A határozat elvi tartalma: Érdemben csak a felülvizsgálati kérelemben írt, a tartalmi követelményeknek megfelelő, 60 napos határidőn belül előterjesztett hivatkozások vizsgálhatók. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.387/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Farkas László ügyvéd Az I. rendű alperes: A III. rendű alperes: Az IV. rendű alperes: IV. rendű alperes cím1 Az I., III. és IV. rendű alperes képviselője: Németh és Tímár Ügyvédi Iroda (cím2 ügyintéző: dr. Tímár András ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.145/2019/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és 25.P.20.686/2018/
- számú ítélet a határozat száma: Szekszárdi Törvényszék Kúria VII.Gfv.30.387/2020/6/1 2 Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., III. és IV. alpereseknek mint együttes jogosultaknak 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett 823.300 (nyolcszázhuszonháromezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- február
- napján az I. és IV. rendű alperesek mint hitelezők és zálogjogosultak, a felperes mint adós és B E mint zálogkötelezett között – a 10.000.000 forint összegű, svájci frank alapú kölcsön iránti, kockázatfeltáró nyilatkozatot is tartalmazó kérelem pozitív elbírálását követően – ingatlan jelzálogjoggal biztosított devizában nyilvántartott közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés jött létre. A kölcsön összege 63.167 svájci frank volt (10.000 000 forintnak a
- február
- napján meghatározott átváltási árfolyam figyelembevételével számított ellenértéke), a teljes hiteldíjmutató 7,48%, az induló éves ügyleti kamat 4,95%, a kezelési költség évi 2,04%. A kölcsön biztosítékát jelentette a B E zálogkötelezett tulajdonában álló szekszárdi ingatlanra az I. rendű alperes javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom. [2] A szerződés
- pontja rögzítette, hogy a kölcsön, az ügyleti és késedelmi kamat, a kezelési költség, valamint az egyéb költségek a folyósítást követően devizában kerülnek nyilvántartásra; a deviza vételi és eladási árfolyamot a hitelező a bankfiókban teszi közzé. A 10/
- pontban foglaltak szerint az adós tudomásul vette, hogy a forint/deviza árfolyam piaci mozgásából adódóan felmerül a veszteség kockázata. Ugyanitt tartalmazta a szerződés az adósnak azt a kijelentését, miszerint tudomása van arról, hogy a futamidő alatt a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott forint/deviza árfolyamhoz képest a forint árfolyamának gyengülése esetén a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet, és ezen kockázat vagyoni kihatásait teljes mértékben ő viseli. Úgy nyilatkozott, hogy az árfolyamkockázatból adódó Kúria VII.Gfv.30.387/2020/6/1 3 veszteség lehetőségét gondos megfontolás tárgyává tette, és fizetőképességének megfelelően mérlegelte. Kijelentette azt is, hogy a szerződés aláírását megelőzően a hitelező általános üzletszabályzatát kézhez vette, az abban foglaltakat megismerte, megértette, és magára nézve kötelezőnek fogadta el. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a kölcsön- és jelzálogjogviszony részévé teszik az általános üzletszabályzatot (szerződés 10/
- pontja). [3] A kölcsönszerződés 9/
- pontja szerint amennyiben a deviza árfolyam nagymértékű változása miatt a fennálló kölcsöntartozás deviza eladási árfolyamon történő, forintra átszámított értéke meghaladja a jelzálogul lekötött ingatlan forintban meghatározott hitelbiztosítéki értékének belső utasításokban meghatározott maximális százalékos mértékét, és az adós a hitelezők felhívására nem teljesít olyan mértékű előtörlesztést, melynek eredményeként a kölcsön/fedezet arány e mérték alá csökken, vagy a fedezetet nem egészíti ki, a hitelezők a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatják, és a teljes követelést lejárttá tehetik. [4] A szerződést
- szeptember
- napján módosították, az I. és IV. rendű alperesek B E zálogkötelezettet a kötelemből kiengedték, mert a zálogtárgyon a felperes szerzett kizárólagos tulajdonjogot. [5] A felperes fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért az I. rendű alperes
- december 18-án a kölcsönszerződést azonnali hatállal felmondta, majd
- március
- napján követelését a III. rendű alperesre engedményezte. A perbeli kölcsönszerződéssel összefüggésben a jogszabályon alapuló elszámolás megtörtént, az felülvizsgáltnak minősül. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződés érvénytelen, ennek következtében érvénytelen a felmondás és az engedményezési szerződés is. Az érvénytelenség okaként hivatkozott arra, hogy az üzletszabályzatot nem kapta kézhez, így az nem vált a szerződés részévé; az árfolyamkockázatot az adósra telepítő szerződési feltétel tisztességtelen, amelynek vizsgálatánál jelentőséget tulajdonított annak, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat keltezést nem tartalmaz. A teljes hiteldíj mutató csak összegében meghatározott, részleteiben nem, ezáltal a szerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 213.§
(1)bekezdés c) pontja alapján semmis; a szerződésből hiányzik a svájci frank szerződéskötéskor érvényes árfolyamának feltüntetése (rHpt.) 213.§
(1)bekezdés
- a)pontja), valamint nem derül ki belőle, hogy a kezelési költség ellenében a fogyasztó milyen szolgáltatásban részesül. Jogkövetkezményként kérte a kölcsönszerződés határozathozatal időpontjáig történő hatályossá nyilvánítását és annak megállapítását, hogy az I. és IV. rendű alperesek felé 7.314.031 forinttal és annak törvényes mértékű késedelmi kamataival tartozik. [7] Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Kúria VII.Gfv.30.387/2020/6/1 4 Az első- és másodfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperes és az I. illetve IV. rendű alperesek között a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 523.§-a és 685. §
- e)pontja szerinti fogyasztói kölcsönszerződés jött létre. Megállapította, hogy az üzletszabályzat a kölcsönszerződés részévé vált, mert a felperes által aláírt, közokiratba foglalt szerződés annak átvételére vonatkozó nyilatkozatot tartalmaz, amelynek ellenkezőjét a felperes nem bizonyította, továbbá az elismerésre vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a megtámadási határidőn belül nem támadta meg az rPtk. 209.§
(1)bekezdése, 199.§-a, 210.§-a és 236.§
(1)bekezdése alapján. [9] Az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatást az rPtk. 209.§
(1),
(2)és
(4)bekezdése, az rHpt. 203.§
(6)és
(7)bekezdése, a Kúria 2/
- számú Polgári jogegységi határozata, valamint a Kúria Konzultációs Testületének
- április 10-i állásfoglalása (a továbbiakban: Emlékeztető) alapján világosnak és érthetőnek találta. Annak alapján a felperesnek fel kellett ismernie, hogy a rá nézve hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, a törlesztőrészletek összege jelentősen megemelkedhet és az árfolyamváltozás lehetősége valós. A felperes hivatkozásával szemben nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat keltezést nem tartalmaz, mert a felperes előadásából, B-D E Zs tanúvallomásából és a rendelkezésre álló okiratokból azt a következtetést vonta le, hogy a nyilatkozat aláírására a szerződés megkötését megelőzően került sor. Az elsőfokú bíróság a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségét az rHpt. 213.§
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjában meghatározott okokból sem találta megállapíthatónak, illetve nem ítélte tisztességtelennek a kezelési költség kikötését sem. [10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint a közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés 10/7. pontja egyértelművé tette, hogy az általános üzletszabályzat a szerződés része, a felperes pedig nyilatkozott annak megismeréséről és elfogadásáról. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 195.§
(1)bekezdése alapján a közokiratba foglalt nyilatkozatával szemben a felperest terhelte annak az (ellen)bizonyítása, hogy az általános szerződési feltételnek minősülő üzletszabályzatot nem kapta meg. A felperes által hivatkozott tanúk vallomása azonban a felperes előadását nem támasztja alá, miután a közokirat is az üzletszabályzat szerződéskötést megelőző átadását rögzítette, emellett nyilvánvalóan nem a kölcsönszerződést közokiratba foglaló közjegyző feladata az üzletszabályzat átadása. A felperes fellebbezésében foglaltakkal szemben tehát a bizonyítás során nem a banki ügyintéző vallomásának, hanem a felperes közokiratba foglalt kijelentésének volt meghatározó jelentősége. A közokiratba foglalt felperesi nyilatkozat mellett nem volt jelentősége annak a körülménynek sem, hogy a hitelbírálati dokumentumok között az üzletszabályzat nem került feltüntetésre. Az általános szerződési feltételek tehát az rPtk. 205/B.§
(1)bekezdésében foglalt feltételek teljesülése folytán a kölcsönszerződés részévé váltak. [11] Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban is, hogy az árfolyamkockázatot a felperesre telepítő szerződéses kikötés megfelelt az érthető és világos megfogalmazás követelményének. Az árfolyamkockázat a kirovó és a lerovó pénznem eltéréséből adódó, szükségképpeni és automatikus következmény, a deviza alapú Kúria VII.Gfv.30.387/2020/6/1 5 kölcsönszerződések jellegéből következik [6/
- számú Polgári jogegységi határozat III/
- a) pontjához tartozó indokolás; Európai Unió Bírósága (a továbbiakban. EUB) C-51/
- számú ítélet]. Idézte a Kúria 2/
- számú Polgári jogegységi határozatának
- pontját, és az EUB C-51/
- számú ítéletében a szerződési feltételek világos és érthető megfogalmazásának követelményével kapcsolatos megállapításait. [12] Rámutatott, hogy a perbeli esetben nem vitásan készült kockázatfeltáró nyilatkozat, az abban foglaltakat a felperes aláírásával igazoltan tudomásul vette. Kétségtelen, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat keltezést nem tartalmaz, ez azonban annak (egyszerű) magánokirati jellegét nem érinti, azt pedig a felperes maga sem tette vitássá, hogy az okiratot saját kezűleg írta alá. Az elsőfokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre is, hogy a kockázatok ismertetésére a szerződés megkötését megelőzően került sor. Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat a devizában nyilvántartott lakás és jelzálog-típusú hitelekhez kapcsolódóan a hiteligénylők nyilatkozatainak
- számú mellékleteként került kiállításra, továbbá a felperes és a tanúként kihallgatott hozzátartozói még csak nem is utaltak arra, hogy az okirat aláírása érdekében a szerződéskötést követően kellett a pénzintézetben megjelenniük. Emellett a kölcsönszerződés 10/
- pontja lényegében a kockázatfeltáró nyilatkozatban foglaltakat megismételve tartalmaz tájékoztatást a forint/deviza árfolyam piaci mozgásának következményeiről, a veszteség kockázatáról. [13] A másodfokú bíróság maradéktalanul osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint a kockázatfeltáró nyilatkozat teljeskörű. Tartalmazza a devizahitel lényegének közérthető ismertetését, felhívja a figyelmet a bármikor, bármilyen irányban és mértékben bekövetkező árfolyamváltozás, illetve a törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke jelentős emelkedésének lehetőségére. A kölcsönszerződés és az írásbeli ügyféltájékoztató így az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára a kölcsönszerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat lényegének, fizetési kötelezettségre gyakorolt hatásának, korlátlanságának felismerését lehetővé teszi. A perbeli kockázatfeltárás megfelel az Emlékeztető (egyebek között az EUB C-26/13., C-186/16., C-51/
- számú ítéleteiben kifejtettek alapján elfogadott) összefoglaló megállapításainak. [14] A felperes azt is kifogásolta, hogy az árfolyamkockázat feltárásához a hitelezők nem fűztek a kamatváltozás lehetőségére is kiterjedő komplex figyelmeztetést. Az ítélőtábla idézte az EUB C-51/
- számú ítéletének
- pontját és rámutatott, hogy a perbeli kölcsönszerződés feltételei a kamat százalékos mértékének változását nem kötötték kifejezetten és kizárólag a külföldi kamatlábak változásához, hanem ebben a kérdésben a hitelezők számára egyoldalú szerződésmódosításra adtak lehetőséget a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, a lakossági hitelek kockázati tényezőinek alakulása és a hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségeinek növekedése esetére (kölcsönszerződés 7/
- pont). Mivel pedig a felperesnek a kamatváltoztatás lehetőségével a kölcsönszerződés deviza alapúságától függetlenül is számolnia kellett, az árfolyamkockázat lehetséges gazdasági következményei felmérésének lehetőségét a másodfokú bíróság megítélése szerint nem befolyásolta, hogy a hitelezők a kockázat feltárása során nem tértek ki külön és kifejezetten a külföldi kamatlábak hatására. Emellett figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a kamatváltoztatásnak való ilyen mérvű fogyasztói kitettséget a jogalkotó nem tolerálta, és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvény 4.§-ában írtaknak, és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával Kúria VII.Gfv.30.387/2020/6/1 6 kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól szóló
- évi XL. törvényben foglaltaknak megfelelően a kamatkockázat következményeit utólagosan felszámolta, ami a tisztességtelenség további vizsgálatát ebben a körben indokolatlanná teszi. [15] A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően azt állapította meg, hogy a felperes az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó mércéjén keresztül nem csak azt vehette számításba, hogy a perbeli kölcsönszerződéshez kapcsolódik árfolyamkockázat, de fel kellett ismernie annak lényegét, mibenlétét, a fizetési kötelezettségére gyakorolt hatását, továbbá azt is, hogy a kockázat viselésének nincs felső határa. Mindebből az következik, hogy a keresettel támadott főszolgáltatást megállapító szerződéses kikötés nem tisztességtelen, vagyis a szerződés érvénytelensége ebből az okból nem állapítható meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával – közbenső ítélet meghozatalával – a keresete szerinti kölcsön- és járulékos szerződések tisztességtelenségen alapuló érvénytelenségének a megállapítását, és az elsőfokú bíróságot az összegszerű elszámolás és a jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás lefolytatására utasítását kérte. Állította a jogerős ítélet sérti az rHpt.
- §
(6)bekezdését és
(7)bekezdés a) pontját, az rPtk. 209. §
(1)és
(4)bekezdését, 205. §
(1)és
(3)bekezdését, és az rPp.
- §-át valamint
- §
(1)bekezdését. [17] Vitatta a jogerős ítélet azon megállapítását, hogy a szerződési nyilatkozatával szemben nem tudta azt bizonyítani, hogy a szerződéskötés előtt az általános szerződési feltételeket nem kapta meg, és fenntartotta, hogy az általános szerződési feltételek nem váltak a szerződés részévé. Hivatkozott a tanúként kihallgatott közjegyző tanúvallomására, aki szerint a kölcsönszerződés aláírásakor előtte az üzletszabályzat nem került átadásra. Megjegyezte, hogy a dátum hiányában tisztázatlan időpontban aláírt hitelbírálati dokumentumok mellékleteként az általános szerződési feltételek nem szerepelnek, ami szintén arra utal, hogy azokat részére nem adták át. Az üzletszabályzat megismerésével kapcsolatban hivatkozott a Kúria Konzultációs Testületének
- november 9-i állásfoglalásában foglaltakra is. [18] Az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési kikötést az eljárt bíróságok álláspontjával szemben nem találta világosnak és érthetőnek, megítélése szerint az nem felel meg a kockázatfeltárással szemben a 93/13/EGK irányelvben (a továbbiakban: fogyasztói irányelv) és az ítélőtábla által is hivatkozott EUB ítéletekben rögzítetteknek. [19] Hangsúlyozta a kockázatfeltáró nyilatkozat keltezés hiányában okiratként nem kezelhető, bizonyító erővel nem bír, de – szemben az eljárt bíróságok álláspontjával tartalmilag sem felel meg a Kúria Konzultációs Testületének
- április 10-i üléséről készült emlékeztető - egyebek között az EUB C-26/13., C-186/16., C-51/
- számú ítéleteiben kifejtettek alapján elfogadott - összefoglaló megállapításainak. Ennek körében hivatkozott a BH
- számon közzétett határozatban foglaltakra is. Véleménye szerint a kölcsönszerződés és az üzletszabályzatok lényegében semmilyen tájékoztatást nem adnak az Kúria VII.Gfv.30.387/2020/6/1 7 árfolyamkockázattal kapcsolatban, a kockázatfeltáró nyilatkozat pedig tartalmilag sem felel meg az elvárásoknak. [20] A felülvizsgálati határidő lejártát követően előterjesztett beadványában a felperes a felülvizsgálati kérelmét további jogi érvekkel egészítette ki. [21] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A Kúria elöljáróban rámutat, az rPp.
- §
(2)bekezdésében és az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II.15.) PK véleményben (a továbbiakban: 1/
- PK vélemény) írtak értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt konkrétan megjelöli a megsértett jogszabályhelyet, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokát ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel. Ellenkező esetben a tartalmilag fogyatékos felülvizsgálati kérelmet – vonatkozó részében – a Kúria nem vizsgálhatja érdemben. Az rPp.
- §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére, a másodfokú határozat közlésétől számított hatvan nap áll rendelkezésre. A törvényben megállapított határidő nem hosszabbítható meg, azt a Kúria sem engedélyezheti, ezért a 60 napon túl előterjesztett beadványokban megjelölt, illetve a felülvizsgálati tárgyaláson előadott – a határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelemben nem szereplő – további kifogások, jogi érvelések, az ezekben előadott új jogcímekre történő hivatkozások érdemben nem vizsgálhatók. A felülvizsgálati kérelmet ugyanis a felülvizsgálati határidő elteltét követően az rPp. 273. §
(5)bekezdése értelmében nem lehet megváltoztatni vagy kiegészíteni, és – amint arra a Kúria az 1/
- PK vélemény
- pontjában rámutatott – a beadvány tartalmi hiányainak pótlására sem kerülhet sor. [23] A kifejtetteknek megfelelően a Kúria a jogerős ítéletet kizárólag a
- július 16-án, a felülvizsgálati határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a törvényi határidőn túl a felülvizsgálati kérelem kiegészítésében előadottakat érdemben nem értékelhette. [24] A Kúria a jogerős ítéletet a fentiek figyelembevételével az rPp.
- §
(2)bekezdése alapján a joghatályosan előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [25] A felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel két a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértést kellett vizsgálni. Kúria VII.Gfv.30.387/2020/6/1 8 [26] Egyrészt azt, hogy a szerződés részévé vált-e a hitelezők Általános Üzletszabályzata, ahogy az a közjegyzői okiratba foglalt szerződésben szerepel. A perben eljárt bíróságok a bizonyítékok (tanúvallomásokban elhangzottak, a szerződésben írtak) mérlegelésével jutottak arra az egyező jogi álláspontra, hogy az a szerződés részévé vált, mivel a felperesnek nem sikerült a szerződésben foglaltakkal szemben az ott írtak ellenkezőjét bizonyítani. Az a perben bizonyítást nyert, hogy az üzletszabályzat a szerződés aláírásakor a felperesnek átadásra nem került, de nem is ezt tartalmazta a szerződés 10/7. pontja, hanem azt, hogy a szerződés aláírását megelőzően kapta azt az adós kézhez. A Kúria utal arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban kialakult gyakorlata szerint a bizonyítékok mérlegelésének felülmérlegelésére csak kivételes esetekben van mód. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy az adekvát eljárási szabály megsértését (rPp. 206. §) a felperes felülvizsgálati kérelmében nem tüntette fel, így figyelemmel az rPp. 272. §
(2)bekezdésében, illetve az azt értelmező 1/
- PK véleményben írtakra a Kúria ezt a kérdést érdemben nem is vizsgálhatta. Ebből következően a Kúriának abból kellett kiindulni, hogy az üzletszabályzat a szerződés részévé vált, az abban foglaltak figyelembevételével a szerződés egyes hivatkozott rendelkezései a THM, az ügyleti kamat, a kezelési költség kiszámítható volt, legalábbis ennek ellenkezőjére a felperes sem hivatkozott felülvizsgálati kérelmében. [27] A felperes felülvizsgálati kérelmében másrészt azt állította, hogy az árfolyamkockázatról tisztességtelen tartalmú tájékoztatást kapott. E körben mindkét fokú bíróság figyelembe vette a hiteligénylés során a felperes által dátum nélkül aláírt kockázatfeltáró nyilatkozatban, valamint a szerződés 10/
- pontjában írtakat. [28] A Kúria maradéktalanul egyet értett a perben eljárt bíróságok egyező álláspontjával, miszerint e két dokumentum alapján megállapítható, hogy a felperesnek e körben adott tájékoztatás megfelelt a Kúria, illetve az EUB vonatkozó joggyakorlatában a tisztességes tájékoztatással szembeni követelményeknek. Abból az általánosan tájékozott fogyasztó számára egyértelműnek kellett lennie, hogy az árfolyam fogyasztó hátrányára történő változása reálisan bekövetkezhet, az a fizetési kötelezettségeit jelentős mértékben megnövelheti és az nem korlátozott. Arra a felperes helyesen mutatott rá, hogy a deviza kamata esetleges változásának hatására a tájékoztatást nem tért ki, de ennek azért nincs az adott tényállás mellett az ügy érdemi eldöntésére kiható hatása, mert a szerződés az ügyleti kamat változását a 7/
- pontban rögzített feltételek változásához kötötte, nem a CHF kamat változásához. Egyébként is ezen szerződési rendelkezés tisztességtelensége megállapítást nyert és a többek között emiatt tisztességtelenül felszámított összeg a felperes javára jóváírásra került. [29] A felperes felülvizsgálati kérelemében e körben azt is állította, hogy a dátummal el nem látott árfolyamkockázati tájékoztatóban írtak nem vehetők figyelembe. A Kúria ezzel nem értett egyet. A Kúria rámutat arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében nem állította, hogy a másodfokú bíróság e körben indokolási kötelezettségét elmulasztotta volna. Ezért a Kúria csak utal arra, hogy az árfolyamkockázati tájékoztatóban foglaltak figyelembe vehetők voltak és ha a hiteligénylés időpontja (amely során készült egyik okirat volt a kockázatfeltáró nyilatkozat) nem is ismert, az biztosan megelőzte a szerződés aláírását, ahogyan azt az eljárt bíróságok is egyezően megállapították. Azt pedig a felperes nem állította, hogy az okirat aláírására a szerződéskötéssel egyidejűleg került volna sor. Kúria VII.Gfv.30.387/2020/6/1 9 [30] A Kúria mindezek alapján a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [31] A Kúria az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel a felülvizsgálati eljárásban is pervesztes felperest az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az I., III. és IV. rendű alperes áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A Kúria ennek összegét a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-a alapján a pertárgyérték és a kifejtett jogi képviseleti tevékenységgel arányosan mérsékelt összegben határozta meg. A megbízási szerződésben kikötött ügyvédi munkadíj mérséklését a nagyszámú – lényegét tekintve – azonos tényállás alapján indult perben az alperesek túlnyomórészt azonos jogi alapokon nyugvó védekezése indokolta. A felperes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. [32] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp.
- §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [33] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Budapest,
- május
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő