A határozat elvi tartalma: A közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit. A politikai vitákban aktívan részt vevő felperes foglalkozásától függetlenül közszereplőnek minősül. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.033/2021/
- A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Dr. Gömöri Katalin ügyvéd (Cím5) Az alperes Alperes1 (Cím1) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: képmással való visszaélés Az elsőfokú bíróság: Kaposvári Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 20.P.20.987/2019/
- Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes magán Facebook oldalára a felperes által feltöltött, a felperesről készült fényképet az alperes nyilvános posztként osztotta meg a név nevű Facebook oldalon, a kép felhasználására a felperes nem adott engedélyt az alperesnek. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy
- december
- napján 3 óra 47 perckor a hozzájárulása nélkül a felperes magán Facebook profiljáról nyilvánosan megosztotta a felperesről készült képet a „név” elnevezésű nyilvános csoportban, megsértette a képmáshoz fűződő személyiségi jogát. Kérte, hogy a bíróság Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.033/2021/7 [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] 2 kötelezze az alperest a jogsértő magatartás abbahagyására, a jogsértésért magánlevélben való bocsánatkérésre, továbbá perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint ezzel az alperes megsértette a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 2:
- §, 2:
- § g) pontjában, 2:
- §
(1)bekezdésében meghatározott képmáshoz fűződő személyiségi jogait. A Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontja alapján kérte az alperessel szemben objektív szankciók alkalmazását. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Előadta, hogy a felperes a korábbi politikai megnyilvánulásai, rokoni kapcsolatai révén közszereplőnek minősül. A fényképfelvétel az országgyűlési választások estéjén, a név1 eredményváróján készült, a név2 Hotelben. Ez egy politikai rendezvény volt, amely közérdeklődésre tarthatott számot, az ott készült felvételét osztotta meg a felperes, a mindenki számára nyilvános Facebook oldalán, ahonnan az alperes a képet felhasználta és további megosztással élt. Álláspontja szerint a közérdeklődésre számot tartó politikai eseményen készült kép közzétételével a felperes képmáshoz való jogát nem sérthette meg. Az elsőfokú bíróság fellebbezésével támadott ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest az alperes részére 100.000 forint elsőfokú perköltség, az állam részére 36.000 forint feljegyzett eljárási illeték megfizetésére. Megállapította, hogy a felperes közgyűlési képviselőként közszereplő. A Ptk. 2:42. §
(1)és
(2)bekezdése, a Ptk. 2:48. §
(1)és
(2)bekezdése, a Ptk. 2:
- § g) pontja, a Ptk. 2:
- §-a alapján vizsgálva a kereset megalapozottságát kifejtette, hogy a szabad tájékoztatás érvényesülése és a képmáshoz való személyiségi jog konfliktusa esetén a bíróság egyedi mérlegeléssel döntheti el, hogy melyik jogé az elsőbbség [28/2014 (IX.29.) AB határozat]. A mérlegelés fontos szempontja, hogy a közlés hozzájárul-e a közérdeklődésre számot tartó ügy megvitatásához, mi a közlés témája, milyen körülmények között készült a felvétel, mi volt az érintett korábbi magatartása. Annak megítélésénél, hogy jogszerű volt-e a képmás felhasználása, a sajtószabadság és a képmáshoz való jog konfliktusát kell feloldani. A véleményszabadság és a személyiségvédelem kollízióját összetett szempontrendszer alapján lehetséges feloldani. A legfontosabb, de nem kizárólagos szempont, hogy a közlés hozzájárul-e a közérdeklődésre számot tartó ügy megvitatásához; emellett mérlegelni kell a személy ismertségét, a közlés témáját, a felvételkészítés körülményeit, az érintett korábbi magatartását (7/
- (III. 7.) AB határozat). Rögzítette, hogy a kereset tárgyává tett kép politikai tömegrendezvényen készült, a név3 eredményváróján
- április
- napjáról 9-ére virradóra. Az eseménynek volt sajtónyilvános része, amelyen az akkor ismert eredmények alapján az országgyűlési képviselővé választott politikus, illetőleg a város polgármestere nyilatkozott. Az esemény további részéről is készültek felvételek. név4 mint név5 polgármestere honlapjának szerkesztője készítette egyebek mellett a felperesről készült, perrel érintett felvételt is, amit a felperes részére elérhetővé tett, aki azt még ugyanazon az éjszakán saját Facebook oldalán közzétette. A képpel közölt közéleti tartalmú üzenetet a felperes így maga közölte, azt sajátjaként vállalta. Megállapította, hogy a felperes más alkalommal is tett politikai tartalmú nyilatkozatokat, szerepelt a vele rokonságban álló országgyűlési képviselő kampánymegjelenéseiben, a közösségi oldalakon aktívan és gyakran fejtette ki politikai nézeteit, hovatartozását, így a Ptk. 2.44.§-a szerinti közéleti szereplőre vonatkozó szabályok szerint kellett a felperes magatartását megítélni az eljárás során. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.033/2021/7 [12] [13] 3 Utalt arra, hogy a közügyek szabad megtárgyalhatósága az általánosnál jelentősen tágabb körben teszi lehetővé a közszereplő képmásának közlését. A közzétett fotó a felperest nem emberi méltóságát sértő, manipulált módon ábrázolja, annak, nincs családi, magánéleti vonatkozása. Kifejezetten a demokratikus közvitára tartozó kérdés az, hogy az adott közszereplő hogyan viszonyul a nyilvánossághoz, milyen megnyilvánulásai vannak egy politikai rendezvényen. A pártpolitikai eseményen készült képét a felperes még aznap éjjel közzé tette a Facebookon, szándéka az volt, hogy azt a széles nyilvánosság minél előbb megismerhesse. Megállapította, hogy a felperesről készült, és általa nyilvánosságra hozott kép közzététele nem volt öncélú, az hozzájárult a Facebook csoportban a közéleti vita kibontakozásához, ezért a véleményszabadsággal, illetve a közügyek szabad vitatásával szemben nem kerülhetett sor a képmás védelméhez fűződő jog előtérbe helyezésére. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy méltányolható közérdekből, a szükséges és arányos mértékben került sor a felperes képmáshoz fűződő jogának korlátozására, így az nem járt a felperes személyiségi jogainak sérelmével. [14] Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljesítése érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve az alperes perköltségben való marasztalását is. [15] Fellebbezése indokolásában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítélet tényállása tévesen rögzíti, hogy a felperes közgyűlési képviselőként közszereplőnek minősül, a közgyűlési képviselő helyesen az alperes, a felperes pedig köztisztviselőként dolgozott a perbeli időszakban név6 alkalmazásában, így közszereplőnek akkor sem minősülhet, ha esetenként magánemberként véleményt nyilvánított a közösségi oldalán. Utalt arra is, hogy az eredményváró rendezvény, amelyen a perrel érintett kép készült, alapvetően zártkörű volt, csak kis részében volt sajtónyilvános, az azon való részvétele sem tette közszereplővé. Előadta, hogy közszereplőnek az általánosan elfogadott szóhasználat alapján az a személy minősül, aki közhatalmat gyakorol(t), illetve ilyen feladatra jelölték, vagy a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja, továbbá, aki valamilyen nyilvános társadalmi, művészeti tevékenységével a helyi közösség vagy a társadalom életét befolyásolja. Tévesnek tartotta ezért az elsőfokú bíróság által levont azt a következtetést, hogy a felperes magatartását az eljárás során a közéleti szereplőre vonatkozó szabályok szerint kell megítélni. Nem vitatta, hogy a képet saját Facebook profilján megosztotta, arra hivatkozott azonban, hogy mivel nem közszereplő, engedélye nélkül annak további megosztására az alperes nem volt jogosult. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokai alapján, kérve a felperes másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését is. Előadta, hogy a felperes aktívan megnyilvánul a közéletben, gyakran nyilatkozik a kormánypárti médiában, szívesen vesz részt rokonával, név7 országgyűlési képviselővel média eseményeken, számtalan valós és álprofilja folyamatosan politikai tartalommal van tele. A kereset tárgyává tett kép a perben kihallgatott tanú vallomása alapján nyilvános rendezvényen készült, ahol a felperes „bemutatott” az ellenzéki embereknek, ez a felperesi magatartás pedig közérdeklődésre tarthatott számot. Utalt arra is, hogy a fényképet a felperes maga tette nyilvánosan közszemlére, ezzel is politikai véleményt nyilvánítva. A fellebbezés nem megalapozott. [16] [17] [18] [19] [20] [21] Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.033/2021/7 [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] 4 A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás adatai alapján kiegészíti azzal, hogy a felperes politikai témákban rendszeresen nyilvánosan véleményt nyilvánít, aktívan részt vesz a közéletben, a „név” elnevezésű nyilvános Facebook csoportnak is aktív résztvevője. A kereset tárgyává tett kép politikai rendezvényen, a név8 eredményváróján készült
- április
- napjáról 9-ére virradóra. Az eseménynek volt sajtónyilvános része, amelyen az akkor ismert eredmények alapján az országgyűlési képviselőjelölt, illetőleg a város polgármestere nyilatkozott. A felperes a róla készült képet még azon az éjszakán a saját Facebook profilján közzétette. Mellőzi az elsőfokú ítélet indokolásából annak megállapítását, hogy a felperes önkormányzati képviselő. Az így kiegészített és pontosított tényállás alapján is egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a felperes közszereplőnek minősül. A Ptk.2:
- §
(1)bekezdése értelmében a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magánés családi életének, valamint otthonának sérelmével. A Ptk 2:48. §
(1)bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A
(2)bekezdés alapján nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata egyértelművé tette, hogy a közügyekkel összefüggésben kifejtett vélemények fokozott védettsége nem korlátozódik csupán a szűken vett politikai vitákra és a politikusokra. Egyrészt a pártpolitikai vitákon túl a közösséget érintő egyéb kérdések megvitatásának szabadságát is különös erővel védi a véleménynyilvánítás Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított joga [EJEB, Thorgeirson kontra Izland (13778/88),
- június 25.,
- bek.]. Másrészt az EJEB nem csupán azokban az esetekben hívja fel a közügyek vitatásának kiemelkedő jelentőségű érvét, amelyekben a vitatott megszólalás politikusokra vagy hivatalos személyekre vonatkozik, hanem akkor is, ha az adott közérdekű kérdés magánszemélyeket (is) érint. Utóbbi esetben a magánszemélyek tűrésküszöbének is emelkednie kell [EJEB, Bladet Tromsø és Stensaas kontra Norvégia (21980/93),
- május 20.]. Az Alkotmánybíróság a 7/
- (III.7.) AB határozatában értelmezte az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és sajtószabadságot. Határozata indokolásában egyebek mellett rögzítette, hogy „a közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit. A közéleti véleménynyilvánításra vonatkozó alkotmányos szempontok eszerint egyfelől tágabb körben lehetnek irányadók, mint a közhatalom gyakorlóit vagy a hivatásszerűen közszereplést vállalókat érintő vélemények köre, másfelől viszont nem állítható, hogy a közéleti szereplőket érintő bármely – köztük a közügyekkel semmilyen kapcsolatban nem álló – közlést e szempontok szerint kell megítélni.” Az Alkotmánybíróság a 36/
- (VI. 24.) AB határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a kritika határai a kormányzat, a közhivatalnokok esetében, a politikusok tekintetében, és valamennyi közszereplő esetében tágabbak, mint a magánszemélyek esetén. A közszereplő fogalma nem egyenlő a közhatalom gyakorlóinak körével, azt a bírói gyakorlat is szélesebben értelmezi. A Kúria Pfv.IV.21.130/2006/
- számú ítéletében akként fogalmaz, hogy a közszereplés a politikai hatalom gyakorlásánál lényegesen tágabb társadalmi kategória, az is Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.033/2021/7 [31] [32] [33] [34] [35] 5 közszereplőnek minősülhet, aki egyéb módon (irodalmi, tudományos tevékenység által) jelenik meg a nyilvánosság előtt, társadalmi kérdésekben alkot véleményt és gyakorol hatást a közösségre. Közszereplésnek, közszereplőnek az tekinthető, ami, illetve aki befolyásolja a szűkebb, vagy tágabb társadalmi életet, a helyi, vagy országos viszonyok alakulását, ami nem csak politikai tevékenységgel, hanem művészet, tudomány, irodalom területén végzett alkotói munkával, de valamennyi olyan tevékenységgel elérhető, amely a közvéleményt alakítja. Közszereplők tehát mindazok, akik közhivatalt viselnek, közjavak kezelésével bíznak meg, tágabb értelemben pedig azok, akik valamilyen szerepet játszanak a közéletben, társadalmi életben (politika, gazdaság művészetek, sport területén). A fentiek tükrében a közéletben, a politikai vitákban aktívan részt vevő felperes foglalkozásától függetlenül közszereplőnek minősül. Az alperes név” elnevezésű nyilvános Facebook csoportban kialakult közéleti-politikai vita során tette közzé a közéleti–politikai rendezvényen készült, a felperes politikai véleménynyilvánítást közvetítő fényképét, melyet saját maga hozott nyilvánosságra. E felhasználásához a felperes hozzájárulására nem volt szükség. A kifejtettekre tekintettel, az indokolás fentiek szerinti pontosításával a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp.383.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes perköltséget nem igényelhet, a Pp.83.§
(5)bekezdése alapján viseli a fellebbezésére lerótt eljárási illetéket, valamin a Pp.83.§
(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni az alperes által a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet alapján felszámított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Pécs, 2021. május 4. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró