← Magyarország

Kfv.35074/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem csak a jogszabályban meghatározott okból fogadható be. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.074/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Gudicsné dr. Bukli Anna ügyvéd cím2 Az alperes: Agrárminiszter cím3 Az alperes képviselője: Dr. Olasz József ügyvéd cím4 A per tárgya: mezőgazdasági támogatási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Pécsi Törvényszék
  2. december
  3. napján kelt 2.K.701.013/2021/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria VI.Kfv.35.074/2022/4-2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. szeptember 28-án támogatási kérelmet terjesztett elő, amelynek az alperesi jogelőd helyt adott, a negyedik kifizetési kérelmét
  6. június 21-én nyújtotta be. A hivatali szerv, mint elsőfokú közigazgatási szerv a
  7. július 27-én kelt 152/4138/10/1/
  8. számú végzésével hiánypótlásra hívta fel a felperest, aminek eleget is tett. Az elsőfokú hatóság a
  9. január 25-én kelt 152/4138/10/3/
  10. számú határozatával felperes
  11. évi kifizetési kérelmét elutasította. [2] A határozattal szembeni fellebbezésében felperes sérelmezte, hogy az elsőfokú hatóság téves jogszabály számot jelölt meg, továbbá, hogy a
  12. június 21-én benyújtott kérelmét csak
  13. január 25-én bírálta el, akként, hogy egy
  14. október 12-i rendeletmódosítás tette lehetővé a támogatási kérelem elutasítását. Az elsőfokú hatóság ha megfelelő határidőben bírálta volna el a kérelmet, akkor nem ezt a jogszabályt kellett volna alkalmaznia. [3] Az alperes a
  15. április 27-én kelt EUJF/1962/
  16. számú határozatával az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, a változtatással nem érintett részét helybenhagyta. Az alperes a fellebbezésben jelzett ügyintézési határidő túllépésének érdemi jelentőséget nem tulajdonított, ennek kapcsán idézte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  17. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33/A. §

(1)-
(3)bekezdéseit. [4] A felperes keresetében a másodfokú határozat - elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. [5] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, az alperes határozatát - az elsőfokú közigazgatási szerv határozatára kiterjedően - megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [7] Indokolása szerint az alperes részéről a
  1. június 21-én előterjesztett kérelem
  2. január 25-én történő elbírálása kirívó jogszabálysértésnek minősült. Az ügyintézési határidő betartása esetén más jogszabályi környezetben, más döntést hozott volna az elsőfokú hatóság, illetve az alperes. A hatósági késedelem sem az Alaptörvényben rögzített észszerű határidővel, sem pedig a Ket. alapelvi rendelkezései között említett tisztességes ügyintézéssel nem egyeztethető össze. Kúria VI.Kfv.35.074/2022/4-2 3 A befogadás iránti kérelem [8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [9] Felülvizsgálati kérelmének befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – az alperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.35.074/2022/4-2 4 [14] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [15] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [16] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [17] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem alperes A felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel. [18] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Az ügyben hozott határozat kapcsán társadalmi jelentőséget a Kúria nem tartott megállapíthatónak. [19] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét az alperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. Az
  1. ad)alpont a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt alkalmazható. Az alperes alapvető eljárási jogának sérelme nem merül fel, mivel éppen a felperes rója föl a saját ilyen sérelmét a hatóságnak. Az elsőfokú bírósági eljárásban megvalósult alperesi eljárási jogsérelemre pedig hivatkozás nem történt, a terhére megállapított, az Alaptörvényen és a Ket.-en alapuló jogsértés pedig már az ügy érdemére tartozó jogi kérdés. Az
  2. ad)alpontra hivatkozás részéről tehát megalapozatlan. Kúria VI.Kfv.35.074/2022/4-2 5 [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok – a Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondatában foglalt megfelelő a kérelem hiányában - érdemben nem volt vizsgálható. [22] A Kúria ezt meghaladóan a felülvizsgálati kérelem befogadását – figyelemmel a Kp. 117. §
(4)bekezdés utolsó mondatára – más okból sem találta befogadhatónak. Az alperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [23] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [24] A felülvizsgálati kérelem csak a jogszabályban meghatározott okból fogadható be. Záró rész [25] A végzés ellen a Kp.
  1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
  2. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Kúria VI.Kfv.35.074/2022/4-2 6 Kfv.VI.35.074/2022/
  3. A Kúria a felperes felperesnek az Agrárminiszter alperes ellen indult közigazgatási perében a Pécsi Törvényszék
  4. december
  5. napján kelt 2.K.701.013/2021/
  6. számú ítélete ellen az alperes által
  7. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megindult felülvizsgálati eljárásban az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta a következő kijavító végzést: A Kúria a
  8. sorszámú végzését kijavítja akként, hogy a rendelkező rész helyesen: „A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja.”. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A Kúria észlelte, hogy a Kfv.VI.35.074/2022/
  9. számú végzésben elírás történt, ezért a hiba kijavításáról a közigazgatási perrendtartásról szóló
  10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  11. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 352. §
(1)bekezdése szerint rendelkezett. A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  2. június
  3. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Kúria VI.Kfv.35.074/2022/4-2 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.