B.208/2022/70 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. d)és
2. k)pont]. Ezért őt a bíróság

(10)év szabadságvesztésre és

(10)év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. A vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. A Bj.7/2022/

1. szám alatti kést elkobozza. A bíróság a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.7/
2. szám alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszünteti. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 2 A Bj.7/2022/1., 5., 7-13., 44-46., 49-
3. szám alatti bűnjelek megsemmisítését rendeli el. A Bj.7/2022/2-4., 6., 27., 32-34., 37-43., 47-
4. szám alatti bűnjeleket kiadni rendeli Terhelt1 vádlott részére. A Bj.7/2022/14-26., 28-31.,
5. szám alatti bűnjeleket kiadni rendeli Sz.Zs. (leánykori neve: tanú9, lakcíme: cím28.) örökösnek. Az eljárás során felmerült 1.664.291.(egymillió-hatszázhatvannégyezerkettőszázkilencvenegy) forint bűnügyi költség összegéből Terhelt1 vádlott köteles megfizetni a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására a magyar állam javára 1.502.481.- (egymillió-ötszázkettőezer-négyszáznyolcvanegy) forintot, míg a fennmaradó 161.810.- (egyszázhatvanegyezer-nyolcszáztíz) forintot az állam viseli. Indokolás I. A Nógrád Megyei Főügyészség B.95/2022/65.BTÖ. szám alatt
6. december
7. napján emelt vádat Terhelt1 (született: Ny.M.) vádlottal szemben a Btk.
8. §

(1)bekezdésébe ütköző, a

(2)bekezdés

1. d)és
2. k)pontja szerint minősülő és büntetendő, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt az alábbi tényállás alapján. Terhelt1 vádlott és édesanyja, Ny.L. sértett közti kapcsolat évtizedekkel korábban megromlott, mivel a vádlott édesanyja nem állt Terhelt1 mellé, akit gyermekkorában szexuálisan zaklatott a saját édesapja. A vádlott a férje halála óta magába fordult és napi rendszerességgel nyugtatót szedett. A vádlott a lánya, F egyéb érdekelt1 tulajdonát képező, cím29. számú lakásban lakott. Itt tartózkodott 2022. március 27-én is, mikor 11 óra 30 perc körüli időben látogatóba érkezett hozzá az 1946. június 9-én született, 76. életévében járó Ny.L.. Mivel Ny.L. a betegségei – szemidegmeszesedés miatti látótér beszűkülés és agyi infarktus után kialakult állandó szédülés – miatt nehezen tudott önállóan mozogni, ezért őt tanú2 a saját gépkocsijával szállította címről címre, illetve a harmadik emeleti lakásba is segített neki felmenni. Ny.L. ételt, valamint 2 dl vodkát és 2 l flakonos bort vitt a jobb kartöréssel lábadozó vádlottnak. Terhelt1 és az édesanyja egymással beszélgettek a lakás konyhájában, együtt Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 3 elfogyasztották a szeszes italokat, melyek többségét Ny.L. itta meg, illetve közösen dohányoztak a lakás előtti nyitott folyosón. A beszélgetés során Ny.L. felvetette a lányának, hogy a férje halála után miért nem keres magának társat, illetve az általa a vádlottnak korábban többször elmondottakat adta újra elő. Terhelt1 – a reggel és délben bevett gyógyszerein túlmenően – 15 óra 30 perc körüli időben Rivotrilt vett be. A vádlott 2022. március 27. 15 óra 30 perc és 2022. március 29. 7 óra közötti – pontosabban meg nem állapítható – időben a lakás konyhájában egy 20 cm pengehosszúságú késsel 71 alkalommal a hasán, a mellkasán, a nyakán, az arcán és a bal lábán legalább közepes erővel megszúrta a súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotába került édesanyját, aki a földre esett. A vádlott a konyhában hagyta a földön fekvő sértettet, bement a szobába, ahol lefeküdt és elaludt. Terhelt1 2022. március 29-én 7 óra körüli időben felébredt, kiment a konyhába, ahol rátalált a sértett holttestére, majd 15 óra 35 perckor telefonon bejelentette, hogy megölte az édesanyját. Ny.L. sértett a szúrások következtében az arctájékon tizenhat szúrt–metszett sérülést, a nyaki tájék jobb és bal oldalán négy-négy szúrt-metszett sérülést, a nyak elülső felszínének alsó harmadában egy szúrt sérülést, a bal és a jobb alkaron egy-egy szúrtmetszett sérülést, a bal kézen huszonnyolc szúrt-metszett sérülést, a jobb kézen négy szúrt-metszett sérülést, a mellkas bal oldalán két szúrt-metszett sérülést, a has bal oldalán öt szúrt-metszett sérülést és a bal lábán öt szúrt-metszett sérülést szenvedett el. Ny.L. a helyszínen életét vesztette. Halálát a többszörös nyaki és hasi szúrtmetszett sérülések idézték elő, melyek következtében a légcső, a bal oldali nyaki fővisszér és számos kisebb visszér megnyílt, így a külvilág felé jelentős vérvesztés következett be, mely vérvesztéses sokkot eredményezett. A sértett alkarjain, kezein és bal lábán keletkezett szúrt-metszett sérülések 8 napon túli gyógytartamú sérülések voltak. A nyak elülső felszínének alsó harmadában keletkezett szúrt sérülés a sértett halálának beállta után keletkezett. A sértett szenvedése – az általa elszenvedett sérülések nagy számára figyelemmel – meghaladta az élet kioltásával együtt járó szenvedést. A sértett halálának időpontjában súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt, véralkohol koncentrációja 2,539 ‰ (g/l), vizeletalkohol koncentrációja 2,749 ‰ (g/
3. l)volt. Terhelt1 mind a cselekmény elkövetésekor, mind a vizsgálata során kevert személyiségzavarban szenvedett, mely a kóros elmeállapot szintjét és súlyát nem érte el. A vádlott személyiségszerkezetét nagyfokú beszűkültség jellemzi, mélyebb fekvésű hangulati élettel, depresszív működésmóddal és ezen depresszív működésmód mentén megjelenő szenzitív élményfeldolgozással. Realitáskontrollja és szociabilitása aktuálisan megtartott, de nehezen képes nyitni kapcsolatok irányába. Önértékelése és önérvényesítése instabil. A személyiségfejlődés egészére kiterjedő, kifejezett kötődési problematika található a vádlottnál. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 4 A Nógrád Vármegyei Főügyészség B.95/2022/75.BTÖ. szám alatt a vádirat második oldal harmadik bekezdésben rögzített elkövetési időt 2024. július 11. napján 2022. március 27. 15 óra 30 perc és 23 óra 59 perc közti időtartamra szűkítette. II. Terhelt1 özvegy, egyedülálló, kiskorú gyermek eltartásáról nem köteles gondoskodni, négy felnőtt gyermeke van. Az általános iskola 8 osztályát végezte el, komposztáló és eladói tevékenységet érintő OKJ-s végzettséggel rendelkezik. 2020. év óta rokkantnyugdíjas, melynek havi összege 87.000.- forint. Napi négy órában bedolgozói munkavégzést folytatott, melyből havonta 60-70.000.- forint bevétele származott. Vagyona és tartozása nincs. Büntetlen. III. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapított történeti tényállás: Terhelt1 vádlott fizikális és szexuális traumákkal terhes családi miliőben nőt fel, melynek középpontjában a rendszeresen italozó és gyermekeit elhanyagoló édesanya, Ny.L. sértett és az őt szexuálisan bántalmazó édesapja állt. Négy éves volt, amikor szemtanúja volt annak, hogy a tőle két évvel idősebb bátyját egy autó elütötte, aki ennek következtében lebénult. A vádlott megítélése szerint sérült testvérének gondozását a sértett édesanya nem megfelelően látta el. Gyermekkori emlékei szerint az alkoholos befolyásoltság alatt álló sértett a már lebénult testvérét ellátása során szándékosan leejtette, aki ennek következtében néhány napon belül elhalálozott. Ezt követő gyermekkori emlékei szerint Ny.L. sértett azért bántalmazta gyermekkorában többször verbálisan és fizikálisan is, hogy elhanyagoló magatartása ne derüljön ki. Terhelt1 vádlott 9 éves volt amikor a sértett édesanyja elhagyta őt és testvérét, akivel egy évig gyermekvédelmi intézetben nevelkedett. Ezt követően édesapjával élt közös háztartásban, majd 17 éves korában férjhez ment. A vádlott felnőkorára is kiható érzelmi problémát okozott, hogy Ny.L. soha nem hitte el a vádlottnak, hogy férje, a vádlott édesapja megerőszakolta őt. A gyermekkorában traumaként megélt események kihatottak mentális állapotára, melynek következtében két alkalommal – így 10-12 éves korában és 40 éves korában is – öngyilkosságot kísérelt meg. 2002. év óta rendszeres pszichiátriai gondozásra szorult. Terhelt1 férjének 2017. évben bekövetkezett halálát követően rendszeres gyógyszerfogyasztás mellett, bizonyos rendszer szerint nagyobb mennyiségű alkoholt is fogyasztott. Ennek hatására nem állt tőle távol a dühös, indulatos magatartás sem. 2019-2020. évben súlyos depresszió diagnózis miatt leszázalékolták és életvitelét illetően szociálisan is izolálódott. Terhelt1 vádlottnak a gyermekkori intézeti elhelyezését követően közel 30 évig nem volt rendszeres kapcsolata édesanyjával, Ny.L. sértettel. 2020. évben, - miután Ny.L. sértett Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 5 megtudta, hogy a vádlott férje elhalálozott - kezdeményezte kapcsolatuk újraélesztését. A vádlott kötelességtudatból annak ellenére igyekezett az édesanyjával való kapcsolattartásnak eleget tenni és azt a rendszeresség irányában fenntartani, hogy a vádlott közvetlen környezete, így testvére, valamint gyermekei sem támogatták a sértett verbális és sok esetben fizikális bántalmazó magatartása miatt. Terhelt1 és édesanyja a közös találkozásaik alkalmával rendszerint italoztak, melynek hatására az elszenvedett családi traumák és a kölcsönös hibáztatás felszínre került. Miután 2021. év nyarán a sértett édesanyja hívatlanul látogatta meg lányát lakásában, ahol lerészegedett állapotban fizikailag is neki támadt, Terhelt1 kerülte, hogy az édesanyja saját otthonában látogassa őt. 2022. március 27. napját megelőzően a sértett utoljára 2021. őszén kereste fel otthonában a vádlottat, míg a vádlott utoljára 2022. január hónapban látogatta meg édesanyját etesi otthonában. A 2022. március 27. napját megelőző két évben sértett összesen hat alkalommal látogatta meg vádlottat a cím29. számú ingatlanában, míg vádlott megközelítőleg tíz alkalommal volt Etesen. Terhelt1 vádlott 2022. február 14. napján takarítás közben eltörte a jobb kéz orsócsontját otthonában. Miután Ny.L. tudomást szerzett a vádlott kéztöréséről 2022. március 27. napján 11 óra 30 perckor váratlanul megjelent a vádlott cím30 lakásában élelmiszerekkel, 2 liter borral és fél liter vodkával összekészített csomaggal. Ny.L. sértett úgy tervezte, hogy legalább egy éjszakát vádlott lakásában alszik. Az őt helyszínre szállító tanú2ral megbeszélte, hogy hétfőn délután telefonon felhívja annak érdekében, hogy a hazaszállításáról egyeztessenek. Terhelt1 vádlott nem számított a sértett megjelenésére. Napi három alkalommal szedett 2 mgos Rivotrilt, valamint Frontint. A sértett érkezésekor már bevette a napi második adag Rivotril gyógyszerét és lepihenni készült, ezért közölte Ny.L.val, hogy nem kellett volna odajönnie. Miután a sértett tájékoztatta arról, hogy az őt szállító személy már elment a vádlott behívta őt, leültette és beszélgetni kezdtek. Ny.L. sértett a konyha helyiségben, a tv állvány előtti széken foglalt helyet, míg Terhelt1 vádlott vele szemben, a mosogató és a hűtőszekrény közötti széken. A sértett érkezése előtt a vádlott jobb begipszelt kezét használva főzött, mely során hagymát is vágott. Ehhez egy 21 cm pengehosszúságú, 33 cm hosszúságú, valamint 3,5 cm pengeszélességű, fekete nyelű kést használt, amit a főzést követően a mosogató mellé helyezett el. Amikor a vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy édesanya nála szándékozik aludni, közölte, hogy szó sem lehet arról, valamint úgy igyon, hogy haza tudjon menni. Arra is felszólította, hogy hívja fel azt a személyt, aki ideszállította annak érdekében, hogy esetére haza tudjon menni. 12 óra körüli időpontban a vádlott a közvetlen szomszédjának segítségét kérte ahhoz, hogy a sértett által hozott két liter boros üveget felbontsa. Miközben a sértettel beszélgettek több alkalommal kimentek a folyosóra dohányozni. Vádlott 1 dl röviditalt, valamint két üveg borból meg nem határozható mennyiséget fogyasztott el. Terhelt1 vádlott 12 óra és 13 óra 15 perc között öt alkalommal hívta testvére lányát, Sz.R.Cs., akivel 2 perc, 5 perc és 27 perc tartamban, de pontosabban nem meghatározható tartalommal Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 6 folytatott beszélgetést arról, hogy a sértett megjelent a vádlott lakásán és nem akarja, hogy ott maradjon. Ny.L. sértett 17 óráig legalább három alkalommal kísérelte meg hívni tanú2t, aki – mivel ilyen már korábban is előfordult, arra gondolt, hogy a sértett már biztosan ittas állapotban van és összeveszett a lányával - a telefont nem vette fel, illetőleg a hívásait kinyomta. tanú2 eredménytelen hívogatása után a sértett közölte a vádlottal, hogy „Na, így jártál, itt alszok és kész.” A közös italozás során az ital nagyobb részét elfogyasztó sértett egy idő után már leesett a székről, a vádlott nem akarta, hogy a szomszédok ezt lássák, ezért a lakásban dohányoztak. Terhelt1 a sértett érkezését követő kb. két óra múlva - miután a sértett a szokásos témaként előhozta, hogy a vádlott miért nem szerez magának férfit - érezte, hogy a kommunikáció kettejük között a szokásos módon kezd eldurvulni. Beszélgetésük során a régi traumatikus élmények is előjöttek, így a sértett közölte a vádlottal, hogy „Tudom én azt, hogy apád kurvája voltál.”, mire a vádlott hibáztatni kezdte a sértettet a testvérének haláláért és az azt követően őt ért bántalmazásáért. Ekkor a sértett ittas állapotában már a vádlott arcába is hajolt és emelt hangon beszélt. Terhelt1 érezte, hogy kezd elege lenni a sértettel folytatott beszélgetésből, aki egyre terhesebbé vált számára és idegesítette őt. Annak érdekében, hogy a további konfliktust elkerülje és a helyzetet nyugodtabban tudja kezelni 15 óra 30 perckor szobájába ment, hogy a napi harmadik adag Rivotril adagját is bevegye. Ekkor azonban nem az előírt adagnak megfelelő 2mg-os szemet, hanem marokba öntött valamennyi gyógyszermennyiséget vett be. 16 óra és 17 óra körüli időpontban a vádlott és az italos állapotban lévő édesanyja még a konyhában beszélgetett, mely során a közvetlen szomszédok számára konfliktusra utaló körülmény nem volt észlelhető. A 2,539 g/l véralkohol és 2,749 g/l vizeletben kimutatható alkoholos befolyásoltságban lévő, 152 cm magas, 76 éves Ny.L. 2022. március 27. napján 17 óra és 23 óra 59 perc közötti időpontban elhalálozott. A sértett halálát Terhelt1 vádlott okozta a mosogató mellett tartott 33 cm hosszúságú, 21 cm pengehosszúságú és 3,5 cm pengeszélességű késsel a sértett arcára, nyakára, mellkasára és a hasára irányzott 71 késszúrással. Terhelt1 vádlott a sértett halálát követően 150-200 szem Rivotrilt vett be öngyilkossági szándékkal, amely miatt 2022. március 29. napon reggel 7 óráig aludt. A 2022. március 27. nap 15 óra 30 perctől ébredéséig eltelt idő cselekménysorára kieső emlékezete maradt. 2022. március 29. nap 7 órát követő időpontban, miután Terhelt1 szembesült édesanyja halálával véres nadrágját lecserélte, mely nadrágot, valamint a konyhában található egy darab díszpárnát egy nylon zacskóba pakolta. A bal oldali csuklóját, valamint a nyakának jobb oldalát több alkalommal megvágta egy fekete nyelű konyhai késsel, melynek következtében különösebb orvosi ellátást nem igénylő felszíni sérülése keletkezett. 2022. március 29. napon 15 óra 35 perckor bejelentést tett a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Tevékenység Irányítási Központjába, hogy megölte az édesanyját. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 7 Ny.L. az arc tájékon 16 rendbeli szúrt-metszett sérülést, 5 rendbeli zúzódást, a nyaki tájékon jobb oldalon 4 rendbeli szúrt-metszett sérülést, bal oldalon 4 rendbeli egybefüggő szúrtmetszett sérülést, míg halála után a nyak elülső felszínén szúrt sérülést szenvedett el. A bal felkar-alkaron 9 rendbeli zúzódásos, illetve repesztett sérülést, míg 1 rendbeli szúrt-metszett sérülést, bal kézen 28 rendbeli szúrt-metszett sérülést, jobb felkar-alkaron 5 rendbeli zúzódásos sérülést, 1 rendbeli szúrt- metszett sérülést, jobb kézen 4 rendbeli szúrt-metszett sérülést, 1 rendbeli zúzódást, a mellkason 2 rendbeli szúrt-metszett sérülést, a hason 5 rendbeli szúrt metszett sérülést és 1 rendbeli zúzódást, bal alsó végtagon 5 rendbeli szúrtmetszett sérülést, 1 rendbeli halál után keletkezett hámfosztást, míg a háton 3 rendbeli zúzódásos sérülést szenvedett el. A 76 éves Ny.L. agyi infarktus következményes betegségeiben, magas vérnyomásbetegség, szédülékenység, diplopia és krónikus veseelégtelenség betegségben szenvedett. Ezen betegségek következtében Ny.L. sértett nem tudott egyenesen menni, kettős látás, illetve látászavara volt. A halálának időpontjában a súlyos fokú alkoholos befolyásoltsága ellenére az őt ért támadásokkal szemben kézzel, illetőleg az eszközre történő ráfogással egyaránt védekezett. A sértett a halálhoz vezető első sérülésként a bal oldali fali hashártyában, mintegy 4 rendbeli, kisebb erővel kifejtett szúrt-metszett sérülést szenvedte el, melynek következtében a vastagbél mögött 10 cm mély szúrtcsatorna keletkezett és a hasüregben 30g vér halmozódott fel. Ezt követően a nyak bal oldalán, mintegy 12x5 cm felületen, 6 cm mélyen 5 darab közepes erőbehatással kifejtett szúrt-metszett sérülést szenvedett el. Ennek következtében megnyílt a nyaki visszér, valamint a pajzsporcot jobb és bal oldalon 2,5 és 2 cm hosszú folytonosságban sértve a légcső, azon keresztül pedig a gége űrtere, valamint a nyelvcsont bal nagyszarva is bevérzett. A nyaki visszér átvágása következtében a sértettnél ezen sérülés először eszméletvesztést, majd sokkos állapotot idézett elő és 5-10 percen belül a sértett halálához vezetett. Ezzel egyidőben, de a bal oldalon már elszenvedett sérülések miatti sokkos állapotban a nyak jobb oldalán kisebb erőbehatással kifejtett, mintegy 4-4,5 cm mélyen alávájt, 8, 2,5, és 1,5 cm hosszúságú szúrt-metszett sérülést is elszenvedett. A sértett halálát összességében a többszörös nyaki és hasi szúrt-metszett sérülések idézték elő, melynek következtében a légcső, a bal oldali fővisszér és számos kisebb visszér megnyílt, így a külvilág felé jelentős vérvesztés következett be, mely vérvesztéses sokkot eredményezett és a halálához vezetett. Ny.L. testének egyéb területein, így alkarjain, kezein és bal lábán keletkezett szúrt-metszett sérülések 8 napon túli gyógytartamú sérülések voltak. A nyak elülső felszínének alsó harmadában, mintegy 2 cm hosszan és 1 cm-re tátongó szúrt egyben a légcsövet is megnyitó - sérülést Ny.L. sértett a halála után szenvedte el. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 8 Terhelt1 vádlott a sértettnek az élet kioltásával rendszerint együtt járó, azt lényegesen meghaladó testi, lelki gyötrelmet okozott, a sértett életének elvételét emberi mivoltából kivetkőzve, feltűnő brutalitással fejtette ki. Terhelt1 vádlottnál általánosan kevert, érzelmileg labilis és dependens jegyekkel jellemezhető személyiségzavar állapítható meg, mely a kóros elmeállapot szintjét és súlyát nem éri el, ugyanakkor nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben vagy tudatzavarban, beszámítási képessége megtartott. A vádlottnál abuzív, gyógyszer és alkoholhasználattal jellemezhető életvezetés, érzelmileg-indulatilag instabil, beszűkült és depresszív működést mutató, alacsony szinten szerveződött diszharmonikus személyiségstruktúra írható le szenzitivitással, az élet mindennapi elvárásaira adott gyengült válasszal és szociális izolálódással. Gondolkodásában pesszimizmusra hajlamos, állandó aggodalmaskodása, fokozott szorongása és bizonytalansága mentén pszichés tartalékai hamar kimerülnek, depresszív élményszínezet jelentkezik nála. Aktuál neurotikus konfliktusból kialakuló belső feszültségével alacsony szintű elhárításokkal küzd meg. Viselkedési szinten oráldependens feszültséglevezetésre hajlamos. Agresszív indulatait lelkiismereti fékek ellensúlyozzák, de a fékek fellazulás révén inadekvát mértékű indulatvezérelt helyzetmegoldások előfordulhatnak, amit intenzív bűntudati szorongás követhet, melynek hátterében pszichoszomatikus tünetképződés megjelenhet. Személyiségének Borderline működésmódja kora gyermekkorára vezethető vissza, mely folyamatosan instabil minden fejlődési stádiumban. Frusztrálhatósága az átlagosnál alacsonyabb. A cselekmény elkövetésekor Terhelt1 vádlott ezen kevert személyégzavarban szenvedett, mely a kóros elmeállapot súlyát és szintjét nem érte el, de a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult. A cselekmény elkövetésének időpontjában Terhelt1 vádlott alkohol és gyógyszer által alterált, bódult állapotban volt. IV. A bizonyítékok értékelése. Terhelt1 vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte. Védekezése során - annak ellenére, hogy a bevett nagy mennyiségű Rivotril gyógyszer hatására a cselekmény konkrét eseményeire 2022. március 27. nap 15 óra 30 percét követően nem emlékezett - a 2022. március 29. nap 7 órakor történt felébredésekor általa észlelt körülményekből önmaga számára is kizárta a más általi elkövetés lehetőségét. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 9 Megtartott emlékezet hiányában a 2022. március 27. nap 15 óra 30 perc és 2022. március 29. nap 7 óra között eltelt idő történéseit illetően érdemi védekezést nem terjesztett elő. A bűncselekmény bejelentésének 2022. március 29. 15 óra 35 perckor készült hanganyaga alapján azonban releváns adatként volt értékelhető azon állítása, hogy „Utána bevettem gyógyszert, ma ébredtem fel. Gyilkos vagyok.” (1. sz. nyom. kötet 159. old.) másrészt a sértett „védekezett” (1. sz. nyom. kötet 163. old.). A bejelentést követően helyszínre érkező rendőrök jelentésének tartalma szerint a vádlott zavartan viselkedett, vele érdemben kommunikálni nem lehetett. (1. sz. nyom. kötet 135. old.) A Salgótarjáni Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztály által helyszínbiztosítás során készített rendőri jelentés tartalmazta továbbá, hogy a bejelentést tevő Terhelt1 az OMSZ mentő dolgozói jelenlétében zavartan annyit mondott, hogy öngyilkos akart lenni, ezért bal csuklóját, valamint nyakának jobb oldalát is több alkalommal megvágta egy fekete nyelű konyhai késsel. Továbbá 150- 200 szem Rivotril gyógyszert vett be. Semmire nem emlékszik, felébredésekor látta, ahogy anyukája holtan fekszik a konyhában a földön. A rendőri intézkedésről, valamint az adatgyűjtésről készült rendőri jelentés tartalma a kialakult bírói gyakorlatban okirati bizonyítékként értékelhető, mely hitelesen csak azt tanúsítja, hogy az intézkedés és adatgyűjtés ténye mikor és hol történt meg. Ugyanakkor más bizonyítékokkal elvégzett értékelésével annak tartalma is számba vehető. Jelen esetben a rendőri jelentések, a vádlott etekintetben következetes vallomása, a bejelentésről készült hangfelvétel szó szerinti jegyzőkönyve (1. sz. nyom. kötet 161. oldal és 163.oldal) alapján a bíróság kizárta, hogy Terhelt1 vádlott a vád szerinti cselekmény kifejtését megelőzően vette be a 150-200 szem Rivotrilt. A hanganyag egyértelműen tartalmazta, hogy annak bevételére a sértett halálát követően, de a bejelentést megelőzően került sor. Ugyanakkor ezen bizonyítékok alapján az is megállapítható, hogy kizárólag öngyilkossági szándékkal került sor annak bevételére és következtében a vádlott 2022. március 29. nap 7 óráig aludt. A fenti mennyiségben és a bűncselekmény elkövetését követően bevett gyógyszer megállapított ténye alapján a vádlott állításának valóságát, - miszerint a bűncselekmény elkövetése után bevett 150-200 szem Rivotril hatására az ölési cselekményre is kiterjedő emlékezetkiesése van, - az igazságügyi elmeorvos szakértő tárgyaláson előadott szakvéleménye alapján elfogadta a törvényszék. (A 66. számú jegyzőkönyv 6. oldal 4. bekezdés) A törvényszéknek vizsgálta a bűncselekmény kiváltó motívumát, a bűncselekmény véghezvitelét megelőző vádlotti pszichotikus folyamatot, valamint Terhelt1 vádlott és Ny.L. sértett kapcsolatát, ezzel összefüggésben a tényállásban előzményi adatokat rögzített. A cselekmény távolabbi előzményeit a törvényszék Terhelt1 vádlott, tanú15, F egyéb érdekelt1, tanú6, tanú7, Sz.Zs. Nyerges Andrea, tanú11 tanúk vallomása alapján állapította meg. Terhelt1 vádlott traumákkal terhes előéletének a tényállás szempontjából releváns Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 10 adatait tanú16, a Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó Intézet vezetője és vádlott kezelőorvosa, valamint a pszichiátriai gondozásról szóló orvosi dokumentumok is megerősítették. A vádlottat fizikailag és lelkileg is bántalmazó, valamint elhanyagoló sértett magatartását, a vádlott bátyjának halála körülményeit, a vádlott édesapjának szexuális erőszakos cselekményét a törvényszék kizárólag olyan tudati tényként rögzítette, melyek objektív valóságára bizonyítást nem folytatott le. A vád ellenőrzése érdekében lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként azonban nem volt kétséges, hogy a vádlott ezen tényeket tudatában valósnak élte meg és a vád szerinti bűncselekmény elkövetése során elkövetéskori tudatát és pszichés állapotát formálták. A vádlott védekezése során ekörben (14. számú jegyzőkönyv 35. oldal) és testvére, tanú17 tanú által (18. számú jegyzőkönyv 10-16. old.) egybehangzóan előadottak hitelességéhez nem fűzött aggályt a bíróság. A Terhelt1 vádlott és Ny.L. sértett 2020. évben fennálló kapcsolatának italozással és konfliktusokkal terhelt jellemzőit Terhelt1 vádlott, tanú15, tanú18, tanú7 tanúk egybehangzó vallomása alapján állapította meg a bíróság. Ny.L. sértettnek a cím. szám alatti címre érkezésének és ott tartózkodása alatti mozgásának körülményeit a törvényszék Terhelt1 vádlott, a sértett érkezését észlelő szomszédok, így tanú4, tanú5, tanú3 tanúk vallomása alapján állapította meg. A tanuk vallomása a sértett érkezésének időpontját érintően egybehangzó volt, míg a vádlott és a sértett ott tartózkodása alatti- külső szemlélő által észlelhető - mozgása tekintetében némi ellentmondást tartalmazott. tanú4 a sértett édesanya érkezésének időpontját egybehangzóan erősítette meg a vádlott és a tanúk vallomásával. További adatként közölte (melyet az adatgyűjtésről készült feljegyzés és a nyomozati vallomása is tartalmazott), hogy az édesanyja érkezését követő rövid időn belül, 12 óra körüli időben a vádlott segítséget kért két liter bor vagy két literes flakonban található bor kupakjának eltávolításához. Ennek érdekében az ingatlanába át kellett mennie, mely során konfliktust, vagy egyéb átlagostól eltérő körülményt nem észlelt. tanú5 tanú az adatgyűjtésről készült feljegyzéssel azonos tartalommal megerősítette a nyomozás során rögzített vallomásában, hogy 2022. március 27. napján, vasárnap érkezett a vádlott édesanyja, akit még aznap a lakás előtt látott a vádlottal beszélgetni. Az adatgyűjtésről 2022. március 29. napján készült feljegyzés és a nyomozati vallomása szerint március 28-án, hétfőn, már nem látta őket és a 2022. március 29. napján, keddi napon rögzített tanúvallomása szerint a megelőző napon, azaz hétfő este fél 6 és 6 órakor – amikor a munkájából hazaért látta, hogy a fürdőben és a konyhában ég a villany a vádlottnál. Ettől eltérő volt a tárgyaláson tett vallomása. A tanú a sértett érkezését szombati naphoz kötötte, míg arra, hogy bármely napon a konyhában és a wc-ben égett volna a villany nem emlékezett. Az érkezés napját érintő elétárást követően is fenntartotta, hogy szombaton találkozott a vádlott édesanyjával. Az észlelet ezen naphoz kötésének körülményeit azonban nem jelölte meg hitelesen és ezen Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 11 állítása ellentétes volt az adatgyűjtésről készült feljegyzés, a bűncselekményt érintő bejelentés megtételének napját követően tett nyomozati vallomásával, valamint tanú2, tanú1, Terhelt1 vádlott, tanú3, tanú4 tanúk vallomásával. Ezért a szombati érkezés időpontját, valamint az ezen időponthoz kötötten megjelölt, konyhában észlelt világítás időpontját érintő, pontatlan észleleten alapuló vallomását elvetette. Terhelt1 vádlott lakásának közvetlen szomszédságában élő tanú3 vonatkozásában a 2022. március 29. napján adatgyűjtésről készült feljegyzés tartalma szerint 2022. március 28. napján, vagyis hétfői napon délután 16 és 17 óra közötti időpontban látta a vádlottat a függőfolyosón beszélgetni az édesanyjával. A nyomozás során 2022. március 29. napján rögzített tanúvallomásában szintén megerősítette, hogy a tegnapi napon, azaz 2022. március 28. napján a délelőtti órákban látta az illuminált állapotban lévő vádlottat és édesanyját a függőfolyosón beszélgetni. Ugyanezen a napon 16 és 17 óra közötti időpontban ismét kiment a függőfolyosóra, emiatt el kellett haladnia a vádlott bejárati ajtaja előtt, amikor még hallotta a hangjukat, amint részegen beszélgettek. A beszélgetés tartalmát nem lehetett érteni, de az biztos, hogy mindkettő hangját hallotta, mely normális hangvételű volt. Amikor 10 perccel később visszafelé is elhaladt az ajtajuk előtt és a konyhában égett a villany, de az ablak akkor már nem volt nyitva és hangokat sem hallott. tanú3 tanú tárgyaláson tett vallomásában a releváns körülményeket hasonlóan adta elő, azonban a sértett érkezését már vasárnapi naphoz kötötte. A vasárnapi napon délelőtt egy alkalommal és délután 16 és 17 óra között látta őket egy alkalommal a függőfolyosón dohányozni. A 24.B.208/2022/66. szám alatt rögzített vallomásában az elé tárt ellentmondás alapján a dátumot az eseményhez közelebbi időpontban előadottak szerint jelölte meg biztosabbnak. A dátumot kivéve a releváns körülményeket az adatgyűjtésről készült feljegyzés és a nyomozás során rögzített vallomása, valamint tárgyaláson tett mindkét tanúvallomása is tartalmazta. Utóbbit kiegészítette annyival, hogy a délutáni időpontot azért kötötte 16 és 17 órához mert már szürkült. Tanúvallomása alapján összességében megvonható tényadatok egybehangzóak, a vádlottat és a sértettet ugyanazon a napon látta beszélgetni a folyosón és hallotta a hangjukat a konyhából kiszűrődni. Megállapítható, hogy minél távolabbi időpontban került sor a tanú kihallgatására a részletek időmúlás következtében összemosódtak emlékezetében. Ezzel összefüggésben a bíróság megállapította, hogy a cselekményhez közelebbi időpontban tett nyomozati vallomásának aláírására 2022. március 29. napján 19 óra 11 perckor került sor. Megállapítható továbbá, hogy a 2022. március 29. napján 16 óra 55 perckor kezdődött és 2022. március 30. napján 14 óra 45 perckor befejezett helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet tanú3 tanú, mint eljárásban részt vevő személy is aláírta. Ezen körülmények alapján a hatóság helyszíni munkája elhúzódóan érintette, mely kihathatott az időpontokkal kapcsolatos észleletére. Megállapítható ugyanakkor, hogy a tanú hétköznapi rendszere iskolához és 8 órás munkarendhez kötött. A nyomozás során rögzített vallomása alapján is kikövetkeztethető, hogy valójában munkaszüneti napon, vasárnapi napon látta a vádlottat és a sértettet a függőfolyosón beszélgetni a délelőtti órákban, míg délután 16 és 17 óra között hallotta a hangjukat. Elmondása szerint ezen a héten is dolgozott, így 2022. március 28. napján, azaz hétfői napon nem láthatta a vádlottat, mivel munkanapon délelőtti órában munkahelyén dolgozott napi 8 órás munkarendben. Mindezek alapján a tanú által észlelt és következetesen előadott eseményeket a bíróság nem a 2024. március 28., hétfői naphoz, hanem 2022. március 27., vasárnapi naphoz kötötte. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 12 tanú3 tanúvallomásának ezen releváns időpontot érintő tény tekintetében azért van jelentősége, mivel 2022. március 27. napján, vasárnapi nap 16 és 17 óra között volt az utolsó időpont, ahol a sértettet még élve észlelték. Az igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye szerint a sértett halála még ugyanezen nap 23 óra 59 percig bekövetkezett. A sértett élettársa, tanú1 és tanú2 tanúvallomása alapján a törvényszék megállapította, hogy Ny.L. sértett 2022. március 27. napján 11 óra 30 perckor úgy érkezett a vádlott lakásába, hogy legalább egy éjszakát ott szándékozott aludni. Ezen tényt a vádlott valamennyi vallomásában megerősítette. Terhelt1 vádlott és Ny.L. sértett között 2022. március 27. 11 óra 30 perc és 15 óra 30 perc közötti történések, illetve a verbális kommunikáció tartalma kizárólag Terhelt1 vádlott vallomása alapján volt rekonstruálható. E körben a vádlott által következetesen előadott tények és körülmények tekintetében hiteltelenséget nem észlelt a bíróság, más adatok és körülmények nem vetették fel a vádlott által előadott védekezés hiteltelenségét. A vádlott és a sértett között bonyolított párbeszéd és történés tartalmát (14. számú jegyzőkönyv 6. oldal utolsó két bekezdés, valamint 7. és 8. oldal 1-3. bekezdés, 11.oldal 2. bekezdés, 18. számú jegyzőkönyv 3. oldal utolsó bekezdésétől az 5. oldal első bekezdéséig, 64. számú jegyzőkönyv 4.oldalon rögzített) vallomása alapján állapította meg a törvényszék. A vádlott és tanú2 vallomása alapján rekonstruálható, hogy a sértett két liter bort és egy fél literes rövid italt vitt a vádlott meglátogatásához. Terhelt1 vallomása következetes volt a tekintetben, hogy a sértett látogatása váratlanul érte és különösebben nem örült neki, ugyanakkor az egy napon túli ott tartózkodást kifejezetten ellenezte. tanú2 tanú vallomása megerősítette a vádlott atekintetben tett vallomását, hogy felhívásának megfelelően a sértett valóban legalább három alkalommal kísérelte meg tanú2t telefonon elérni. Az 1. számú nyomozati kötet 175. oldalán rögzített, Terhelt1 használatában lévő 20-937-7160 számú telefonkészülék 2022. március 23. és 2022. március 29. nap 23 óra 59 perc között bonyolított hívásforgalma alapján az alábbiak állapíthatóak meg: 2022. március 27. napján 11:55:54 időpontban vádlott a testvére lányát, Sz.R.Cs. hívta, aki 11: 55:54 időpontban visszahívta a vádlottat és 27 perces beszélgetést folytattak. 12 óra 24 perckor a vádlott ismét hívta Sz.R.Cs., akivel 10 percig folytatott beszélgetést, majd 12 óra 35 perckor ismét hívta Sz.R.Cs., akivel 5 percig folytatott beszélgetést, majd 13 óra 15 perckor a vádlott ismételten 2 percig beszélgetett Sz.R.Cs.1. A fenti hívásforgalmazásra azonban sem vádlott, sem tanú11 nem emlékezett. tanú11 tárgyaláson tett vallomásában – elismerve, hogy a fenti hívószámú készüléket ő használta a releváns időpontban – azt nyilatkozta, hogy nem volt tudomása arról, hogy az édesanyja meglátogatta a vádlottat, azonban ismételt kérdésre megerősítette, hogy reggeli időpontban beszélt a vádlottal, ezt követően azonban nem Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 13 beszéltek telefonon és arra sem tudott magyarázatot adni, hogy hogyan kötötte a vádlott édesanyja látogatásához ezen hívás időpontját, mikor a 2022. március 29. napi gipszlevétel miatt kereste. A vádlott legidősebb lánya, tanú7 2022. március 29. napján a nyomozás során tett vallomásában arra nyilatkozott, hogy utólag hallott arról, hogy az anyukája nem akarta, hogy az anyja nála aludjon. Ezt Sz.Cs mondta a vádlott testvérének, Sz.Ny.A Tárgyaláson tett tanúvallomásában (18. számú jegyzőkönyv 7-8. oldal) már arról számolt be, hogy utólag Sz.Cs.val is beszélt, aki azt mondta, hogy a vádlott édesanyja 1-2 héttel korábban őt is hívogatta és kiabált vele a telefonban. Utóbb próbálta tisztázni Sz.Cs.val a történéseket, de többször változtatott az elmondásán. A vádlott fia, tanú15 tanúvallomásában arról számolt be, hogy B.Któl szerzett tudomást arról, hogy az édesanyja Sz.Cs.t hívta, hogy a sértettet vigye el a lakásból. Terhelt1 vádlott másik lánya, tanú6 tanúvallomásában megerősítette, hogy tudomása volt arról, hogy tanú11 segített a vádlottnak. Azonban a testvéreitől szerzett tudomást arról, hogy a vádlott azért hívta Sz.Cs.t, amikor Ny.L. sértett a vádlotthoz megérkezett, hogy vigyék el onnan, mert nem akar elmenni, az édesanyja be sem akarta engedni őt. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy tanú11 ezen hívásról nem beszélt a vádlott egyetlen gyermekének sem. Érdemleges választ utóbb sem kapott tőle, hogy miért nem hívta őket. A fenti bizonyítékok alapján megállapítható, hogy tanú11 és a vádlott között a sértett megérkezését követően, 2022. március 27. napján 11 óra 55 perc és 13 óra 15 perc között hét, kommunikációt tartalmazó hívás bonyolítására került sor, melyre egyik fél sem emlékezett. tanú6 a testvéreitől szerzett tudomás alapján, - személyüket és a közlés körülményeit pontosan nem részletezve - megerősítette, hogy a vádlott segítséget kért a sértett eltávolításához. Figyelemmel arra, hogy a hívásforgalmazás adatai szerint valós kommunikáció zajlott a vádlott és tanú11 között, mely tartalmát és körülményeit érintően tanú11 tanúvallomása aggályt keltve több ellentmondást is tartalmazott, ugyanakkor tanú7 vallomása alapján megállapítható, hogy Sz.Cs.tól édesanyján, Ny.An keresztül tudomást szerzett a kettejük közötti hívásról, ezért a bíróság tényként fogadta el a tanú6 tanú által vallomásában előadott kommunikáció lényegi tartalmát. Nem zárható ki ugyanis, hogy Terhelt1 valóban segítséget kért Sz.R.Cs.ól. tanú15, F egyéb érdekelt1, tanú6 és tanú7 tanúk, valamint a vádlott vallomása alapján állapította meg a bíróság, hogy 2021. nyarán hasonló körülmények között a sértett ittas állapotban jelent meg a vádlott lakásán és ekkor fizikailag is rátámadt. A törvényszék az ügyészség által becsatolt Netzsaru adatok (14-ü1. szám) alapján eredménytelenül kísérelte ellenőrizni a közeli hozzátartozók és a vádlott által 2021. nyarára datált rendőri intézkedést igénylő eseményt. Ezen tény tekintetében a F Szabó Viktória, tanú7 és tanú15 tanúknak a vádlottal egybehangzó és más bizonyíték mentén ki nem zárható tényállítását elfogadta a törvényszék. A fenti bizonyítékok alapján összességében megvonható következtetés, hogy a vádlott igyekezett elkerülni a sértettel zárt körülmények között való találkozást a 2021. nyarán történt események után. Megállapítható továbbá, hogy a vádlott az általa felmért helyzetben igyekezett tenni annak érdekében, hogy a sértettet rábírja a távozásra, illetve segítséget kérjen az eltávolításához. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 14 A vádlott vallomása alapján állapította meg a bíróság, hogy a sértett érkezését követően 11 óra 30 perc és megtartott emlékezetének 15 óra 30 perc közötti időpontjában 1 dl röviditalt, valamint két üveg borból meg nem határozható mennyiséget fogyasztott. A vádlott alkoholos befolyásoltságának a cselekmény időpontjára történő visszaszámítására a 2022. március 29. napján levett minta alapján nem volt lehetőség. A 2022. március 27. 15 óra 30 perc és 2022. március 29. reggel 7 óra közötti időtartam alatt történt események rekonstrukciójára személy jellegű bizonyítás nem állt rendelkezésre. Ezen idő alatt a múltban bekövetkezett tények megállapítására kizárólag az elhalálozott sértett testének vizsgálata és a cselekmény tárgyi oldalán felderített bizonyítékok alapján került sor. A bizonyítás nehézségét okozta, hogy az ölési cselekmény kifejtését követően a vádlott nagyobb mennyiségű Rivotril gyógyszert vett be, mely miatt bekövetkezett emlékezetkiesése miatt az ölési cselekmény kifejtésekor fennálló tudati állapotának rekonstrukciója is a tárgyi oldalon fennálló bizonyítékok alapján volt elvégezhető. A vádlott védekezése során nem volt képes egyetlen olyan nyilatkozatot sem tenni, amely a 15 óra 30 percet követő eseménysor vizsgálatát lehetővé tette volna. Az alanyi oldalon tehát nem állt rendelkezésre a kés használatának okát, időtartamát és az élet elvételének egyéb releváns körülményét, valamint az azt követő órákat rekonstruálni képes bizonyíték. Ezen időtartamot érintően kizárólag a helyszíni szemle és fényképmelléklet, a halottszemle és melléklet, a boncjegyzőkönyv és igazságügyi orvosszakértői vélemény, Ny.L. sértett vonatkozásában készült igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény, alkoholvizsgálati jegyzőkönyv, valamint Terhelt1 vonatkozásában készült igazságügyi vegyész szakértői vélemény, mintavételi jegyzőkönyv és igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény állt rendelkezésre. Ny.L. sértett halálának időpontját a bíróság a 2022. március 29. napján tartott helyszíni szemlén személyesen jelen lévő szakértő1 igazságügyi orvosszakértő véleménye és tanú3 tanúvallomása alapján állapította meg. Az orvosszakértő a rendelkezésére bocsátott helyszíni és halottszemle jegyzőkönyve, valamint a színes fényképmellékletek alapján előterjesztett szakvéleménye szerint a sértett halála 2022. március 27. napján 23 óra 59 percig bekövetkezett. Figyelemmel arra, hogy tanú3 a vádlott és a sértett konfliktustól mentes kommunikációját 2022. március 27. napján 16 és 17 óra közötti időpontban még hallotta, ezért a sértett halála ezen időpontot követően, de még ugyanezen a napon 23 óra 59 időpontig következett be. A vádlott védekezése során következetes volt abban, hogy a sértettel folytatott beszélgetése során a sértett a tv állvány előtt ült, míg ő vele szemben a hűtő és a mosogató közötti széken foglalt helyet. Vallomása alapján állapítható meg, hogy ezen a napon reggel főzött és a Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 15 hagyma vágáshoz konyhakést használt, melyet a használatot követően a mosogató szárítójára helyezett elmosva. A helyszíni szemle alapján megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén két kés lefoglalására is sor került, így a konyhaszekrény első elemének kiszolgáló pult részén a pengével gáztűzhely felé néző 17 cm teljes és 7 cm pengehosszúságú kés, míg az asztalként használt tv állvány bal sarkán egy 33,5 cm teljes és 21,5 cm pengehosszúságú kés. Megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetését követően egyik kés lefoglalására sem azon a helyen került sor, ahová a vádlott a vallomása szerint a hagymavágáshoz használt kést tette. Megállapítható, hogy az asztalként használt tv állvány bal sarkán (jobb oldalától 83 cm
4. re)és a szemben lévő falsíktól 53 cm-re feltalált, 1 db fekete markolatú barna színű ragasztóval áttekert késpenge része piros színű vérnek látszó anyaggal volt szennyezett és a késhegy része a használati iránynak megfelelően bal irányban elhajlott állapotban volt a feltalálás időpontjában. Ezzel összefüggésben az aggálytalan igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján az is megállapítható, hogy a sértett által elszenvedett szúrt-metszett sérülések szúrtcsatornáinak mélysége miatt a nagyobb pengehosszúságú kés használata feltételezhető, illetve ezen kés elhajlását a keményebb pajzsporc elülső felszínének és a nyelvcsont bal nagyszarvának sértése is okozhatta. Mindezek alapján a törvényszék – elfogadva a vádlott állítását is – megállapította, hogy a mosogató mellé vádlott a 21,5 cm pengehosszúságú kést helyezte, illetve a sértett bántalmazására a vádlott ülőhelyzetében is a közelében elfekvő ezen kés használatával került sor. A bíróság a Ny.L. által elszenvedett sérüléseit a boncjegyzőkönyv és az igazságügyi szakértői véleménynek a test külvizsgálatát és belvizsgálatát tartalmazó része alapján állapította meg. A nyak jobb oldalán elszenvedett gége űrterét szélesen megnyitó kiterjedt roncsoló folytonosság megszakadást előidéző sérülés kivételével a sértett valamennyi sérülését kisebb erőbehatással kifejtett szúrás miatt szenvedte el. A nyak jobb oldalán 12x5 cm felületen keletkezett szúrtmetszett sérülések kifejtésére közepes erővel került sor, mivel viszonylag keményebb rész így pajzsporc és a nyelvcsont bal nagyszarv - sérülését is előidézte. Az igazságügyi orvosszakértők szóban előadott véleménye alapján megállapítható, hogy a sértett sérülései jobb kézzel is kifejthetők voltak, valamint a vádlott jobb csuklójának begipszelt állapota nem akadályozta a kés használatában és a detektált sérülések előidézésében. Ekörben a vádlott sürgősségi betegellátása során a Szent Lázár Megyei Kórház által 2022. március 29. napján kiállított ambuláns vizsgálati lelet, valamint a 2022. február 14. napján kelt ambuláns vizsgálati lelet alapján megállapította a bíróság, hogy Terhelt1 vádlott 2014. február 14. napján a jobb csukló orsócsont distális végének törését szenvedte el, melynek következteében gipsz felhelyezésére került sor. A gipsz eltávolítására 2022. március 29. napján, a bűncselekmény elkövetését követően került sor. Ezen orvosi iratok tartalmával egyezően nyilatkozott a vádlott is. (18. számú jegyzőkönyv 3. oldal 2., 3., 4. bekezdése). Az orvosi iratok és a vádlott ekörben tett vallomásának ismeretében adott igazságügyi orvosszakértői vélemény (57. számú jegyzőkönyv 4. oldal 9-10. bekezdés és az 5. oldal 1-4. bekezdés) alapján megállapítható, hogy Terhelt1 vádlott törött és begipszelt jobb kézzel is képes volt kisebb és közepes erő kifejtésével 2022. március 27. napján szúrt-metszett Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 16 sérüléseket előidézni. A jobb kézre helyezett gipsz fizikailag nem akadályozta, míg a levételéhez közeli időpontjában a kéz már lényegében gyógyult állapotában volt, ezért erőkifejtéssel járó használata fájdalmat nem okozott nála. A sértett a megállapított sérüléseket mind ülő, mind álló helyzetben elszenvedhette. A fenti szakvélemény alapján szintén megállapítható volt, hogy a sértett az őt ért támadás során nem csak kézzel, hanem egész testével védekezett. A kézen kimutatott szúrt-metszett sérülések alapján megállapítható, hogy kezével manipulált, valamint aktívan, az eszközre rányúló mozdulattal is védekezett. A szúrt-metszett sérülések jellegéből adódik, hogy a sértett felé irányuló szúrás a sértett és a vádlott mozgása következtében az elmozdulással együtt hatott. Egy kivételével valamennyi sérülés szúrt-metszett jellege megerősítette tehát a sértett védekező mozgását és azt a tényt, hogy a vádlott és a sértett pozíciója folyamatosan változott. A sértett mozgását és védekezését erősítette továbbá a bűncselekmény elkövetésének vádlott által tett bejelentéséről készült hangfelvétel is, amelyben a vádlott arra nyilatkozott, hogy „védekezett.” A szúrt-metszett sérülések sebzugának lekerekített, illetve kihegyezett formátumából, valamint a sebfal letetőzöttségéből és alávájtságából a kés pozíciója volt megállapítható volt. A sértett által elszenvedett sérülések bár közel azonos időben jöttek létre, az igazságügyi orvosszakértők szakvéleménye alapján megállapítható volt azok elszenvedésének kronológiája is. Létfontosságú szervet érintően a sértett először a bal oldali hasfali hashártya bevérzését szenvedte el, melynek következtében a hasüregében mintegy 30 gr vér halmozódott fel. Az így elszenvedett három rendbeli sérülés középső sérülése 3 cm hosszúságú volt és mintegy 10 cm mélységben eredményezett szúrt csatornát, mellyel a vastagbél mögötti részt sértette, a bél űrterét azonban nem érintette. Ezen sérülés szivárgó vérzést és keringésmegingást okozott, mely a vérzés előrehaladtával megfelelő orvosi beavatkozás nélkül halálhoz vezetett. A hasi sérülést követően szenvedte el a sértett a nyak bal oldali részén, mintegy 12x5 cm felületen, 6 cm mélyen négy rendbeli közepes erőbehatással kifejtett kiterjedt lágyrész roncsolódását, melynek következtében a nyaki visszér átvágására került sor és a légcső megnyílásához vezetett, melyen keresztül a gége űrtere szélesen megnyílt. Ezen sérülés eszméletvesztéssel, illetve sokkos állapot előidézésével 5-10 percen belül keringés megállást eredményezett a sértettnél. A nyaki szúrt sérülések balról fentről, jobbra-lefelé, előről-hátrafelé, hátulról-előrefelé irányulva futottak és megnyitották a bal oldali fő viszeret, illetve a pajzsporcon keresztül a légutakat is. Megállapítható, hogy a nyak jobb oldalán a sérülések elszenvedésekor a sértett már feltehetően súlyos vérvesztéses állapotban volt és kisebb ellenállás mellett volt képes védekezni, így a sérülések nem roncsolódtak oly módon, mint a bal oldali nyaki részen. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 17 Ny.L. ezenkívül a mellkason szúr-metszett sérülést is elszenvedett 4-4,5 cm mélyen, amely azonban zsírszövetet ért el, ezért testüreg, illetve létfontosságú szervet nem nyitott meg. Az igazságügyi orvosszakértőivélemény alapján kizárólag a 17. számú sérülés tekintetében állapítható meg, hogy függőlegesen, fentről lefelé irányuló, tisztán szúrt sérülés következménye. Ez a szúrás 3 cm mélyen megnyitotta a légcsövet, és kifejtésére a sértett halálának beállta után, vagy a vége felé került sor már fixen rögzült testhelyzetben. A szakértői vélemény alapján állapította meg a bíróság tehát, hogy a sértett a hasi, nyaki tájékot ért több rendbeli szúrt-metszett sérülés, következményes nyaki visszér sérülés, légcső megnyílás, következményes vérvesztéses sokk által halálozott el. Az elszenvedett szúrtmetszett sérülések és a halál közötti ok-okozati összefüggés megállapítható. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a törvényszék megállapította, hogy a Ny.L. sértett halálához vezető sérüléseket Terhelt1 vádlott idézte elő. Terhelt1 vallomása alapján megállapítható, hogy lakásában 2022. március 27. 11 óra 30 perc és 2022. március 29. nap 7 óra között (tanú4 és fiának rövid ideig tartó borbontását leszámítva) a vádlott és a sértetten kívül más személy nem tartózkodott. A vádlott 2022. március 29. nap 7 órai ébredésekor a lakásának ajtaja belülről bezárt állapotban volt (14. számú jegyzőkönyv 6.oldal 4. bekezdés, 64. számú jegyzőkönyv 6. oldal 4-8. bekezdés), melyen sérülésre utaló jelek a helyszíni szemle során nem voltak feltárhatóak (2. számú nyomozati kötet 61.oldal, 131. oldal 62. és a 133. oldal 66. számú kép). Terhelt1 vádlottat a 2022. február 14. napján elszenvedett csonttörés és az annak rögzítésére szolgáló gipsz – melynek levétele 2022. március 29. napján már esedékes volt - nem akadályozta abban, hogy a 21,5 cm pengehosszúságú kést kisebb és közepes erőfejtésre alkalmas módon használja. Terhelt1 vádlott a bűncselekmény bejelentésekor közölte a TIK ügyeletessel, hogy a sértett „védekezett”, vagyis Ny.L. bántalmazását közvetlen közelről észlelte. A vádlott vallomása és a lefoglalás, valamint a fényképmelléklet alapján megállapítható volt, hogy a cselekmény után a vádlott ruházata véres volt, melyet le is cserélt. Ezen közvetett adatok mellett a vádlott vallomásában előadottak szerint önmaga számára is kizárta a más általi elkövetés lehetőségét és a lefolytatott bizonyítási eljárás során nem merült fel olyan adat és körülmény, amely ezzel ellentétes lett volna. A bíróság a 76 éves Ny.L. egészségügyi állapotát a Szent Lázár Megyei Kórház zárójelentése alapján állapította meg, miszerint agyi infarktus következményes betegségeiben, így magas vérnyomásbetegség, szédülékenység, diplopia és krónikus veseelégtelenség betegségben szenvedett a halálának időpontjában. Ezen betegségek következtében Ny.L. sértett nem tudott egyenesen menni, kettős látása, illetve látászavara volt. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 18 A törvényszék Terhelt1 vádlott személyiségszerkezetét, valamint általános és a cselekmény elkövetési időpontjában fennálló elmeállapotát az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény, orvosi előzményi iratok, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben klinikai szakpszichológus által készített pszichológiai vélemény, pszichiáter szakorvos által készített orvosi vélemény és pszichológus szakértői vélemény, tanú16 szakorvos tanú vallomása alapján állapította meg. Az írásbeli szakvéleményeket az igazságügyi elmeorvos szakértő és pszichológus szakértő meghallgatásával rögzített szakvélemény egészítette ki. Ezzel összefüggésben a törvényszék a védő arra irányuló bizonyítási indítványát, hogy szakértő2, szakértő1 elmeorvosok, valamint szakértő3 igazságügyi pszichológus szakértő egymás jelenlétében történő meghallgatását foganatosítsa, mint tényállás tisztázásához szükségtelen bizonyítási indítványt elutasította. A törvényszék álláspontja szerint a két alkalommal is meghallgatott szakértő2 igazságügyi elmeorvos szakértő – aki pszichoterápiás szakvizsgával is rendelkezik – kimerítő véleményt adott a távollétében meghallgatott szakértő3 pszichológus szakértő vádlott sértett irányában kialakult kötődési zavarát és borderline működési módját érintően tett megállapításaira. Együttes meghallgatásuk nem volt indokolt. A cselekmény tárgyi oldalán rendelkezésre álló különösen veszélyes elkövetési eszköz, a sértett által elszenvedett sérülések nagy száma, a több létfontosságú szervet, több rendbeli erőbehatással ért szúrt-metszett sérülés, valamint a halál beálltát követően még mindig létfontosságú szervet ért és a légcső megnyílását eredményező szúrt sérülés ténybeli alapját képezte az elkövetőnél fennálló elféktelenedett indulat megállapításának. A szakértő3 igazságügyi pszichológus szakértő által részletesen körülírt vádlotti személyiség jellemzők, a vádlottnak a sértetthez fűződő kötődési zavara, Borderline működésmódja, mely bizalomvesztéssel és kifejezett ellenségességgel párosult a sértett irányába, önmagában nem kiváltó oka a tárgyi oldalon ténybeli adatokkal alátámasztható elféktelenedett indulati reakciónak. Nem állapítható meg ugyanakkor a sértetti bántalmazás közvetlen kiváltó oka és a kiváltó okra történt pontos reakció, valamint annak időbelisége sem. A vádlott védekezésében 15 óra 30 percig felidézni tudott beszélgetés témája a kapcsolatukban ismert volt. Nem volt megállapítható olyan adat, körülmény, mely a vádlott és a sértett kapcsolatában váratlan lett volna, ahogy arra sincs adat, hogy a vádlottat támadás érte volna a sértett részéről. Mindezek alapján az alanyi oldalon értékelni szükséges szándékosság, valamint az elkövető belső egyensúlyának esetleges megbomlását előidéző körülmények ténybeli adatai kizárólag a tárgyi oldalon fennálló körülmények alapján voltak megítélhetőek. Ezzel összefüggésben a törvényszék elfogadta az igazságügyi elmeorvosszakértő páros azon következetes és aggályoktól mentes szakvéleményét, mely a vádlott elkövetéskori elmeállapotát a cselekmény elkövetése előtt az előírt mennyiséget meghaladóan bevett Rivotril, valamint az elfogyasztott alkohol következményeként írta le. Terhelt1 vádlott az Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 19 elkövetés időpontjában alkohol és gyógyszer hatása alatt állt, mely szer által befolyásolt lélektani állapotot eredményezett nála. Az elkövetés időintervallumában vádlottnál, - mivel nem szer befolyásától mentes tudatból, vagyis nem tiszta tudatból szűkült be a cselekmény elkövetésének időpontjára - nem tudatszűkült állapot, hanem a tudat integritási zavara állt fenn. A tudat integrációja az alkohol és a nyugtató hatására felfüggesztődött és a vádlott dezintegrált állapotba került. A szakvélemény lényegét tekintve a vádlott által elfogyasztott gyógyszer és alkohol hatása kiszámíthatatlanul változtatta meg a tudatát. Mindezen körülmények figyelembevételével a vádlott szervezetén kívüli indulatot kiváltó ok ténybeli alapja nem bizonyítható, ugyanakkor a bűncselekmény elkövetéséhez vezető indulatot kiváltó ok ténye a vádlott szervezetén belül bizonyítható. A törvényszék az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény és az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény alapján az elféktelenedett indulat kiváltásának ténybeli alapjaként kizárólag a vádlott által elfogyasztott alkohol és az előírtat meghaladóan bevett gyógyszer mennyiségét állapította meg. A vádlott ezen szerek által befolyásolt állapotban volt, mely nem tekinthető tiszta tudatnak, ezáltal éplélektani alapnak. A szakértői vélemények alapján megállapítható továbbá, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésének időpontjában személyiségzavarban szenvedett, mely a kóros elmeállapot szintjét és súlyát nem érte el, azonban a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárulhatott. V. A megállapított tényállás alapján alábbi módon vont következtetést a bíróság a vádlott bűnösségére: 2012. évi C. tv. (Btk.) 160. §

(1)bekezdése értelmében, aki mást megöl, bűntett miatt 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A

(2)bekezdés alapján a büntetés 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést, a

1. d)pont értelmében különös kegyetlenséggel, valamint a
2. k)pont alapján a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. A Btk. 161. § értelmében, aki mást méltányolható okból származó erős felindulásból megöl, bűntett miatt 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 20 A törvényszék az előkészítő ülésen megállapította a vádtól eltérő minősítés lehetőségét oly módon, hogy a Terhelt1 terhére rótt cselekmény erős felindulásban elkövetett emberölés bűntett megállapítása is alkalmas lehet. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapított tényállás alapján azonban a törvényszék a váddal egyezően minősítette a vádlott cselekményét. A védelem álláspontja következetes volt atekintetben, hogy a sértett életének elvételéhez vezető vádlotti belső egyensúly megbomlása és a tárgyi oldal alapján azonosítható indulata méltányolható, és kizárólag a vádlott által gyermekkorában elszenvedett traumákat érintő sértetti magatartás külső okára vezethető vissza. A törvényszék ezzel nem értett egyet. Minden emberölés valamely indulati állapot eredménye. (Kúria Bfv.183/2018/7.) A kialakult bírói gyakorlat következetes abban, hogy az elkövető ittas állapota vagy rendellenes személyiségszerkezete nem zárja ki az erős felindulás privilegizált esetének megállapíthatóságát abban az esetben, ha a fiziológiás indulatot külső körülmények váltották ki és az ok erkölcsileg menthető. (BH. 1999.289., BH. 2011.215.) Az emberölés és az erős felindulásban elkövetett emberölés minősítésének elhatárolása során azonban szükséges a megelőző események folyamatosságának az elkövető pszichikai tulajdonságaival összefüggésben való elemzése. Az események egész folyamatát egymással összefüggésben vizsgálva szükséges állást foglalni abban, hogy az ölési cselekményt kiváltó ép lélektani alapon képződött tudatot elhomályosító intenzitású indulat az elkövetőben külső körülmények hatására alakult -e ki és erkölcsileg bizonyos fokig menthető-e. Nem akadálya az erős felindulásból elkövetett emberölés megállapításának az elkövető beszámítási képessége aktuálisan korlátozott volta sem. (BH. 2012. 214.) Terhelt1 vádlott személyisége az őt gyermekkorában ért familiáris traumák által formáltan kialakult. Gondolkodásában pesszimizmusra hajlamos, állandó aggodalmaskodása, fokozott szorongása és bizonytalansága mentén pszichés tartalékai hamar kimerülnek, depresszív élményszínezet jelentkezik nála. Aktuál neurotikus konfliktusból kialakuló belső feszültségével alacsony szintű elhárításokkal küzd meg. Viselkedési szinten oráldependens feszültséglevezetésre hajlamos. Agresszív indulatait lelkiismereti fékek ellensúlyozzák, de a fékek fellazulás révén inadekvált mértékű indulatvezérelt helyzetmegoldások előfordulhatnak, amit intenzív bűntudati szorongás követhet, melynek hátterében pszichoszomatikus Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 21 tünetképződés megjelenhet. Személyiségének Borderline működésmódja koragyermekkorára vezethető vissza, mely folyamatosan instabil minden fejlődési stádiumban. Frusztrálhatósága az átlagosnál alacsonyabb. A vádlott és a sértett között újra felvett kapcsolatuk elmúlt két évben jellemző tartalma azonban a vádlott számára mindvégig ismert volt. Valamennyi találkozásuk során ugyanazon családi sérelmek, -igy az édesapja megerőszakolta őt, de az édesanyja nem hitt neki, édesanyja elhagyta, valamint annak tudata, hogy a testvére halála az édesanyja elhanyagoló magatartása, illetve aktív cselekménye miatt következett be, emiatt bántalmazta őt - állandó volt. A vádlott számára ismert volt a sértett rendszeresen alkoholizáló életmódja, ezen állapotában szóban és fizikailag kifejtett magatartása is. Terhelt1 a sértett megjelenését követően előre kalkulálható kommunikációra számíthatott és megtartott emlékezete szerint tett nyilatkozata alapján ilyen is történt. Megállapítható, hogy a vádlott és a sértett nem élt egymással szimbiózisban. Egymás elkerülésének lehetősége mindvégig megvolt. A vádlott részletesen előadta, hogy az elmúlt két évben milyen rendszer szerint került sor kettejük közötti találkozásra. Nem történt tehát a vádlott és a sértett édesanya között lefolytatott olyan kommunikáció, esetleges sértetti támadás, valamint kommunikációs kronológia, ami ne lett volna a kapcsolatukban ismert, vagy a vádlott váratlanként szembesült volna vele. A vádlott tudatát érintően megállapítható, hogy kötelességtudatból tartotta fenn a sértett által kezdeményezett kapcsolatot. 2021. nyarán történt eseményeket követően pedig tartott a zárt körülmények közötti találkozástól. A vádbeli időpontban történt sértetti látogatást is igyekezett elhárítani. Kétségtelenül megállapítható, hogy a vádlott 2022. március 27. napján 11 óra 30 perckor megjelenő édesanyjával való kapcsolattartást minden lehetséges módon igyekezett elhárítani mikor szembesült azzal, hogy a sértett nála szándékozik aludni. Ebben közreműködött azon korábbi tapasztalása, hogy 2021. nyarán a sértett hasonló módon látogatta meg őt és akkor rendőrség kiértesítésére is sor került, mivel fizikailag megtámadta őt. Megállapítható, hogy a sértettet többször erélyesen hívta fel arra, hogy telefonon értesítse az őt kiszállító sofőrt annak érdekében, hogy a mai napon haza jusson. Ő maga is telefonon tartott kapcsolatot Sz.R.Cs.1, akit arról tájékoztatott, hogy az édesanya hívatlanul, akarata ellenére jelent meg az ingatlanában és nem akarja, hogy ott maradjon. Személyiségéből és életvitelében kialakított izoláltsága miatt azonban a sértettel való kapcsolat megszakításához és a lakásából való eltávolításához nem megfelelően választott eszközt. Megállapítható, hogy a sértett érkezését követő két órán belül a vádlottnak kezdett elege lenni az édesanyjából, mivel a korábbi, általa már ismert kommunikáció felszínre került. Az édesanyja eltávolítása érdekében tett meglehetősen erőtlen intézkedések eredménytelenségét követően a helyzetet úgy értékelte megoldhatónak, hogy az előírtnál nagyobb mennyiségű gyógyszert vett be. Ezen előírtat meghaladóan bevett gyógyszer és az elfogyasztott 1 dl rövid ital és nem meghatározható bor nála előre nem kalkulálható, de önhiba körében értékelhető tudatállapotot okozott. A sértett által kifejtett azon mondatok, hogy „Tudom, hogy apád kurvája voltál”, „Miért nem keresel magadnak férfit?”, „Nem is ahhoz a sírhoz jársz ki, ahová az Öcsike el van temetve.” Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 22 kétségtelenül erkölcsileg elítélendőek, ahogy a sértett kapcsolatot fenntartó magatartása is. Ez azonban a vádlott számára nem ismeretlen. Terhelt1 vádlottnak minden lehetősége megvolt arra, hogy ezen magatartással szemben megfelelően védekezzen, a sértett eltávolításához határozottabb segítséget kérjen, illetve személyét végérvényesen elkerülje. Elfogyasztott gyógyszer és alkohol hiányában, vagyis éplélektani lapon a fenti sértetti mondatok vádlottnál korábban sem váltottak ki olyan fiziológiás indulatot, - és a személyiség szerkezete alapján sem várható, - mely tettlegességhez vezetett volna, A vádlott által elfogyasztott alkohol és az előírtat meghaladó mennyiségben bevett gyógyszer együttes hatása azonban a vádlott tudatának integritási zavarát idézte elő. (Az előzményi adatok tükrében a vádlottól nem voltak idegenek ezen indulatos jellegű cselekmények, melyet önhibából eredő ittassága és bódultsága folytán korábban is kifejtett.) Ezzel összefüggésben állapítható meg, hogy bár a sértetti magatartás önmagában nem minősül jelentéktelen sérelemnek és nem méltányolhatónak, a vádlott által már megszokott ezen sértetti magatartásra jelen körülmények között adott reakciója mégis objektíve aránytalan és túlméretezett indulatkitörés volt, mely nem tudatszűkült, hanem integritászavart állapotára vezethető vissza. Az alkohol és a Rivotril együttes hatásának szakirodalomban részletesen kifejtett lehetséges következményei vannak. Ezek közé tudható a gátló funkciók feloldása mellett az alkohol fokozó hatásával együtt dühroham kiváltása. Annak ellenére, hogy a Rivotril nyugtatószer és fő funkciója a gátlások oldása, az alkohollal együttes elfogyasztása az agykéreg azon felső rétegét érinti, amely minden gátló magatartásért felelős. A két szer együttes elfogyasztása felszabadította a vádlottban az általa korábban átélt traumák hatására felhalmozódott és rendszeresen elfojtott indulatot. Ez az indulat azonban nem tekinthető éplélektani alapnak, másrészt nem a vádlott szervezetén kívül felmerült ok váltotta ki. Ezzel összefüggésben az indulat kiváltásához az elfogyasztott alkoholnak és a bevett gyógyszer mennyiségének nincs jelentősége, de az önhiba kizárólag az előírtnál nagyobb mennyiségű gyógyszer bevétele, valamint ezzel együtt elfogyasztott alkohol miatt állapítható meg. Az erős felindulásban elkövetett emberölés lényegi feltétele, hogy az elkövető által észlelt külső ok azonnali reakciót váltson ki az elkövetőben. Az erős felindulás az indulatnak, érzelmi fellobbanásnak intenzitásában is jelentős hőfokát kívánja meg, mely erőssége az érzelmeknek olyan tudatszűkületéhez vezet, mely során az értelmi ellenőrzés gyengül, hiányoznak a megfontolás és a meggondolás ismérvei, az indulat hatása alatt az elkövető elveszíti az önkontrollt és tevékenyége ez által ellenőrizhetetlenné válik. Az indulat azonban ilyenkor ép lélektani alapon alakul ki, valamilyen külső pszichés behatás folytán, az érzelmek rövid idő leforgása alatt olyan mértékben uralkodnak el az egyénen, hogy az elhatározási folyamat is lerövidül. Az elkövető tudatában van, hogy mit tesz, de hiányzik a magatartás következményeinek a beható meggondolása. Nem kizárt a bírói gyakorlatban annak megállapítása, hogy a hosszan tartó, folyamatos gyötrésből, megaláztatásból, egy viszonylag kisebb jelentőségű sérelem hatására is fékezhetetlen indulat törjön ki. Azonban jelen esetben a nem volt megállapítható a sértett részéről egy folyamatos, Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 23 vádlottal összezárt viszonyukban fennálló megaláztatással, gyötréssel együtt járó, el nem kerülhető és mentális állapotra kiható magatartás kifejtése. A vádlott által ismert már előre kalkulálható sértetti magatartás mindvégig elkerülhető volt. Ezzel összefüggésben a törvényszék kiemeli, hogy a 15 óra 30 perc és 23 óra 59 perc közötti időintervallumon belül bizonyítottság hiányában nem állapítható meg olyan rövid időköz, amely az öléshez vezető akaratelhatározás és a kivitelezés között eltelt, valamint a cselekményt közvetlenül megelőző, azt kiváltó olyan lehetséges sértetti magatartás, amely külső okként értékelhető. Kétségtelen, hogy ezen bizonyítottság hiánya nem jelenti azt, hogy a valóságban ilyen körülmény nem állhatott fenn. Azonban ezen bizonyítottság hiánya a vádlott önhibára visszavezethető, utólag nagymennyiségben bevett gyógyszer miatt kialakult emlékezetkiesése volt. (ami tartalmában egyenértékű a védekezés azon módjának meghatározásával is, hogy nem tesz vallomást) Eredményét tekintve azonban ezen bizonyítottság hiánya a minősítés szempontjából releváns tény meg nem állapíthatóságához vezetett és a cselekmény minősítését érintően a terhelt javára nem volt értékelhető. Ugyanakkor a fentebb levezettet körülmények és az alábbiak alapján a cselekmény minősítése eldönthető volt. A Btk. 18. § szerinti tilalma kizárja a büntetlenséget és a büntetés korlátlan enyhítését annak javára, akinek tudatzavara önhibából eredő leittasodásának következménye. Amikor a törvény ezt a tilalmat felállítja azt juttatja kifejezésre, hogy az önhibából ittas (bódult) állapotba kerülő és ebben az állapotban bűncselekmény tényállását megvalósító cselekmény elkövetőjét olyannak kell tekinteni, mint akinek beszámítási képessége van, következésképp az ittas állapotban való elkövetés a cselekmény minősítését nem érinti. Az ittasság (bódultság), ennek együttes hatása okozta tudatzavar alapvetően eltér a tudatzavar egyéb eseteitől, mivel az önhibából leittasodó tudatzavara olyan ok következménye, amelyért maga az elkövető tehető felelőssé. Saját akaratelhatározásától, szándékától függ, hogy a tűrőképességét meghaladó mérvű alkohol, illetve gyógyszer fogyasztással előidézi e a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tudatzavar veszélyét. Ezen esetekben kizárólag a cselekmény tárgyi oldalához képest minősülhet szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekményként. Az önhibából eredő ittas, bódult (valamint ezek együttes hatására kialakult állapotot) az ítélkezési gyakorlat nem tekinti az elkövető személyén kívül álló olyan külső oknak, amely megalapozhatja az ölési cselekmény privilegizált esetenkénti minősítését. Ugyanakkor azt sem jelenti, hogy önmagában az ittasság kizárná az ölési cselekmény erős felindulásban elkövetettként minősítését, ha az erkölcsileg méltányolható külső ok és az ittasságtól függetlenül is alkalmas volt a felindultság kialakulására. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a cselekmény elkövetése nem hozható összefüggésbe az elkövető szeszesital fogyasztásával. Terhelt1 vádlott ölési cselekménye bár indulati cselekmény volt, de a túlméretezett indulat forrása kizárólag a terhelt önhibából eredő, előírtat meghaladó mennyiségben elfogyasztott Rivotril beszedése, valamint azzal együtt elfogyasztott alkohol hatására kialakult állapota volt. Mivel a vádlott maga hozta létre az erős felindulást kiváltó okot, az általa véghez vitt cselekmény kapcsán, külső ok hiányában nincs alap a privilegizált élet elleni cselekmény megállapítására. Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 24 A vádlott és a sértett egy 2,5x3 méteres konyha helyiségben tartózkodott egymástól 2 méter távolságon belül. A vádlott sértettet több létfontosságú szerve, így a nyak, mellkas és a has irányába, egy 21,5 cm pengehosszúságú különösen veszélyes eszközzel szúrta meg többször és intenzíven. Ennek kitartó folyamatossága, elhúzódó jellege - még kisebb erőkifejtés esetén is - arra engedett következtetést megvonni, hogy a vádlott a sértettet meg akarta ölni, e tekintetben szándéka egyenes volt és ebbéli szándéka realizálódott is. Ny.L. sértett 76 éves, agyi infarktus következményes betegségeiben szenvedett, így szédülékenység, látászavar és egyensúly problémái voltak. A vádlott 165 cm magasságához képest alacsonyabb, 152 cm magas sértett ezen körülmények alapján a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személynek minősül a Btk. 160.§

(2)bekezdés k) pont alapján. A különös kegyetlenséggel elkövetett minősítést nem csak azon körülmények alapozzák meg, amikor az élet elvételéhez szükséges, azt meghaladó testi-lelki gyötrelmet okoz az elkövető, hanem az is, amikor emberi mivoltából kifordulva, brutálisan, elféktelenedett gátlástalansággal valósítja meg a tettét. (Kúria Bfv.III.1.171/2016/6. sz.) A sértett által elszenvedett sérülések – egy kivételével – szúrt-metszett sérülések voltak, mellyel szemben a súlyos fokú alkoholos befolyásoltsága ellenére a sértett kitartóan védekezett. Ezen sértetti védekezést az élet elvételének folyamatában a vádlottnak észlelnie kellett a kifejtett 71 szúrás során. Az emberi mivoltából való kifordulást és brutalitást támasztja alá továbbá az a tény, hogy már az élet elvételét követően, vagy az utolsó szakaszában a vádlott még mindig létfontosságú szervet, így a légcsövet nyitotta meg utolsó szúrásával. Ez a tény már az élet elvételén túlmutató olyan többlet, mely az elkövetés brutalitását támasztja alá és további többletmagatartásként értékelni szükséges. Ezért a törvényszék a vádlott cselekményét a Btk.160.§

(2)bekezdés d) pontja alapján különös kegyetlenséggel elkövetettként is minősítette. V. A büntetés kiszabásakor a törvényszék az alábbi büntetéskiszabási körülményeket értékelte: A büntetés kiszabása során a törvényszék enyhítő körülményként értékelte Terhelt1 büntetlen előéletét, a cselekmény után két alkalommal, késsel és gyógyszerrel megkísérelt öngyilkosságát, mely komoly megbánásra utalt. Enyhítő körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését követően a vádlott önként adta fel magát és értesítette a hatóságot, a bűncselekmény elkövetését beismerte, cselekményét komolyan megbánta és az Balassagyarmati Törvényszék 24.B.208/2022/70-II 25 eljárás során végig hatása alatt állt. A bíróság enyhítő körülményként értékelte továbbá a sértettnek a vádlott irányában felnőttként is tanúsított bántalmazó és konfliktust generáló magatartását, valamint a vádlott bűncselekmény elkövetéséhez hozzájáruló személyiségzavarát. A törvényszék súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény kétszeresen is minősül, így a vádlott a cselekményt a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes hozzátartozó személy sérelmére követte el, a vádlott gyógyszer és alkohol bódult hatása alatt fejtette ki magatartását, valamint az elkövetés különösen veszélyes elkövetési eszközét. A minősítő körülmények miatt irányadó büntetési tételen belül a törvényszék Terhelt1 vádlott tekintetében a Btk 79.§ szerinti büntetési célokat a Btk. 33.§

(1)bekezdés a) pontja, a 34.§ és a 36.§ szerinti határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabásával értékelte realizálhatónak. A szabadságvesztés büntetés mértékét – a Btk. 80. §

(1)bekezdésében foglaltakat figyelembe véve, - a Btk. 80. §

(2)bekezdés szerint irányadó 15 év középmérték alatt, 10 év tartamban határozta meg. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata a Btk. 37.§

(3)bekezdés ad) alpontja alapján fegyház. A szabadságvesztés büntetésből a feltételes szabadság lehetősége a Btk. 38.§

(1)bekezdés,

(4)bekezdés eb) pontja és az

(5)bekezdés b) pontja alapján kizárt a vádlott számára. A bűncselekmény elkövetéséhez használt eszköz elkobzásáról a Btk. 72. §

(1)bekezdés alapján rendelkezett a törvényszék. Az eljárás során a törvényszék a további tárgyak lefoglalását a Be. 320. §

(1)és

(2)bekezdés alapján szüntette meg. Az értéktelen dolog egyidejű megsemmisítéséről a Be. 320. §

(2)bekezdése alapján rendelkezett, míg a cselekmény elkövetéskori tulajdonosa részére a Be. 321. §

(1)bekezdése alapján rendelte kiadni. Mivel a törvényszék Terhelt1 vádlott büntetőjogi felelősségét megállapította, ezért a Be. 574. §

(1)bekezdés alapján az eljárás során felmerült 1.664.

1. forint összegből 1.502.
2. forint összeg megfizetésére kötelezte. Míg az igazságügyi elmeorvos szakértők ismételt meghallgatásával felmerült 161.
3. forint bűnügyi költséget a Be. 574.§

(4)bekezdése alapján az állam viseli. Balassagyarmat,

1. július
2. dr. Szepesi Ágnes s. k. bíró