Kfv.37009/2021/10 – Kúria

(2)bekezdése alapján, ha az árverési vevő tulajdonszerzése a perfeljegyzést megelőzően bejegyzett végrehajtási jogon alapul. A perindítás tényének törlésére ilyen esetben is csak a bíróság megkeresése vagy az érdekelt kérelme alapján van helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.37.009/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró A felperes: Felperes1 önálló bírósági végrehajtó cím7.) A felperes képviselője: Balás Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Balás Ákos ügyvéd (Cím4) Az alperes: Fejér Megyei Kormányhivatal (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Zoltán kamarai jogtanácsos (8000 Székesfehérvár, Várkörút 22-24.) A felperesi érdekelt: egyéb érdekelt1 (cím8.) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria IV.Kfv.37.009/2021/10-II 2 A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Törvényszék 7.K.700.975/2020/9/II. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 7.K.700.975/2020/9/II. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 72.300 (hetvenkétezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes önálló bírósági végrehajtó megkeresése alapján a Dunaújvárosi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya a 31800/2016/2015.
3. számú határozatával végrehajtási jogot jegyzett be az ingatlan-nyilvántartásba a perben nem álló F.B.A. (a továbbiakban: adós) tulajdonát képező város, utca. szám alatti lakóház, udvar megjelölésű ingatlanra (a továbbiakban: ingatlan). [2] Az ingatlanra
4. február 13-án kitűzött árverés eredményes lett. A felperes által készített árverési jegyzőkönyv alapján egyéb érdekelt1 a felperesi érdekelt szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát. Az adós vonatkozásában a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő
5. április 11-én lejárt. [3] Időközben az alperes az ingatlanra a Dunaújvárosi Járásbíróság 3.P.20.070/2020/8/I. számú megkeresése alapján a 200075/
8. számú határozattal a perindítás tényét feljegyezte. [4] A felperes
9. április 20-án nyújtotta be a tulajdonjog bejegyzése iránti megkeresését az alpereshez, mely alapján az alperes
10. április 27-én a 202558/3/2020.04.
11. számú egyszerűsített határozatával a felperesi érdekelt tulajdonjogát árverési vétel jogcímén "a pertől függő hatállyal" jegyezte be. Kúria IV.Kfv.37.009/2021/10-II 3 [5] A felperes
12. július 16-án kelt beadványában kérelmezte a "pertől függő hatályú" bejegyzés törlését, arra hivatkozva, hogy az sérti az árverési vevő tulajdonjogát és az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét. Előadta, hogy a perfeljegyzés olyan ingatlanra történt, mely már nem képezte a feljegyzett perben alperesként részt vevő adós tulajdonjogát. Az árverési vevő ezt megelőzően,
13. február 13-án szerezte meg az ingatlant, ezért a perindítás tényének
14. február 28-i feljegyzése jogszabálysértő. Utalt arra is a felperes, hogy a függő hatályú bejegyzést csak a perfeljegyzést követően bejegyzett jogok vonatkozásában lehet alkalmazni. [6] A fenti napon a felperes a Dunaújvárosi Járásbíróságtól kérte a perindítás tényének törlését. A bíróság
15. június 18-án tájékoztatta a felperest a perfeljegyzés jogszerűségéről és arról, hogy a bíróság a per jogerős befejezését követően rendeli el a perfeljegyzés törlését. [7] Az alperes a
16. június 19-én kelt 2025584/
17. számú határozatával módosította a perfeljegyzésről szóló döntését és a tulajdoni lap II/
18. sz. bejegyzésében szereplő "pertől függő hatályú" megjegyzést törölte, viszont a III/
19. szám alatti perfeljegyzést hatályában fenntartotta. Hivatkozott az ingatlan-nyilvántartásról szóló
20. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtásáról szóló 109/
21. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
22. §

