Kfv.37568/2022/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja alapján befogadni kért felülvizsgálati kérelemben a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmét a kívánt (szükséges és elégséges) mértékben nem valószínűsíti, úgy a befogadás megtagadásának van helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet más okból sem találta befogadhatónak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.568/2022/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (cím2) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: természetvédelmi ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes, 33. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Miskolci Törvényszék 2022. április 25-én kelt 1.K.700.734/2021/31. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A sertés, birka, baromfi és szarvasmarha állattartással foglalkozó felperes a település1 és település2 településeken hasznosításában levő területeken legeltette állatait. A gulyát azonban évek óta rendszeresen zavarják farkasok, az állatállomány pusztulását is okozva. Kúria III.Kfv.37.568/2022/2 2 [2] A felperes ezért elektromos kerítést, személyes felügyeletként gulyásokat, kutyákat alkalmazott, a nemzeti parktól kért szakmai segítséget. Megkísérelte éjszakára az állatállományt visszahajtani tanyájára, azonban a szomszédos területek bérlője a felperest feljelentette a jegyzőnél, amikor a farkastámadástól megriadt állatok a területről kitörve átmenekültek az ingatlanára. 2020. szeptemberében a felperes visszahajtotta az állatokat földúton a tanyájára. Miután a nappali órákban sem volt biztonságos a legeltetés, azzal felhagyott. 2021-ben már éjjeli menedékhelyet, karámot alakított ki 4 soros villanypásztorral, napelemes reflektorral és mozgásérzékelővel, különleges pásztorkutyákat (Kangal) vásárolt, villanypásztorral óvta őrzőkutyáit is. [3] Mindezen előzményeket követően kérte az alperestől a fokozottan védett farkas egyedek riasztásának engedélyezését. [4] Az alperes 2021. január 25-én kelt PE-KTFO/689-3/2021. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 74. §

(1)bekezdésére utalással. Kimondta, a felperes úgy nyújtotta be a fokozottan védett farkas elleni riasztási kérelmét, hogy azt megelőzően igazolható módon nem gondoskodott tőle elvárhatóan a kártétel megelőzéséről. Az elsőfokú ítélet [5] A törvényszék ítéletében az alperes határozatát megsemmisítette és alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes védiratában foglalt érvek mentén megállapította, a Közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. §

(1)bekezdés k) pontja szerinti visszautasítás feltételei nem állnak fenn, a keresetlevélben – a tartalom szerinti elbírálás elve alapján (Kp. 2. §

(4)bekezdés) – a jogsérelem beazonosíthatóan, a szükséges mértékben meghatározásra került, a támadott határozat megváltoztatása iránti kérelmet is tartalmazta. [6] Az ügy érdeme vonatkozásában a per során a felperes indítványára kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményére alapítottan megállapította, hogy a felperes a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodott az állatait közvetlenül fenyegető jogtalan támadások elhárítása érdekében. A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperesnek a tényállást megfelelően tisztáznia kell, figyelembe kell vennie a perben beszerzett szakértői véleményben írtakat, szükség esetén további bizonyítást kell lefolytatnia, figyelembe véve azt is, hogy a 2021. november 30-án kelt „Útmutató védett állatfajok kártételével kapcsolatban” (a továbbiakban: Útmutató) – amely a gazdálkodók számára iránymutatást ad – még nem állt rendelkezésre. A befogadás iránti kérelem [7] A jogerős ítélettel szemben az alperes jogszabálysértések megjelölése mellett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab), ac),
2. ad)alpontjára és
3. b)pontjára hivatkozással. A felülvizsgálati kérelme befogadását megítélése szerint a joggyakorlat egységének, továbbfejlesztésének biztosítása, a jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége és az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértések Kúria III.Kfv.37.568/2022/2 3 indokolják, különös figyelemmel arra is, hogy a fokozottan védett nagyragadozó egyedek felbukkanása nem csak a gazdálkodók, hanem a lakosság érdekeit is érinti. [8] Rögzítette, az elsőfokú bíróság helytelenül járt el a Kp. 48. §

(1)bekezdés k) pontja alkalmazásának és az ANPI perbehívásának mellőzése során, a szakértői bizonyítás alkalmazása tekintetében és tévesen állapította meg, hogy a mérlegelési jogkörben hozott határozatból hiányoznak a mérlegelés szempontjai, annak okszerűsége. [9] Változatlanul fenntartotta azon álláspontját, hogy a keresetlevél jogsérelmet nem tartalmaz, kizárólag az Alaptörvény V. cikke került benne nevesítésre. [10] Döntését az ANPI véleményére alapította, így értesítése a perbelépésről kötelező lett volna a Kp. 20. §

(1)és

(4)bekezdése alapulvételével. [11] A törvényszék nem értékelte a szakértői vélemény kapcsán kifejtett érdemi érveit, annak ellentmondásosságát nem oldotta fel. Bár a szakértő elmondása szerint az ANPI szakembereit igénybe vette, azonban igazoltan nem intézett hivatalos megkeresést felé, szakkonzulens bevonását nem jelentette be. [12] A felülvizsgált határozat nem mérlegelési jogkörben hozott döntés, annak tárgya a Tvt. 43. §

(2)bekezdés k) pontja szerinti engedélyezési eljárás volt. Azt a körülményt, hogy a felperes mindent megtett-e a farkas támadások kivédése ellen, a tényállás megállapítása körében kellett vizsgálnia, ennek megítélése során az alperes mérlegelési jogkörrel nem bírt. [13] Az általa csatolt és szakmai segédletként funkcionáló Útmutatóban foglaltakat nem kérte számon a határozat a felperesen, arra kizárólag a bíróság tájékoztatása céljából hivatkozott. Ennek hiányában is azonban a gazdálkodónak ismernie kellett azt, hogy milyen módszerek alkalmasak a védekezésre. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [15] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [16] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében valamennyi befogadási indokot hivatkozta, azonban azok befogadhatóságának okát nem minden esetben jelölte meg. A Kúria azonban a felülvizsgálati kérelmet – az alperes befogadási kérelmében megjelölt és kifejtett indokok Kúria III.Kfv.37.568/2022/2 4 mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [18] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [19] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [20] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [21] A Kúria megítélése szerint sem az alperes határozata, sem a felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [22] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban – az alperesnek a farkastámadások miatti lakossági érdekekre történő hivatkozása ellenére – jelen ügy és az, hogy a felperes a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodott-e az állatait közvetlenül fenyegető jogtalan támadások elhárítása érdekében, a jogalanyok széles körét igazoltan sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [23] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége sem merült fel, ennek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [24] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §

(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felülvizsgálati bíróság kiemelten hangsúlyozza azt is, hogy a befogadással érintett döntésben a jogorvoslati kérelem által taglalt jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló, az eljárást befejező ítéletében vagy végzésében kerülhet sor. [25] A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. Felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban csak Kúria III.Kfv.37.568/2022/2 5 kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, így a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság indokolja. [26] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapulvételével megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében megvizsgálta az alperes által feltárt tényállást és értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, mely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések kiderülnek a döntés indokolásából. A Kúria nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, illetve olyan eldöntendő elvi tartalmú jogkérdést, mely az állásfoglalását tenné szükségessé. [27] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Az alperes felülvizsgálati kérelmében ilyen döntésre nem hivatkozott, következésképpen ezen ok alapján sem volt helye a befogadásnak. [28] Az alperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [29] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [30] Kp. 118. §

(1)és

(3)bekezdés A döntés rövid tartalma [31] Elvi jelentőségű jogkérdés hiányában a felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. Amennyiben a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja alapján befogadni kért felülvizsgálati kérelemben a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelmét a kívánt (szükséges és elégséges) mértékben nem valószínűsíti, úgy a befogadás megtagadásának van helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet más okból sem találta befogadhatónak. Záró rész [32] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Kúria III.Kfv.37.568/2022/2 Budapest,

1. augusztus
2. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke Dr. Gyurán Ildikó s.k. előadó bíró Dr. Suba Ildikó s.k. bíró Dr. Sugár Tamás s.k. bíró Dr. Bérces Nóra s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 6