← Magyarország

Pf.20392/2023/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a helyreigazítás szövege, az abban közzétenni rendelt szöveg az általánosság szintjére emelkedik, a levél tartalmára vonatkozó állítás hiányában az átlagos tájékozottságú olvasó felé a műsorszám lényegi, a felperest érintő tartalma vonatkozásában lényeges információt nem közvetít, ezáltal olyan lényegtelen körülménnyé, közömbös részletté válik, amely helyreigazítás alapjául nem szolgálhat, önmagában nem is lehetne alkalmas az állított jogsérelem orvoslására. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.392/2023/

  1. A felperes: Társaság a Szabadságjogokért Egyesület 1136 Budapest, Tátra utca
  2. B. A felperes képviselője: Dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd ügyvéd címe1 Az alperes: alperes alperes címe Az alperes képviselője: Mayer és Társai Ügyvédi Iroda ügyvéd címe2 A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 33.P.20.983/2023/
  3. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a keresetet teljesen elutasítja. Mellőzi az alperest perköltség megfizetésére kötelező rendelkezést. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 317.500 (háromszáztizenhétezer-ötszáz) forint elsőfokú perköltséget. Az állam által viselt kereseti illeték összegét 504.000 (ötszáznégyezer) forintra felemeli. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 158.750 (százötvennyolcezer-hétszázötven) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a meg nem fizetett 672.000 (hatszázhetvenkétezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 2 Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes a Fővárosi Törvényszék által nyilvántartott civil szervezet. [2] Az alperes, mint lineáris médiaszolgáltató által szerkesztett M1 csatornán
  4. február 21-én sugárzott, „Ma reggel” című műsorszámban 9:35 és 9:45 között személy2 és személy3 újságírók vettek részt. A beszélgetésben részben a közösségi média szexuális tartalmakat illető szűrési gyakorlatáról, ezzel összefüggésben a közelmúltban országosan ismertté vált személy1 pedagógiai asszisztens által különböző platformokon közzétett tartalmakról volt szó. A beszélgetés során személy2 közölte, hogy „….amikor felvette őt ez az iskola pedagógiai asszisztensként, akkor a TASZ, hogyha jól értesültem, levelet írt az iskolának, hogy milyen nagyszerű dolog az, hogy ilyen embereket foglalkoztatnak…” Az adás a https://mediaklikk.hu/video/ma-delelott-2023-02-21-i-adas/ linken érhető el, melynek 06:05 percétől kezdődik az a beszélgetésrész, amely a szöveg összefüggéseit tartalmazza, és 06:41 perckor hangzik el a felperes által kifogásolt tényállítás. Ezt követően a beszélgetés résztvevői a jogvédő szervezetek és a közösségi média kapcsolódó magatartását elemzik. [3] A tényállítást, a beszélgetésből bevágott idézetrészlettel megismételte az M1 csatorna „Híradó” című műsorszáma
  5. február 21-én 12:00, 14:00, 15:00, 18:00, 19:30, 21:00, 22:00 és 23:00 órakor, valamint másnap 06:00, 07:00 és 09:00 órakor, továbbá a Duna Tv csatorna „Híradó” című műsorszáma
  6. február 21-én 12:00 és 18:00 órakor. [4] Valamennyi műsorszámban a sérelmezett közlés az alábbi szövegkörnyezetben hangzik el: [5] „Kettős mércével mérnek a közösségi oldalak a 15 éves diákjával homoszexuális kapcsolatot létesítő korábbi pedagógiai asszisztens ügyében - erről beszéltek az M1-en a cég1 tagjai. A legnagyobb közösségi oldal például elkezdte tiltani azokat a bejegyzéseket, amelyeket az eseten felháborodott felhasználók osztottak meg, miközben az LMBTQ aktivista videói büntetlenül fent voltak más közösségi felületeken. [6] Riporter: - Részletesen beszélt a 15 éves fiúval átélt szexuális élményeiről a 40 éves, azóta már elbocsátott pedagógus asszisztens a közösségi oldalra feltöltött videójában. A botrány kirobbanása után számos videó kikerült az internetre, amelyeket a férfi a korhatáros YouTube-csatornáján, illetve a TikTokon osztott meg. A hír, és a felvételek azonnal bejárták a közösségi médiafelületeket. [7] személy3 (elemző, XXI. Század): - Kitettem egy részletet, hogy nézzétek milyen szörnyű dolgok történnek egyébként az iskolákban, és gyakorlatilag egy nap sem telt el, hogy a Facebook rögtön eltávolította ezt a videót és szexuális tartalomnak ítélte meg. [8] Riporter: - Egy nap sem telt el és a Facebook letiltotta posztját, amit a botrányról osztott meg - erről beszélt személy3 az M1-en. A politikai elemző hozzátette, a döntés ellen pedig fellebbezni sem lehetett, miközben a tinédzserek körében rendkívül népszerű TikTok közösségi oldalon továbbra is fent vannak a videók. Ez mind-mind a TikTokon fent volt hosszú ideig. Most annyi történt, hogy rejtetté tette a profilját, de egyébként ezek a videók továbbra is elérhetőek, továbbra is ott vannak, miközben hogyha nem alkalmaznának egyébként ezek a közösségi oldalak kettős mércét, akkor hát, eleve ezeket a videókat törölnie kéne, tiltania kéne, hiszen ezekben olyan tartalmak vannak, amelyek a fiatalokra, gyermekekre nagyon komoly veszélyt jelentenek. [9] Riporter: - Az LMBTQ aktivista azzal is kérkedett, hogy személy4-hez köthető szervezetek állnak mellette, mint például a TASZ, a Helsinki Bizottság, az Amnesty Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 3 International. Ezek a szervezetek, ugyanakkor csak annyit közöltek, hogy nincsenek kapcsolatban a férfival. személy3 és személy2 az M1 stúdiójában a technológiai óriáscégek által üzemeltetett közösségi oldalak felelőssége mellett a személy4-NGO-k felelősségével is foglalkozott. személy2 szerint a szóban forgó férfi viselkedése mellett kérdéseket vet fel az üggyel kapcsolatban az a háttér is, ami az aktivista mögött van. [10] személy2 (tag, cég1): - Amikor felvette ez az iskola pedagógia asszisztensként, akkor a TASZ, hogy ha jól értesültem levelet írt az iskolának, hogy milyen nagyszerű dolog az, hogy ilyen embereket foglalkoztatnak. Szóval, hogy az a helyzet, hogy kicsit ilyen kifordultnak érzem a világot. [11] Riporter: - Az oknyomozó riporter szerint a botrány rávilágított arra, hogy szükség lenne a gyermekvédelmi törvény további szigorítására.” [12] A felperes helyreigazítási kérelmének az alperes nem tett eleget. [13] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a sérelmezett közleményekkel azonos című műsorszámban, azonos idősávban tegye közzé az alábbi helyreigazításokat:
  7. Az M1 csatornán a „MA reggel című” műsorban reggel 9:00 és 10:00 óra közötti idősávban, valamint a mediaklikk.hu honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/ma-delelott-2023-02-21-i-adas/) elérhető módon: 1.
  8. „Helyreigazítás! A
  9. február 21-én „MA reggel” műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  10. Az M1 csatornán a Híradó című, 12:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 2.
  11. „Helyreigazítás! A
  12. február 21-én 12:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  13. A Duna TV csatornán a Híradó című 12.00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 3.
  14. „Helyreigazítás! A
  15. február 21-én 12:00 órakor sugárzott „Híradó” című” műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  16. Az M1 csatornán a Híradó című, 14:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hírado-2023-02-21-i-adas-10/) elérhető módon: 4.
  17. „Helyreigazítás! A
  18. február 21-én 14:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  19. Az M1 csatornán a Híradó című, 15:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hirado-2023-02-21-i-adas-11/) elérhető módon: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 4 5.
  20. „Helyreigazítás! A
  21. február 21-én 15:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  22. A Duna TV csatornán a Híradó című 18:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 6.
  23. „Helyreigazítás! A
  24. február 21-én 18:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  25. Az M1 csatornán a Híradó című, 18:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 7.
  26. „Helyreigazítás! A
  27. február 21-én 18:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  28. Az M1 csatornán a Híradó című, 19:30-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 8.
  29. „Helyreigazítás! A
  30. február 21-én 19:30 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  31. Az M1 csatornán a Híradó című, 21:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hirado-2023-02-21-i-adas-16/) elérhető módon: 9.
  32. „Helyreigazítás! A
  33. február 21-én 21:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  34. Az M1 csatornán a Híradó című 22:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 10.
  35. „Helyreigazítás! A
  36. február 21-én 22:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  37. Az M1 csatornán a Híradó című, 23:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk.hu honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hirado-2023-02-21-i-adas-18/) elérhető módon: 11.
  38. „Helyreigazítás! A
  39. február 21-én 23:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  40. Az M1 csatornán a Híradó című 06:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 5 12.
  41. „Helyreigazítás! A
  42. február 22-én 06:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  43. Az M1 csatornán a Híradó című 7:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk.hu honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hirado-2023-02-22-i-adas-2/) elérhető módon: 13.
  44. „Helyreigazítás! A
  45. február 22-én 07:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.”
  46. Az M1 csatornán a Híradó című, 09:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk.hu honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hirado-2023-02-22-i-adas-2) elérhető módon: 14.
  47. „Helyreigazítás! A
  48. február 22-én 09:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ soha nem küldött levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának és semmilyen formában nem támogatta személy1 foglalkoztatását.” [14] Kérte továbbá az alperes perköltségben marasztalását. [15] A felperes keresete jogalapját a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  49. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
  50. §

(1)-
(2)bekezdésére és a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdésére hivatkozva jelölte meg. [16] Jogi álláspontja szerint a műsorszámokban elhangzott kijelentés valótlan tényállítás (híresztelés), hiszen nincs és nem is állt kapcsolatban személy1-el, valamint az említett iskolával. Levelet sem küldött a foglalkoztatónak. A műsorszámokban szereplő személy megnyilvánulásával, szexuális irányultságával vagy cselekményeivel a botrány kirobbanását megelőzően nem foglalkozott, a foglalkoztatásának támogatásáról nem nyilvánult meg. [17] A tényállítás hitelességéért a sajtószerv (médiatartalom szolgáltató) felelős, még abban az esetben is, ha más forrástól származó információt tesz közzé. Az objektív felelősség a tények híreszteléséért is fennáll. [18] Az alperes egyik műsorszám megjelenését megelőzően sem kereste, a közölt tényekkel összefüggésben nem törekedett a hitelességre, forrásait nem ellenőrizte. Az alperes a rá irányadó szakmai követelményeknek nem tett eleget, nem adott lehetőséget a feldolgozott állításokra való válaszadásra, így a megfelelő gondosságot elmulasztotta. [19] A műsorszámok több helyen – már a bevezető szövegben is – említik, hogy a pedagógiai asszisztenssel szemben korábban azért nem lépett fel az iskola határozottabban, mert mögötte áll több jogvédő szervezet, köztük a felperes. [20] A sérelmezett közlést megismétlő valamennyi Híradó utal személy1 saját szavaira, aki kifejezetten a jogvédő szervezetekre hivatkozva próbálta érveit alátámasztani és megerősíteni. A riporter kifejezetten megfélemlítő eredményt tulajdonít a jogvédő szervezetekre hivatkozásnak. A tényállási részben megjelölt szövegrészekkel együttesen a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 6 műsorszámok egésze úgy értelmezhető, hogy személy1 a felperes jogi és elvi támogatásával rendelkezik. [21] Az alperes a kereset elutasítását kérte. [22] Azt elsősorban azért tartotta alaptalannak, mert a műsorközlő még a sérelmezett mondat elhangzását megelőzően kifejezetten nyilvánossá tette (felolvasta) a sérelmezett mondatban szereplő szervezetek álláspontját, így a felperes által valósnak vélt tényeket is. Ezzel közölte, hogy a felperes és más megnevezett civil szervezetek cáfolják, hogy kapcsolatban állnának az aktivistával. Elhangzik, hogy „az LMBTQ aktivista azzal is kérkedett, hogy személy4-hez köthető szervezetek állnak mellette, mint például a TASZ, a Helsinki Bizottság, az Amnesty International”, majd az is hogy „Ezek a szervezetek ugyanakkor csak annyit közöltek, hogy nincsenek kapcsolatban a férfival”. Az alperes érvelése szerint ebből következően az interjúban és a híradókban elhangzik a sérelmezett mondat cáfolata is részéről. Az átlagolvasó pedig ezek alapján értelmezni tudja, hogy a felperes civil szervezet hogyan viszonyul az interjúban tárgyalt botrány szereplőjéhez. [23] A kereset alaptalan azért is, mert nem a műsorvezetőtől, hanem az interjúalanytól származott a kifogásolt kijelentés egy lineáris műsorban, élőben zajló interjú keretében. A műsor vendége valószínűleg a portál3 cikkére utalt, amely megírta, hogy a TASZ levelet küldött az iskolának. Az interjú a megjelenésének időszakában aktuális, közmegbotránkoztató esemény körülményeit tárgyalta és a sajtó majdnem minden képviselője foglalkozott a témával. A médiában az eset körülményeire vonatkozóan több hír és állítás jelent meg, és azokból említett egy aspektust az interjúalany a közéleti vita részeként úgy, hogy előtte elhangzott az érintett szerv, a felperes álláspontja is. [24] A kereset alaptalanságának harmadik okaként az alperes arra hivatkozott, hogy a sajtóanyag a maga egészében és összefüggéseiben megfelel a valóságnak, ugyanis elhangzik a sérelmezett mondattal szembeni, a felperes állítása szerinti valós tény, mind a civil szervezetek általi cáfolata alperes részéről. [25] Továbbá a sérelmezett sajtóanyag egyes mondataiban rejlő esetleges pontatlanságok nem nyújtanak alapot a sajtó-helyreigazításra az AB gyakorlata szerint sem. Hivatkozott a Kúria Pfv.20.054/2023/
  1. számú precedensképes határozatában, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.489/2021/
  2. számú jogerős ítéletében foglalt indokokra. [26] Az interjúban a riportertől elhangzó kérdés aktualitását személy1 nyilatkozata adta, aki több nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy őt a hivatkozott szervezetek védik és támogatásáról biztosítják. [27] A felperesnek közéleti tevékenységet folytató szervezetként fokozottabb tűrési kötelezettsége van a kifejtett véleményekkel szemben. [28] Az alperes szerint a közlés a műsor mondanivalója szempontjából lényegtelen, a beszélgetésnek nem ez volt a fő témája. Utalt továbbá arra, hogy a felperes az előzetesen kért sajtó-helyreigazítástól eltérő igényt a perben nem érvényesíthet, nincs lehetősége arra, hogy a felperes kérelmének csak részben tegyen eleget. [29] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a sérelmezett közleményekkel azonos című műsorszámban, azonos idősávban tegye közzé az alábbi helyreigazításokat:
  3. Az M1 csatornán a „MA reggel című” műsorban reggel 9:00 és 10:00 óra közötti idősávban, valamint a mediaklikk.hu honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/ma-delelott-2023-02-21-i-adas/) elérhető módon: 1.
  4. „Helyreigazítás! A
  5. február 21-én „MA reggel” műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 7
  6. Az M1 csatornán a Híradó című, 12:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 2.
  7. „Helyreigazítás! A
  8. február 21-én 12:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.”
  9. A Duna TV csatornán a Híradó című 12.00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 3.
  10. „Helyreigazítás! A
  11. február 21-én 12:00 órakor sugárzott „Híradó” című” műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.”
  12. Az M1 csatornán a Híradó című, 14:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hírado-2023-02-21-i-adas-10/) elérhető módon: 4.
  13. „Helyreigazítás! A
  14. február 21-én 14:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.”
  15. Az M1 csatornán a Híradó című, 15:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hirado-2023-02-21-i-adas-11/) elérhető módon: 5.
  16. „Helyreigazítás! A
  17. február 21-én 15:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.”
  18. A Duna TV csatornán a Híradó című 18:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 6.
  19. „Helyreigazítás! A
  20. február 21-én 18:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.”
  21. Az M1 csatornán a Híradó című, 18:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 7.
  22. „Helyreigazítás! A
  23. február 21-én 18:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.
  24. Az M1 csatornán a Híradó című, 19:30-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 8.
  25. „Helyreigazítás! A
  26. február 21-én 19:30 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.
  27. Az M1 csatornán a Híradó című, 21:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hirado-2023-02-21-i-adas-16/) elérhető módon: 9.
  28. „Helyreigazítás! A
  29. február 21-én 21:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.”
  30. Az M1 csatornán a Híradó című 22:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 10.
  31. „Helyreigazítás! A
  32. február 21-én 22:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.”
  33. Az M1 csatornán a Híradó című, 23:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk.hu honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hirado-2023-02-21-i-adas-18/) elérhető módon: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 8 11.
  34. „Helyreigazítás! A
  35. február 21-én 23:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.”
  36. Az M1 csatornán a Híradó című 06:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban: 12.
  37. „Helyreigazítás! A
  38. február 22-én 06:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.”
  39. Az M1 csatornán a Híradó című 7:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk.hu honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hirado-2023-02-22-i-adas-2/) elérhető módon: 13.
  40. „Helyreigazítás! A
  41. február 22-én 07:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának”
  42. Az M1 csatornán a Híradó című, 09:00-kor kezdődő hírműsorban azonos idősávban, valamint a mediaklikk.hu honlap címlapján és az eredeti linken (https://mediaklikk.hu/video/hirado-2023-02-22-i-adas-2) elérhető módon: 14.
  43. „Helyreigazítás! A
  44. február 22-én 09:00 órakor sugárzott „Híradó” című műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának.” [30] A kereset ezt meghaladó részét elutasította. [31] Az alperest a felperes javára 90.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy 36.000 forint meg nem fizetett kereseti eljárási illeték az állam terhén marad. [32] Ítéletének indokolásában az alkalmazott jogszabályok körében idézte a Pp.
  45. §
(1)bekezdésében, a 496. §
(1)bekezdésében, Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) IX. cikk
(1),
(2)és
(3)bekezdésében, az Smtv. 4. §
(1),
(2)és
(3)bekezdésében,
  1. §-ában, a
  2. §
(1)és
(2)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. [33] Jogértelmezési alapvetése szerint a véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. Ezen túlmenően a szabad véleménynyilvánítás olyan alkotmányos alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen részt vevő személyek esetében. Az ítélkezési gyakorlat az újságírókat egyértelműen ebbe a személyi körbe tartozónak tekinti. [34] A kifogásolt közlést tényállításnak tekintette, amely első alkalommal a „Ma Reggel” című műsorban hangzott el. Azt a nyilvánosság előtt több alkalommal is megismételték. Ebből levonhatónak tartotta azt a következtetést, hogy az alperes műsorainak szerkesztői sem tartották lényegtelennek a közlést. [35] A műsorszám elején elhangzott szöveg nem utal a levélre, így az a kifogásolt kijelentés cáfolatának sem tekinthető. Az alperes által hivatkozott közlés általánosságban érinti, hogy a megjelölt szervezetek nem állnak kapcsolatban személy1-el, azt azonban nem állítja, hogy a felperes nem írt levelet a személy1-et foglalkoztató iskolának. [36] Az elsőfokú bíróság szerint a kifogásolt közlésnek ténybeli alapja sincs. A szervezetek által nyújtott támogatás lehet következtetés, vélemény az alperes részéről, de azon tényállítás, mi szerint a felperes levelet is írt az iskolának, már igazolásra (helyesen: bizonyításra) szorul. A Kúria Pfv.20.054/2023/
  1. számú határozatának alapjául szolgáló Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 9 ügyben a felperes az adott közéleti témában több alkalommal tett konkrét politikai nyilatkozatot, ami megalapozta az általa sértőnek tartott közlés kimondását. [37] Ezzel szemben a jelen perben a felperestől személy1 vonatkozásában mindössze egy teljesen általános megfogalmazású nyilatkozat látott napvilágot, amelyben leszögezték, hogy személy1 nem fordult a felpereshez és csak általánosságban tettek nyilatkozatot arra nézve, hogy ebben az ügyben a TASZ jogi területre korlátozódó szakértelme önmagában nem adhat iránymutatást. személy1 volt az, aki a felperesre és egyéb szervezetekre hivatkozott, azonban önmagában egy ilyen nyilatkozat nem alapozza meg a felperes érintettségét, és azt az állítást, hogy levelet írt a személy1-et foglalkoztató iskolának. [38] Az elsőfokú bíróság szerint a keresetben kért helyreigazítás szövege tartalmában és szövegében nem haladja meg az alperesnek küldött kérelemben foglaltakat, attól szövegszerűen kevesebb, összefoglaltabb. A keresetre vonatkozó határok ugyanakkor kimerülnek abban, hogy több és tartalmilag más nem kérhető. [39] A helyreigazítás szövegét a Kúria Polgári Kollégiuma által elfogadott PK
  2. számú állásfoglalásra is figyelemmel, a kérelem és ellenkérelem korlátai között maga állapította meg. A valóság megállapítását szükségtelennek ítélte, mivel az nem tartalmazott a valótlan állítás megállapításához képest új információt. Ugyanakkor a támogatás, illetve hiányának a kimondását a vitatott közlésen való túlterjeszkedésnek, továbbá olyan véleménynek tekintette, amely alapján sajtó-helyreigazításnak nincs helye. [40] A felperest teljes pernyertesnek tekintette, az alperest javára a Pp.
  3. §
(1),
(2)bekezdése, 82. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint 83. §
(1)és
(2)bekezdése alapján kötelezte perköltség megfizetésére a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. [41] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. [42] Jogorvoslati kérelmében az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, a felperes első- és másodfokú perköltségben marasztalását kérte. [43] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdés a),
  1. c)és
  2. d)pontjaiban foglaltakra alapította. [44] A vitatott sajtóanyagban elhangzottakra hivatkozással azt emelte ki, hogy a műsorközlő már a sérelmezett mondatot megelőzően ismertette a hivatkozott civil szervezetek álláspontját, vagyis a felperes megítélése szerinti valós tényt. Így nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az alperes valótlanságot híresztelt, hiszen az interjúban és a később leadott „Híradó” elnevezésű műsorokban elhangzott a sérelmezett mondat cáfolata. Az átlagosan tájékozott olvasó pedig ezek alapján értelmezni tudja, hogy a sérelmezett mondat elhangzása mellett a felperes civil szervezet hogyan viszonyul az interjúban tárgyalt botrány szereplőjéhez. [45] Logikai összefüggést állított fel a műsorközlőtől elhangzó kijelentések között (ha a felperes nem küldött levelet a személy1-et alkalmazó iskolának, akkor fel sem merülhet a támogatás kérdése). [46] A műsorban a témára vonatkozó vélemények ütköztetése zajlott. A néző értelmezni tudta, hogy egy csekély ténybeli alapon nyugvó következtetés hangzott el, ami tűrési kötelezettséget ró a felperesre. [47] A levélküldés a sajtóanyag lényegtelen pontja, a műsorban elhangzott interjúnak nem ez volt a fő témája. A műsor két témakör köré épült. Elsőként foglalkozott a közösségi oldalak azon tevékenységével, hogy milyen differenciáltan mérnek és tesznek különbséget a különböző politikai nézetű emberek között. Másodikként arról volt szó, hogy bizonyos körök, Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 10 szervezetek támogatottságát élvezhetik az LMBTQ közösség tagjai. A levélküldés ebben mellékszálnak minősül. [48] Az interjú egy aktuális, közmegbotránkoztató esemény körülményeit tárgyalta, amelyről közéleti vita folyt, és a sajtó majdnem minden képviselője foglalkozott a témával. A meghívott vendég következtetése sem lehetett véletlen, hiszen maga személy1 dicsekedett azzal, hogy ezek a szervezetek megvédik őt. [49] Az alperes kiemelte, hogy személy1 előzetesen elhangzó nyilatkozatai adták az aktualitását annak, hogy az interjúban a felperes és egyéb civil szervezetek szerepéről is kérdezze a riporter az interjúalanyokat. A felperes által a portál4 sajtóterméknek eljuttatott közlemény tartalma értelmezhető úgy, hogy nem ítéli el személy1 cselekedetét és inkább támogatóan áll hozzá. Ebben a közleményben a TASZ azt állítja, hogy 14 éven túli személyekkel szemben nem minősül bűncselekménynek a szexuális aktus. Ezt személy1 vonatkozásában támogatásként lehet értelmezni. [50] A kereseti kérelembe foglalt helyreigazítás nem egyezik meg az alperesnek küldött helyreigazítási kérelem szövegével, a felperes keresete erre figyelemmel is alaptalan volt. [51] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását, az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Fellebbezési költségét az Ükr. 3. §
(3)bekezdése szerint, 36.000 forintban számította fel. [52] Előadása szerint a műsorban nem hangzott el a sérelmezett állítás cáfolata. A sérelmezett mondat a felperes és az iskola közti (valójában nem létező) támogató levél megírásáról és elküldéséről szól, a fellebbezésben cáfolatként megjelölt mondat ezzel szemben a felperes és más szervezetek személy1-el való kapcsolatának nemlétét közli. [53] Az alperes által cáfolatként megjelölt közlés azért sem alkalmas a műsorszámban megjelent valótlan állítás helyreigazítására, mert fogalmilag kizárt előzetesen helyreigazítani egy még el nem hangzott tényállítást. A sérelmezett mondat valótlanságát és az alperes rosszhiszeműségét, szándékosságát erősíti, hogy a műsorvezetői tájékoztatás ellenére jelentette ki a műsor vendége, hogy a felperes támogató levelet küldött az iskolának. Ezzel az alperes által cáfolatként beállított közlést cáfolta, azt a látszatot erősítve, hogy a felperes személy1 mögött áll. Egy támogató levél elküldése harmadik fél részére nem szükségképpen feltételezi a kapcsolatot a levél feladója és a támogatás kedvezményezettje között. [54] Az alperes nem vezette le, hogy a közlés miért minősül tényekből levont okszerű következtetésnek. A felperes álláspontja szerint a műsorban nem vélemény-ütköztetés zajlott, hanem két azonos álláspontot megfogalmazó, egymással kollegiális kapcsolatban álló személyt kérdezett a műsorvezető. A közlés valótlan tényállítás, értesülésre hivatkozással valótlan tényt állítani híresztelés, ami alapján a sajtószerv helyreigazítás közzétételére köteles. [55] Az alperes a fellebbezésében valótlanul állítja, hogy a felperes közleményében támogatja személy1-et. A szöveg jelenleg is olvasható a portál4 honlapján, internetes címen. [56] Az alperes rosszhiszeműen minősíti lényegtelenként a sérelmezett állítást, hiszen a helyreigazítási per tárgyát képező tizenhárom másik műsorszámba is bevágta azt. [57] Egyebekben nincs akadálya annak, hogy az alperes a helyreigazítást a keresetben foglalt helyreigazító közleményen túlmenően, az előzetes helyreigazító kérelemben foglaltak szerinti többlettel tegye közzé. [58] A fellebbezés alapos. [59] Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett a keresetet a valóság közlése vonatkozásában elutasító rendelkezése. Bár az elsőfokú bíróság a helyreigazítás szövegének a PK 15. számú állásfoglalásban foglaltak szerinti Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 11 megfogalmazásánál fejtette ki, hogy a helyreigazítási kérelem szövegrészének („melyben támogatta a foglalkoztatását”) közzétételét miért nem tartja indokoltnak, a másodfokú bíróság a keresetet e vonatkozásban is elutasítottnak tekintette, amely rendelkezéssel szemben a felek egyike sem terjesztett elő fellebbezést. [60] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 370. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Az elbírálás a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján, tárgyaláson kívül történt. [61] A felperes a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének alapjaként a Pp. 369. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontját is megjelölte, jogorvoslati kérelmének tartalma szerint azonban azt kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonjon le, a megállapított tényeket másként minősítse [Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pont]. A Pp. 369. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontjához illeszkedő jogi érvelést nem is terjesztett elő. [62] Ezért a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltak alapján – a kereseti kérelemben és az ellenkérelemben előadottakkal egyezően – azt kellett vizsgálni, hogy a „Ma reggel” című műsorban, majd ezt követően a felperes által megjelölt híradókban megjelenő közlésnek a felperes vonatkozásában mi a tartalma, a felperes ehhez képest milyen tartalmú helyreigazítás közzétételére kéri kötelezni az alperest, az előbbi két elem összevetése alapján a közzétett és a közzétenni kért szöveg jelentéstartalma azonos-e. Abban a kérdésben kellett tehát állást foglalni, hogy a kért helyreigazítás elrendelésével a valótlannak állított tartalom korrigálására kerül-e sor. [63] A sajtó-helyreigazítási perben a bíróságnak azt kell megítélnie, hogy a médiatartalom-szolgáltató az Smtv. 12. §
(1)bekezdése szerinti helyreigazítást jogosan tagadta-e meg. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentősége van a helyreigazítás iránti kérelem tartalmának, hiszen azon alapulnak az alperes megfontolásai a helyreigazításról. Ehhez képest a perben a keresetben megjelöltektől függ az alperes bizonyítási kötelezettsége is. [64] A felperes keresetében azzal a tartalommal kérte a helyreigazítás közzétételét, hogy „műsorunkban valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, melyben támogatta a foglalkoztatását”. [65] Az előzetes kérelmében ugyanakkor olyan tartalmú közlemény közzétételére tartott igényt, miszerint „valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt volna a személy1-et foglalkoztató általános iskolának és azt is, hogy a TASZ támogató véleménnyel van személy1 foglalkoztatásáról”. Mindkét esetben kérte a felperes a valóság közlését is. [66] A másodfokú bíróság megállapítása szerint az előzetes helyreigazítási kérelemben és a keresetben megfogalmazott kérelmek tartalmilag eltérnek egymástól, ennek azonban a jogvita elbírálása szempontjából a másodfokú eljárásban nincs jelentősége a következők miatt. [67] Az elsőfokú bíróság a kérelem azon részének, amely a levél tartalmát kifogásolja („melyben támogatta a foglalkoztatását”) nem adott helyt. Indokolása szerint „a támogatás, illetve hiányának kimondása túlterjeszkedés lett volna a vitatott közlésre nézve, továbbá az egyébként is véleményként értékelendő, amire nézve viszont nincs helye sajtóhelyreigazításnak” (Indokolás [37] bekezdés). Az elsőfokú bíróság által közzétenni rendelt helyreigazítás csupán azt tartalmazza, hogy „valótlanul állítottuk, hogy a TASZ levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának”. A másodfokú felülbírálat pedig a kereset részben jogerős elutasítottsága miatt csak a helyreigazítani rendelt tartalmat érinthette. [68] A másodfokú bíróság a perben az előzetes helyreigazítási kérelem, illetve a kereseti kérelem keretei között vizsgálhatta azt, hogy a sajtószerv a perbeli Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 12 médiatartalmakban valótlan tényt állított, híresztelt-e. A felperes kérelmeiben pedig – tartalmuk szerint – valótlan tény állításaként konkrétan a levél küldését és személy1 foglalkoztatásának támogatását, a foglalkoztatásra vonatkozó támogató vélemény kifejtését jelölte meg. [69] A sajtóközlemény keresettel érintett állításának („amikor felvette őt ez az iskola pedagógiai asszisztensként, akkor a TASZ, hogyha jól értesültem, levelet írt az iskolának, hogy milyen nagyszerű dolog az, hogy ilyen embereket foglalkoztatnak…”) lényege az, hogy a felperes személy1 pedagógiai asszisztensként való felvételét követően levelet küldött az iskolának, amelyben dicsérte az oktatási intézményt, hogy ilyen embereket foglalkoztat, mennyire befogadó. A közlés átlagos tájékozottsággal rendelkező olvasó felé közvetített tartalma szempontjából jelentősége van a levélküldés időpontjának, az alapul szolgáló eseménynek (személy1 iskolába való felvétele) és a levél tartalmának is. [70] A felperes a keresetében kért helyreigazítás szövegében a kifogásolt mondatot leegyszerűsítette és két részre bontotta. Valótlan állításként egyrészt azt kifogásolta, hogy az iskola levelet kapott tőle, másrészt – ezzel összefüggésben – azt, hogy a TASZ támogatta személy1 foglalkoztatását. A műsorszámok felperes által megjelölt szövegrészei és a szövegösszefüggés alapján levezethető értelmezés körében előadott hivatkozása alapján megállapítható, hogy azt sérelmezte, hogy a személy1 foglalkoztatását támogató tartalmú levelet írt az iskolának. Érvelése szerint ugyanis az általa hivatkozott mondatokkal a műsorszámok egésze úgy értelmezhető, hogy személy1 a TASZ jogi és elvi támogatásával rendelkezik. [71] A személy1 foglalkoztatására vonatkozó rész mellőzésével a helyreigazítás szövege, az abban közzétenni rendelt szöveg, miszerint az alperes valótlanul állította, hogy a felperes levelet írt a személy1-et foglalkoztató általános iskolának, az általánosság szintjére emelkedik, a levél tartalmára vonatkozó állítás hiányában az átlagos tájékozottságú olvasó felé a műsorszám lényegi, a felperest érintő tartalma vonatkozásában lényeges információt nem közvetít, ezáltal olyan lényegtelen körülménnyé, közömbös részletté válik, amely helyreigazítás alapjául nem szolgálhat, önmagában nem is lehetne alkalmas az állított jogsérelem orvoslására (PK 12. II. pont). A kereset fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, elutasított része („amelyben támogatta a foglalkoztatását”) pedig nem volt felülbírálható. [72] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit – a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – megváltoztatta és a keresetet elutasította. [73] A fellebbezés eredményes, az alperes az első- és másodfokú eljárásban is pernyertes. A Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint a fél a perköltsége megtérítését annak felszámításával kérheti. A
(2)bekezdés szerint a felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülés lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg – szükség szerint – okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható. [74] Az alperes az első- és másodfokú eljárásban is előterjesztett költségigényt, költségeit az Ükr.
  1. §-ra hivatkozással költségjegyzék benyújtásával számította fel. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú eljárás vonatkozásában az alperes 10 munkaórával és a megállapodás alapján 25.000 forint óradíjjal számított költségigényét elfogadta és a felperest ennek megfelelő, az Ükr. 4/A. §-ának megfelelően áfával növelt összegben állapította meg. A másodfokú eljárásban a másodfokú bíróság a felszámított munkadíj összegét az Ükr.
  2. §
(2)Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.392/2023/6 13 bekezdése alapján mérsékelte, a fellebbezés tartalmára és terjedelmére tekintettel 5 munkaóra felszámítását tartotta indokoltnak (25.000 forint x 5 + áfa összegben). [75] A személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja, a 42. §
(1)bekezdés a) pontja és a 46. §
(1)bekezdése alapján számított 504.000 forint összegű kereseti és 672.000 forint összegű fellebbezési illeték a felperes személyes illetékmentessége [Itv. 5. §
(1)bekezdés d) pont] folytán a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. A felperes a keresetében 14 műsorszámot kifogásolt, valamennyi vonatkozásában helyreigazítás iránti kérelmet terjesztett elő. A kereseti illeték számításának alapja ezért 14x600.000 forint. Budapest, 2023. szeptember 14. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Mózsik Tímea s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.