Kfv.45144/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira alapított befogadási kérelmét nem indokolja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.144/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: ... Vármegyei Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Alperes jogi képviselője: Dr. Horváth Bernadett kamarai jogtanácsos A per tárgya: fegyelmi felelősség A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék 9.K.700.324/2025/8. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének a befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kfv.45.144/2025/2 2 [1] A felperes az alperes ...1 Rendőrőrsön nyomozó beosztásban állt hivatásos szolgálati viszonyban. A felperes tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7/A. §

(2)bekezdése alapján megbízhatósági vizsgálat lefolytatására került sor, amelyet követően az ügyészség nyomozást rendelt el hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt. Az alperes ezután fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, amelyet felfüggesztett az ügyészségen folytatott büntetőeljárás jogerős befejezéséig, a fegyelmi, majd a büntetőeljárás egy évre történő feltételes felfüggesztéséről rendelkező ügyészségi határozat jogerőre emelkedését követően a fegyelmi eljárás felfüggesztését megszüntette, és a 2025. január 6-án meghozott 14060-103/12-35/2024. Fe. számú határozatában – az Rtv. 90. §

(1)bekezdésébe és az adatvédelmi szabályzatról szóló 39/

1. (XI. 19.) ORFK utasítás
2. pontjába ütköző és aszerint minősülő adatvédelmi szabályok megszegése fegyelemsértés elkövetésére hivatkozással – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
3. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
4. §

(1)bekezdésében meghatározott vétkes kötelezettségszegésre tekintettel a felperest a Hszt. 185. §

(1)bekezdés h) pontja alapján szolgálati viszony megszüntetése fenyítéssel sújtotta. [2] A felperesnek a fenyítés kiszabása ellen benyújtott panaszát a ... Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője elutasította. A felperes Becsületbíróság összehívását is kérte, amely a

1. március 6-án meghozott határozatával a fenyítést kiszabó határozatot helybenhagyta. [3] A felperes a keresetében elsődlegesen a fegyelmi eljárás elrendeléséről, felfüggesztéséről és folytatásáról rendelkező határozatok, a szolgálati viszonya megszüntetésről rendelkező fegyelmi határozat, a szolgálati panaszt elutasító másodfokú határozat és a Becsületbíróság által hozott határozat, valamint a szolgálati beosztása felfüggesztéséről és annak meghosszabbításáról rendelkező határozatok megsemmisítését kérte, másodlagos kereseti kérelme e határozatok hatályon kívül helyezésére és az alperes új eljárásra kötelezésére irányult. Kérte továbbá az alperest az eredeti szolgálati beosztásában történő továbbfoglalkoztatására is kötelezni. Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [4] A bíróság a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazásáról rendelkező határozatot a Hszt.
2. §

(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperest a Hszt. 271. §

(3)bekezdése szerint az eredeti szolgálati beosztásába visszahelyezte. [5] Rögzítette, hogy a bíróságnak a Hszt. 271. §

(1)bekezdése alapján a fegyelmi eljárás során hozott egyéb határozatokról, valamint az elsődleges kereseti kérelem alaposságára tekintettel a másodlagos kereseti kérelemről rendelkeznie nem kellett. Megállapította, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértésre tekintettel az Rtv. 7/A. §

(1)bekezdés második mondatába ütközően, jogsértően rendelte el a fegyelmi eljárást a felperessel szemben. Az ítélet indokolásában a bíróság az Mfv.X.10.059/2021/5. számú (BH2021.11.316.) döntésre is hivatkozott, amelyben a Kúria már elvégezte az Rtv. rendelkezésének és a büntetőeljárással való kapcsolatának értelmezését, és az Rtv. 7/C. §

(1)bekezdésére tekintettel úgy foglalt állást, hogy a megbízhatósági Kúria III.Kfv.45.144/2025/2 3 vizsgálat során felmerült bűncselekmény gyanúja esetén az Rtv. 7/A. §

(1)bekezdésének tiltó szabályozásából következően a munkáltatónak csak akkor van jogszerű lehetősége a fegyelmi eljárás elrendelésére, ha a feljelentés alapján a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerősen megállapította. A felülvizsgálati kérelem [6] Az alperes téves jogorvoslati kioktatás következtében az ítélet ellen fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, továbbá a felperes perköltségben marasztalását kérte. Utóbb – a helyes jogorvoslati tájékoztatás ismeretében – e beadványát felülvizsgálati kérelemként kérte elbírálni. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként – külön iratban – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)és
3. ab)alpontjait jelölte meg, és arra hivatkozott, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata egyrészt a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt, másrészt a felvetett jogkérdés különleges súllyal és társadalmi jelentőséggel bír. A befogadhatóság körében – a beadványa első oldalán – előadta azt is, hogy a Kúria az Mfv.X.10.059/2021/5. számú (BH2021.316.) döntésében az Rtv. 7/A. §

(1)bekezdését „értelmezte egy adott élethelyzetre vonatkozóan, ugyanakkor eltérő tényállás(ok) esetén ezen értelmezés alkalmazása olyan anomáliához vezet, amely a megbízhatósági vizsgálat intézményét kiüresíti és a jogalkotói (…)”. Az alperes a befogadási kérelmet tartalmazó beadványának második oldalát nem csatolta, kérelme a harmadik oldalon azzal folytatódik, hogy „bizalmát vesztett felperes eredeti szolgálati beosztásába visszahelyezésre kerülne”. Ezt követően az alperes arra hivatkozott, hogy a felperes a hivatali visszaélés bűntett elkövetését jogosulatlan adatlekérdezéssel és kiadással megvalósította, szolgálati feladatát bizonyítottan a törvényes keretek megsértésével látta el, és az állomány hasonló cselekményektől való távoltartása válik lehetetlenné a munkáltató számára, ha a felperes visszahelyezésre kerül az eredeti szolgálati beosztásába. Erre tekintettel az alperes az ítélet végrehajtásának felfüggesztését is kérte a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [9] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria III.Kfv.45.144/2025/2 4

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [12] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót. (Kfv.III.45.222/2022/2., Kfv.III.45.063/2024/3., Kfv.I.37.041/2025/2.) [13] A Kp. 117. §

(4)bekezdésének alkalmazásakor a rendkívüli jogorvoslati eljárás kereteit meghatározó szabályozási elv a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról való döntés során is érvényesül, azaz ilyenkor is kötik a Kúriát a befogadási kérelemben megjelöltek, és azok indokai. Erre figyelemmel a felülvizsgálatot kérő félnek nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.VII.37.017/2025/2., Kfv.IV.37.147/2025/3.). [14] Az alperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjára hivatkozással kérte, azonban kérelmében csupán e jogszabályhelyek törvényi szövegének idézésével indokolta a befogadás szükségességét. Emellett az alperes utalt az ítélet meghozatala során alapul vett kúriai döntésre is, az ahhoz fűzött töredékes indokolásból azonban nem tűnik ki, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaiban foglalt feltételek fennállását miért tartja megállapíthatónak. A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek – különösen a Kp. 117. §

(4)bekezdésének a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor már hatályos, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló

1. évi XLIX. törvény
2. § b) pontjával módosított rendelkezéseit alapul véve – nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia és a törvény puszta szövegét idéznie a befogadási kérelemben, mivel a módosított törvényi rendelkezés szerint a felek a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja kivételével csak a részletes – de nem a teljes – indokolási kötelezettség alól mentesülnek. Az alperesnek erre tekintettel legalább azt elő kellett volna adnia, hogy az általa megjelölt okok körében miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme befogadását, miért tekinti a felvetett jogkérdéseket a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, illetve azok különleges súlya, társadalmi jelentősége miatt befogadásra érdemesnek, ilyenként értékelhető előadása azonban sem a felülvizsgálati kérelemként elbírálni kért beadványában, sem a befogadási kérelmében nem volt. Kúria III.Kfv.45.144/2025/2 5 [15] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. [16] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel az alperes azonnali jogvédelem (végrehajtás felfüggesztése) iránti kérelméről rendelkezni nem kellett. A döntés rövid tartalma [17] A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye, ha a fél a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira alapított befogadási kérelmét nem indokolja. Záró rész [18] A végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 112. §

(2)bekezdése, Kp.

1. § d) pontja]. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. december
2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró, Dr. Kovács András s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró