Mf.30010/2022/6 – Pécsi Ítélőtábla

(2)bekezdésének alkalmazása – az ügyvédi munkadíj mérséklése - nem indokolt. A jelen ügyben nem lehet különbözeti perértéket számolni, mert a felperes jogi képviselő nélkül jár el, azaz részére jogi képviselői munkadíj nem számolható el. Ebből következően a felperes részéről fel nem merült jogi képviseleti munkadíj nem számítható egybe az alperes ügyvédjének munkadíjával. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.I.30.010/2022/

1. szám A felperes: felperes (cím1.) Az alperes: alperes1 (cím2) Az alperes képviselője: ügyvéd1 (cím3) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
2. és felperes
3. sorszám alatt A per tárgya: sérelemdíj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Pécsi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 1.M.70.046/2020/
4. számú részítélet Részítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét – fellebbezett részében – részben megváltoztatja, és a felperest az alperes javára terhelő perköltség összegét 456.000 (négyszázötvenhatezer) forintra felemeli. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] Az elsőfokú bíróság a
5. december
6. napján kelt 1.M.70.046/2020/
7. számú részítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek a
8. április
9. napján bekövetkezett üzemi balesetével összefüggésben 850.000 forint sérelemdíjat és késedelmi kamatát; valamint a felperest − az eredeti 5.000.000 forintos keresetéhez viszonyított 83 %-os pervesztessége arányában − 165.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperes javára. A részítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését az alperes kijavítani kérte olyan módon, hogy emelje fel a bíróság annak összegét 207.500 forintra. Az elsőfokú bíróság a kijavítás Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.010/2022/6 [3] [4] [5] [6] [7] [8] 2 iránti kérelmet elutasította az 1.M.70.046/2020/
10. számú végzésével a polgári perrendtartásról szóló
11. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
12. §-a alapján, mert érvelése szerint nem ejtett számítási hibát, mivel a különbözeti perérték alapján számolta a perköltséget. A fellebbezés folytán eljárt Pécsi Ítélőtábla az Mpkf.I.35.004/2021/
13. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta azzal az indokolással, hogy amennyiben a fél eltérő jogértelmezés alapján kéri a határozat megváltoztatását, az nem tartozik a számítási hiba esetkörébe, arra kijavítás nem kérhető (BH
14. 455.). Ebben az esetben a részítélet elleni fellebbezésben támadható a perköltség összege, a fellebbezésre irányadó szabályok szerint. A
15. sorszámú részítélet ellen azonban az alperes nem, kizárólag a felperes fellebbezett. A Pécsi Ítélőtábla az Mf.I.30.030/2021/5/I. számú végzésével a részítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megállapította egyúttal, hogy a másodfokú eljárásban az alperesnek 70.000 forint költsége merült fel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
16. (VIII. 22.) IM rendelet
17. §

(1)bekezdése szerint, amelynek viseléséről az elsőfokú bíróság köteles rendelkezni a megismételt eljárásban a Pp. 386. §

(3)bekezdése értelmében. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság 1.M.70.046/2020/

1. szám alatt újabb részítéletet hozott, amelyben 1.000.000 forint sérelemdíj és ennek a balesettől számított törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest a felperes javára, ezt meghaladóan az 5.000.000 forint sérelemdíj megfizetése iránti keresetet elutasította. A 80 %os pervesztességére tekintettel a felperest kötelezte továbbá az alperes javára 350.000 forint perköltség megfizetésére a Pp. 80-
2. §-ai alapján, a 32/
3. (VIII. 22.) IM rendelet
4. §

(2)és

(6)bekezdésére hivatkozással, azzal az indokkal, hogy az alperes jogi képviselője az átlagot meghaladó mennyiségű munkát fejtett ki, tekintetbe vette továbbá a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésében megállapított perköltség összegét is. E határozattal szemben mindkét fél fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezésében a terhére megállapított perköltség összegének megváltoztatását, elsődlegesen a különbözeti perérték alapján 150.000 + 42.000, összesen 192.000 forintra, másodlagosan a 80 %-os pervesztességével arányosan 200.000 + 56.000, összesen 256.000 forintra történő leszállítását kérte. Álláspontja szerint a per tárgya nem tekinthető bonyolultnak, és a per az alperes rosszhiszemű magatartása miatt húzódott, amelyhez hozzájárult a tanácsváltozás is. Véleménye szerint az első részítéletben írt 165.000 forint perköltség a kiindulási érték, és az újólag megállapított 350.000 forintot nem indokolja semmi. Arra is hivatkozott, hogy a sérelemdíj felemelését egészségkárosodásának a korábbi megállapításnál magasabb, 28 %-os mértéke indokolta. Az alperes a felperes fellebbezésére ellenkérelemmel nem élt. Az alperes saját fellebbezésében szintén az elsőfokú határozat megváltoztatását kérte a felperest a javára terhelő elsőfokú perköltség összegének 456.000 forintra történő felemelésével. Hangsúlyozta, hogy a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást csatolta az elsőfokú eljárás során, így a perköltség megállapításánál azt kell figyelembe venni. Emellett az elsőfokú bíróság is elismerte, hogy a perben általa kifejtett munka mennyisége az átlagot meghaladó volt, ebből következően az ügyvédi munkadíj csökkentése nem indokolt. A bejelentett 500.000 forint ügyvédi munkadíj igénye és a másodfokú eljárásra a korábbi hatályon kívül helyező végzéssel megállapított 70.000 forint pernyertességével arányos 80 %-a 456.000 forintot tesz ki, ezért erre kérte felemelni a perköltség összegét. Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.010/2022/6 [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] 3 A felperes alperes fellebbezésére tett ellenkérelme - tartalma alapján - az elsőfokú határozat helybenhagyására irányult, és megismételte, hogy 192.000 forintra kéri leszállítani a perköltséget. Az alperes a felperes fellebbezési ellenkérelmére tett észrevételében - tartalma szerint – szintén az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az utóbb hatályon kívül helyezett 16. sorszámú részítéletben megítélt perköltség összegét figyelembe venni már nem lehet. Kiemelte, hogy a másodfokú bíróság valójában nem hagyta jóvá az elsőfokú bíróság számítási módszerét, egyébként azóta új összegű költségigényt terjesztett elő szabályszerűen. A felperes fellebbezése nem alapos, az alperes fellebbezése alapos. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdésének a) pontja értelmében az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként felszámíthatja a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíjat. Az alperes

1. december 13-án benyújtotta a Pécsi Törvényszék 1.M.70.046/2020/
2. száma alatt iktatott ügyvédi megbízási szerződést és költségjegyzék nyomtatványt. E szerint az ügyvédi munkadíj a megbízás szerinti pertárgyérték 10 %-a. A felperes 5.000.000 forint sérelemdíj iránti igényéből kiindulva ez 500.000 forintot tesz ki. Ehhez hozzáadódik a Pécsi Ítélőtábla Mpkf.I.30.030/2021/5/I. számú hatályon kívül helyező végzésében az alperes javára megállapított 70.000 forint költség, amelynek viseléséről a Pp.
3. §

(6)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság volt köteles rendelkezni. Így az alperes perköltség iránti igénye a jelen eljárásban mindösszesen 570.000 forint volt. Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak azzal a következtetésével, hogy az ügy bonyolultságára tekintettel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §

(2)bekezdésének alkalmazása – az ügyvédi munkadíj mérséklése - nem indokolt. Az ügy összetett volta nyilvánvalóan megállapítható arra is tekintettel, hogy a per tárgya egy 7 évvel ezelőtt,

1. április 28-án bekövetkezett baleset, a per maga 4 éves,
2. április 26-án indult, az okiratok beszerzése és tanúk meghallgatása után igazságügyi munkavédelmi szakértő, valamint orvosszakértő került kirendelésre, és a szakvéleményt ki kellett egészíteni. Emellett az elsőfokú bíróság a keresethalmazatba tartozó kereseti kérelmek tárgyalását elkülönítette, illetőleg a másodfokú bíróság a korábban
3. sorszámon meghozott részítéletet hatályon kívül helyezte. Mindebből kifolyólag az ügyiratok terjedelme is kétségkívül jelentős. Az a felperes által hivatkozott körülmény, hogy a két baleseti jegyzőkönyv közül az egyik példány később került elő, a fentiek tükrében nem okozhatta önmagában a per jelentős mértékű elhúzódását. Hangsúlyozza a másodfokú bíróság az alperes érvelésével egyezően, hogy a Pécsi Ítélőtábla az Mpkf.I.35.004/2021/
4. számú végzésével a kijavítás iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés tárgyában döntött, amikor az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Indokolásában nem azt mondta ki, hogy helyes az elsőfokú bíróság számítási módja, hanem azt, hogy az adott tárgyban nem kérhető kijavítás, mert a vitatott kérdés az érdemi döntés elleni fellebbezéssel támadható. A határozat elleni fellebbezés és a határozat kijavítása ugyanis két különböző jogintézmény, azok rendeltetése eltérő. Az alperes azonban az első ízben meghozott elsőfokú részítélettel szemben fellebbezést nem terjesztett elő. Itt utal arra a másodfokú bíróság, hogy a jelen ügyben nem lehet különbözeti perértéket számolni - a felperes álláspontjával ellentétben -, mert a felperes jogi képviselő nélkül jár el, azaz részére jogi képviselői munkadíj nem számolható el. Ebből következően a felperes részéről fel nem merült jogi képviseleti munkadíj nem számítható egybe az alperes ügyvédjének munkadíjával. Pécsi Ítélőtábla I.Mf.30.010/2022/6 [17] [18] [19] [20] [21] [22] 4 A másodfokú bíróság egyetértett tehát az alperes érveivel minden tekintetben. Az 570.000 forint ügyvédi munkadíj 80 %-os pernyertességgel számított összege 456.000 forint. Ezért ennek megfizetésére köteles a felperes az alperes javára a Pp.
5. §

(2)bekezdése szerint. Az ítélőtábla álláspontjából kitűnően a felperes őt terhelő perköltség összegének leszállítására irányuló fellebbezését alaptalannak találta. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét - fellebbezett részében – részben megváltoztatta a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján, és az alperest illető elsőfokú perköltséget felemelte. Az alperes ugyan pernyertes lett, azonban a perköltségviselés kapcsán előterjesztett fellebbezésében költséget a Pp. 81. §

(1)bekezdés szerint nem számított fel, ezért erről a másodfokú bíróság nem határozott. A másodfokú eljárásban felmerült le nem rótt eljárási illeték az állam terhén marad a felperes munkavállalói költségkedvezményére figyelemmel a Pp. 525. §-a és a 102. §

(6)bekezdése szerint. A másodfokú bíróság a határozatát tárgyaláson kívül hozta meg a Pp. 376. §

(1)bekezdése és a

(3)bekezdés b) pontja alapján. Pécs,

1. április
2. Dr. Tolnai Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Dr. Rendeki Ágnes s.k. bíró