Pf.20340/2021/5 – Fővárosi Ítélőtábla
A határozat elvi tartalma: A készfizető kezes és az egyenes adós között a Pp. 36. §-a szerinti kényszerű és egységes pertársaság nem áll fenn, ezért az egyenes adós perben állása nem kötelező.
Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.340/2021/5.
A Fővárosi Ítélőtábla az Imre Ügyvédi Iroda (Cím5, ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2) I. rendű, a felperes2 (cím10) II. rendű és az felperes3 (cím11) III. rendű felpereseknek – a Kálmán és Társa Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Kálmán Márton ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen kezességi szerződésből eredő tartozás megfizetése iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2021. február 1. napján meghozott 22.P.20.249/2020/9. számú ítélete ellen az alperes 15. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ítéletet:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét – az ügy érdemét nem érintve – helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű felperesnek 952.696 (kilencszázötvenkétezer-hatszázkilencvenhat) forint + áfa, míg a III. rendű felperesnek 432.785 (négyszázharminckétezer-hétszáznyolcvanöt) forint + áfa másodfokú perköltséget.
A fellebbezési illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás [1] A II. rendű felperes keresetében 56.846.438 forint és ennek 2020. február 20. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékének megfelelő mértékű késedelmi kamata, a III. rendű felperes 22.189.028 forint tőke és 488.158 forint késedelmi kamata, valamint 22.189.028 forint után 2020. július 1. napjától a kifizetés napjáig járó évi 1 havi BUBOR + 10 %-os mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Kérték továbbá az alperes perköltségben marasztalását is. Érvényesíteni kívánt jogként a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:416. §-át jelölték meg. [2] Az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tények tekintetében állították, hogy az alperes a 2018. február 20. napján kelt megállapodással Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.340/2021/5 2 készfizető kezességet vállalt az I. rendű felperes és a cég1. (a továbbiakban: adós) között ugyanezen a napon létrejött kölcsönszerződésből az adóst terhelő tartozásért 105.000.000 forint erejéig azzal, hogy készfizető kezessége az adósi tartozás II. rendű felperes általi teljesítése esetén a II. rendű felperes teljes megtérítési igényének biztosítékául is szolgál. Az alperes az adós tartozását felszólítás ellenére nem fizette meg, így köteles a II. rendű felperes által teljesített 56.846.438 forintot és járulékait a II. rendű felperesnek, míg a fennmaradó 22.189.028 forintot és járulékait – annak engedményezésére figyelemmel – a III. rendű felperesnek megfizetni. [3] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felpereseknek a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 36. §-a alapján az alperest a főkötelezettel együtt kellett volna perelnie. Álláspontja szerint ennek hiányában a keresetlevél nem felel meg a Pp. 170. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.
Hivatkozott arra is, hogy a követelés engedményezését követően a III. rendű felperes tájékoztatása alapján a fennálló tartozás összege 84.676 forint, így helytállási kötelezettsége sem lehet ennél terhesebb a Ptk. 6:417. § (1) bekezdése alapján. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a II. rendű felperesnek 15 napon belül 56.846.438 forintot, 2020. február 20-tól a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értékének megfelelő késedelmi kamatát, a III. rendű felperesnek 22.189.028 forint tőkét, 488.158 forint késedelmi kamatát, 22.189.028 forint lejárt tőke után 2020. július 01-től évente egyhavi BUBOR + 10 %-os mértékű szerződéses késedelmi kamatát, továbbá a II-III. rendű felpereseknek egyetemlegesen 1.500.000 forint lerótt illetéket, a II. rendű „alperesnek” 1.905.393 forint + 27 % áfa, a III. rendű felperesnek 865.570 forint + 27 % áfa mértékű perköltséget. [5] Ítéletének indokolásában idézte a Pp. 190. § (1) bekezdés b) pontját, valamint
Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.340/2021/5 3 [7] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, valamint a felperes perköltségben marasztalását kérte. [8] A másodfokú bíróság által gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp. 369. § (1) bekezdésében és a Pp. 369. § (3) bekezdés c) pontjában jelölte meg. [9] Fellebbezése indokolásában az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértését egyrészt abban jelölte meg, hogy kérelme ellenére nem hívta fel a felperest a főkötelezett perbe vonására annak ellenére, hogy álláspontja szerint a felperesnek a főkötelezettet és az alperest együtt kellett volna perelnie a Pp. 36. §-a szerint. Ez pedig olyan súlyos eljárási szabálysértés, mely az ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi. [10] Másrészt arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet jogszabálysértő azért is, mert a „felperes” keresetlevelében 70.000.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni, míg az elsőfokú bíróság összesen 79.035.466 forintban határozta meg a II. és III. rendű felpereseknek fizetendő tőkeösszeget. Az elsőfokú bíróság ítéletében nem indokolta meg, hogy ez a jelentős eltérés miből adódott, és annak mi a szerződéses, vagy jogszabályi alapja. [11] A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérték. [12] Kiemelték, hogy a kezességi megállapodásban a felek készfizető kezességben állapodtak meg, az alperes kifejezetten lemondott a sortartás kifogásáról. A készfizető kezes az adós perben állása nélkül is perelhető, köztük nincs egységes pertársaság, így a jogosult diszkrecionális joga annak eldöntése, hogy valamennyi kötelezettet, vagy csak a készfizető kezest perli-e. Állították azt is, hogy az adóssal szemben felszámolást rendeltek el, a felperesek pedig az adóssal szemben a folyamatban lévő felszámolási eljárásban érvényesítik igényüket. [13] Előadták, hogy a II. és III. rendű felperesek perbe lépésükkel együtt a keresetüket megváltoztatták. A keresetváltoztatást az alperes megkapta, arra azonban nem nyilatkozott, és a perfelvételi tárgyaláson sem jelent meg. A kereset összegszerűségét és annak jogalapját nem vitatta, ezért az összegszerűséget érintő fellebbezése is alaptalan. [14] A fellebbezés nem alapos. [15] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, így az elsőfokú ítéletnek nem volt a Pp. 358. § (5) bekezdése alapján jogerőre emelkedett rendelkezése. [16] Mindenekelőtt kiemeli az ítélőtábla, hogy a másodfokú bíróságot a fellebbezési
eljárásban a fellebbezési kérelem korlátai kötik. Ilyen fellebbezési korlátnak minősülnek a Pp.
bíróság a keresettel szemben magasabb összegben marasztalta, és ezt az eltérést ítéletében Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.340/2021/5 5 nem indokolta. A felperesek a 2020. augusztus 24. napján kelt 4. sorszámú beadványukban keresetüket megváltoztatták. A keresetváltoztatást az elsőfokú bíróság az alperesnek 2020. szeptember 10. napján szabályszerűen kézbesítette, ennek tényét pedig ítéletének 3. oldalán is feltüntette. Az alperes a keresetváltoztatásra nem terjesztett elő nyilatkozatot, az elsőfokú bíróság pedig ítéletében az alperest a módosított keresettel egyezően marasztalta. Mindezek okán az elsőfokú bíróság a kereseten nem terjeszkedett túl, és az alperes által támadott körben indokolási kötelezettségének is eleget tett, így eljárási szabályt e tekintetben sem sértett. [23] Mindezek alapján az alperes fellebbezésében állított eljárási szabálysértések nem eredményezhetik az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 382. §-a alapján – az ügy érdemét nem érintve – helybenhagyta. [24] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, emiatt a Pp. 364. §-a folytán alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni a II. és III. rendű felperesek ügyvédi munkadíjából álló másodfokú perköltségét, melynek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése alapján a II. és III. rendű felperesek által felszámított összegben határozott meg. Az alperesnek engedélyezett teljes személyes költségmentesség folytán le nem rótt 2.500.000 forint fellebbezési illetéket a Pp.
Budapest, 2021. október 5. dr. Hőbl Katalin s. k. a tanács elnöke dr. Szentpáli Judit s. k. k. előadó bíró dr. Szabó Csilla s. bíró