← Magyarország

Pf.20007/2022/8 – Pécsi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma:

  1. A jogi szakvizsgával rendelkező felperes személyes eljárását, úgy kell tekinteni, hogy jogi képviselővel jár el, akkor is, ha meghatalmazott jogi képviselője is van.
  2. Ha a gazdasági társaság tag vezető tisztségviselője a társaság ügydöntő szervének ülés tartása nélkül megtartott szavazásának eredményét határidőben nem állapítja meg, a mulasztásra tekintettel a társaság tagja a bíróságtól kérheti a szavazás eredményének megállapítását. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.007/2022/8/
  3. A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: kézbesítési megbízott1 (ügyintéző: dr. név1 ügyvéd, Cím3) Az alperes: Alperes1 (cím7.) Az alperes képviselője: ügyvédi iroda (ügyintéző: dr. ügyvéd ügyvéd, cím8) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes (
  4. sorszám alatt) A per tárgya: Határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Zalaegerszegi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma:
  5. P.20211/2021/
  6. Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes taggyűlése ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás során
  7. január
  8. napján meghozta az alábbi taggyűlési határozatokat: I/1/2021.(01.29) számú határozat: A tagság egyetért 1/
  9. (06.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással I/2/2021.(01.29) számú határozat A tagság egyetért 2/
  10. (06.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással I/3/2021.(01.29) számú határozat A tagság egyetért 3/
  11. (06.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással I/4/2021.(01.29) számú határozat A tagság egyetért 4/
  12. (06.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással II/2/5.2021.(01.29) számú határozat A taggyűlés megerősíti név Attila ügyvezetői megbízását és őt a társaság II. számú ügyvezetőjévé választja Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 2 III/3/1.2021.(01.29) számú határozat A társaság taggyűlése visszahívja az Intéző Bizottság tagjait IV/4/1.2021.(01.29) számú határozat A társaság taggyűlése visszahívja a Fegyelmi Bizottság tagjait VII/7/1.2021.(01.29) számú határozat A társaság taggyűlése elfogadja a dr. név1 által előterjesztett SZMSZ tervezetet VIII/8/1.2021.(01.29) számú határozat A társaság taggyűlése elfogadja a dr. név1 által előterjesztett
  13. évi horgászrend tervezetét IX/9/1.2021.(01.29) számú határozat A társaság taggyűlése elfogadja a dr. név1 által előterjesztett belépési rend tervezetét. A keresetet ezen felüli részében tekinti elutasítottnak. Mellőzi a felperesnek az alperes javára elsőfokú perköltségben való marasztalását. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 292.290 (kétszázkilencvenkétezer-kétszázkilencven) forint elsőfokú és 145.800 (száznegyvenötezernyolcszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] [2] [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes bejegyzett ügyvezetője, név2 Zsolt
  14. december
  15. napján taggyűlés tartása nélküli döntéshozatali eljárást kezdeményezett azzal, hogy a
  16. november
  17. napjára kitűzött, de a korlátozások miatt elhalasztott rendkívüli taggyűlésre és az azóta beérkezett napirendi pontok vonatkozásában kerüljön sor szavazásra. A tájékoztatóban foglaltak szerint dr. név3 Csaba, dr. név4, név5, név6, név Attila tagok képviseletében dr. név1 kezdeményezte a rendkívüli taggyűlés összehívását. Valamennyi tag számára megküldte a
  18. november
  19. napjára szóló meghívó mellékleteként az 1-
  20. számú tervezett napirenddel kapcsolatban benyújtott iratokat, és a
  21. november
  22. napján név7 által megtárgyalni kért
  23. és
  24. számú napirendi ponthoz a határozati javaslatokat tartalmazó szavazólapokat. Az ügyvezető a szavazatok beküldési határidejét
  25. január
  26. napjában állapította meg, azt utóbb
  27. január 29-re módosította. A meghosszabbított határidő leteltét követően, arra tekintettel, hogy több tag a határozattervezetek taggyűlésen történő megtárgyalását kérte, név2 Zsolt ügyvezető az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárást eredménytelennek nyilvánította. A taggyűlés tartása nélküli döntéshozatali eljárás során így a jogszabályban előírt módon jegyzőkönyv készítésére, illetve az írásban beérkezett szavazatok megszámlálására nem került sor. A felperes elsődleges kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy az alperes ügyvezetőjének, név2 Zsoltnak a társaság tagjai részére
  28. február
  29. napján kézbesített szám nélküli – az általa
  30. december
  31. napján kezdeményezett ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás eredménytelenségét megállapító – ügyvezetői határozata jogszabálysértő, ezért azt a bíróság helyezze hatályon kívül. Az alperes az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában perbeli nyilatkozatot nem tett, szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] 3 A felperes másodlagos keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a
  32. december
  33. napján kezdeményezett ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás során elfogadott taggyűlési határozatokat, amennyiben ez nem lehetséges, másodlagosan kérte a társaság ügyvezetőjének kötelezését a
  34. december
  35. napján kezdeményezett ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás határozattervezeteit érintő szavazás eredményének megállapítására. Az elsőfokú bíróság az elsődleges kereset tárgyában részítéletet hozott, amely
  36. szeptember
  37. napján jogerőre emelkedett. A másodlagos kereset tárgyában a felperes keresetét a
  38. június
  39. napján megtartott tárgyaláson akként pontosította, hogy a név2 Zsolt által kezdeményezett ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárásban az 1/1/2021., 1/2/2021., 1/3/2021., 1/4/2021., 2/2/2021., 2/3/2021., 2/5/2021., 3/3/2021., 4/3/2021., 5/1/2021., 7/1/2021., 8/1/2021., 9/1/2021., és a 14/1/
  40. számú határozat érvényességének megállapítását kérte. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest perköltség megfizetésére. Keresetét azzal indokolta, hogy a döntéshozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazásra jogosult tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A döntéshozatali eljárás során leadható szavazatok száma 342 volt, ezért a határozatképességhez 172 szavazatra volt szükség. Előadta, hogy felperes állítási szükséghelyzetben van, így azt az állítását kérte valósnak elfogadni, hogy a dr. név1 által szabályosan leadott összesen 198 szavazatot meghaladóan a döntéshozatali eljárás során más tag szavazatot nem adott le. Kifejtette, hogy a határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, a határozatokat ezzel az időponttal kell meghozottnak tekinteni, ennek megfelelően a határozatok ügyvezető általi kihirdetésének elmaradása nem érinti a határozat hatálybalépését. Utalt arra is, hogy dr. név1 és a meghatalmazásai alapján 19 tag képviseletében 20 db szavazólap beküldésével 198 szavazatszámot képviselve – valamennyi szavazólap esetében egyformán szavazva- vett részt a határozattervezetekkel kapcsolatos szavazásban. Az alperes érdemi ellenkérelme a másodlagos kereset elutasítására irányult, mert álláspontja szerint a tárgyalási jegyzőkönyvből sem derült ki, hogy pontosan mi a felperes másodlagos kereseti kérelme, így az érdemi tárgyalásra alkalmatlan. Vitatta azt a felperesi állítást, hogy az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárásban érvényes taggyűlési határozatok születtek volna. Hivatkozása szerint a felperes nem adta jogi indokát annak, hogy mi alapján kéri, hogy a bíróság utólagosan állapítsa meg, hogy milyen határozatok születtek volna, ha az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás eredményes. Kifejtette, hogy sem a határozatok meghozatalára, sem a meg nem hozott határozatok tartalmának megállapítására nincs lehetősége a bíróságnak. Dr. név8 az alperes képviseletében
  41. november
  42. napján
  43. sorszámú beadványában elismerő nyilatkozatot tett a felperesi kereset tárgyában. Képviseleti jogosultságát arra alapította, hogy
  44. január
  45. napján név2 Zsolt ügyvezetőt visszahívták, míg név Attilát ügyvezetővé választották, aki a perbeli képviseletre őt meghatalmazta, így dr. ügyvéd ügyvéd az alperes képviseletére nem jogosult,
  46. január 29-től kezdődően tett nyilatkozatai hatálytalanok. Az alperes viszontválaszában előadta, hogy a
  47. januárjában megtartott ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás eredménytelenül zárult, ezen a tényen az sem változtat, hogy a bíróság formai okból az eljárás eredménytelenségét megállapító ügyvezetői határozatot részítéletével hatályon kívül helyezte, ettől ugyanis még határozatok nem születtek, a Ptk.3:
  48. §-ában foglaltak nem valósultak meg. Kifejtette, hogy az sem ad alapot arra, hogy a felperes vagy bárki más az ügyvezető jogkörét elvonva helyette állapítsa meg a szavazás eredményét, ha a tagok nem kérhették volna ülés tartását. A szavazás eredménye iratok hiányában utólag már nem állapítható meg, az ügyvezetők visszahívásához pedig a társasági szerződésből eredően Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] 4 is minősített többségre lett volna szükség. Utalt arra is, hogy név Attila megválasztása a létesítő okiratba ütközött volna, tekintettel arra, hogy az alapján a társaságnak csak két ügyvezetője van. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 160.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság dr. ügyvéd ügyvéd perbeli meghatalmazását és nyilatkozatait hatályosnak fogadta el. Megállapította, hogy dr. ügyvéd alperesi képviselő
  49. október
  50. napján iktatott kereseti ellenkérelmében már érdemi nyilatkozatot tett a felperes másodlagos keresete tárgyában, az rögzült, ezért a
  51. november
  52. napján az alperes képviseletében dr. név8 ügyvéd által tett alperesi elismerő nyilatkozatot figyelmen kívül hagyta. A megállapítási kereset Pp.
  53. §.

(3)bekezdésében foglalt feltételeinek fennállását hivatalból vizsgálva rögzítette, hogy az 1-4/2020.(06.12.) számú ügyvezetői határozatok felülvizsgálata iránt indított perekben a bíróság már határozott. név2 József és név9 visszahívásához a társasági szerződés szerint 2/3-os többségre lett volna szükség, név Attila ügyvezetővé választása kérdésében pedig a társasági szerződés 12.
  1. és 12.
  2. pontjai alapján kell a határozatképességet vizsgálni. Rögzítette, hogy a társaság határozatait a legfőbb szerv ülésén vagy ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás keretében a szavazati joggal rendelkező a tagok hozzák, a bíróság erre nem jogosult. A felperes a perben érvényesíteni kívánt jogot a Ptk.3:
  3. és 3:36.§-aira alapította, amelyek a legfőbb szerv határozatainak felülvizsgálatára irányulnak, de ilyen taggyűlési határozatok az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás során nem születtek. Az még nem eredményezi a határozatok meghozatalát, hogy az ügyvezető – figyelmen kívül hagyva a veszélyhelyzetre irányadó kormányrendeletet - a tagok kérése alapján taggyűlést kívánt összehívni. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, mellőzze a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását, állapítsa meg, hogy a név2 Zsolt ülés nélküli döntéshozatali eljárás eredménytelenségét megállapító határozata, a jegyzőkönyv elkészítésének és a határozatok kihirdetésének elmaradása nem érinti a döntéshozatali eljáráson elfogadott társasági határozatok érvényességét, továbbá marasztalja perköltségben az alperest. Másodlagosan kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és kötelezze az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és új határozat hozatalára. Fellebbezése indokolásában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg, a megállapított tényekből téves jogi következtetést vont le, az elsőfokú eljárás lényeges eljárási szabályait is megsértette. A másodfokú bíróságtól a gyakorolni kért felülbírálati jogkört a Pp.
  4. §.
(1)és
(3)bekezdésében jelölte meg. A tényállás körében előadta, hogy az alperes ügyvezetőjének, név2 Zsoltnak az ülés nélküli döntéshozatali eljárás eredménytelenségét megállapító határozatát az elsőfokú bíróság a 3.P.20.211/2021/11-I. számú
  1. szeptember
  2. napján jogerős részítéletével hatályon kívül helyezte. Dr. név1 a saját maga és a meghatalmazásokkal igazolt tagok képviseletében a 20 db szavazólapot határidőben postai úton beküldte, e tényről név2 Zsoltot tájékoztatta. Az ülés nélküli döntéshozatali eljárásban dr. név1 saját maga és meghatalmazáson alapulóan további 19 tag képviseletében összesen 198 szavazatot adott le érvényesen, valamennyi határozati javaslat kapcsán egyformán szavazva. Az alperes képviseletében eljáró név2 Zsolt ügyvezető az általa elrendelt ülés nélküli döntéshozatali eljárást a szavazatok leadására biztosított
  3. január
  4. napját követően
  5. február
  6. napján kelt határozatával eredménytelennek nyilvánította. Az alperes a Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 [20] [21] [22] [23] 5 döntéshozatali eljárásról jegyzőkönyvet nem készített, a döntéshozatali eljárás során elfogadott határozatokat nem ismertette. név Attilának az erre vonatkozó
  7. február
  8. napján kelt írásbeli felszólítása is eredménytelen maradt. Az alperes a felperes felhívása ellenére sem csatolta a név2 Zsolt által kezdeményezett ülés nélküli döntéshozatali eljárás során az alperesi társaság tagjai által a társaság részére postai úton megküldött szavazólapokat és azok postai kézbesítésének igazolását, okiratba foglalt nyilatkozata szerint azokat név2 Zsolt nem őrizte meg. A felperes az alperes érdemi ellenkérelmét megelőzően és azt követően előterjesztett perfelvételi irataiban előadott másodlagos kereseti kérelmével kérte, hogy a bíróság állapítsa meg név2 Zsolt ülés nélküli döntéshozatali eljárás eredménytelenségét megállapító határozata, a jegyzőkönyv elkészítésének és a határozatok kihirdetésének elmaradása nem érinti az ülés nélküli döntéshozatali eljárás társasági határozatainak érvényességét. A felperes nem az elfogadott határozatok tartalmának megállapítását kérte, azok tartalma a határozati javaslatok alapján egyértelműen megállapítható. A peres eljárás során csatolt, dr. név1 által visszaküldött szavazólapok másolata és a szabályszerű kézbesítés igazolása alapján az is egyértelműen megállapítható, hogy mely határozati javaslatokat fogadta el a taggyűlés, mely határozati javaslatok kapcsán születtek taggyűlési határozatok. Kifejtette, hogy a döntéshozatal során leadható szavazatok száma 342 volt, ezért a határozatképességhez 172 szavazatra volt szükség. A felperes állítási szükséghelyzetben volt, ezért kérte, hogy azt a tényállítását, hogy a dr. név1 által szabályosan leadott összesen 198 szavazatot meghaladóan a döntéshozatali eljárás során más tag nem szavazott, a Pp.
  9. §.
(2)bekezdésére tekintettel a bíróság valósnak fogadja el. A felperes bizonyítási szükséghelyzetben is volt, tényállításnak a bizonyítása felperes számára nem volt lehetséges, de az alperestől elvárható volt, hogy döntéshozatali eljárás során leadott szavazatokra vonatkozó felperesi tények fenn nem állását bizonyítása. A Ptk. 3:20. §
(4)bekezdése alapján hivatkozott arra, hogy a határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, amely jelen ülés nélküli döntéshozatali eljárásban
  1. január
  2. napja volt. A határozatokat ezzel az időponttal kell meghozottnak tekinteni, ennek megfelelően a jegyzőkönyv elkészítésének és a határozatok kihirdetésének elmaradása nem érinti a határozatok hatályba lépését. A felperes állította, hogy a
  3. december
  4. napján kezdeményezett ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás során előterjesztett határozattervezeti javaslatok alapján az alperesi társaság taggyűlése
  5. január
  6. napján az alábbi határozatokat fogadta el: I/1/2021.(01.29) számú határozat A tagság egyetért 1/
  7. (06.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással nem vesz részt igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 a szavazáson: 144 I/2/2021.(01.29) számú határozat A tagság egyetért 2/
  8. (06.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással nem vesz részt igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 a szavazáson: 144 Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 6 I/3/2021.(01.29) számú határozat A tagság egyetért 3/
  9. (06.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással nem vesz részt igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 a szavazáson: 144 I/4/2021.(01.29) számú határozat A tagság egyetért 4/
  10. (06.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással nem vesz részt igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 a szavazáson: 144 II/2/2/2021.(01.29) számú határozat A taggyűlés név2 Zsolt bejegyzett ügyvezetőt visszahívja az ügyvezetői tisztségéből nem vesz részt igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 a szavazáson: 144 II/2/3/2021.(01.29) számú határozat A taggyűlés név9 bejegyzett ügyvezetőt visszahívja az ügyvezetői tisztségéből igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 nem vesz részt a szavazáson: 144 II/2/5/2021.(01.29) számú határozat A taggyűlés megerősíti név11 ügyvezetői megbízását és őt a társaság II. számú ügyvezetőjévé választja nem vesz részt igen: 147 db nem: 0 tartózkodik: 0 a szavazáson: 144 III/3/1/2021.(01.29) számú határozat A társaság taggyűlése visszahívja az Intéző Bizottság tagjait igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 nem vesz részt a szavazáson: 144 Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 7 IV/4/1/2021.(01.29) számú határozat A társaság taggyűlése visszahívja az Fegyelmi Bizottság tagjait nem vesz részt a szavazáson: 144 VII/7/1/2021.(01.29) számú határozat A társaság taggyűlése elfogadja a dr. név1 által előterjesztett SZMSZ tervezetet nem vesz részt igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 a szavazáson: 144 igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 VIII/8/1/2021.(01.29) számú határozat A társaság taggyűlése elfogadja a dr. név1 által előterjesztett
  11. évi horgászrend tervezetet nem vesz részt igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 a szavazáson: 144 IX/9/1/2021.(01.29) számú határozat A társaság taggyűlése elfogadja a dr. név1 által előterjesztett belépési rend tervezetet nem vesz részt igen: 198 db nem: 0 tartózkodik: 0 a szavazáson: 144 [24] [25] A név Attila megválasztásáról rendelkező II/2/5.2021.(01.29) számú határozat kapcsán a határozati javaslat elfogadásához szükséges szavazatszám körében is tévesnek tartotta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a név Attila tulajdonában lévő üzletrészre és a közös tulajdonában lévő üzletrészre eső szavazatok miatt nem volt megállapítható a határozathozatalnál a határozatképesség. Előadta, hogy név Attila a dr. név3 Csabával közös tulajdonú üzletrész fele tulajdonával rendelkezik (26 szavazat), amelynek képviselője dr. név3 Csaba, ezt meghaladóan pedig saját tulajdonú üzletrészét illetően 25 db szavazattal rendelkezett, amelyet a határozathozatalnál az érintettségére tekintettel figyelmen kívül kellett hagyni. A határozatképesség megállapítása során erre tekintettel 51 szavazatszámot kellett figyelmen kívül hagyni, azaz a leadható szavazatok száma 342 – 51 = 291 volt ennél a határozati javaslatnál. A határozat elfogadásához megkövetelt egyszerű többséghez így 146 szavazatra volt szükség és kizárólag a dr. név1 által leadott szavazólapok alapján e határozat kapcsán 147 igen szavazatot adtak le érvényesen. Vitatta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását is, hogy név Attila ügyvezetővé választásáról az ügyvezetők visszahívása hiányában nem lehetett határozatot hozni. Előadta, Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 [26] [27] [28] [29] [30] [31] 8 hogy az alperesnek a döntéshozatali eljárás befejezése idején egyetlen ügyvezetője név2 Zsolt volt, tekintettel arra, hogy név9 ügyvezetővé választásáról rendelkező
  12. július
  13. napján kelt taggyűlési határozatot a bíróság
  14. szeptember
  15. napján felfüggesztette. E tény az előtte folyamatban lévő perből az elsőfokú bíróság előtt hivatalosan ismert volt, ennek megfelelően a másik ügyvezetői helyre lehetett ügyvezetőt választani, az nem ütközött a társasági szerződés rendelkezéseibe. Hivatkozott arra, hogy az ülés nélküli döntéshozatal során elfogadott taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránt nincs per folyamatban, kereseti kérelem hiányában az elsőfokú bíróság erre vonatkozó megállapítása sérti az eljárási szabályokat. Utalt arra is, hogy név2 Zsolt ügyvezetőt a társaság taggyűlése az ülés nélküli döntéshozatali eljárás során II/2/2.2021.(01.29) számú
  16. január
  17. napján meghozott határozatával ügyvezetői tisztségéből visszahívta, ezért
  18. október
  19. napján már nem volt jogosult az alperes képviseletében a jogi képviselő részére meghatalmazást adni, így az általa meghatalmazott jogi képviselő perbeli nyilatkozatai hatálytalanok. E körben hivatkozott a társasági szerződés 13.
  20. pontjára, amely szerint az ügyvezető visszahívásához a taggyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Kifejtette, hogy a rendelkezés alapján a taggyűlésen jelen lévő, a határozathozatal során leadható szavazatok számához viszonyított kétharmados többség szükséges a határozati javaslat elfogadásához. Az ülés nélküli döntéshozatali eljárásban a név2 Zsolt visszahívása iránti határozati javaslat tekintetében a dr. név1 által leadott, illetve képviselt szavazatok száma 198 db volt, amely a határozatképesség megállapításához szükséges 172 db szavazatot meghaladta. A határozati javaslatot egyhangú döntéssel, ellenszavazat nélkül fogadták el, azaz a kétharmados többség minden kétséget kizáróan megvolt. Jelen pernek nem tárgya az ülés nélküli döntéshozatal során az ügyvezető visszahívásáról rendelkező taggyűlési határozat szabályszerűségének vizsgálata, az a határozat felülvizsgálata iránti per tárgya lehet, de ilyen per nincs folyamatban, a visszahívásról rendelkező határozatot pedig nem helyezték hatályon kívül és nem felfüggesztették fel. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta dr. név8 ügyvédnek a - név Attila ügyvezető meghatalmazása alapján az alperesi társaság képviseletében
  21. november
  22. napján a kereset vonatkozásában tett - teljes hatályú alperesi elismerő nyilatkozatát, állítva, hogy ez az eljárási szabálysértés az elsőfokú eljárás eredményét érdemben befolyásolta. Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság az elsődleges kereseti kérelem kapcsán nem rendelkezett a perköltség viseléséről. A felperes a másodfokú bíróság anyagi pervezetését követően módosított másodlagos keresetében azt kérte, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az elsőfokú eljárásban benyújtott
  23. számú iratban a
  24. pontban megjelölt tizenkét határozatot az alperes társaság taggyűlése ülés nélküli döntéshozatali eljárása során
  25. január 29-én meghozta, ennek megfelelően másodfokú bíróságtól az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a módosított keresetnek megfelelő határozat meghozatalát kérte. Az alperes a módosított fellebbezésre előterjesztett ellenkérelmében elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes másodfokú tárgyaláson tett nyilatkozatai nem hatályosak, így nincs módosított másodlagos kereset sem, mert bár a felperes jogi szakvizsgával rendelkezik, de a perben nem jogi képviselő nélkül, hanem jogi képviselővel jár el, jogi képviselője pedig a másodfokú tárgyalást elmulasztotta, így a felperes részéről a másodfokú tárgyalást elmulasztottnak kell tekinteni, a felperes másodfokú tárgyasláson személyesen tett nyilatkozatai hatálytalanok. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] 9 Arra hivatkozva, hogy a felperes ilyen módon valamennyi perfelvételi tárgyalást is elmulasztotta, álláspontja szerint a Pp.190.§-a alapján az eljárást hivatalból meg kell szüntetni. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság által a Pp.373.§
(5)bekezdésére alapított eljárás feltételei jelen perben nem állnak fenn, ez a jogszabályhely nem arra szolgál, hogy a hibás perfelvételi nyilatkozatot a felperes a másodfokú eljárásban korrigálja. Érdemi ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és a felperes másodfokú perköltségben marasztalására irányult. Kifejtette, hogy a felperes nem jelölte meg a módosított keresetében érvényesíteni kívánt jogot, és nem adott elő jogi érvelést sem, noha ezek keresetváltoztatás esetén is kötelezőek. Utalt arra is, hogy a felperes a megállapítási kereset előterjesztése körében nem adott számot a Pp.172.§
(3)bekezdésében foglaltakról sem, így e körben az alperes érdemben nem tudott reagálni. Megítélése szerint, ha az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárásban születtek is határozatok, akkor sem állapítható meg azok tartalma a keresetnek megfelelően, mert ebben az esetben a bíróság átvenné az ügyvezető hatáskörét, amihez tisztázni kellene a határozatképességgel kapcsolatos tényeket, a szavazatok számát és tartalmát, ez pedig iratok hiányában csak a tagok tanúként meghallgatásával lenne lehetséges. Utólagos bizonyítás keretében erre tekintettel indítványozta a táűrsaság valamennyi tagjának tanúként meghallgatását. A felperes az alperesi ellenkérelemre tett észrevételében az alperes kifogását és az eljárás megszüntetése iránti kérelmét megalapozatlannak tartotta utalva arra, hogy a felperes a jogi képviselete ellátására a kézbesítési megbízott1 részére adott meghatalmazást, amelynek alkalmazott ügyvédje dr. név3 Csaba, aki valamennyi tárgyaláson e minőségében jelen volt, erre tekintettel a tárgyalás jogi képviselő általi elmulasztására hivatkozás megalapozatlan. Az érdemi ellenkérelem körében előterjesztett, a társaság valamennyi tagja tanúként meghallgatása iránti indítványt szükségtelennek és indokolatlannak tartotta. Utalt arra, hogy az ülés nélküli döntéshozatali eljárásban név2 Zsolt rendelkezése szerint a szavazólapokat kizárólag postai küldeményként lehetett megküldeni az alperes székhelyére. A dr. név1 által visszaküldött szavazólapok másolata a perben rendelkezésre áll, az általa képviselt tagok tanúkénti meghallgatása ezért indokolatlan. A dr. név1 által visszaküldött szavazólapok adatai alapján az eljárás eredményessége és az elfogadott határozatok tartalma minden kétséget kizáróan megállapítható. Hivatkozott arra is, hogy a
  1. október
  2. napján kelt kereseti érdemi ellenkérelem
  3. pontjában az alperes előadta, hogy „az alperes a megszüntetett eljárás iratanyagát nem őrizte meg „. Ez, álláspontja szerint nem jelenthet mást, mint hogy név2 Zsolt, aki az alperesi társaság iratainak birtokában volt és van, az ülés nélküli eljárás iratait a személyére kedvezőtlen határozatok miatt az alperesi társaság székhelyéről eltávolította. Az alperes jogi képviseletében fellépő indítványa szerinti, a társaság tagjai meghallgatása annak foganatosítása esetén sem igazolhatná a szavazólapok postai visszaküldése tényét és a szavazólapok tartalmát sem. Az alperes egyébként az egész eljárás során a felperes által csatolt szavazólapokat meghaladóan egyetlen egy egyéb szavazólap visszaküldésére sem hivatkozott vagy annak tényét sem igazolta. Dr. ügyvéd képviseleti joga körében előadta, hogy az általa az alperes képviseletében tett valamennyi perbeli nyilatkozat hatálytalan, az alperes jogi képviselőjeként eljáró meghatalmazása nem a jogosulttól származik. Az alperes törvényes képviseletében eljárva név2 Zsolt
  4. október
  5. napján adott meghatalmazást dr. ügyvéd részére. név2 Zsolt ügyvezetőt a társaság taggyűlése a II/2/2.2021.(01.29) számú határozatával e jogviszonyából visszahívta. név2 Zsoltot a társaság
  6. október
  7. napján megtartott taggyűlésen Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] 10 9/2021.(10.22.) számú határozatával ügyvezetővé választotta. A taggyűlési határozatot a ügyszám.számú
  8. december
  9. napján kelt végzésével felfüggesztette. név2 Zsoltot a társaság
  10. december
  11. napján megtartott taggyűlésen 7/2021.(12.02.) számú határozatával ügyvezetővé választotta. A taggyűlési határozatot a ügyszám1/7.számú
  12. február
  13. napján kelt végzésével felfüggesztette. név2 Zsolt így
  14. október
  15. napján nem volt az alperes törvényes képviselője, nem volt jogosult alperes képviseletében meghatalmazást adni. A Zalaegerszegi Törvényszéknek az előtte folyamatban lévő peres eljárások alapján e tényekről hivatalos tudomása van. A társaság
  16. január
  17. napján II/2/5.2021.(01.29) számú határozattal megválasztott ügyvezetője név Attila, aki a jogi képviselőt e tényről
  18. március 1-jén kelt levelével ismételten írásban is értesítette, valamennyi peres eljárásra vonatkozóan azonnali hatállyal felmondta az alperesi társaság jogi képviseletének ellátására vonatkozó megbízását és a meghatalmazását visszavonta. E tényt a jogi képviselő
  19. március
  20. napján a ügyszám
  21. számú alperest érintő peres eljárás során a Zalaegerszegi Törvényszék számára maga is bejelentette. A fellebbezés részben megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal egészíti ki, illetve pontosítja: A felperes az alperes társaság tagja. Az alperes társasági szerződésének 6.
  22. pontja szerint a társaság tagjai alapértékű üzletrészeik után (200.000 forint) 1 (egy) szavazat illeti meg. A társaság tulajdonába került saját üzletrész után a társaság szavazati jogot nem gyakorolhat, ezen üzletrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A társasági szerződés 12.
  23. pontja szerint a taggyűlés hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben a tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak, azonban bármelyik tagnak a kérésére össze kell hívni a taggyűlést a határozattervezet megtárgyalására. A társasági szerződés 12.
  24. pontja szerint a taggyűlés tartása nélkül döntésre bocsájtott határozattervezetét írásban, és a döntésre legalább nyolc napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban vagy más, döntésük bizonyítására alkalmas módon adják le. A taggyűlés tartása nélküli döntéshozatal esetében a határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az ügyvezető a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül írásban tájékoztatja. Dr. név1 a saját maga és további tagok meghatalmazásokkal igazolt képviselőjeként összesen 198 szavazatot képviselően 20 db szavazólapot
  25. január
  26. napján, határidőben, postai úton megküldött az alperesnek. A szavazólapokon 198 szavazatot adott le, és valamennyi határozati javaslatra egyformán szavazott. Az alperes képviseletében eljáró név2 Zsolt ügyvezető az ülés nélküli döntéshozatali eljárást a szavazatok leadására biztosított
  27. január
  28. napját követően,
  29. február
  30. napján kelt határozatával eredménytelennek nyilvánította. Az alperes a döntéshozatali eljárásról nem készített jegyzőkönyvet, a döntéshozatali eljárás során elfogadott határozatokat nem ismertette. név Attilának az erre vonatkozó írásbeli felszólítása eredménytelen maradt. Az alperes a bíróság felhívása ellenére sem csatolta az ülés nélküli döntéshozatali eljárás során az alperesi társaság tagjai által a társaság részére postai úton megküldött szavazólapokat és azok postai kézbesítésének igazolását, nyilatkozata szerint azokat név2 Zsolt nem őrizte meg. A név2 Zsolt ügyvezető által elrendelt ülés tartása nélküli döntéshozatali eljáráshoz a tagok részére megküldött szavazólapok egyebek mellett az alábbi határozattervezeteket tartalmazták: Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 [49] [50] [51] [52] [53] [54] 11 I/1/
  31. A társaság egyetért az 1/2020.(06.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással. I/1/
  32. A társaság egyetért a 2/2020.(VI.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással. I/1/
  33. A társaság egyetért a 3/2020.(VI.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással. I/1/
  34. A társaság egyetért a 4/2020.(VI.12.) számú ügyvezetői határozattal szemben név Attila által bejelentett tiltakozással. II/2/
  35. A taggyűlés név2 Zsolt bejegyzett ügyvezetőt visszahívja az ügyvezetői tisztségből. II/2/
  36. A taggyűlés név9 bejegyzett ügyvezetőt visszahívja az ügyvezetői tisztségből. II/2/
  37. A taggyűlés megerősíti név Attila ügyvezetői megbízását és őt a társaság II. számú ügyvezetőjévé választja. III/3/
  38. A társaság taggyűlése visszahívja az Intéző Bizottság tagjait. IV/4/
  39. A társaság taggyűlése visszahívja a Fegyelmi Bizottság tagjait. VII/7/
  40. A társaság taggyűlése elfogadja a dr. név1 által előterjesztett SZMSZ tervezetet. VIII/8/
  41. A társaság taggyűlése elfogadja dr. név1 által előreterjesztett
  42. évi horgászrend tervezetet. IX/9/
  43. A társaság taggyűlése elfogadja a dr. név1 által előterjesztett belépési rend tervezetet. Az így kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által levont jogi következtetésekkel és az érdemi döntéssel nagyobb részben nem értett egyet. Az alperes által a módosított fellebbezési kérelemre előterjesztett fellebbezési ellenkérelemben és eljárási kifogásban hivatkozottakkal kapcsolatban a másodfokú bíróság a Pp.
  44. §
(2)bekezdése a) pontjára utal, amely szerint, ha a jogi képviselet kötelező – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat, és úgy kell tekinteni, mint ha jogi képviselővel járna el. A fentiekre tekintettel a jogi szakvizsgával rendelkező felperes személyes eljárását, úgy kellett tekinteni, hogy jogi képviselővel járt el, az alperes által hivatkozott perfelvételi tárgyalásokat és másodfokú tárgyalást ezért a felperes nem mulasztotta el és az e tárgyalásokon tett felperesi nyilatkozatok ez okból nem hatálytalanok. A Pp.369. §
(4)bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének, illetve eljárásának az anyagi pervezetéssel összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti úgy, hogy egyúttal köteles elvégezni a saját anyagi jogi álláspontja szerint helyes anyagi pervezetést és az ezzel összefüggő intézkedéseket megtenni. A Pp.237. §
(1)bekezdése szerint, ha a fél perfelvételi nyilatkozata – e § alkalmazásában, ideértve a keresetlevélben feltüntetett nyilatkozatokat is – hiányos, nem kellően részletezett vagy ellentmondó, a bíróság közrehat abban, hogy a fél a perfelvételi nyilatkozatát teljes körűen előadja, illetve annak hibáit kijavítsa. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes
  1. sorszámú előkészítő irata
  2. pontjában a felperes által tett tényállítás az volt, hogy az alperes taggyűlése ülés nélküli döntéshozatali eljárása során az előterjesztett határozati javaslatok kapcsán taggyűlés határozatokat fogadott el. Ugyanennek az iratnak a
  3. pontjában ugyanakkor kereseti kérelmeként annak megállapítását kérte, hogy név2 Zsolt ülés nélküli döntéshozatali eljárás eredménytelenségét megállapító határozata, a jegyzőkönyv elkészítésének és a határozatok kihirdetésének elmaradása nem érinti a társasági határozatok hatályba lépését és érvényességét. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] 12 A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes említett tényállítása és másodlagos kereseti kérelme között ellentmondás volt, mert tényállításában azt állította, hogy a taggyűlés a beadványban megjelölt határozatokat meghozta, kereseti kérelme ugyanakkor nem ennek megállapítására irányult, hanem annak megállapítására, hogy az ügyvezető határozatai és mulasztása nem érinti a határozatok érvényességét. Erre tekintettel került sor a másodfokú bíróság anyagi pervezetésére és azt követően a felperes másodfokú eljárásban kereseti kérelme és fellebbezési kérelme módosítására. Az alperes ellenkérelmében foglaltakkal szemben, amely szerint a felperes nem jelölte meg az érvényesíteni kívánt jogot és nem adott elő jogi érvelést, a másodfokú bíróság megállapította, hogy azt a felperes az elsőfokú eljárásban megtette, ahogy azt az elsőfokú ítélet
  4. illetve
  5. pontjai is tartalmazzák. A Pp.
  6. §
(3)bekezdése szerint valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. A bíróság e törvényes feltételek fennállását hivatalból vizsgálja. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes másodfokú eljárásban módosított keresetében kért megállapítás a felperes joginak megóvása érdekében szükséges, mert az alperes álláspontja szerint nem születtek az előzetes döntéshozatali eljárás során határozatok, és a jogviszony természeténél fogva marasztalás nem kérhető. Abban a kérdésben, hogy a felperes fellebbezési hivatkozása szerint az elsőfokú bíróságnak a név Attila által meghatalmazott dr. név8 ügyvéd elismerő nyilatkozatát figyelembe kellett-e vennie, illetve, hogy a dr. ügyvéd ügyvéd ügyvédi meghatalmazását visszavonó név Attila ügyvezetőtől származó jognyilatkozatot a perben hatályosnak kellett-e tekinteni, a másodfokú bíróság álláspontja a következő: A Ptk.3:20. §
(1)bekezdése szerint, ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok vagy alapítók számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. A
(2)bekezdés alapján az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A
(3)bekezdés értelmében, ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. A
(4)bekezdés kimondja, hogy a szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A Ptk.1:
  1. §-a szerint az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik. A tag az ügyvezető mulasztására tekintettel a bíróságtól kérheti a szavazás eredményének megállapítását, addig azonban, amíg a bíróság meg nem állapítja a szavazás eredményeként Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] 13 meghozott határozatokat, a határozatok joghatás kiváltására nem alkalmasak, erre tekintettel név Attila ügyvezetőként nem hatalmazhatta meg a perbeli jogi képviseletre dr. név8 ügyvédet, és nem vonhatta vissza dr. ügyvéd ügyvéd meghatalmazását. Ezért dr. név8 ügyvédnek a kereset elismerésére irányuló perbeli nyilatkozata hatálytalan, míg dr. ügyvéd ügyvéd alperes képviseletében tett perbeli nyilatkozatai hatályosak. A fentiekben kifejtetteknek megfelelően a másodfokú bíróság a Ptk.3:
  2. §-a és 1:
  3. §-a alapján a felperes által előterjesztett kereset folytán vizsgálta, hogy a név2 Zsolt ügyvezető által elrendelt ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárásban a taggyűlés meghozta-e a keresetben megjelölt határozatokat. A kereseti kérelem alapján a bíróság nem a határozatokat hozta meg, azokat ugyanis már a tagok az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás során leadott szavazataikkal meghozták, a bíróság csak a határozatok meghozatalát állapította meg. A határozatok meghozatalának vizsgálata körében az alperes társasági szerződésének és a Ptk.3:
  4. §-ának rendelkezései alapján vizsgálta a másodfokú bíróság a határozatképességet. Megállapította, hogy általában 172 szavazat volt szükséges a határozathozatalhoz, míg név Attila ügyvezetővé választásánál – az őt megillető szavazatok levonására tekintettel 146 szavazat. Miután pedig dr. név1 a saját maga és a meghatalmazások alapján képviselt tagok nevében 198 szavazatot adott le, így a keresettel érintett minden határozat meghozatala tekintetében határozatképes volt az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárás. A szavazati arányok tekintetében a másodfokú bíróság megállapította, hogy az ügyvezetők visszahívásához a társasági szerződés 13.
  5. pontja alapján kétharmados szótöbbségre, a többi keresettel érintett határozat tekintetében a Ptk.3:
  6. §
(3)bekezdése alapján a szavazatok egyszerű többségére volt szükség. Az ügyvezetők visszahívására vonatkozó két határozat kivételével a szavazatok többsége valamennyi a kereseti kérelemben megjelölt határozattervezet kapcsán megvolt a dr. név1 által leadott szavazatok alapján, ezért e határozatok meghozatalánál nincs jelentősége annak, hogy a társaság többi tagja adott-e le, és ha igen, milyen szavazatot adott le, mert az egyszerű többség az összes leadott szavazathoz viszonyítva is megvolt a dr. név1 által leadott szavazatok figyelembevételével. A II/2/2. és II/2/3. számú, a név2 Zsolt és név9 ügyvezetők visszahívására vonatkozó határozattervezetek kapcsán a leadott szavazatok 2/3-ára lett volna szükség az ügyvezetők visszahívására vonatkozó határozat meghozatalához az alperesi társasági szerződésének 13.8. pontja, illetve a Ptk.3:19. §
(3)bekezdése és a Ptk.3:20. §
(2)bekezdése alapján. Ez a 2/3-os szótöbbség a leadott 198 szavazat alapján nem állapítható meg, mert a társaság további tagjainak szavazatai nem állnak rendelkezésre. E körben a felperes keresetében, illetőleg perbeli előadása során állítási és bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozott és kérte erre tekintettel valósnak elfogadni azt a tényállítását, hogy a dr. név1 által képviselt tagokon kívül a társaság további tagjai szavazatot nem adtak le. A Pp.184.§
(1)bekezdés a) pontja szerint a fél állítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik. A Pp.184. §
(2)bekezdése szerint állítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzettel érintett tényállítást a bíróság valósnak fogadja el, ha annak tekintetében kételye nem merül fel. A másodfokú bíróságnak az alperest érintő perekből és törvényességi felügyeleti eljárásokból hivatalos tudomása van arról, hogy az alperes társaság tagjai két csoportra szakadtak, köztük a társaság működésével, a vezető tisztségviselők személyével kapcsolatban folyamatos viták vannak. A tagok egy része név2 Zsoltot és név9t kívánja ügyvezetőnek, másik része név Attilát. A felperes az alperes fellebbezési ellenkérelmére tett észrevételében maga is hivatkozott arra, hogy név2 Zsoltot a taggyűlés
  1. októberében és decemberében is Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 [71] [72] [73] [74] [75] [76] 14 ügyvezetővé választotta. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróságnak kételye merült fel azzal kapcsolatban, hogy a dr. név1 által nem képviselt tagok ne adtak volna le szavazatot, mégpedig ellentétes irányú szavazatot a dr. név1 által képviselt tagokkal szemben a név2 Zsolt és név9 ügyvezetők visszahívására vonatkozó határozattervezettel kapcsolatban, így a felperes által hivatkozott állítási szükséghelyzet ellenére az általa valósnak elfogadni kért tényeket a másodfokú bíróság tényként nem tudta megállapítani. Mindezekre tekintettel a két ügyvezető visszahívására vonatkozó említett két határozat létrejöttének megállapítására a perben sem volt lehetőség. A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján részben, a rendelkező részben foglaltak szerint változtatta meg. Megalapozottan hivatkozott a felperes fellebbezésében arra, hogy az elsőfokú bíróság a felperes pernyertessége ellenére nem rendelkezett a perköltség viseléséről az elsődleges kereseti kérelemmel kapcsolatban. A fentiekre is figyelemmel a másodfokú bíróság a Pp.83. §
(2)bekezdése alapján a pernyertesség-pervesztesség arányának megfelelően rendelkezett az első- és másodfokú perköltség viseléséről. Az elsődleges kereseti kérelem tekintetében a felperes teljes egészében pernyertes lett. A Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján ezért a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése és a felperes által csatolt ügyvédi megbízási szerződés alapján a teljes elsődleges és másodlagos kereseti kérelem tekintetében felszámított 250.000 forint +ÁFA ügyvédi munkadíjból, 125.000 forint + ÁFA, azaz 158.750 forint ügyvédi munkadíj, valamint a felperes keresetére előlegezett 36.000 forint kereseti illeték 50 %-a, azaz 18.000 forint illeték, mindösszesen 176.750 forint megfizetésére kötelezte az alperest a felperes javára. A másodlagos kereseti kérelem tekintetében a Pp.83. §
(2)bekezdése alapján a felperes által igényelt 250.000 forint + ÁFA ügyvédi munkadíj fele 125.000 forint + ÁFA volt, a felperes megállapítási keresete 12 határozat megállapítására irányult, amelyből 10 határozat létrejöttét a másodfokú bíróság megállapította, ezért a pernyertesség arányát 10:2 arányban határozta meg a másodfokú bíróság, így az igényelt 125.000 forint + ÁFA ügyvédi munkadíjból a felperest 104.167 forint + ÁFA ügyvédi munkadíj illeti meg. Az alperes által ugyancsak a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján és az általa csatolt ügyvédi megbízási díj alapján igényelt 150.000 forint ügyvédi munkadíjból 25.000 forint illeti pernyerteségi arányára figyelemmel. A két összeg egybeszámításával ezért a nagyobb részben pernyertes felperes javára a másodfokú bíróság 79.167 forint + ÁFA, azaz mindösszesen 100.540 forint ügyvédi munkadíjat, valamint a felperes által előlegezett 18.000 forint illetékből 15.000 forint illeték viselésére kötelezte az alperest. A másodfokú eljárásban a felperes által a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján és a csatol ügyvédi megbízási szerződés alapján igényelt 100.000 forint + ÁFA ügyvédi munkadíjból az ugyancsak 10:2 arányú felperesi pernyertességre figyelemmel 105.800 forint ügyvédi munkadíj és a 48.000 forint felperes által előlegezett fellebbezési eljárási illetékből 40.000 forint illeték, így mindösszesen 145.800 forint másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte a Pp.83. §
(2)bekezdése alapján az alperest. Pécs,
  1. április
  2. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.007/2022/8/1 15 Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.