← Magyarország

Kpkf.35467/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kúria a fellebbezést visszautasítja, ha az érdemi elbírálásra alkalmatlan, ennek okán a költségmentesség engedélyezéséről sem dönthet. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.35.467/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Demjén Péter előadó bíró Dr. Darák Péter bíró A felperes: felperes1 (cím1) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Egyed Éva kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
  2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 16.K.703.490/2020/
  3. számú végzéssel kiegészített 16.K.703.490/2020/
  4. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezését visszautasítja, a fellebbezésben kért költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasítja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az ügy előzménye és az elsőfokú bíróság végzése [1] A felperes személyesen eljárva
  5. december
  6. napján papír alapon keresetlevelet terjesztett elő a Budapest Környéki Törvényszékhez címezve az alperes 6421004307 számú másodfokú végzése ellen, melyben az alperes a 6019920934 iktatószámú elsőfokú végzést megváltoztatta és a felperesi adózó kézbesítési kifogását visszautasította. A keresetlevélben költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett. Kúria V.Kpkf.35.467/2022/4 2 [2] Az elsőfokú bíróság a 16.K.703.490/2020/
  7. számú végzésével - 15 napos határidő biztosítása mellett - felhívta a felperest a kereseti és a költségmentességi kérelme hiányainak pótlására. A felperes számára biztosított határidő eredménytelenül telt el. [3] Az elsőfokú bíróság a 16.K.703.490/2020/
  8. számú végzésével a felperes költségmentesség iránti kérelmét elutasította, majd
  9. március
  10. napján kelt
  11. sorszámú végzésével a felperes keresetlevelét – a közigazgatási perrendtartásról szóló
  12. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  13. §

(1)bekezdés j) pontja alapján – visszautasította. [4] A felperes a
  1. számú végzés ellen
  2. sorszámon fellebbezést nyújtott be. Az
  3. számú végzés elleni fellebbezés, az észrevétel, az elsőfokú bíróság és a másodfokú bíróság intézkedése [5] Az elsőfokú bíróság
  4. számú végzése ellen a felperes
  5. április
  6. napján
  7. sorszám alatt és
  8. május 17-én
  9. sorszám alatt fellebbezéseket terjesztett elő. [6]
  10. sorszámú fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás megismétlésére kötelezését kérte. Teljes költségmentességet is kért. Fellebbezésében előadta, hogy „mindent megtett annak érdekében, hogy a fellebbezés tökéletes legyen, minden dokumentumot csatolt”. [7] Az alperes az előterjesztett fellebbezésre észrevételt tett, amelyben kérte a felperes fellebbezésének elutasítását és a felperes perköltség megfizetésére kötelezését. [8] Az elsőfokú bíróság 16.K.703.490/2020/
  11. számú végzése ellen a felperes
  12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezését – mint elkésettet – a
  13. június 16-án meghozott
  14. szám alatti végzésével visszautasította. A
  15. számú végzés ellen a felperes
  16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán az elsőfokú bíróság az iratokat felterjesztette a Kúriához. [9] A Kúria, mint másodfokú bíróság a Kpkf.VI.40.437/2021/
  17. számú végzésével a felterjesztett iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldte azzal, hogy az
  18. számú végzés perorvoslati záradékát egészítse ki és a felperest tájékoztassa arról, hogy a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölése szükséges, melynek elmaradása a fellebbezés visszautasítását vonja maga után. A Kúria észlelte azt is, hogy a felperes
  19. sorszám alatt is fellebbezést terjesztett elő ugyanazon végzés ellen, amely felterjesztésre nem került. Észlelte továbbá, hogy mivel a felperes költségmentességet kért a perorvoslati eljárásban is, a
  20. számú végzés jogerőre emelkedéséig a fellebbezés nem bírálható el. [10] Az elsőfokú bíróság a Kpkf.VI.40.437/2021/
  21. számú végzésben foglaltaknak megfelelően, 16.K.703.490/2020/
  22. számú végzésével a
  23. számú végzés perorvoslati részét kiegészítette. A
  24. számú,
  25. sorszámon kiegészített végzés elleni
  26. számú fellebbezést a Kúria elbírálta és a
  27. január 12-én kelt Kpkf.I.35.613/2021/
  28. számú végzésével helybenhagyta. [11] Az
  29. számú végzés ellen
  30. sorszámon benyújtott fellebbezés felterjesztése folytán a Kúria Kpkf.I.35.161/2022/
  31. számú végzésével felhívta az elsőfokú bíróságot a Kúria Kúria V.Kpkf.35.467/2022/4 3 korábbi, Kpkf.VI.40.437/2022/
  32. számú végzésben foglaltak teljesítésére és az iratokat ismételten visszaküldte az elsőfokú bíróságnak. [12] Ezt követően az elsőfokú bíróság a
  33. szám alatti végzésével az
  34. sorszámú végzését a perorvoslati részében kiegészítette. A felperes a
  35. számú végzés közlését követően a fellebbezését jogszabálysértések megjelölésével nem egészítette ki. [13] Mindezek után a fellebbezéssel megtámadott végzés felterjesztésre került a Fővárosi Ítélőtáblához, ahonnan hatáskör hiányában visszaküldésre került az elsőfokú bírósághoz azzal, hogy a fellebbezés elbírálására a Kúria jogosult. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felperes fellebbezése érdemi elbírálásra alkalmatlan. [15] A Kúria mindenekelőtt kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság eljárását kizárólag a fellebbezés keretei között, az abban előadott jogsértések mentén vizsgálhatja felül – a hivatalból figyelembe veendő tények kivételével – a Kp.
  36. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján. A Kúria megállapította, hogy a felperes az erre vonatkozó,
  1. sorszámú végzésben szereplő kioktatás, tájékoztatás ellenére nem tett eleget a Kp.
  2. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltaknak, nem jelölte meg a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést az arra vonatkozó jogszabályhely pontos megjelölésével. A felperes a fellebbezésében nem hivatkozott egyetlen olyan jogszabályhelyre sem, melyet állítása szerint az elsőfokú bíróság megsértett. E hiányosságra tekintettel a Kúriának a fellebbezés érdemi vizsgálatára lehetősége nincs. [16] A jogalkotó a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölését olyan súlyú kötelezettségnek minősítette, hogy annak elmaradása miatt a hiánypótlási felhívás lehetőségét kizárta. Amennyiben a fél fellebbezésében egyetlen jogszabályhelyet sem jelöl meg, amely a fellebbezés alapját képezhetné, a fellebbezést vissza kell utasítani. [17] A Kp. 2. §
(2)bekezdésében foglalt tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárás követelményéből nem vezethető le a bíróság olyan kötelezettsége, hogy a támadott határozat jogszerűségéről pusztán a fellebbezésben előadott indokok alapján a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely fél által történő megjelölése hiányában döntsön (Kpkf.X.38.049/2019/2.). [18] Jogszabályhellyel alátámasztott jogszabálysértés hiányában a Kúria ezért a fellebbezést érdemben nem vizsgálhatta, azt a Kp. 112. §
(3)bekezdése, 104. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés
  1. k)pontja alapján vissza kellett utasítani. [19] A felperes által a fellebbezésben kért újabb költségmentességi kérelem nem engedélyezhető a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kmtv.) 11. §
  2. c)pontja alapján, ezért azt a Kúria a Kmtv. 13. §
(4)bekezdése alapján elutasította. Záró rész Kúria V.Kpkf.35.467/2022/4 4 [20] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, a Kp. – fellebbezés benyújtásakor hatályos – 8. §
(6)bekezdése alapján három hivatásos bíróból álló tanácsban. [21] A fellebbezés visszautasítása tárgyában az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [22] A Kúria a felperest nem kötelezte perköltségviselésre, mert az alperes a költségigényét a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 81. §
(1)-
(2)bekezdése szerint nem annak felszámításával kérte. [23] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. február
  3. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.