy a közérdekű adatigénylés esetén a közfeladatot ellátó szervek részéről az igényt főszabályként teljesíteni kell, az esetleges kivételeket minden esetben megszorítóan kell értelmezni. Az állami finanszírozású területek átláthatóságát az egyes munkavállalók munkabéradatainak megismerése nem biztosítja, kivételt képeznek az ember személyes adatai, amelyeknek esetén a megtámadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súllyal esik latba, mint a közérdekből nyilvános adat megismeréséhez való jog. Az MTVA munkavállalóinak munkabérére vonatkozó adat a közpénzek felhasználásával nem hozható összefüggésbe. Ezen adatok terjesztéséhez való jog a felperest nem illeti meg, mégis a korábban kiadott személyes adatokat terjesztette. A bíróság a felperes szerepét átvéve önmaga állapította meg, hogy a közfeladat ellátásában az érintett munkavállalók részt vesznek. [48] Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy az Mttv.
  3. §
(5)bekezdése szerint az Alap a rábízott vagyonához tartozó állami vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlására irányuló tevékenysége nem tartozik az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban Vtv.) hatálya alá, valamint az Mttv. 136. §
(6)bekezdése szerint az Alap az Mvtv. 3. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül, amely a gazdálkodás elveit illetően tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá, vagyis az MTVA gazdálkodására speciális szabályok irányadóak. [49] Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azt sem a kereset elbírálásakor, hogy az adatkezelő a kért formában nem kezelt, illetve csoportosított adatok kiadására nem kötelezhető (Kúria Pfv.IV.21.179/2015/4.). [50] A munkavállalóinak munkabérére vonatkozó adatok nem közérdekű adatok. Az alperes köztudomású tényként kérte figyelembe venni, hogy a munkaviszony létesítése közpénzből finanszírozott munkáltatónál nem minősül pénzügyi vagy üzleti kapcsolatnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletéből nem tűnik ki, hogy az Alaptörvény
  2. cikke szerint értelmezte a jogszabályokat. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 9 [51] A Pp.
  3. §
(3)bekezdés d) pontjára alapított felülbírálati jogkör tekintetében jogszabálysértőnek tartotta, hogy a védekezése fő irányát képező Mavétv. rendelkezéseit az elsőfokú bíróság nem értékelte és nem vonta mérlegelési körébe. A Mavétv. 7. §
(1)bekezdés, a 8. §
(1)bekezdés és a
  1. § rendelkezéseiből következően a fokozott alapjogi védelem a magánéletet, azon belül a személyes adatokat védelmezi a közérdekből nyilvános adatokkal szemben, kollízió esetén a bíróságnak a magánélet védelmére kell a hangsúlyt helyeznie. [52] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, az alperes másodfokú perköltségben marasztalását indítványozta. [53] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló tényeket helyesen értékelve és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazva hozta meg ítéletét. A felperes utalt a felek között hasonló tárgyban folyamatban volt peres eljárásra és a Kúria Pfv.IV.21.220/2023/
  2. számon meghozott ítéletére is, amelyet kért a jogvita elbírálása körében figyelembe venni. Ismertette a Kúria döntésének elvi tartalmát. [54] Kiemelte, hogy a Kúria előtti eljárás tárgya a jelen eljárás tárgyával annyiban megegyezett, hogy a felperes az alperestől ugyanazon személyek ugyanazon adatait kérte kiadni, csupán másik időpontra vonatkozóan. Így a Kúria megállapításai a jelen ügyre is irányadóak. [55] A kúriai ítélet indokolásának [48] és [49] bekezdésében írtakra hivatkozással azt hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítélet helyesen értékelte az alperesnek az Mttv.
  3. §
(1)bekezdésben [és 83. §
(1)bekezdésben] meghatározott közfeladatait és ezek figyelembevétele mellett az egyes munkavállalók által a munkakörüknél fogva ellátott feladatokat, és mindezek egybevetése alapján azt, hogy az egyes munkavállalók az alperes, mint közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében járnak-e el. Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú ítélet, hogy a keresettel érintett munkavállalóknak van önálló döntési joguk a műsorszámok tartalmi meghatározásában, a műsorkészítés folyamatában aktív alakító szerepet játszhatnak, a tartalmat irányíthatják. Ebből következően az alperes tevékenységi körében érdemi intézkedési, irányítási, döntési joggal rendelkeznek, az adott műsor tartalmáért felelősséget viselnek, a közmédia működését befolyásolhatják. Ezek a munkavállalók tehát az alperes feladat- és hatáskörében járnak el, így kért adataik közérdekből nyilvános adatnak minősülnek és kiadandók. [56] Nem helytálló az alperes azon érvelése, hogy közfeladat-ellátásban résztvevő személynek csak a vezető pozíciót betöltő személyt, illetve az Mt. szerinti vezető állású személyt lehet tekinteni, így erre irányuló tényállás-módosítási kérelme sem megalapozott. [57] Nem alapos az a fellebbezési hivatkozás sem, miszerint az elsőfokú ítélet sértené a szerkesztői szabadságot, és ezáltal a sajtószabadságot. Egy közérdekből nyilvános adat kiadása iránti kérelemnek nincs hatása a szerkesztői szabadságra. Az érintett munkavállalók az alperes törvényben meghatározott közfeladata ellátásában vesznek részt, e tevékenységükért munkabért kapnak. Annak a körülménynek, hogy a munkáltató alperes mennyiben bír ráhatással a munkavégzésükre, a konkrét tartalomgyártásra, a tartalom meghatározására, nincs relevanciája. A per eldöntése szempontjából a lényeges kérdés az, hogy e munkavállalóknak van-e ráhatása a tartalomgyártásra, a tartalom meghatározására, hiszen ezen feladatok képezik az alperes közfeladatait. [58] Téves az alperes jogi érvelése az Info tv. szerinti közzétételi lista körében is. Az Info tv. az alperes által idézett helyeken két külön jogintézményt szabályoz: szabályozza egyrészt a közérdekű adatok/közérdekből nyilvános adatok fogalmát és megismerhetőségük rendjét, valamint ettől függetlenül kiemeli az érintett szervezeteknél felmerülő egyes adatok körét, amelyeket kötelezővé tesz külön is feltüntetni, közzétenni. Az a jogszabályi előírás, hogy bizonyos szervezetek kötelesek közzétételi listákat közzétenni honlapjukon, nem jelenti Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 10 azt, hogy az egyéb, e helyen nem érintett adatokat ne kellene megismerhetővé tenniük, erre irányuló igény alapján. E körben utalt a Kúria Pfv.IV.21.220/2023/6. számú ítélete indokolásának [47] bekezdésében foglaltakra. [59] Az üzleti titokra hivatkozás körében fenntartotta az elsőfokú eljárásban már kifejtett álláspontját, miszerint alperes a közmédia része, az Mttv. határozza meg a közfeladatait. Megalapozatlan hivatkozás, hogy sérülhetnének a piaci érdekei a kért adatok megismerhetővé tételével, hiszen az alperes esetében nincs szó versenyhelyzetről, mivel a közmédia monopol helyzetben van, konkurenciája nincs. Az alperes állami támogatása rendkívül magas, így az akár magasabb összegű béreket is képes megfizetni. Az Info tv. 26. §
(2)bekezdése külön nevesíti és előírja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. [60] A felperes álláspontja szerint az alperes a fellebbezésében nem adott elő olyan indokot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését megalapozná. [61] A fellebbezés alaptalan. [62] A Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelemben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltak alapján, azok keretei között gyakorolta [Pp. 370. §
(1)bekezdés]. A fellebbezés elbírálására a Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson került sor. Az elsőfokú ítéletnek jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt. [63] A Fővárosi Ítélőtábla a jogorvoslati kérelemben foglaltakra tekintettel megváltoztatta a fellebbezési kérelmek vizsgálatának sorrendjét, mivel azokat az alperes eshetőlegesen terjesztette elő, így az elbírálás kért sorrendje a másodfokú bíróságot – a Pp. 233. §
(1)bekezdésére is figyelemmel – nem kötötte. Az alperes másodlagos kérelmében az ügy érdemét érintő, lényeges eljárási szabálysértést állított, de konkrét jogi indokolást nem fejtett ki azzal kapcsolatban, hogy milyen eljárási szabályok megsértése miatt van szükség az elsőfokú eljárás megismétlésére vagy kiegészítésére. Ezért az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló másodlagos fellebbezési kérelem érdemben nem is volt vizsgálható. A hatályon kívül helyezésre irányuló kérelem azért alaptalan, mert a tényállás alperes által állított hiányossága a másodfokú eljárásban is pótolható (lenne), ilyen hiányosságban azonban az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás nem szenved. [64] A Fővárosi Ítélőtábla döntéshozatalát megelőzően figyelemmel volt arra, hogy az alperes elsőfokú ítélettel érintett munkavállalóinak munkaszerződésben szereplő adatai, köztük a munkabér kiadása tárgyában már hozott ítéletet (1.Pf.20.396/2023/6/I.), amelyet a Kúria a Pfv.IV.21.220/2023/
  1. számú ítéletével hatályában fenntartott. Az elsőfokú ítélet felülbírálata során a másodfokú bíróság az ezen ítéletekben kifejtett jogi érvelést is irányadónak tartotta. [65] Az anyagi jogi felülbírálat körében a másodfokú bíróságnak az alperes fellebbezési érvelésére tekintettel azt kellett vizsgálnia, hogy szükséges-e a tényállás módosítása, illetve a megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés levonható-e. [66] A felülbírálat eredményeként a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, annak alapján az elsőfokú bíróság jogi következtetése is helyes. [67] A jogvita elbírálásakor arról kellett állást foglalnia, hogy a munkaszerződésben foglalt, kiadni kért adat (a munkabér összege) a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adata-e. Alapvető jelentősége van annak, hogy a kiadási kérelemmel érintett munkavállalók a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek-e. Ettől a jogi minősítéstől függ ugyanis, hogy a felperes által megjelölt személyes adatuk az Info tv. szerinti közérdekből Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 11 nyilvános adatnak minősül-e, és ennek alapján az alperes annak kiadására kötelezhető-e. Mindezekhez pedig az Info tv.
  2. §
(2)bekezdése egyes fogalmait kell értelmezni. [68] Nem vitatott, hogy az alperes közfeladatot lát el és tevékenysége túlnyomó részt közpénzből finanszírozott. [69] Az Mttv. 136. §
(1)bekezdés alapján az Alap (az alperes) olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése. Az alperes az állam által elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, melynek kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá. Bevételeit az alapító okirata szerint (a szervezet gazdálkodása alcím) az államot megillető (médiaszolgáltatási, pályázati, frekvencia díjak, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által befizetett támogatás, központi költségvetési céltámogatások képezik. Származnak bevételei vagyonhasznosításból és vállalkozási tevékenységből is. [70] A Kúria gyakorlata a fellebbezésben foglalt hivatkozással ellentétben az, hogy a piaci gazdálkodási tevékenység, a máshonnan is származó bevételek önmagában még nem zárják ki az alapvetően állami tulajdonú gazdasági társaság adatszolgáltatási kötelezettségét. Következetes a bírói gyakorlat abban is, hogy az állami vagyon működtetése révén elért haszon (profit) nem veszti el „közpénz-jellegét” (Kúria Pfv.IV.20.148/2019/
  1. számú ítélet). A Kúria számos döntésében kifejtette, hogy önmagában az, hogy az adott vállalkozás egyébként piaci tevékenységet is végez, és ebben profitorientált módon bevétele keletkezik, még nem szünteti meg a bevétel közpénz jellegét (Kúria Pfv.20.305/2019/
  2. számú ítélet). [71] A perben rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan az adatkiadási kérelemmel érintett személyek
  3. november 1-jén (az adatkiadási kérelemben megjelölt időpontban) az alperes munkavállalói voltak, velük az alperes munkaszerződéseket kötött. A munkavállalók munkaszerződéseivel, így a felperes által kiadni kért adatokkal az alperes rendelkezik. A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló közötti magánjogi jogviszonyt szabályozza, az az érintettekre vonatkozó, az Info tv.
  4. §
  5. pontja szerinti információkat tartalmaz, a munkaszerződés tartalma tehát személyes adatnak minősül. [72] Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a közpénzből finanszírozott munkáltatónál munkaviszony létesítése nem minősül „pénzügyi” vagy „üzleti” kapcsolatnak, az alperes munkavállalóinak munkabére, egyéb juttatásai nem közérdekű adatok. A személyes adat az Info tv.
  6. §
  7. pontjában foglalt fogalommeghatározásból adódóan ugyanis közérdekű adat nem lehet, közérdekből nyilvános adatnak azonban minősülhet. A megismerhetőséget biztosító szabályként az Info tv.
  8. §
(2)bekezdése azonosítható, a felperes keresete jogalapjaként is erre a jogszabályhelyre hivatkozott. [73] Az alperes fellebbezési érvelése alapján vizsgálni kellett azt is, hogy a személyes adat megismerhetőségét biztosító szabályként értelmezhető-e önmagában az Infotv. 26. §
(2)bekezdése, avagy azt kizárja, hogy az Mt. és az Mttv. felülvizsgálati kérelemben megjelölt rendelkezései erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést nem tartalmaznak. [74] Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelme, mint alapjog értelmezése körében már állást foglalt abban a kérdésben, hogy „az Info tv. maga is tartalmaz olyan törvényi rendelkezést, amely személyes adatok kezelésére – az Info tv. 5. §
(1)bekezdésének megfelelően – lehetőséget ad. Az Info tv. 26. §
(2)bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 12 munkaköre, vezetői megbízatása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerését törvény előírja. Az Info tv. 26. §
(1)bekezdése értelmében a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatot – az Info tv.-ben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse, vagyis az Info tv. 26. §
(2)bekezdésében közérdekből nyilvános adatként nevesített személyes adatok az Info tv. 26. §
(1)bekezdése alapján főszabályként nyilvánosak, ezek megismerhetőségét erre irányuló adatigény esetén biztosítani kell” {3254/
  1. (VII. 17.) AB határozat, Indokolás [34]}. [75] Az Info tv.
  2. §-a fekteti le azt a célt, amelyet a közérdekből nyilvános adatok megismerésének szolgálnia kell, nevezetesen a közügyek átláthatóságát. Mivel nem lehet minden, a közfeladatot ellátó személy feladatával összefüggő és a közhatalom nyilvánosság általi ellenőrzéséhez elengedhetetlen adatot felsorolni, az Info tv.
  3. §
(2)bekezdésének tényállása az adatkört kiterjeszti minden olyan személyes adatra, amely az adott szerv feladatés hatáskörében történő eljárás során a közfeladat ellátásával közvetlenül összefügg. [76] A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az Info tv.
  1. melléklete és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak. Az Info tv.
  2. melléklete tartalmazza az ún. általános közzétételi listát, meghatározza azokat a személyes adatokat, amelyeket a közfeladatot ellátó szerv köteles közzétenni. Az alperes munkavállalójának az Info tv.
  3. §
(2)bekezdésében felsorolt egyéb személyes adatai tekintetében e rendelkezésen kívül nincs nyilvánosságot előíró különös rendelkezés, ilyet sem az Mt., sem az Mttv. nem tartalmaz. Amennyiben a keresettel kiadni kért adatok az Infotv. 26. §
(1)-
(2)bekezdése alapján – közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatként – közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, akkor a személyes adatok kiadásának megtagadása a személyes adatok védelmét garantáló jogszabályokra hivatkozással nem indokolható. (Kúria Pfv.IV.20.053/2020/6.) Önmagában tehát az Mt. 9. §
(3)bekezdése, 10-
  1. §-a, 11/A. §-a, továbbá az Mttv. 108/A. §-a és 108/B. §-ának egyes rendelkezései a kért adatok kiadásának megtagadását nem alapozzák meg. [77] Az ítélkezési gyakorlat értelmezésében önmagában a közzétételi lista nem zárja ki az egyedi adatkérés lehetőségét. Az adatigénylő nem köteles megjelölni sem az adatkezelés célját, sem annak motivációját. [78] Téves az alperes arra vonatkozó fellebbezési érvelése is, hogy az elsőfokú bíróság az MTVA műsorkészítési folyamatában betöltött munkavállalói szerepet ítélte meg. [79] A Kúria az azonos felek között hasonló tárgyban (a keresettel érintett munkavállalók korábbi munkaszerződésekben szereplő személyes adatai, mint közérdekből nyilvános adatok kiadása iránt) folyt perben fejtette ki, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek köre nem szűkíthető az alperes képviseletére jogosult személyi körre. A Kúria nem kívánt eltérni a Pfv.IV.21.145/2013/
  2. számú ítéletének indokaitól, mely szerint az Infotv.
  3. §
(2)bekezdése a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek körének meghatározása során nem utalt arra, hogy kizárólag a képviseleti jogokkal felruházott munkavállalók sorolhatók ebbe a személyi körbe. Ennek hiányában – az információszabadságot korlátozó törvények megszorító értelmezése mellett [21/
  1. (VII. 19.) AB határozat] – az alperes munkavállalói között a vezérigazgatói tisztséget betöltő személyen túl számos olyan munkavállaló lehet, akik ugyan az alperes képviseletére a belső szervezetszabályozó eszközök és a jogszabályok alapján nem jogosultak, azonban a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek minősülnek (Kúria Pfv.IV.21.220/2023/
  2. számú ítélet, Indokolás [48] bekezdés). [80] Az Info tv. fogalomhasználatából következően a perben azt kellett vizsgálni, hogy a megjelölt személyek a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében járnak-e el, mert az Info tv. csak az ilyen személyek közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatát Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 13 minősíti közérdekből nyilvános adatnak. Az elsőfokú bíróság ezt a vizsgálatot helyesen végezte el, a tényállás kiegészítése, helyesbítése ebben a körben nem szükséges. [81] Az Mttv.
  3. §
(1)bekezdése alapján az alperes feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése. E közfeladatok ellátása szempontjából a hírterületi vezető szerkesztő, a híradó műsorvezető, kiemelt szerkesztő-műsorvezető, vezető szerkesztő, külföldi tudósító, hírterületi vezető szerkesztő, csatornaigazgató, vezérigazgató és az igazgató a munkaköri leírásban foglalt feladatok elvégzése során a műsorszámok tartalmi meghatározásánál önálló döntési jogosultsággal rendelkezik, ezért ezek a munkavállalók az alperes feladat- és hatáskörében járnak el (Kúria Pfv.IV.21.220/2023/
  1. számú ítélet, Indokolás [48] bekezdés). [82] A jogszabály a „közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró” kifejezést használja azon személyi kör meghatározásánál, akiknek közfeladat ellátásával összefüggő személyes adatai közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Az előadott jogi érvekhez és az elsőfokú bíróság döntésében foglalt indokokhoz képest tehát a perben felmerült jogkérdésben nem önmagában annak van jogi jelentősége, hogy a felperes által megjelölt személy személyes adatai a közfeladat ellátásával függenek-e össze, hanem emellett annak is, hogy az adott személy a munkáltató feladat- és hatáskörében eljárónak minősül-e. [83] A jogszabály értelmezésénél jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy a feladatkör és a hatáskör nem azonos, azonban egymást kölcsönösen feltételező jogi fogalmak. A szervezeti szabályok szorosan kapcsolódnak a hatásköri és a feladatkijelölő normákhoz, amennyiben a szervezetet nem önmagáért, hanem valamilyen feladat ellátására hozzák létre, amelyhez hatáskört is biztosítani kell számára. [84] A feladatkör az adott szerv teendőinek foglalata, a szerv rendeltetésének a részletezése. A feladatok összessége az ellátandó funkciókból vezethető le. Ezeket a funkciókat az alperes vonatkozásában az Mttv. határozza meg, mert ez az anyagi jogszabály tartalmazza a feladatkijelölő normákat [
  2. §
(1)bekezdés]. [85] A hatáskör valamely feladat elvégzéséhez szükséges, az alany által gyakorolható jogok összességét jelenti, valamely szerv vagy személy intézkedési jogának körét, érvényességi határát jelöli ki. Természetéből eredően feltételezi a jogalany eljárási és döntési jogát, valamint kötelezettségét. A hatáskör egy adott ügy szempontjából mindig önállóságot és kizárólagosságot jelent, magában foglalva a döntési, utasítási és egyéb eljárási jogokat is. [86] A feladat- és hatáskörben eljáró személy tehát az, aki nem csak a szerv, adott esetben az alperes közfeladatának ellátásában vesz részt (feladatkörében jár el), hanem a feladatkör, az ellátandó funkciók mikénti megvalósítása vonatkozásában döntési jogosultsággal is rendelkezik, annak irányát, feltételeit bármilyen formában jogosult meghatározni. [87] személy9, személy6, illetve személy7 az alperes által sem vitatottan az alperes vezető állású munkavállalói, illetve 2023. november 1-jén azok voltak, az alperes feladat- és hatáskörében jártak el. [88] személy1, személy2, személy3, személy4, személy5, személy8, személy10 és személy11 munkavállalók vonatkozásában az Info tv. 26. §
(2)bekezdés értelmezésénél és rendelkezéseinek a jelen ügyre alkalmazhatóságánál figyelembe kellett venni egyrészt azt, hogy ezek az alkalmazottak – mint a közszolgálati célú műsorszámok gyártásában részt vevők – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap feladatkörében járnak-e el, másrészt Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 14 azt is, hogy annak hatásköréből eredő döntési jogkörük is van-e a munkaköri kötelezettségek ellátása során. [89] Azt a kérdést, hogy az adott munkavállaló a munkáltató feladat- és határkörében jár-e el, a munkakör, az azt tartalmazó munkaköri leírás alapján lehet eldönteni. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint a munkakör a munkavállaló munkafolyamatait, tevékenységeit, feladatait, funkcióit és kapcsolatrendszerét írja le, beleértve a célokat, a főbb felelősségi területeket és azokat a feltételeket, amelyek között az alkalmazott a munkáját végzi. A munkaköri leírás az előbbiekhez képest a munkakör részletezése, amelyben a felek pontosan meghatározzák a munkavállaló által ellátandó feladatokat. Ebben a leírásban szerepelnek a munkavállaló által gyakorolható hatáskörök, jogkörök, annak kifejtése, hogy miben van döntési, javaslattételi, ellenőrzési és egyéb, feladatából eredő joga, illetve kötelezettsége. [90] A munkaszerződésből a munkakör az adatkiadási kérelemmel érintett munkavállalók vonatkozásában vizsgálható volt. Az adott esetben a munkaszerződések a munkaköri leírás hiányában is kellő támpontot nyújtottak annak meghatározásához, hogy az adatkiadási kérelemmel érintett munkavállalóknak van önálló döntési joguk a műsorszámok tartalmi meghatározásában. A munkaszerződésben feltüntetett munkakörök egyértelművé tették, hogy a munkavállalók az alperes tevékenységi körében érdemi intézkedési, irányítási, döntési joggal rendelkeznek, az adott műsor tartalmáért felelősséget viselnek, a közmédia működését befolyásolhatják. Az adott munkavállalók tehát az alperes feladat- és hatáskörében járnak el, a munkaszerződésben szereplő, a felperes által megjelölt, kiadni kért adatuk így az Info tv. 26. §
(2)bekezdés szerinti, a közfeladat ellátásával összefüggő közérdekből nyilvános személyes adatok. [91] Egy konkrét munkaszerződésre vonatkozó adatigénylés kapcsán a munkaszerződés egyes adatai tekintetében egyedileg kell eldönteni és mérlegelni, hogy azok kiadhatók-e vagy azokat a másolaton felismerhetővé kell tenni (Kúria Pfv.IV.20.174/2021/
  1. számú ítélet Indokolás [49] bekezdés). Az elsőfokú bíróság az ügy alapjogi érintettségét felismerve, az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatának eleget téve az úgynevezett „kétfázisú” mérlegelést is elvégezte: azonosította az ügyben alkalmazandó, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot korlátozó szabályt, amely lehetővé teszi az adat elzárását a nyilvánosság elől, majd az abban foglalt adatok alapján mérlegelte az adatkezelő döntésének jogszerűségét, a korlátozás indokoltságát, mivel az „információszabadság korlátozása sohasem automatikus, törvény erejénél fogva áll be”, „[t]örvény által közvetlenül adatot elzárni […] alkotmányosan nem lehetséges” {4/
  2. (I. 22.) AB határozat, Indokolás [48]; 3177/
  3. (IV. 22.) AB határozat, Indokolás [27], 3/
  4. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [60]}. [92] Az adott esetben a személyes adatok korlátlan megismerhetőségét az adatkiadás nem teszi lehetővé és nem jelenti a személyes adatok indokolatlan korlátozását sem. Megfelel a mérlegelés az Alkotmánybíróság 3483/
  5. (XI. 17.) AB határozatában foglaltaknak, (mely szerint „[s]zemélyi jellegű kifizetések esetében a közérdekű adatok megismerésének természetes korlátja az érintett magánszférája. Az állam átláthatóságából, illetve a közpénzek rendeltetésszerű felhasználásából nem következik, hogy minden olyan személy pénzügyi helyzete transzparens, aki a fizetését végső soron az államtól kapja. E tekintetben sem a közérdekű adatok nyilvánossága, sem a magánszféra védelme nem abszolutizálható: nem hivatkozhat minden tisztviselő a magánszférájára, ha közpénzből kapja a jövedelmét, mint ahogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jogból sem következik, hogy minden „állami alkalmazottra” üvegzseb vonatkozik. A két szempont közötti mérlegelés, hogy az érintett dolgozó milyen szerepet tölt be az intézmény működésében és közvetve a közpénzek Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II 15 felhasználásában. Minél nagyobb ez a szerep, annál kevésbé indokolhatja a magánszféra a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását.”) [93] A jelen esetben a konkuráló jogok tekintetében az alkotmányos mérlegelés eredménye az, hogy a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nem nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Az elrendelt adatkiadás nem minősül olyannak, amely a személyes adatok korlátlan megismerhetőségét tenné lehetővé, nem jelenti a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan korlátozását sem. A munkaszerződés megjelölt adatai megismerése vonatkozásában a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek fennáll, a felperes olyan közérdekből nyilvános adat megismerésére tart igényt, amelyek a vezető állású munkavállaló vonatkozásában a közzétételi listában is kötelezően megjelenítendő. [94] Az adott esetben a szerkesztői szabadságot a kért, közérdekből nyilvános adat kiadása nem korlátozza. A kért adatok kiadásával nem lehetetlenül el az alperes tevékenysége. A közérdekből nyilvános személyes adatok megismerésére ugyan a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de ezen adatok személyes adat jellege a nyilvánosság ellenére megmarad, a célhoz kötött adatkezelés elve által támasztott követelményt változatlanul be kell tartani. [95] Az alperes az adatigénylés teljesítésének megtagadását azzal is indokolta, hogy a munkabér üzleti titoknak minősül és az Info tv.
  6. §
(2)bekezdés második mondata alapján azok kiadására nem kötelezhető. E tekintetben a Fővárosi Ítélőtábla azt emeli ki, hogy az Info tv. 27. §
(2)bekezdése értelmében a nyilvánosságra hozatal nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az ilyen adat védelme sem korlátozhatja tehát a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. erre az okra nem elegendő általánosságban, konkrétumok nélkül hivatkozni (Kúria Pfv.IV.20.718/2018/
  1. számú ítélet). Az üzleti titokra nem elegendő általánosságban, konkrétumok nélkül hivatkozni (Kúria Pfv.IV.20.718/2018/12., Pfv.IV.20.861/2022/7., Pfv.IV.20.908/2022/
  2. számú ítéletei). Az alperes arra hivatkozott, hogy a munkabér adatok konkurencia általi megismerése indokolatlan versenyelőnyt biztosít számukra, továbbá az MTVA mint a médiapiac meghatározó szereplője üzleti érdekei jelentős mértékben sérülnének. E vonatkozásban azonban konkrétumot nem adott elő, így ez érdemben nem is volt vizsgálható. A másodfokú bíróság e körben is utal a célhoz kötött adatkezelés követelményére. [96] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetést levonva kötelezte az alperest a megjelölt munkavállalók munkaszerződésében megjelölt adat (a munkabér) kiadására. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [97] A fellebbezés eredménytelen, az alperes a másodfokú eljárásban pervesztes. Az alperest a másodfokú bíróság a Pp. 364. §-a szerint irányadó Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdése és a 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes részére perköltség megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegét az Ükr. 3. §
(3)bekezdése és
(5)bekezdése szerint, a felperes által felszámított 10 munkaóra alapulvételével határozta meg. [98] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. Budapest,
  1. május
  2. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.137/2024/4/II Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró 16 Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Mizerák Judit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.