Kfv.35001/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában megjelölt egyik befogadási ok sem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I. 35.001/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Dr. Figula Ildikó bíró; Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: név1 egyéni ügyvéd (Cím3) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: név Ügyvédi Iroda Kúria I.Kfv.35.001/2026/2 2 (ügyintéző: név ügyvéd) (1122 Budapest, Hajnóczy József utca 3. fszt. 2.) A per tárgya: agro-ökológiai program keretében nyújtható támogatás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 8. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: 15.K.701.345/2025/7. számú ítélete Debreceni Törvényszék Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes gazdasági társaság mezőgazdasági tevékenységet folytat, melynek keretében szántóföldi növénytermesztést is végez. A felperes 623,1545 ha szántóterületre igényelt Agrár-ökológiai Program keretében támogatást akként, hogy a támogathatósághoz szükséges 2 pontot az A2. növénytermesztés diverzifikációja és az A8. talaj- és növénykondicionáló szerek nitrogén megkötő készítmények alkalmazása szántóföldi területen gyakorlatok teljesítésével kívánta elérni. [2] Az elsőfokú közigazgatási szerv a 2024. június 28. napján meghozott 947099706 számú határozatával – amelyet az alperes EUJF/371-1/2025. számú határozatával helyben hagyott – a felperes kérelmét elutasította. Az alperesi határozat rögzítette, hogy a 20. sorszámú táblán a 2023. május 01. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszakban a rozs, Kúria I.Kfv.35.001/2026/2 3 mint főnövény, 1 napig, a másodvetésű siló kukorica pedig 92 napig volt jelen, ezért a diverzifikációs gyakorlat szempontjából a kukorica hasznosítást kellett figyelembe venni. Az egységes kérelemben megjelölt területből a felperes kukoricát termelt 411 ha és 6617 nm nagyságú területen, amely a teljes terület 66,06%-a, míg napraforgót 90 ha és 4608 nm nagyságú területen, így a kukorica és a napraforgó teljes vetésterülete 502 ha és 1225 nm nagyságú területet tett ki, amely a teljes szántó terület 80,58%-ának felelt meg. Ekként a felperes nem teljesítette a diverzifikációs gyakorlat azon előírását, miszerint a 300 ha feletti, de legfeljebb 1000 ha szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelőknek legalább 5 féle növénykultúrát kell termeszteniük akként, hogy a legnagyobb vetésterületű növénykultúra területe nem lehet több, mint az összes szántóterület 65%-a, a két legnagyobb területen termesztett növényi kultúra területe pedig együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes elsődlegesen keresetében azt kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát változtassa meg akként, hogy kötelezze az elsőfokú közigazgatási szervet arra, hogy fizessen meg részére 44.312 EUR-t, valamint ezen összegnek 2024. június 28. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, másodlagosan az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését kérte, az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására történő kötelezése mellett. [4] Egyrészről kifogásolta, hogy az alperes az ügyintézési határidőt jelentős mértékben túllépte, másrészről hivatkozott arra, hogy 2022. évben az aszály jelentős mérvű kárt okozott, emiatt a felperes kárenyhítési juttatásban is részesült, így káresemény bekövetkezése igazolt. 2023. évben másodvetésre az aszály miatt került sor, miután a kárenyhítéssel nem fedezett veszteségeit a felperes enyhíteni nem tudta. Az aszálykárral érintett területen nem volt lehetséges a felperes által vállalt művelési gyakorlat teljesítése, ezért az alperes akkor járt volna el helyesen, ha nem a teljes támogatás összegének kifizetését tagadja meg, hanem a csökkentett támogatási összeget fizeti ki a felperesnek. A felperes a támogatásra való jogosultság jogszabály által támasztott 5 feltétele közül csupán két feltételt nem teljesített, és ezen 2 feltétel által megfogalmazott %-os értéket is csak rendkívül csekély mértékben lépte túl, ezért a támogatás teljes összegének megvonása egyértelműen eltúlzott szankciónak minősül. [5] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte a határozatában foglaltakat fenntartva. Hangsúlyozta, hogy nem álltak fenn a támogatás részleges kifizetésének feltételei sem, mivel a felperes nem teljesítette a jogszabály által megkívánt alsó ponthatárt sem, illetve csak egy földhasználati kategórián belül vállalta bizonyos gyakorlatok teljesítését. Nem vitatta, hogy az aszály vis major eseménynek minősült, azonban a felperes a jogszabályban biztosított határidőn belül nem jelentette be annak bekövetkezését sem az elsőfokú közigazgatási szerv, sem az alperes irányába. Kúria I.Kfv.35.001/2026/2 4 Az elsőfokú bíróság döntése [6] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [7] Az Agro-ökológiai Programhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 15/2023. (IV.19.) AM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) irányadó előírásait, valamint a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elhárítatlan külső ok esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024 (IV.09.) AM rendelet ide vonatkozó előírásaira és az irányadó tényállásra figyelemmel rögzítette, hogy az alperes jogszerűen állapította meg, hogy a felperes nem teljesítette a támogatáshoz szükséges feltételeket. Hangsúlyozta, hogy a felperes az agrotechnikai műveletek két tervezett típusát választotta ki. Egyrészről a növénytermesztést a jogszabály által megkívánt diverzifikációs gyakorlatnak megfelelően végzi, másrészről nitrogén megkötő készítmények alkalmazása szántóföldi területen gyakorlatot folytatja, így a felperes a szántó, mint földhasználati kategória tekintetében 2 pont értékű gyakorlat elérésére tett vállalást. Ugyan a felperes okiratokkal igazolta, hogy 2022-ben aszálykár érte, azonban ezen körülmény a határozat meghozatala során nem volt értékelhető, mivel a 2023-ban fennálló viszonyokra csak közvetett hatással bírhatott, és a felperes 2023-ban vis major kérelem benyújtására szolgáló felületen ilyen irányú kérelmet nem nyújtott be a hatósághoz. [8] Rámutatott arra, hogy a felperes nem teljesítette a vállalt diverzifikációs gyakorlatot, az alperes határozatában kimutatott %-os teljesülésekre tekintettel. A határozat meghozatalának időpontjában hatályban lévő jogszabályok nem biztosítottak az előírások betartását illetően tűréshatárt, sem annak lehetőségét, hogy a hatóságok döntésük meghozatala során egyedi méltányosságot gyakoroljanak. [9] A csökkentett támogatási összeg kifizetésére pedig akkor nyílott volna lehetőség, ha a felperes több földhasználati kategóriát érintően vállalta volna több gyakorlat teljesítését, azonban a felperes az általa megjelölt egy földhasználati kategóriában nem teljesített legalább 2 pont értékű gyakorlatot, ezért nem volt jogosult a támogatásra. Azt elismerte, hogy az alperes a határidőket túllépve hozta meg határozatát, azonban ez a határozat érdemére nem volt kihatással. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra történő kötelezését kérte, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokon eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Kúria I.Kfv.35.001/2026/2 5 [11] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ac)alpontjaira, illetve
3. b)pontban foglaltakra alapozta. A befogadhatósági indokokkal összefüggésben azzal érvelt, hogy az ítélet nem tisztázta a megalapozott döntéshez szükséges tényállást, nem teljesítette teljeskörűen az indokolási kötelezettségét, illetve az alapvető ügyféli jogok sérelme állapítható meg. Az ítélet egyes bekezdései ellentmondásban állnak egymással, ami ezáltal akadályozza a joggyakorlat egységességét, és továbbfejlesztését. Ezen túlmenően azt állította, hogy az ítélet ellentétes a Kúria Kfv.I.35.113/2024/4. számú ítéletében, illetve az EUB C-6/23. ítéletében rögzített elvekkel, ezért a befogadás feltételei fennállnak. A felülvizsgálati kérelmének érdemi részében hivatkozott az Európai Unió jogának sérelmére, a 2021/2116 rendelet közigazgatási szankció alkalmazása és kiszámítása című 89. cikk rendelkezéseire, s ezzel összefüggésben állította, hogy a minimális mértékű %os eltérés nem alapozza meg a teljes támogatásból történő kizárását. [12] A felülvizsgálati kérelem érdemi részében utalt a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okkal összefüggésben arra, hogy a Kúria Kfv.I.35.113/2024/

1. számú ítélete is kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal az a gyakorlat, amikor a szankció megállapításakor a hatóság nincs tekintettel arra az előírásra, miszerint figyelembe kell venni a kötelezettségek be nem tartásának súlyosságát, mértékét, tartósságát és ismétlődését. Ezen túlmenően az az ítéletnek az ügyintézési határidő túllépésével, s az aszálykár bejelentésének figyelmen kívül hagyásával, illetve a gyakorlat alól mentesített területek figyelembevételével kapcsolatosan elfoglalt álláspontja tekintetében terjesztette elő érdemi felülvizsgálati kérelmét. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [14] A Kp.
2. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria I.Kfv.35.001/2026/2 6
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [16] A Kp. 117. §

(4)bekezdésének rendelkezése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kp. 117. §

(4)bekezdése valamennyi, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt befogadhatósági okhoz indokolási kötelezettséget ír elő, részletesen indokolni azonban csak a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontjához kapcsolódó befogadási kérelmet kell. A befogadhatósági ok jogalkotó által megkívánt indokolási kötelezettsége a befogadhatóság kérdésében való döntést segíti elő, a jogalkotó ezáltal lehetőséget ad a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára annak kifejtésére, hogy mely indokok mentén tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését, mert csak így kerülhet abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelem előterjesztőjének szempontjából vizsgálja a befogadhatóságot. [17] A Kúria rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására, ugyanis a felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján annak vizsgálatára kerül sor, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. Kiemeli a Kúria, hogy a befogadásról szóló döntés során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát vizsgálja. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő voltára hivatkozás nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott konkrét jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van csak lehetőség. [18] A Kúria kiemeli továbbá, hogy a befogadhatósági okok indokolása és a felülvizsgálati kérelem indokolása két önálló - ezáltal egymással nem felcserélhető és egymást nem kiegészítő - indokolási kötelezettség. Tény, hogy nagyfokú hasonlóság van a felülvizsgálati kérelem tartalmi indokai és a befogadhatósági okok között, azonban a felülvizsgálati kérelem indokolása több funkciót tölt be, ezért a felülvizsgálati kérelemnek nemcsak a felülvizsgálat érdemi tartalmi indokára, hanem a befogadhatósági okokra is ki kell terjednie. Ezeket a Kúria I.Kfv.35.001/2026/2 7 felülvizsgálati kérelmet benyújtó félnek kell úgy bemutatni, hogy a felülvizsgálati kérelemből egyértelműen azonosíthatóak legyenek a befogadhatóság okai, valamint az azokhoz kapcsolódó indokolás is. A felperest kifejezetten a befogadhatósági ok indokainak előadására vonatkozó kötelezettség is terheli, amely indokolási kötelezettség nem teljesíthető mindössze a jogszabályhelyek megjelölésével vagy a felülvizsgálati kérelem érdemi indokaival, a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára alapított hivatkozással. A befogadhatóságot alátámasztó indokok felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása nem hárítható át a Kúriára. Ezeket a felülvizsgálati kérelmet benyújtó félnek kell úgy bemutatni, hogy a felülvizsgálati kérelemből egyértelműen azonosíthatóak legyenek a befogadhatóság okai, valamint az ahhoz kapcsolódó indokolás is. A Kúria már több határozatában rámutatott (pl. Kfv.37.357/2022/2., Kfv.37.177/2023/2.), hogy a befogadási okra vonatkozó indokolásnak el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem érdemi jogi indokaitól. [19] A felperes által nevesített, a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontjába tartozó befogadhatósági ok alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). Hangsúlyozandó, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulatában szabályozott befogadási ok az alsóbb fokú bíróságok által hozott határozatok közötti eltérés esetén alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. Amennyiben a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatától valamely jogkérdésben eltér, úgy az a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontjának esetkörét alapozhatja meg. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának második fordulata szerinti befogadási ok, a joggyakorlat továbbfejlesztésének a szükségessége akkor indokolja a felülvizsgálati kérelem befogadását, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, azonban annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.37.025/2021/2.), vagy az meghaladottá vált. a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja szerinti befogadási ok második fordulatának alkalmazása különösen akkor indokolt, ha megváltoznak a jogszabállyal érintett társadalmi, gazdasági viszonyok. A felperes befogadás iránti kérelmében nem állította, hogy az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatában az Agro-ökológiai Program tekintetében vállalt gyakorlatok megítélése körében ellentét állna fenn, hanem az ítélet indokolása kapcsán fogalmazott meg jogszabálysértéseket, amely azonban a hivatkozott befogadási pont alapján nem, legfeljebb a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján lenne vizsgálható, amire viszont nem hivatkozott. Az ítélet indokolásának téves, ellentmondó voltára történő felperesi hivatkozás nem tartozik a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja szerinti befogadhatósági ok körébe. [21] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok tekintetében megállapította, hogy a felperes az előírt indokolási kötelezettségnek nem tett eleget, pusztán az általa precedensképesnek tekintett kúriai határozat számát jelölte meg, és idézett abból Kúria I.Kfv.35.001/2026/2 8 megállapításokat, de azt a jogkérdést, amely vonatkozásában az eltérés fennáll, nem nevesítette. A Kúria rámutat továbbá arra, hogy a felperes a jogkérdésben való eltérés megállapításának feltételeként megkívánt összevethetőséget sem mutatta be, nem állított párhuzamot a konkrét jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és az eljárás kereteit meghatározó kérelmek hasonlósága között, nem tért ki arra az eljárásjogi különbségre, hogy a jelen per tárgyát képező határozat - az általa nevesített ügy tényállásától eltérően - többszöri megismételt eljárásban hozott módosított határozat, és nem adta indokát annak, hogy ezen eltérés ellenére fennállna az összevethetőség. [22] A Kp. 117. §

(4)bekezdésében foglaltak ellenére nem indokolta, hogy miért tartja szükségesnek az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, nem jelölte meg azt az uniós jogforrást sem, melynek értelmezése szerinte a perbeli jogvita elbírálása érdekében szükséges. Hivatkozott ugyan egy uniós rendeletre, és egy EUB döntésre, amelyre figyelemmel kérte a jogvita elbírálását, de ezzel összefüggésben nem állította, hogy annak további értelmezése miért és milyen okból szükséges. A Kúria úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásnak szükségessége egyébként sem áll fenn, ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ac)alpontjában meghatározott ok sem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [23] A felülvizsgálati kérelem befogadásnak feltételei tehát nem álltak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye, ha a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában megjelölt egyik befogadási ok sem áll fenn. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [26] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [27] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria I.Kfv.35.001/2026/2 9 Budapest, 2026. február 04. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró Aláírásban akadályozott előadó bíró helyett Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. bíró bíró