(1)és

(2)bekezdésében, valamint a Kúria Kfv.II.37341/2016/

1. számú ítéletének [21] és [16] bekezdésében foglaltakra és megállapította, hogy a függő hatályú bejegyzés csak a perfeljegyzést követően bejegyzett végrehajtási jogokon alapuló árverési vevő tulajdonjoga vonatkozásában alkalmazható, az ezt megelőző bejegyzések tekintetében nem. Mivel törvénysértő volt a pertől függő hatályú bejegyzés, ezért azt az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
3. §

(1)bekezdése alapján módosította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes keresetében kérte az alperesi határozat megváltoztatását oly módon, hogy a bíróság törölje az ingatlan tulajdoni lapjáról a Dunaújvárosi Járásbíróság által kezdeményezett perindítás tényének feljegyzését. Jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a tárgyi ingatlanra elrendelt végrehajtási eljárás

1. február 13-án eredményes volt, mert az adós kifogást nem nyújtott be az árverés ellen. Előadta, hogy csak a jogorvoslati határidő lejártát követően észlelte, hogy az ingatlan tulajdoni lap III. részére a bíróság megkeresése alapján a perindítás tényének feljegyzése megtörtént. A perindítás tényét az alperes a végrehajtási árverés lezárása után jegyezte be, ezért az sérti a jóhiszemű árverési vevő tehermentes tulajdonszerzési jogát. Érvelése szerint a korábban bejegyzett végrehajtási jogra figyelemmel a tehermentes tulajdonjog biztosítása a végrehajtási árverés keretében maga után vonja a később bejegyzett perindítás tényének törlését is. [9] Az alperes védiratában a határozat jogszerűségére hivatkozva kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a perindítás tényének feljegyzését és annak törlését csak a bíróság rendelheti el, illetve a felperesi érdekelt is igazolhatja a törlés jogalapját. A per még folyamatban van, a jelen eljárásnak pedig nem tárgya a perindítás tényének feljegyzéséről szóló
2. február 28-i alperesi döntés jogszerűsége. Kúria IV.Kfv.37.009/2021/10-II 4 [10] A felperesi érdekelt csatlakozott az alperes álláspontjához és kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú ítélet [11] A Veszprémi Törvényszék
3. október 7-én kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította. [12] Az ítélet indokolásában idézte az Inytv.
4. §

(1)bekezdés

1. pontját,
2. §

(1)és

(8)bekezdését, 64. §

(1)és

(3)bekezdését és a 65. §

(1)és

(2)bekezdését, valamint a Vhr. 29. §

(1)és

(2)bekezdését. Megállapította, hogy az alperesi hatóság a bíróság által elrendelt perindítás tényét nem törölhette, mert a perfeljegyzést elrendelő végzését a bíróság nem helyezte hatályon kívül és a perfeljegyzés törlése iránt nem kereste meg az ingatlanügyi hatóságot. Jelen esetben az ingatlanügyi hatóság az Inytv. 65. §

(2)bekezdése alapján sem intézkedhetett a törlés iránt, mert az érdekelt nem igazolta, hogy a feljegyzés alapjául szolgáló per megszűnt vagy a keresetet elutasították. [13] Rámutatott, hogy a perindítás tényének törlésére vonatkozó jogszabályi feltételek a perbeli ügyben nem álltak fenn, hiszen a tényfeljegyzés által hivatkozott bírósági eljárás még folyamatban van. Egyetértett a bíróság a felperes értelmezésével, mely szerint a végrehajtó megkeresése is hatósági megkeresésnek és intézkedésnek minősül az Inytv. és a Vhr. hivatkozott rendelkezései alapján. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a nem végrehajtói hatáskörbe tartozó ügyekben a végrehajtó intézkedése alapján az ingatlanügyi hatóság bejegyzést teljesíthet. A perfeljegyzés törlésére az Inytv. 64. §

(1)és

(3)bekezdése a bíróságot jogosítja fel, vagy az érdekeltet, ha annak alapjául szolgáló, az Inytv. 65. §

(2)bekezdésében meghatározott igazolást csatolja. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Vhr.

1. §-át. [15] Kifejtette, hogy az ingatlanárverés eredményes volt és az a perindítás tényének befejezésekor már le is zárult, ezért a felperesi érdekelt nem a per hatályától függő hatállyal szerzett tulajdonjogot. Ezt a jogi érvelést az alperes is elfogadta, ugyanakkor indokolatlanul szétválasztotta a perindítás tényének bejegyzését és a tény feljegyzését követő tulajdonosváltozáshoz rendelt függő hatályú bejegyzés jogintézményét. A felperes szerint az érdekelt eredeti tulajdonszerzése nem a per hatályától függ, mivel az árverési vevő nem a korábbi tulajdonostól származtatja tulajdonjogát, továbbá a tulajdonszerzés a perindítás tényét megelőzően már bejegyzett végrehajtási jogon alapszik. Így a következmények nélküli perindítás tényének bejegyzése sem terhelheti az ingatlant. Kúria IV.Kfv.37.009/2021/10-II 5 [16] Hangsúlyozta, hogy egy joghatások nélkül jogintézmény fennálltát semmilyen jogszabály nem alapozza meg, ugyanakkor a tehermentesen szerző felperesi érdekelt tulajdonjogát jelentősen korlátozza. Mindezek alapján téves az az alperesi értelmezés, mely önálló jogintézményként értékeli a perindítás tényének és az ezen alapuló per hatályától függő bejegyzést. Felperes érvelése szerint e két jogintézmény egymástól el nem választható, bármely jogintézmény alkalmazhatóságának hiánya kihat a másik jogintézmény alkalmazhatóságára. Mivel az érdekelt vonatkozásában a függő kitétel bejegyzésre nincs jogi lehetősége az alperesnek, ennélfogva a perindítás tényének bejegyzése sem tartható fenn. Hivatkozása szerint az alperesi álláspont sérti a közzétett Kfv.II.37.654/
2. számú kúriai határozatban kifejtett jogi álláspontot is. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Kiemelte, hogy a Vhr.
3. §

(1)és

(2)bekezdései éppen arra az esetre tartalmaznak rendelkezést, amikor a perfeljegyzést követően jegyzik be a végrehajtási jogot. Jelen esetben ez éppen fordítva történt, ezért lényeges a Kúria a Kfv.II.37.341/2016/

1. számú ítélete, mely a jogszabály hiányzó rendelkezését pótolja. Az alperes álláspontja szerint nincs olyan jogszabály, amely kimondaná, hogy ha az ingatlan tulajdonjoga végrehajtási árverést követően, a végrehajtási jog ranghelye alapján megváltozik, akkor a tulajdoni lap III. részére a perindítás tényét hivatalból akkor is törölni kell, ha arra a pert folytató bíróságtól vagy az ügyféltől nem érkezett megkeresés. Jogszabály csak jogok tekintetében rendelkezik arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóság hivatalból mit töröljön és mit ne, a tények vonatkozásában nincs ilyen szabályozás. A hivatkozott kúriai döntések sem mondják ki, hogy az árverési vevő tulajdonszerzése esetén bármilyen tényt törölni kellene, mert az már a jogalkotó hatáskörének elvonását jelentené. Az Inytv.
2. §

(1)és

(3), valamint a 65. §

(2)bekezdését nem lehet úgy értelmezni, hogy a perfeljegyzés törléséről az ingatlanügyi hatóság hivatalból vagy a végrehajtónak a megkeresésére is dönthet, ezért választotta szét a Kúria is a perfeljegyzés jogintézményét és a pertől függő hatályt. Azt a problémát, hogy a perbeli esetben – amikor a perfeljegyzés a tulajdonjogot már nem érintheti – a jogintézmény fenntartásának mi lehet a célja, a Kúriának nincs hatásköre megoldani, ugyanis ehhez a jogalkotónak kellene az Inytv. 64-65. §-ait módosítani. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás kereteit a felülvizsgálati kérelem, csatlakozó felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem jelöli ki. [19] A felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának arról kellett döntenie, hogy az alperes és az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálása során helyesen alkalmazta-e a Vhr. 29. §

(1)és

(2)bekezdését akként, hogy az nem jogosítja fel az ingatlan-nyilvántartási hatóságot a perfeljegyzés hivatalból vagy a végrehajtó megkeresése alapján történő törlésére. Ez a jogértelmezés összhangban áll-e a Kúria közzétett Kfv.II.37.654/

1. és a Kfv.II.37.341/2016/
2. számú határozataiban kifejtett azon állásponttal, mely szerint a végrehajtási jog bejegyzése után indult tulajdoni pernek nincs függő hatályt eredményező hatása. Kúria IV.Kfv.37.009/2021/10-II 6 [20] Elöljáróban rögzíti a felülvizsgálati bíróság, hogy az elsőfokú bíróság döntése a Vhr. és az Inytv. ítéletben felhívott rendelkezéseinek mindenben megfelel, a felmerült jogkérdésben kifejtett jogi érveivel – azok megismétlése nélkül – egyetért. A felülvizsgálati kérelem vonatkozásában az következőkre mutat rá. [21] A Vhr. 29.§

(1)bekezdése az Inytv. 64.§-ában meghatározott perek feljegyzését követően további jogokat csak a per eredményétől függő hatállyal rendeli el bejegyezni. A

(2)bekezdés szerint a perfeljegyzést követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jogon alapuló árverés esetén az árverési vevő a per eredményétől függő hatállyal szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. Az Inytv. 65. §

(1)bekezdése alapján a feljegyzett perben hozott határozaton alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a perfeljegyzést és a függő hatállyal történt bejegyzések törlését. [22] A Kúria korábbi döntéseiben a Vhr. 29. §-ának mindkét bekezdését már értelmezte. A Kfv.II.37.654/2015. számú ítéletében a Vhr. 29. §

(1)bekezdése kapcsán azt vizsgálta, hogy a végrehajtó megkeresése a Vhr.

1. §-a alapján hatósági határozatnak minősül-e, így a végrehajtó megkeresésén alapuló jogok azon jogok körébe tartoznak-e, melyekre a perfeljegyzésnek nincs függő hatályt eredményező joghatása. Döntésében elvi tartalomként állapította meg, hogy "a perfeljegyzést követően az önálló bírósági végrehajtó és az adóhatósági végrehajtó megkeresésére végrehajtási jog csak a per kimenetelétől függő hatállyal kerülhet bejegyzésre." A Kfv.II.37.341/2016/
2. számú ítéletében a Vhr.
3. §

(2)bekezdésének értelmezése körében pedig azt állapította meg, hogy a normaszövegben a „perfeljegyzést követően bejegyzett” kitétel nem az árverésre, hanem a végrehajtási jogra vonatkozik. A perfeljegyzés ugyanis csak az azt követően bejegyzett jogok tekintetében jár együtt a per befejezésének eredményétől függő hatállyal történő jogszerzéssel. Amennyiben a perfeljegyzést megelőzően kerül sor az ingatlan-nyilvántartásba a végrehajtási jog bejegyzésre, és e végrehajtási jog kapcsán, az Inytv. 7.§

(1)bekezdése szerinti ranghely elve alapján kerül sor tulajdonszerzésre, az nem per eredményétől függő hatállyal történik." [23] A jelen ügyben az alperes maga is így értelmezte a Vhr. 29. §

(2)bekezdését, ezért törölte a felperes megkeresésére a "pertől függő hatályú" jogszabálysértő megjegyzést az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzéséről. A Vhr. 29. §

(2)bekezdéséből azonban nem vonható le olyan következtetés, hogy a perfeljegyzést megelőzően bejegyzett végrehajtási jogon alapuló eredményes árverés esetén az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg a már feljegyzett per megindításának ténye is törlendő az ingatlan tulajdoni lapjáról, erre vonatkozó megállapítást a Kúria hivatkozott ítéletei sem tartalmaznak. Nem értelmezhető ekként a Kúria Kfv.II.37.654/2015/

1. számú döntésének arra vonatkozó megállapítása, hogy „a perfeljegyzést követően végrehajtói megkeresésre a végrehajtási jogok csak a per kimenetelétől függő hatállyal kerülhettek bejegyzésre. Ezért a perfeljegyzés törlését követően a per kimenetelétől függő hatállyal bejegyzett jogok törléséről is rendelkezni kellett volna, ugyanis a Inytv. vhr.
2. §-a szerint az Inytv. vhr.
3. §-a folytán hatósági határozatnak nem tekintendő adóhatósági végrehajtói és bírósági végrehajtói megkereséseken alapuló végrehajtási jogok bejegyzése a per befejezésének eredményétől függő hatállyal történhet.” (Kfv.II.37.654/2015/
4. [15] bekezdés) Kúria IV.Kfv.37.009/2021/10-II 7 [24] A Kúria a fenti számú ügyben mindössze arra kívánt rávilágítani, hogy a perfeljegyzés törlését követően annak tulajdonszerzést érintő joghatásai is megszűnnek. Jelen ügy tényállása azonban ettől merőben eltér. A függő hatály törlésére a perbeli esetben nem azért került sor, mert a feljegyzett per jogerősen lezárult, hanem annak okán, hogy az alperes a felperesi érdekelt tulajdonszerzését a Vhr.
5. §

(2)bekezdésébe ütköző módon, függő hatállyal jegyezte be, majd ennek kijavításáról intézkedett a felperes megkeresése alapján. [25] Attól függetlenül, hogy a perfeljegyzés jogintézményéhez a felperesi érdekelt tulajdonjoga bejegyzését követően joghatások fűződnek-e vagy sem, annak okán, hogy eredeti tulajdonszerzése a perindítás tényét megelőzően bejegyzett végrehajtási jogon alapszik, nem alapozhatta meg az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a pertől függő hatály és a perfeljegyzés egyidejű törlését az erre vonatkozó jogszabályi feltételek fennállásának hiányában. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az Inytv. 64. §

(1)és

(3)bekezdései, valamint 65. §

(2)bekezdései egyértelmű szabályt tartalmaznak arra nézve, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóság csak a bíróság megkeresésére vagy az érdekelt kérelmére törölheti a perfeljegyzést, utóbbi esetben csak akkor, ha az érdekelt igazolja, hogy a perfeljegyzés szerinti per megszűnt, vagy a bíróság az érdekeltre kedvező érdemi döntést hozott és a határozat jogerős. Megalapozott a felülvizsgálati ellenkérelem azon hivatkozása, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a 137. §

(1)-

(3)bekezdéseiben is csak azon jogokról rendelkezik, melyek az új tulajdonos tulajdonjogát terhelhetik, illetve amelyeket az ingatlan-nyilvántartási hatóság köteles hivatalból törölni a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésekor. Ilyen szabályozás a tények vonatkozásában nincs, ezért a már feljegyzett tények törlésére csak az Inytv. és a Vhr. kógens rendelkezései alapján kerülhet sor, attól sem az alperes, sem a bíróság, mint jogalkalmazó szervek jogértelmezés útján nem térhetnek el, még akkor sem, ha megalapozottnak tekinthető felperes részéről annak felvetése, hogy egy joghatások nélkül jogintézmény fenntartásának egyetlen jogrendben sincs létjogosultsága. [26] Osztja a Kúria az alperes álláspontját, hogy a jelen ügyben felmerült probléma csak az Inytv. 64.-

1. §-ai módosításával, jogalkotói hatáskörben oldható meg. A felperes álláspontjának elfogadása ugyanis egyrészt contra legem bírói jogértelmezésnek felelne meg, másrészt – ahogyan arra az alperes hivatkozott – bírói hatáskört teremtene az ingatlannyilvántartási hatóságnak, mivel azt is mérlegelnie kellene a perfeljegyzés törlését megelőzően, hogy a per kimenetelétől függetlenül a tulajdonjog a bejegyzett tulajdonosé marad-e. [27] A fentieket összegezve a Kúria megállapította, hogy a perindítás tényének feljegyzése és a per hatályától függő tulajdonszerzés bejegyzése Inytv. és Vhr. által meghatározott szabályaihoz az ingatlan-nyilvántartási hatóság eljárásában kötve van, azoktól jogértelmezés útján a perbeli esetben sem térhetett el. A végrehajtó intézkedése alapján az alperest a Vhr.
2. §

(2)bekezdése csak a függő hatályú bejegyzés törlésére jogosította fel, mivel a már feljegyzett tulajdoni per törlése tekintetében az Inytv.

1. §-a ilyen jogosultságot csak a bíróságnak és az érdekeltnek biztosít. Az alperes ezért nem tehette az eljárás tárgyává, hogy Kúria IV.Kfv.37.009/2021/10-II 8 „a függő hatállyal kitétel” joghatás törlésével a perfeljegyzés, mint mögötte álló jogintézmény kiüresedett-e, annak fenntartása indokolt-e vagy sem. A „perfeljegyzés”-hez ugyanis kétféle joghatás fűződik. Egyrészt e tény bejegyzését követően az ingatlanra jogot szerző személyek már nem jóhiszeműek. Másrészt a perben hozott ítélet hatálya kiterjed mindenkire, aki a perfeljegyzés után szerzett további jogot, akkor is, ha a további jogszerzőt nem vonták perbe. A perfeljegyzés célja, hogy az a kérelmező fél ingatlanra formált jogát, követelését a per folyamatban léte alatt bekövetkezett változások ellenére is biztosítsa. (BDT
2. 3125.) Mindaddig, amíg a feljegyzett per folyamatban van, a perfeljegyzés törlésének az Inytv.
3. §

(1)és

(2)bekezdése alapján nincs helye. [28] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítélete a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt nem sértette meg, így azt a Kúria a Kp. 121. §

(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [29] Az ingatlan-nyilvántartási hatóság a végrehajtó megkeresésére vagy hivatalból csak a per kimenetelétől függő hatályú bejegyzés törléséről rendelkezhet a Vhr. 29. §

(2)bekezdése alapján, ha az árverési vevő tulajdonszerzése a perfeljegyzést megelőzően bejegyzett végrehajtási jogon alapul. A perindítás tényének törlésére ilyen esetben is csak a bíróság megkeresése vagy az érdekelt kérelme alapján van helye. Záró rész [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §

(1)bekezdése és a szigorított védekezés ideje alatt a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III.6.) Kormányrendelet 11. pontjának 36. §

(1)és

(7)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [31] A Kp. 35. §

(1)bekezdése értelmében alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(5)bekezdése szerint a jogi képviselővel eljáró fél a perköltségét jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztése útján is felszámíthatja. A jogi képviselővel eljárt pernyertesnek minősülő alperes a felülvizsgálati eljárás során költségjegyzéket terjesztett elő. A költségjegyzéken felszámított összeg a kifejtett jogi tevékenységgel arányban állt, ezért a Kúria a költség viseléséről az abban foglaltak szerint határozott. [32] A Kp. 115. §

(2)bekezdése és 99. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 102. §

(6)bekezdése alapján a felperes az illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Kúria IV.Kfv.37.009/2021/10-II 9 Itv.)
2. §

(1)bekezdése szerinti mértékű feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték viselésére nem volt kötelezhető, mert az általa által kezdeményezett eljárás az Itv. 57. §

(1)bekezdés

1. m)pontja alapján illetékmentes. [33] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2021. március 23. Dr. Patyi András sk. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró, Dr. Varga Eszter sk. bíró