← Magyarország

Pfv.20931/2021/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A beépítetlen önkormányzati tulajdonú telek eladása esetén a volt a tulajdonoson a helyi építési szabályzaton alapuló beépítési kötelezettség nem kérhető számon, annak teljesítése a tulajdonjog átruházásával lehetetlenné vált. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: Pfv.V.20.931/2021/

  1. dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Kocsis Ottilia előadó bíró dr. Bartal Géza bíró A felperes: felperes neve felperes címe A felperes képviselője: dr. Lóránth József ügyvéd cím1 Az alperesek: I. rendű neve I. rendű alperes címe II. rendű alperes neve II. rendű alperes címe Az I. rendű alperes képviselője: Rézmovits és Poór Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Rézmovits Péter ügyvéd cím2 A II. rendű alperes képviselője: Dr. Imrédy Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Imrédy Szabolcs ügyvéd cím3 A per tárgya: kötbér, fedezetelvonás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Csatlakozó felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.350/2020/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 3.G.43.609/2016/
  3. (
  4. szám alatt kiegészített) Rendelkező rész Kúria V.Pfv.20.931/2021/6 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és a II. rendű alperes részére személyenként 500.000 (ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy felhívásra fizessen meg az állam részére 35.000 (harmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A további 2.438.000 (kétmilliónégyszázharmincnyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes eladó és a pályázati nyertes I. rendű alperes vevő között
  5. október 18-án létrejött adásvételi szerződés tárgya a B. ...hrsz.-ú beépítetlen ingatlan, a vételár 62.200.000 forint és 12.440.000 forint áfa. Az I. rendű alperes Városrendezési és Építési Szabályzatról és Szabályozási tervről szóló 35/
  6. (VII.15.) önkormányzati rendelet előírásának megfelelően beépítési kötelezettséget vállalt. Vállalta két éven belül a jogerős építési engedély, további 36 hónapon belül, legkésőbb a szerződés megkötésétől számított négy éven belül a jogerős használatbavételi engedély megszerzését. Meghatározták a vevő fizetési késedelme esetére a késedelmi kamatot, 30 napot meghaladó fizetési késedelme esetén az eladó elállási jogát, egyéb teljesítési késedelme esetére 30.000 Ft/nap késedelmi kötbért, a beépítési kötelezettség 180 napot meghaladó késedelme esetén a vételárral azonos áron,
  7. október 18-áig – további tulajdonossal szemben is – gyakorolható, a tulajdonjog bejegyzéssel azonos rangsorban az eladó javára bejegyzett visszavásárlás jogát. E jog törléséhez a hozzájáruló nyilatkozat feltételéül a használatbavételi engedély bemutatását szabták. [2]
  8. március
  9. napján a felperes eladó és az I. rendű alperes vevő hasonló feltételekkel kötött adásvételi szerződést a B2 ... hrsz.-ú ingatlan tulajdonjogának átruházására 20.100.000 Ft és 4.020.000 Ft áfa vételáron, a 66/
  10. (XII. 12.) önkormányzati rendeletre utalással meghatározott beépítési kötelezettség, 25.000 Ft/nap késedelmi kötbér, 5 évig gyakorolható visszavásárlási jog kikötésével. [3] került. A két telek (a továbbiakban: ingatlan)
  11. július 22-én ... hrsz.-on egyesítésre [4] A felperes a kötbérigényét az I. rendű alperessel szemben bíróság előtt érvényesítette: a
  12. október 18-i adásvételi szerződés alapján
  13. október 19-
  14. Kúria V.Pfv.20.931/2021/6 3 január 27., a
  15. március 26-i szerződés alapján
  16. március 27-
  17. január
  18. közötti időszakra késedelmi kamatokkal együtt. A Fővárosi Törvényszék 24.G.43.809/2013/
  19. számú ítéletében az I. rendű alperest 40.000.000 Ft mérsékelt kötbér és
  20. május 1-től késedelmi kamat megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla 25.Gf.40.262/2015/
  21. számú ítéletével az alperes kötbér fizetési kötelezettségét 25.000.000 Ft-ra mérsékelte, a Kúria Pfv.V.21.648/2016/
  22. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. [5] Az I. rendű alperes a
  23. december 2-án kötött adásvételi szerződéssel a keretbiztosítéki jelzálog és adóvégrehajtási joggal terhelt ingatlant – a tehermentesítést követő 5 napon belül esedékes – 125.000.000 Ft + áfa tehermentes vételáron átruházta a II. rendű alperesre. A szerződési kikötés szerint, ha az eladó az ingatlant öt hónapon belül nem tehermentesíti, arra a vételár terhére a vevő jogosult, a bejegyzési engedély kiadása esetén pedig köteles. Az I. rendű alperes
  24. május 19-én kelt engedélye alapján a II. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzést nyert az ingatlannyilvántartásba. A II. rendű alperes a vételár fizetési kötelezettségét teljesítette az I. rendű alperessel szembeni, az ingatlanon jelzálogjoggal és adó-végrehajtási joggal biztosított két követelés megszerzésével és beszámításával, illetve kiegyenlítésével. [6] Az I. rendű alperes
  25. július
  26. óta felszámolás alatt áll, a felperes a felszámolási eljárásban a hitelezői kötbér igényét bejelentette. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes a keresetében kérte az I. rendű alperes kötelezését 45.750.000 Ft (
  27. január
  28. -
  29. február
  30. között napi 25.000 Ft) kötbér,
  31. július 31-től késedelmi kamat megfizetésére [a Polgári Törvénykönyvről szóló
  32. évi IV. törvény (a továbbiakban:
  33. évi Ptk.)
  34. §]. Kérte annak megállapításával, hogy az alperesek között
  35. december 2-án létrejött ingatlan adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, a II. rendű alperest annak tűrésére kötelezni, hogy az ingatlanból végrehajtás útján kielégítse a Kúria Pfv.V.21.648/2016/
  36. számú döntése alapján 25.000.000 Ft és járulékai, valamint a jelen perben érvényesített 45.750.000 Ft és járulékai iránti követelését [a Polgári törvénykönyvről szóló
  37. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  38. §]. [8] Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a kiegészített ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 24.380.000 forint mérsékelt kötbért és a
  39. július 31-től a kifizetésig járó késedelmi kamatát; megállapította, hogy a
  40. december 2-án létrejött adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan; kötelezte a II. rendű alperest annak tűrésére, hogy a felperes végrehajtás útján kielégítse az ingatlanból a 25.000.000 forint és
  41. május 1-től, 24.380.000 forint és
  42. július 31-től járó késedelmi kamatát; ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolásában a kötbérigény tárgyában a per megszüntetésére res iudicata miatt nem látott lehetőséget, mert a felperes a megelőző perben Kúria V.Pfv.20.931/2021/6 4 más ténybeli alapon, más időszakra érvényesített kötbérigényt, ezért a polgári perrendtartásról szóló
  43. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  44. §

(1)bekezdés
  1. d)és a 157. §
  2. a)pontja alkalmazásának nem volt helye. Az 1959. évi Ptk. 312. §
(1)-
(3)bekezdése felhívásával kifejtettek szerint az ingatlan értékesítésével az I. rendű alperes által vállalt beépítési kötelezettség teljesítése nem lehetetlenült, a tulajdonjog átruházása nem zárta ki azt, hogy az I. rendű alperes a felperes felé vállalt szerződéses kötelezettségének eleget tegyen. A szerződést megszegő I. rendű alperessel szemben a felperes az 1959. évi Ptk. 246. § alapján kötbér érvényesítésére jogosult. Az alperesek védekezésére figyelemmel az 1959. évi Ptk. 247. §
(1)bekezdése felhívásával a kötbért a nettó vételár 50%-át nem meghaladó 24.380.000 forintra mérsékelte. Figyelemmel volt a felperes beépítéshez fűződő érdekére, a visszavásárlási jog gyakorlásának mellőzésére és arra is, hogy a felperes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 29. §
(1)
(2)bekezdése alapján az ingatlant kisajátíthatja. Az alperesek a felperes ezen követelése kielégítési alapját vonták el az ingatlan adásvételi szerződéssel, amely a felperessel szemben a Ptk. 6:120. §
(1)bekezdése szerint hatálytalan. A projektcég I. rendű alperes egyéb vagyona nem nyújt fedezetet a követelésre [1/
  1. (VI. 15.) PK vélemény]. A II. rendű alperes rosszhiszeműnek nem minősül, azonban a jogügyletből reá ingyenes előnye származott, a vételár fizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesítette, tűrni köteles ezért a megszerzett vagyontárgyból a végrehajtás útján történő kielégítést a jelen ítélettel és a Fővárosi Ítélőtábla 25.Gf.40.262/2015/
  2. számú ítéletével történt marasztalás erejéig. [10] A másodfokú bíróság az alperesek fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az indokolása szerint osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerinti anyagi jogerőhatás kizárása kérdésében, azonban a helyesen megállapított tényállásból a kereseti kérelmek részbeni megalapozottságára levont jogkövetkeztetésével nem értett egyet. A lehetetlenülés mellett felhozott érvei szerint a szerződések 7.
  1. pontjában a 35/
  2. (VII. 15.) és a 66/
  3. (XII. 12.) önkormányzati rendeletekre utalással meghatározott beépítési kötelezettség építési tevékenységgel elérhető – ennyiben vállalkozási jellegű – eredménykötelem, amely az adásvételhez kapcsolódó főkötelezettségek – tulajdonjog átruházása, vételár megfizetése – mellett közjogi természetű mellék-kötelezettségnek is minősült. A közjogi rendelkezések értelmében – összhangban a Ptk. dologi jogi szabályaival – az idegen tulajdonú ingatlan beépítése jogilag a tulajdonos hozzájárulásához kötött [az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/
  4. (XII. 29.) KTM rendelet
  5. §
(1)bekezdés ba), a 37/
  1. (XII. 13.) ÖTM rendelet
  2. §
(2)bekezdés b) pont, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. §
(5a)-
(5b)bekezdés]. A jogerős ítélet szerint a teljesítési segédre vonatkozó, fellebbezési ellenkérelemben foglalt érvelés is súlytalan: az alperesek az adásvételi szerződésükben a beépítési kötelezettségre nem tértek ki, annak kilátásba helyezése, hogy az ingatlanon a II. rendű alperes 4 éven belül lakóházat épít, a visszterhes vagyonszerzési illeték kiszabását célzó és nem a felpereshez címzett átvállaló nyilatkozat. A másodfokú bíróság jogkövetkeztetése szerint az I. rendű alperes az ingatlan tulajdonjogának átruházásával jogilag elesett a felperessel kötött adásvételi szerződésekben vállalt beépítés lehetőségétől, a teljesítése lehetetlenné vált, amit ő idézett elő. A felperes az 1959. évi Ptk. 312. §
(2)bekezdése alapján teljesítést nem követelhet, ebből következően a határidőben történő teljesítést biztosító kötbérigénnyel sem léphet fel. Az I. rendű alperessel szembeni a kötbérkövetelés iránti kereseti kérelem alaptalan, ezért a kötbér mértékének, mérséklésének, a kamatfizetés kezdő napjának vizsgálata szükségtelen volt. Kúria V.Pfv.20.931/2021/6 5 [11] A jogerős ítélet szerint tévesen adott részben helyt az elsőfokú bíróság a II. rendű alperessel szembeni kereseti kérelemnek is a Ptk. 6:120. §
(1)bekezdése szerinti jogszabályi feltételek teljesülése hiányában. Az ingatlant a kielégítési sorrendben a felperes követelését megelőző, jelzálogjoggal, illetve végrehajtási joggal biztosított követelések terhelték, amelyek szerződéskötéskori értéke – az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem vitatott megállapítása szerint – meghaladta a szerződéses vételárat. Az ingatlan ezért részben sem biztosíthatta a felperes követelésének kielégítését. A kielégítési alap elvonása azzal is megvalósulhatott volna, ha a vételár alacsonyabb volt a reális forgalmi értékénél és az a tartozások figyelembevételével is elegendő lett volna a felperes követelése kielégítésére. Az ingyenes előnyszerzés megállapítására is alapot adhat, ha a kikötött ellenérték a megszerzett vagyontárggyal nem egyenértékű. A nem reális áron történt értékesítés azonban bizonyítatlan maradt: az elfogadott, nem a szerződéskötés időpontjára vonatkozó és az ingatlan terheit figyelmen kívül hagyó igazságügyi szakértői vélemény aggályos, a felperes által beszerzett, nettó 327.800.000 forint forgalmi értéket rögzítő vélemény nem meggyőző. A II. rendű alperes igazolta, hogy a vételárat a vagyona terhére megfizette. A kielégítési alap elvonása, ingyenes előnyszerzés hiányában a II. rendű alperes tudatállapota (jó- vagy rosszhiszeműsége) érdektelen, ugyanakkor a felperes nem támadta fellebbezéssel az elsőfokú bíróságnak a rosszhiszeműség bizonyítatlanságára levont ítéleti jogi következtetését. A felülvizsgálati kérelem, csatlakozó felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyó határozat hozatalát kérte. Megsértett jogszabályként az 1959. évi Ptk. 246. §
(1), 312. §
(1)-
(3)bekezdését, 301/A. §, a Ptk. 1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]
(1), 6:120. § [Fedezetelvonó szerződés]
(1)-
(5)bekezdését, a Pp 3. §
(3), 164. §
(1), 206. §
(1)bekezdését jelölte meg és az 1/
  1. PK vélemény megsértését állította. A jogszabálysértést azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság állapította meg a tényállást megfelelően és vont le a rendelkezésre álló bizonyítékokból helyes jogi következtetést. A másodfokú bíróság terhére rótta, hogy nem érdekelte az adóhatóság által az alperesek közötti adásvételi szerződés kapcsán csődbűncselekmény alapos gyanúja miatt folytatott nyomozás és a rosszhiszeműségről sem foglalt állást. A lehetetlenülés megállapítása nem felel meg a joggyakorlatnak (BH
  2. 185., BDT
  3. 1366., BH.
  4. 256.): a szerződés teljesítését az teheti lehetetlenné, ha a szerződéskötés után a szerződést csak előre nem látott rendkívüli nehézségek vagy aránytalan áldozat árán lehetne teljesíteni és nem áll fenn felróható magatartás sem. Az I. rendű alperes az ingatlan eladásával nem mentesülhet a következmények alól. A II. rendű alperesre úgy kell tekinteni, mint a felperes teljesítési segédjére az ingatlan beépítése vonatkozásban. A másodfokú bíróság nem a valóságnak megfelelő tényállást állapított meg azzal, hogy a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleménye ellenében az alperesek magánszakértői véleményét fogadta el. Iratellenesen állapította meg a kielégítési alap elvonásának a hiányát. A felperes az alperesek rosszhiszeműsége, ingyenes előnyszerzése kapcsán a
  5. január 31-én,
  6. április 5-én keltezett előkészítő iratára hivatkozott. Az alperesek célja az volt, hogy az I. rendű alperes szabaduljon a kötbérfizetési és az ingatlan beépítésére vonatkozó kötelezettségétől. A tulajdonjog bejegyzésekor az ingyenesség fennállt, a II. rendű alperes nem igazolta a vételár megfizetését. Rosszhiszemű a szerző fél akkor is, ha az ellenszolgáltatását beszámítással teljesíti. Kúria V.Pfv.20.931/2021/6 6 [13] Az alperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben – az I. rendű alperes arra az esetre, ha a csatlakozó felülvizsgálati kérelme alaptalan – a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték. Kiemelték, hogy a Pp.
  7. §
(3)és 164. §
(1)bekezdése megsértését a felperes nem indokolta, a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye (BH
  1. 18, BH
  2. 44). A hivatkozott eseti döntésekben a bíróság eltérő tényállás alapján vizsgálta a lehetetlenülést. A másodfokú bíróság a jogi lehetetlenülés bekövetkezését részletesen indokolta ítéletének [110]-[111] bekezdéseiben, azt a felperes nem cáfolta, arra ki sem tért. A másodfokú bíróság ítélete a szakértői bizonyítás kapcsán is részletes indokolást – [127]-[134] bekezdések – tartalmaz. A kielégítés tűrésére kötelezés iránt kereset a korábban jogerősen megítélt követelés tekintetében annak teljesítése folytán okafogyott, a felperes a felülvizsgálati kérelmében a teljes elsőfokú ítélet helybenhagyását nem is kérhette. [14] Az I. rendű alperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a Pp.
  3. §
(1)bekezdés d),
  1. § a) pontja,
  2. §
(1)bekezdése, a Ptk. 247. §
(1)bekezdése megsértésére hivatkozással a 24.380.000 forint és járulékai marasztalására irányuló kereseti kérelem tekintetében a per megszüntetését kérte. Jogi érvei szerint Fővárosi Ítélőtábla 25.Gf.40.262/2015/
  1. számú ítéletének jogereje minden felperesi kötbérkövetelésre kiterjed; a kötbér alapjául szolgáló szerződés, az abban meghatározott vételár és I. rendű alperesi magatartás azonossága megalapozza a tényazonosságot. A kötbér legmagasabb mértékének jogerős megállapítását követően az igényérvényesítés eltérő időszakának nincs relevanciája. A jogerős ítélet az adott szerződés és I. rendű alperes magatartása mellett a vételárhoz képest érvényesíthető legmagasabb kötbért határozta meg, ennek folytán a jogereje kihat az ugyanazon tényállás alapján, ugyanazon jogcímen az idő múlása folytán előterjesztett újabb igényekre is. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem egyaránt alaptalan. [16] A Kúriának először a csatlakozó felülvizsgálati kérelemről, a felperes elsődleges, az I. rendű alperes marasztalására irányuló keresete kapcsán a jogerős érdemi határozat más eljárásokban levonandó eljárásjogi jogkövetkezménye, az anyagi jogerőhatás kérdésében kellett állást foglalnia arra tekintettel, hogy az az érdemi döntés akadályát jelenti, az eljárás bármely szakában okot ad a per megszüntetésére. A Kúria egyetértett a jogerős ítélet [104][106] pontjaiban kifejtettekkel. A Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján az anyagi jogerő hatás csak az ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazok a felek (és jogutódaik) által indított perben akadálya az új kereset indításának. E hármas konjunktív feltétel bármelyikének a hiánya kizárja az anyagi jogerő hatás érvényesülését. A perbeli esetben az ugyanazon tényalapra vonatkozó törvényi feltétel nem teljesült: a szerződésben kikötött, a teljesítésig, a jogerős használatbavételi engedély megszerzéséig (vagy annak lehetetlenüléséig) a késedelem minden napjára felszámítható kötbért a felperes az I. rendű alperes késedelmének nem ugyanazon időszakára érvényesítette és az eljárt bíróságok is a perben érvényesített, lejárt kötbér összegét mérsékelték. A Kúria kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla 25.Gf.40.262/2015/
  1. számú jogerős ítéletének indokolásából a következőket: Az ítélőtábla álláspontja szerint az első adásvételi szerződés vonatkozásában a
  2. október
  3. napjától
  4. március
  5. napjáig, továbbá
  6. május
  7. napjától
  8. január
  9. napjáig terjedő 1148 napra vonatkozóan, illetve a második adásvételi szerződés vonatkozásában
  10. március
  11. napjától
  12. március
  13. napjáig, továbbá
  14. május
  15. napjától
  16. január Kúria V.Pfv.20.931/2021/6 7
  17. napjáig, mindösszesen 623 napra vonatokozóan a kötbér összegének 50.015.000 Ft-ról 25.000.000 Ft-ra való mérséklésének van helye. A kifejtettekre tekintettel a
  18. január 28tól kezdődő időszakra támasztott kötbérkövetelés nem volt tárgya a korábbi pernek, a jogviták tényazonossága hiányában az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül jutottak arra a jogkövetkeztetésre, hogy a Pp.
  19. §
(1)bekezdés
  1. d)és 157. §
  2. a)pontja alkalmazásának nincs helye, ezért a Pp. 229. §
(1)bekezdés megsértésére alapított csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem vezethetett eredményre. [17] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett annak kifejtése is, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §
(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételek teljesülése, a hivatkozott jogszabálysértés érdemi vizsgálata érdekében a fél köteles konkrétan megjelölni a jogforráson belül a megsértett jogszabályhelyet, ismertetni, részletesen kifejteni a jogszabálysértésre vonatkozó jogi álláspontját, a hivatkozott, az ügy érdemi eldöntésére kiható jogszabálysértés indokait. Azok a hivatkozások, amelyek esetében a törvény által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul nem teljesültnek, érdemben nem vizsgálhatók, azokat a Kúria figyelmen kívül hagyja, amely körülményre határozata indokolásában utal [a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 4. pontjához fűzött indokolás]. A Kúria felülvizsgálatának tárgyát ezért nem képezhette a felülvizsgálati kérelem hivatkozása két jogszabályhely, Pp. 3. §
(3)és 164. §
(1)bekezdése megsértésére. Ezen eljárási jogi szabályok kapcsán a felperes indokolással nem támasztotta alá azt, hogy a másodfokú bíróság mennyiben sértette meg a bizonyítási kötelezettség, a bizonyítási teher szabályait és ezzel kapcsolatban a bíróság előzetes tájékoztatási kötelezettségét, illetve ez a szabálysértés hogyan hatott ki az ügy érdemi eldöntésére, hogyan változtatta meg az ügy kimenetelét. [18] A másodfokú bíróság – a Pp. 253. §
(3)bekezdés alapján – a fellebbezési kérelem és fellebbezési ellenkérelem korlátai között az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztathatta, e korlátok között a bizonyítás kiegészítése nélkül, a megállapított tényállás alapján is juthatott az elsőfokú bíróságétól ellentétes jogi következtetésre, az érdemi döntését eltérő jogi alapokra helyezhette [BH
  1. 323.II., BH
  2. 261., EBH
  3. 1143.]. A Kúria előtti rendkívüli perorvoslati eljárásban azonban a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható, nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének. Erre csak kivételesen kerülhet sor, abban az esetben, ha a tényállást a másodfokú bíróság a bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelésével, logikailag ellentmondásos következtetéssel állapította meg, vagy ha az ellentétes az iratok tartalmával (BH
  4. 196., BH
  5. 85., BH
  6. 768.). A felperes azonban nem adta elő azt, hogy a jogszabálysértés miben nyilvánul meg: a jogerős ítélet mennyiben ütközik a tényállás megállapításának eljárásjogi szabályába. Az indokolási kötelezettséget érintő érvei ezt nem pótolták. [19] A Kúria az anyagi jogi jogszabálysértés kapcsán is rögzíti, hogy önmagában a felperes számára kedvező elsőfokú ítélet és az azt felülbíráló, felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet megállapításainak rögzítése, egymással szembe állítása nem alkalmas a jogerős ítélet jogi indokainak a megdöntésére, azt a felperesnek saját jogi érveléssel kellett volna támadnia, jogi álláspontjának a kifejtésével cáfolnia. A Kúria így csak azt rögzíthette, hogy egyetértett a másodfokú bíróság jogkövetkeztetésével: az I. rendű alperes beépítési kötelezettségének a teljesítése a Ptk.
  7. §
(2)bekezdése alapján az ingatlan tulajdonjogának Kúria V.Pfv.20.931/2021/6 8 az átruházása miatt vált lehetetlenné. A Kúria a jogerős ítélet indokolását a következőkkel egészíti ki. [20] A felperes és az I. rendű alperes a
  1. október 18-i és a
  2. március 26-i ingatlan adásvételi szerződéseinek a tárgya beépítetlen önkormányzati tulajdonú telkek voltak, a beépítési kötelezettséget az aktuális helyi építési szabályzatra hivatkozással kötötték ki. Ezért az eljárt bíróságok a beépítési kötelezettség megítélésekor helyesen vonták a polgári jogi jogvita elbírálásánál releváns jogszabályok körébe az Étv.-t és egyéb építésügyi szabályokat. Az akkor hatályos Étv. rendelkezéseiből következően az építés helyi rendjének biztosítása, a településfejlesztés, a településrendezés a helyi önkormányzat feladata: az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban állapítja meg. Az Étv.
  3. § h) pontja alapján a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények egyike a településrendezési kötelezés, amelynek körében az Étv.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja és a
(2)bekezdése alapján beépítési kötelezettség rendelhető el, a helyi építési szabályzat a beépítetlen építési telkekre meghatározott időn belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani. Az Étv. 29. §
(5)bekezdése szerint e kötelezettséget a települési önkormányzat jegyzője az érintettekkel határozatban közli, a
(6)bekezdés alapján az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az
(5)bekezdés szerint elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 76. §
(1)bekezdése alapján a hatóság határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést is köthetett. A településrendezési kötelezettség ismertetett közjogi szabályai alapján a beépítési kötelezettség, mint településrendezési kötelezettség az ingatlant terheli, annak tényét a jegyző az érintettel csak közli. Ekként a közjog által szabályozott településrendezési, ezen belül a felperes és az I. rendű alperes szerződéseinek megkötésekor jogszabályon – önkormányzati rendelettel megalkotott helyi építési szabályzaton (Étv.
  1. §
  2. pont) – alapuló beépítési kötelezettség az ingatlan mindenkori tulajdonosával szemben elsődlegesen nem polgári jogi eszközökkel kikényszeríthető, hanem a (kérésre kötelező) kisajátítás jogintézményével szankcionálható, illetve tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonossal, mint érintettel határozatban közlendő kötelezettség. Az, hogy a felperes a tőle tulajdont szerző I. rendű alperessel szemben a beépítési kötelezettség kapcsán csak az ingatlan átruházásáig léphet fel, következik a szerződéseik kikötéseiből is: a további tulajdonossal szemben is gyakorolható – a bejegyzése folytán dologi jogi hatályú, az ingatlan mindenkori tulajdonosával szemben hatályos – visszavásárlási jogból. Mindebből következően az I. rendű alperesen a tulajdonjoga átruházása folytán a beépítési kötelezettség nem kérhető számon, vele szemben kötbérkövetelés már nem érvényesíthető. [21] Az adásvételi szerződésbe foglalt beépítési kötelezettség polgári jogi értelemben vett lehetetlenülésére tekintettel a fedezetelvonás megállapításával és a jogkövetkezménye levonásával kapcsolatos felülvizsgálati érvek vizsgálata szükségtelen volt: egyrészt a korábbi perben megítélt követeléséhez a felperes hozzájutott, e hitelezői igénye megtérülését az I. rendű alperes felszámolójának is bejelentette, másrész ebben a perben érvényesített követelését a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül elutasította. [22] A Kúria a kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp.
  3. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Kúria V.Pfv.20.931/2021/6 9 A határozat elvi tartalma: A beépítetlen önkormányzati tulajdonú telek eladása esetén a volt tulajdonoson a helyi építési szabályzaton alapuló beépítési kötelezettség nem kérhető számon, annak teljesítése a tulajdonjog átruházásával lehetetlenné vált. Az alkalmazott jogszabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 312. §
(2)bekezdés az
  1. évi LXXVIII. törvény
  2. §
(1)-
(2)bekezdése Záró rész [23] A felperes a Pp. 270. §
(1), a 78. §
(1)bekezdés alapján köteles az alperesek ügyvédi munkadíjból álló, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)-
(6)bekezdés alapján, a kifejtett képviseleti tevékenységgel arányban meghatározott felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján illetékmentes felperes a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 13. §
(1)bekezdés szerint a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére nem volt kötelezhető, azt a
  1. § alapján az állam viseli. A kifejtetteknek megfelelően az eredménytelen csatlakozó felülvizsgálati kérelme folytán az I. rendű alperes köteles az csatlakozó felülvizsgálati illeték állam javára történő megfizetésére az IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [25] ki. E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pont zárja Budapest,
  1. március
  2. Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Kocsis Ottilia s.k. előadó bíró, dr. Bartal Géza s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria V.Pfv.20.931/2021/6 Sz.Sz. 10 bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.