Pf.20052/2023/4 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdés a)-d) pontja sorolja fel a tagsági viszony megszűnésének eseteit, ez a szabály diszpozitív. A diszpozitivitás azt jelenti, hogy az attól való eltérés megengedett. Nem jogszabálysértő tehát az, ha a létesítő okirat más tagsági viszony megszüntetési módot is szabályoz, pl. lehetővé teszi annak megszüntetését törléssel. Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.052/2023/

1. szám A felperesek: felperes1 (cím1) I. rendű; felperes2 (cím2) II. rendű; felperes3 (cím3) III. rendű; felperes4 (cím4) IV. rendű A felperesek képviselője: Dr. Vanya-Szabó Ágnes ügyvéd (cím5) Az alperes: alperes1 (cím6) I. rendű Az alperes képviselője: Dr. Weisz Richárd ügyvéd (cím7) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: alperes
2. sorszám alatt A per tárgya: egyesület határozatának hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat: 31.P.20.675/2022/
3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek, mint együttes jogosultaknak 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.052/2023/4 2 Indokolás [1] [2] [3] [4] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek az alperes vadásztársaság tagjai. Az alperes alapszabálya szerint az éves tagdíjat két részletben kell megfizetni, a gazdasági felelős feladatává teszi a tagdíj beszedését, továbbá három havi elmaradás esetén fizetési felszólítás kiadását, majd ennek eredménytelenségéről a vadásztársaság elnökének értesítését. A
4. november 13-án tartott közgyűlésen – melyen az I., III. és IV. rendű felperes is részt vett – a tagok határozatot hoztak és az éves tagdíj összegét
5. évtől kezdődően 100.000 forintra felemelték. A felperesek
6. évben 50.000 forint tagdíjat fizettek meg, a tagdíjhátralék megfizetésére a gazdasági felelős őket írásban nem szólította fel. Az alperesi vadásztársaság
7. október
8. napjára összehívott közgyűlésén hat fő jelent meg, köztük a II. és a IV. rendű felperes. Napirendi pontként ismertetésre került a felperesek tagdíjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt törlésükről való döntés. A szavazásban a jelenlévő II. és IV. rendű felperes is részt vett, a közgyűlés három igen, kettő nem szavazat mellett a felperesek jogviszonya törléséről döntött. Ezt követően az alperes a felperesekhez címzett levelében arról tájékoztatta őket, hogy a törlésre kerültek az alperesi vadásztársaság tagjai sorából a
9. év II. félévre esedékes tagdíjfizetés elmulasztása miatt. A felperesek kereseti kérelmükben kérték az alperes közgyűlése által
10. október
11. napján hozott – a felperesekre vonatkozó – jogszabálysértő határozat hatályon kívül helyezését. Keresetüket arra alapították, hogy a határozat a Polgári Törvénykönyvről szóló
12. évi V. törvény (Ptk.) 3:19.§

(2)bekezdés f) pontjába ütközik, mert annak meghozatalában az I. és IV. felperes is részt vett. Hivatkoztak arra is, hogy a határozat az alapszabályba ütközik, mert a törlésről szóló döntés az alapszabály szerint az elnökség hatáskörébe tartozik, így a közgyűlés nem hozhatott volna határozatot. Emellett sérelmezték, hogy a határozat meghozatala előtt nem kaptak fizetési felszólítást a tartozás megfizetésére. Vitatták azt is, hogy a törlési eljárás önálló jogviszony megszüntetési mód lenne, miután annak eljárási szabályait az alapszabály nem tartalmazza, csupán a kizárásét. Sérelmezték továbbá, hogy az alperes által a határozatról küldött értesítő jogorvoslati tájékoztatást nem tartalmazott. Az alperes alaki védekezésében a per megszüntetését, érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A per megszüntetése iránti kérelmét arra alapította, hogy a felperesek a

1. október
2. napján kelt határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetüket határidőn túl terjesztették elő, mert azt a Tamási Járásbíróságon nyújtották be a Szekszárdi Törvényszék helyett és az a Szekszárdi Törvényszékre csak
3. december
4. napján érkezett. Érdemi ellenkérelmében utalt az alapszabály
5. pontjára, mely felhatalmazza az elnökséget a tagnyilvántartásból történő törlésre, amennyiben a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azonban álláspontja szerint az alapszabály
6. pontja lehetővé teszi, hogy a közgyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben döntsön, így jogosult az elnökség Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.052/2023/4 [5] [6] [7] [8] [9] [10] 3 hatáskörébe tartozó törlésről is dönteni. Az elnökség nem működőképes, csak két tagja van, ezért döntött a közgyűlés. Utalt arra, nincs jelentősége annak, hogy a határozathozatalban részt vett az I. és IV. rendű felperes, az csupán adminisztrációs hiba. A hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik azt, hogy a civil szervezetek alapszabályukban számos kérdést szabályozzanak, így lehetőségük volt az alapszabályban a törlésről is rendelkezni. Azt nem vitatta, hogy a gazdasági felelős fizetési felszólítást nem küldött, de utalt arra, a felperesek tudtak a tagdíj emeléséről. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével hatályon kívül helyezte az alperesi vadásztársaság közgyűlésének
7. október
8. napján kelt azt a határozatát, amellyel a felpereseket a tagjai közül törölte. Nem fogadta el az alperes alaki védekezését, utalva a polgári perrendtartásról szóló
9. évi CXXX. törvény (Pp.)
10. §

(1)bekezdésére, a felperesek határidőben terjesztették elő a kereseti kérelmüket. Az I. és III. rendű felperes

1. október 25-én, a IV. rendű felperes
2. október
3. napján, míg a II. rendű felperes
4. november 8-án vette át az alperesi határozatról a tájékoztatót, a keresetlevelet pedig
5. november
6. napján terjesztették elő a Tamási Járásbíróságon, így a harminc napos keresetindítási határidőt nem mulasztották el. A kereset érdemi vizsgálatakor kiemelte, a Ptk. 3:68.§ ugyan rendezi a tagsági jogviszonyt megszűnésének eseteit, de lehetővé teszi, hogy az egyesület alapszabálya más megszűnési okokról is rendelkezzen. Az alperes a felpereseket nem kizárta, a tagsági jogviszonyukat törléssel szüntette meg, ez álláspontja szerint nem minősül megszüntetési jogalapnak, hanem csak a megszűnt tagsági jogviszony deklarálása, adminisztrálása. A törlést megelőzően az alapszabály szerint a gazdasági felelősnek fizetési felszólítást kell küldenie a hátralékot felhalmozónak, ez az alapszabályi rendelkezés írásbeli felszólítást jelent, és nem szóbelit, amit a gazdasági felelős megejtett a felperesek felé. Az elsőfokú bíróság szerint azonban mindennek nincs perdöntő jelentősége, mert álláspontja szerint törléssel tagsági jogviszony nem volt megszüntethető. Emellett a határozat a Ptk. 3:
7. §

(1)bekezdés

1. f)pontjába is ütközik, mert a határozathozatalban részt vett a II. és IV. rendű felperes, akik személyesen érdekeltek voltak a döntésben. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak anyagi jogi felülbírálat körében a megváltoztatását és a kereset elutasítását. Fellebbezését arra alapította, hogy a felperesek tagsági jogviszonyának törlése az alapszabály rendelkezéseinek betartásával történt, a közgyűlés a társaság minden ügyében jogosult eljárni, arra hatáskörrel rendelkezik. Az a tény, hogy a II. és IV. rendű felperes részt vett a határozat hozatalában nem olyan súlyú eljárási szabálysértés, ami indokolná a hatályon kívül helyezést. A hatályos joggyakorlat szerint az egyesületek autonómiájába tartozik, hogy mely tagi magatartásokat tekintenek jelentősnek és azokhoz milyen jogkövetkezményt fűznek. A bíróság nem mérlegelheti felül az egyesület belső autonómiájából következően meghozott jogszerű döntéseket. Utalt arra is, hogy a felperesek tudták azt, hogy a tagdíj összege felemelésre került. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a tényállást megfelelően állapította meg, és abból helyes jogkövetkeztetések mellett állapította meg, az alperesi határozat jogszabálysértő. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás irata – az alperes alapszabálya – alapján az alábbiakkal egészíti ki: Az alapszabály II/12/c. pont szerint a vadásztársaság tagja köteles a közgyűlés által megállapított vagyoni hozzájárulást, valamint tagdíjat esedékességkor megfizetni. Az esedékesség tárgy év március 31., illetve augusztus 31. A II/15. pontja szerint az elnökség törli a tagnyilvántartásból azt a tagot, akit kizártak, aki kilépett, aki meghalt, aki nem rendelkezik lőfegyvertartási engedéllyel, és/vagy érvényes vadászjegyét jogerősen Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.052/2023/4 [11] [12] [13] [14] [15] 4 visszavonták, továbbá azt, aki az előírt vagyoni hozzájárulási vagy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából határidőben nem tett eleget. A törlésről hozott határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a törölt tagnak, egyúttal a határozatban fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül – ha a döntést törvénysértőnek tartja – keresetet nyújthat be a bírósághoz. A III/18. pont a közgyűlés hatáskörét rendezi, eszerint – a közgyűlés a vadásztársaságot érintő minden kérdésben dönthet. A III/20. pont szabályozza a gazdasági felelős feladatait, a
2. c)pont szerint ellenőrzi a havi tagdíj beszedését, tagdíjfizetésről nyilvántartást vezet, három hónapi elmaradás esetén fizetési felszólítást ad ki, ennek eredménytelenségéről értesíti a vadásztársaság elnökét. Az így kiegészített tényállás alapján is helyes az elsőfokú bíróság érdemi döntése, helyesen állapította meg, hogy az alperes keresetben megjelölt határozata jogszabálysértő, és ezért helyesen rendelkezett annak hatályon kívül helyezéséről, a másodfokú bíróság annak jogi indokait azonban az alábbiak szerint pontosítja: A Ptk. 3:35.§

(1)bekezdése szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselő és felügyelő bizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A felperesek a kereseti kérelmüket arra alapították, hogy az alperesi határozat az alapszabályba ütközik, mert a gazdasági felelős a tagdíj elmaradása esetén fizetési felszólítást köteles kiadni, ami elmaradt, illetve az elnökségnek és nem a közgyűlésnek van hatásköre díjhátralék esetén a tagot a tagnyilvántartásból törölni, emellett a Ptk. 3:19.§

(2)bekezdés f) pontjába is ütközik, mert a döntéshozatalban a II. és IV. rendű felperes, mint érdekelt részt vett. A másodfokú bíróság nem ért egyet az elsőfokú bíróságnak azzal a jogi érvelésével, hogy törléssel a tagsági viszony nem szüntethető meg. A Ptk. 3:68.§

(1)bekezdés a)-d) pontja sorolja fel a tagsági viszony megszűnésének eseteit, ez szabály diszpozitív. A diszpozitivitás azt jelenti, hogy az attól való eltérés megengedett. Nem jogszabálysértő tehát az, ha a létesítő okirat más tagsági viszony megszüntetési módot is szabályoz, pl. lehetővé teszi annak megszüntetését törléssel. Az nem vitás, hogy a törlés adminisztratív intézkedés, olyan okok miatt, amelyek nem igényelnek részletesebb tényfeltárást, bizonyítást. Az alperes alapszabályának II/

1. pontja sorolja fel ezeket az okokat: a tagot kizárták, kilépett, meghalt, nem rendelkezik lőfegyvertartási engedéllyel, és/vagy érvényes vadászjegyét jogerősen visszavonták, a vagyoni hozzájárulási vagy a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Ezek közül a tag halála, kilépése, kizárása esetén a törlés a tagsági jogviszony megszűnésének rögzítése, a vagyoni hozzájárulás vagy a tagdíj megfizetésének elmulasztása, a lőfegyvertartási engedély vagy az érvényes vadászjegy hiánya azonban önálló megszűnési ok, amely különösebb vizsgálatot, eljárást nem igényel, nem szükséges külön eljárás lefolytatása sem a tény megállapításához. Az alapszabály rögzíti feltételként, hogy a gazdasági felelős tagdíj hátralék esetén fizetési felszólítást küld a tagnak, majd az eredménytelenséget az elnökkel közli és az elnökség hatáskörébe utalja a tag törlését a tagnyilvántartásból, a határozatot pedig nyolc napon belül megküldeni rendeli a törölt tagnak, jogorvoslati kioktatással. Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint minden kérdésben jogosult dönteni, a keresettel támadott határozat ez okból nem jogsértő. A felperesek nem vitatták azt a tényt, hogy 2022-ben elmaradtak a tagdíjfizetéssel, azonban fizetési felszólítást nem kaptak, az alperes is csak arra hivatkozott, hogy szóban hívta fel a gazdasági felelős a felpereseket a díjfizetésre, ez azonban nem felel meg az alapszabály III./
2. pontjában írt rendelkezésnek, a tagsági viszony törléséről rendelkező közgyűlési Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.052/2023/4 [16] [17] 5 döntés ezért jogszabálysértő, helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a határozatot hatályon kívül helyezte. A fentiekre tekintettel már szükségtelen vizsgálni azt, hogy a határozat a Ptk. 3:
3. §

(2)bekezdés f) pontjába ütközik-e. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fent pontosított indokokra tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp) 383.§

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 83.§

(1)és

(5)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban felmerült költség a terhén marad. Köteles azonban megfizetni az ellenérdekű felek, a felperesek másodfokú eljárásban felmerült költségét, mely áll a jogi képviselő által felszámított ügyvédi munkadíjból, azaz 50.000 forintból. Pécs, 2023. november 10. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró