← Magyarország

Bhar.432/2020/22 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Másodfokú ítélet megváltoztatása. Ha a vádirat nem tartalmazza vagy hiányosan tartalmazza a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírását és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan, a bíróság az eljárást megszünteti. Kúria ítélet Az ügy száma: Bhar.I.432/2020/

  1. A határozat szintje: harmadfok A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes előadó bíró, Dr. Sebe Mária bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. december
  3. Az ügy tárgya: emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmények vádlott(ek): terhelt3 és társai Első fok: tárgyalás Fővárosi Törvényszék ügyszám. ítélet,
  4. március
  5. Másodfok: ülés Fővárosi Ítélőtábla ügyszám1.ítélet,
  6. október
  7. nyilvános Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség/ terhelt2 rendű vádlott védője Az indítvány iránya: terhelt1 rendű és terhelt2 rendű vádlott terhére/ hatályon kívül helyezés Kúria 1.Bhar.432/2020/22 2 Rendelkező rész Az emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt3 és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ügyszám
  8. számú ítéletét terhelt1 rendű és terhelt2 rendű vádlott tekintetében megváltoztatja: - a terhelt1 rendű és terhelt2 rendű vádlottak ellen 2 rendbeli – két ismeretlen személyazonosságú sértett sérelmére – társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette [Btk.
  9. §

(2)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont] kapcsán a felmentő rendelkezést mellőzi, és az eljárást megszünteti - terhelt1 rendű és terhelt2 rendű vádlottakat az ellenük 2 rendbeli – sértett1 és I. számú sértett sérelmére – társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette [Btk. 192. §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont] miatt emelt vád alól felmenti. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét terhelt1 rendű és terhelt2 rendű vádlottak tekintetében helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítja a terhelt1 rendű vádlott által 2019. október 8. és 2020. szeptember 11. napja között előzetes fogvatartásban töltött időt is. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] I. A Fővárosi Törvényszék a 2019. március 14. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ügyszám. számú ítéletével: [2] A 2014. május 31. napjától 2014. június 3. napjáig őrizetben volt, 2014. június 3. napjától 2015. december 3. napjáig előzetes letartóztatásban, 2015. december 4. napjától 2015. december 15. napjáig házi őrizetben volt, 2015. december 16. napjától 2016. február 3. napjáig ismét előzetes letartóztatásban volt, 2016. február 4. napjától 2016. február 16. napjáig házi őrizetben volt, 2016. február 16. napjától 2016. március 30. napjáig előzetes letartóztatásban volt, 2016. március 31. napjától 2016. szeptember 23. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt, majd szabadlábon, 2018. november 29. napjától más ügyben őrizetben, 2018. december 1. napjától más ügyben letartóztatásban lévő terhelt1 rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 192. §
(2)Kúria 1.Bhar.432/2020/22 3 bekezdés,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont – tényállás 2. pont], prostitúció elősegítésének bűntettében [Btk. 201. §
(3)bekezdés I. fordulat], társtettesként elkövetett prostitúció elősegítésének bűntettében [Btk. 201. §
(3)bekezdés I. fordulat], társtettesként elkövetett kitartottság bűntettében (Btk.
  1. §), lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont], lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében [Btk. 325. §
(2)bekezdés a) pont] és kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. §
(6)bekezdés]. Ezért a III. rendű vádlottat – halmazati büntetésül – 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év kiutasításra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Továbbá 42.772.352 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [3] A
  1. május
  2. napjától
  3. június
  4. napjáig őrizetben volt,
  5. június
  6. napjától
  7. december
  8. napjáig előzetes letartóztatásban,
  9. december
  10. napjától
  11. október
  12. napjáig házi őrizetben volt,
  13. október
  14. napjától
  15. szeptember
  16. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt volt, azóta szabadon lévő terhelt2 rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
  17. §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont – tényállás 2. pont], társtettesként elkövetett prostitúció elősegítésének bűntettében [Btk. 201. §
(3)bekezdés II. fordulat], társtettesként elkövetett kitartottság bűntettében (Btk.
  1. §) és kábítószer birtoklásának vétségében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont]. Ezért a IV. rendű vádlottat – halmazati büntetésül – 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [4] Mindkét vádlott vonatkozásában rendelkezett az előzetes fogvatartás és a házi őrizet szabadságvesztés végrehajtásába történő beszámításáról, továbbá a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [5] A mindkét vádlott tekintetében kétirányú fellebbezések alapján másodfokon – a másodfokú eljárásban már ismeretlen helyen tartózkodó IV. rendű vádlott távollétében – eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2019. október 8. tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ügyszám1. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a III. rendű és IV. rendű vádlott tekintetében megváltoztatta: [6] A III. rendű és IV. rendű vádlottakat az ellenük 2 rendbeli társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette [Btk. 192.
(2)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont – tényállás 2. pont] miatt emelt vád alól felmentette, a terhükre megállapított nemi élet és nemi erkölcs elleni bűncselekményeket egységesen prostitúció elősegítése bűntettének [Btk. 201. §
(3)bekezdés I. fordulat] minősítette azzal, hogy azt a III. rendű vádlott részben társtettesként, a IV. rendű vádlott társtettesként követte el; a III. rendű vádlott terhére megállapított közbiztonság elleni bűncselekmény megnevezését lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélésre pontosította; megállapította, hogy a IV. rendű vádlott az egészséget veszélyeztető bűncselekményt bűnsegédként követte el; a III. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 5 évre enyhítette és a Magyarország területéről való kiutasítását mellőzte; a IV. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 5 évre enyhítette, a III. rendű vádlott esetében a vagyonelkobzás összegét 42.572.469 forintra módosította; helyesbítette a bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseket; pontosította a III. rendű vádlott születési helyét és további tárgyalási napokat is feltüntetett. Egyebekben a III. rendű és IV. rendű vádlottak tekintetében Kúria 1.Bhar.432/2020/22 4 helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, valamint rendelkezett a III. rendű vádlott
  1. szeptember
  2. napjától a „mai napig” letartóztatásban töltött idő beszámításáról és arról, hogy a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a III. rendű vádlott 38.100 forint, míg a IV. rendű vádlott 42.625 forint bűnügyi költség megfizetésére köteles. Kimondta, hogy az ítélet ellen a III. rendű vádlott és védője, a IV. rendű vádlott és védője, valamint vonatkozásukban az ügyész fellebbezéssel élhet. [7] A Fővárosi Főügyészség NF.18401/2013/399-I. számú vádirata
  3. pontjának másodfellebbezéssel érintett bűncselekményekre vonatkozó része (
  4. oldal 3-
  5. bekezdés) szerint a III. rendű és IV. rendű vádlott 2013 novembere óta legalább két sértett Magyarországra történő toborzásában és szexuális célú kizsákmányolásában vett részt. Ezt követően rögzítette, hogy sértett1 sértett és az I. szám alatt megnevezett sértett maguktól jelentkeztek és prostituáltként dolgoztak a két vádlott irányítása alatt működő bordélyházban. A vád mind a III. rendű, mind a IV. rendű vádlott tekintetében a
  6. vádpontra utalással minősítette cselekményüket egyaránt 2 rendbeli emberkereskedelem bűntettének (vádirat 12–
  7. oldal). [8] Az elsőfokú ítéleti tényállás
  8. pontjának vonatkozó része (
  9. oldal
  10. bekezdésétől
  11. oldal
  12. bekezdésével bezárólag): A III. rendű és IV. rendű vádlott „be nem azonosítható személyazonosságú és számú, legalább két sértett prostitúcióra történő toborzásában, Magyarországra történő szállításában, majd szexuális kizsákmányolásában vettek részt.” Ezt követően rögzítette, hogy sértett1 sértett és az I. szám alatt megnevezett sértett maguktól jelentkeztek és prostituáltként dolgoztak a két vádlott felügyelete alatt működő bordélyházban és más hotelokban. „Azt nem lehetett bizonyítani, hogy terhelt1 és terhelt2 vádlottak sértett1 és az I. számú sértett prostitúcióra történő toborzásában, Magyarországra szállításában, majd ilyen előzményeket követően szexuális célú kizsákmányolásában részt vettek volna.” [9] Az elsőfokú ítéleti tényállás
  13. pont vonatkozó részére adott jogi indokolása (
  14. §
  15. bekezdésétől
  16. oldal
  17. bekezdésével bezárólag): A fentiek alapján III. rendű és IV. rendű vádlottat „e két sértettet” (azaz a vádiratban megjelölt sértett1 sértett és az I. szám alatt megnevezett sértett) érintően a 2 rendbeli kizsákmányolás céljából, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett emberkereskedelem bűntette miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában fel kellett volna menteni. Azonban az is megállapítható volt, hogy a vádlottak „ma már be nem azonosítható személyazonosságú, de legalább két sértett Magyarországra történő toborzásában és szexuális célú kizsákmányolásában bizonyítottan részt vettek. Ezért felmentésnek nem volt helye és őket, ezen ismeretlen sértettek tekintetében, a tettazonosság körében bűnösnek kellett kimondani. [10] A másodfokú bíróság a cselekmények tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tényállás
  18. pontját érintően az elsőfokú bíróság a vádelv sérelmével állapította meg a III. rendű és IV. rendű vádlott bűnösségét a 2 rendbeli társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében, mivel vád tárgyává nem tett cselekményt bírált el (másodfokú ítélet
  19. oldal
  20. bekezdésétől
  21. oldal
  22. bekezdésével bezárólag). [11] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a két vádlott bűnösségét a két vádiratban nevesített személy vonatkozásában bizonyítottság hiányában nem lehetett megállapítani emberkereskedelem bűntettében, azonban tévedett, Kúria 1.Bhar.432/2020/22 5 amikor a vád keretein túllépve két ismeretlen sértett vonatkozásában már megállapíthatónak találta ugyanezt a bűncselekményt. Érvelése szerint a vádirat
  23. vádpontjában leírt történeti tényállás kizárólag úgy értelmezhető, hogy a „legalább két sértett” meghatározás alatt sértett1 és az I. számú sértett értendő, így az elsőfokú bíróság által hivatkozott további két ismeretlen személyazonosságú sértettre vonatkozóan a vádirati tényállás nem tartalmaz elkövetési magatartást, azaz az elsőfokú bíróság értelmezésével ellentétben az ügyészség nem négy, hanem csak két sértettre vonatkozó vádlotti cselekvőséget tett vád tárgyává. [12] A másodfokú bíróság okfejtése szerint az elsőfokú bíróság vádon túlterjeszkedésének esetére a Be. nem tartalmaz szabályozást a másodfokú bíróság számára, ezért e két vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel, mivel az elsőfokú bíróság a két vádlottat olyan sértettekhez köthető cselekményre vonatkozólag ítélte el, akik nem is szerepelnek a vádirat tényállásában, ezért fogalmilag kizárt erre (e cselekményekre) alapítva a bűnösség megállapítása. A tettazonosságra hivatkozás nem helytálló, annak vizsgálata fel sem merülhetett. [13] II. A másodfokú bíróság ítélete ellen – törvényes határidőn belül – a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség és a IV. rendű terhelt védője jelentett be fellebbezést. [14] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a III. rendű és a IV. rendű vádlottak terhére a részfelmentésükre tekintettel a bűnösségük megállapítása és velük szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett, s azt részletesen megindokolta. [15] A IV. rendű vádlott védőjének jogorvoslati indítványa – indokolás nélkül – hatályon kívül helyezésre, másodlagosan IV. rendű vádlott büntetésének enyhítésére irányult. [16] A Legfőbb Ügyészség a BF.1511/2019/
  24. számú átiratában a III. rendű és a IV. rendű vádlottak terhére bejelentett ügyészségi fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a vádelv sérelmével állapította meg e két vádlott bűnösségét a fellebbezéssel érintett bűncselekményekben, azonban tévedett a másodfokú bíróság, hogy erre alapítva III. rendű és IV. rendű vádlott tekintetében felmentő rendelkezést hozott. Helyesen az eljárás megszüntetésének [Be.
  25. §
(2)bekezdés d) pont] lett volna helye. Az ügyészségi fellebbezés a módosításra figyelemmel már nem irányul a két vádlott terhére. [17] A Legfőbb Ügyészség IV. rendű vádlott védőjének fellebbezését alaptalannak találta. [18] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság a két vádlott tekintetében az elsőfokú ítélettől eltérő rendelkezése a Be. 615. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében megnyitotta a harmadfokú eljárás lehetőségét, mivel a másodfokú bíróság részben – szemben a bűnösséget megállapító elsőfokú ítélettel – felmentő rendelkezést hozott. Ugyanakkor a megállapított tényállás megalapozott, a két vádlott bűnösségére vont következtetés helytálló. Konkrét hatályon kívül helyezési okot a IV. rendű vádlott védője sem jelölt meg, ilyen körülmény egyébként sem állapítható meg. Egyetértett a bűncselekmények minősítésével és a kiszabott büntetésekkel is. Kúria 1.Bhar.432/2020/22 6 [19] A Legfőbb Ügyészség indítványozta a másodfokú ítélet nyilvános ülésen történő megváltoztatását, s a részfelmentéssel érintett bűncselekmények tekintetében az eljárás megszüntetését a Be. 567. §
(2)bekezdés
  1. d)pontja alapján a III. rendű és IV. rendű vádlottakkal szemben, egyebekben pedig a másodfokú ítélet helybenhagyását. A Legfőbb Ügyészség utóbb a BF.1511/2019/14. számú átiratában már azt közölte, hogy nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza. [20] A III. rendű vádlott és védője, valamint a IV. rendű vádlott és védője az ügyészi fellebbezésre nem tettek észrevételt, és nyilvános ülés tartását sem indítványozták. [21] III. A Kúria a Legfőbb Ügyészség által módosított másodfellebbezést alaposnak, míg a IV. rendű terhelt védőjének másodfellebbezését nem találta alaposnak. [22] 1. A másodfokú bíróság ügydöntő határozata ellen fellebbezésre jogosult a vádlott, az ügyészség és a védő [Be. 616. § a)-
  2. c)pont]. A fellebbezések ekként arra jogosulttól származva joghatályosak. [23] 2. A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén [Be. 615. §
(1)bekezdés]. Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság az első fokon elítélt vádlottat felmentette [Be. 615. §
(2)bekezdés b) pont
  1. fordulat]. A fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést [Be.
  2. §
(3)bekezdés a) pont]. [24] Miután részben, a III. rendű és IV. rendű vádlottak tekintetében a 2 rendbeli társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette [Btk. 192. §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont] vonatkozásában az elsőfokú bíróság bűnösséget megállapító, míg a másodfokú bíróság felmentő döntést hozott, ezek kétségtelenül ellentétes döntések [Be. 615. §
(2)bekezdés b) pont
  1. fordulat], és ezen bűncselekmények vonatkozásában helye van a harmadfokú eljárásnak. [25]
  2. A harmadfokú bíróság tanácsülésen határoz, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza [Be.
  3. §
(2)bekezdés]. A jelen ügyben is ugyanez a helyzet, mivel a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség eredetileg a két vádlott terhére jelentett be fellebbezését utóbb a Legfőbb Ügyészség már nem a két vádlott terhére változtatta meg. [26] A tanács elnöke hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést, és sem a Legfőbb Ügyészség, sem a vádlottak és a védők az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés kitűzését nem indítványozták [Be. 621. §
(3)bekezdés]. [27] Mindezek folytán a Kúria tanácsülésen bírálta el a fellebbezéseket. [28] 4. A Be. 618. §
(1)bekezdése alapján a harmadfokú bíróság
  1. a)a másodfokú bíróság ítéletének
  2. aa)a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését,
  3. ab)azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő Kúria 1.Bhar.432/2020/22 7 felülbírálata eredményezett, és
  4. b)az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [29] A Kúria a hivatalból elvégzett vizsgálata során abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértést [Be. 608. §
(1)bekezdés], s egyéb a 607. §
(1)bekezdésében, valamint a 608. §
(1)bekezdésében fel nem sorolt, és a harmadfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására [Be. 609. §
(1)bekezdés]. [30] A két vádlott terhére fellebbezés nincs, így beállt a súlyosítási tilalom, melynek értelmében a vádlott büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be [Be. 595. §
(1)bekezdés
  1. mondat
  2. fordulat]. [31] A Be.
  3. §
(3)bekezdés szerint a fellebbezés az ellentétes döntést, illetve kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét sérelmezheti, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. A Be. 615. §
(5)bekezdésére figyelemmel a másodfokú ítéletnek a
(3)bekezdésben meghatározottakon kívüli rendelkezése, illetve része ellen nincs helye fellebbezésnek. [32] Az elsőfokú és másodfokú bíróság ítélete a 2 rendbeli társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette (tényállás
  1. pont) vonatkozásában tartalmaz eltérő döntést a vádlottak büntetőjogi felelőssége kérdésében, s ezáltal az e körre korlátozott felülbírálatnak van helye. [33] Vagyis az bírálandó felül harmadfokon, hogy a tényállás
  2. pontjában megjelölt cselekmény kapcsán a III. rendű és IV. rendű vádlottat terheli-e büntetőjogi felelősség, illetőleg felmentésük helytálló-e. [34]
  3. A harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan [Be.
  4. §
(1)bekezdés]. [35] A harmadfokú bíróság – miként ez a másodfokú bíróságra is vonatkozik – nincs elzárva attól a lehetőségtől, hogy – ha szükségesnek találja – a tényállást korrigálja. Kétségtelen, a harmadfokú eljárásban nincs helye bizonyításnak [Be. 619. §
(2)bekezdés], azonban ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan, és a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészíti, illetve helyesbíti [Be. 619. §
(3)bekezdés]. A Be. 619. §
(4)bekezdése pedig kifejezetten akként is rendelkezik, hogy a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében a harmadfokú bíróság nem vizsgálja a másodfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásra alapítja. Kúria 1.Bhar.432/2020/22 8 [36] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság által rögzített és a másodfokú bíróság által nem korrigált tényállás megalapozott. A másodfokú bíróság az adott körben a bizonyítékokat az elsőfokú bírósághoz képest nem értékelte eltérően, nem állapított meg eltérő tényállást. [37] A megalapozott tényállás értelmében a két ismert (sértett1 és az I. szám alatti) sértett vonatkozásában a vád tárgyává tett bűncselekmény nem bizonyítható, míg – legalábbis az elsőfokú bíróság szerint – bizonyított két ismeretlen sértett tekintetében. [38] A Btk. 192. §
(2)bekezdésében meghatározott emberkereskedelem bűntettét az követi el, aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez. [39] A bíróság vád alapján ítélkezik és a vádról döntenie kell, a vádon túl nem terjeszkedhet. A bíróság csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz (Be.
  1. §) [40] A Kúria osztotta a másodfokú bíróság álláspontját abban, hogy a két ismeretlenül maradt sértett sérelmére elkövetett cselekmény vonatkozásában az ügyészség nem emelt vádat, mivel a vádirat történeti tényállása nem tartalmazza az e személyek sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntettét megalapozó elkövetési magatartás leírását. Így az elsőfokú bíróság a vádon túlterjeszkedve állapította meg e vonatkozásban a III. rendű és IV. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét, azaz olyan tényállás alapján, amelyet a vádirat nem tartalmazott. [41] Ennek tükrében okszerű volt a Fővárosi Ítélőtábla azon megállapítása is, hogy az elsőfokú bíróság törvénysértően állapította meg e két terhelt büntetőjogi felelősségét a két ismeretlen személyazonosságú sértett sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntettében. [42] A Be.
  2. §
(6)bekezdése szerint a törvény határozza meg a Be. 4. §
(1)-
(5)bekezdésén túlmenően azokat a további okokat, amelyek fennállása esetén a büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni. Így a büntetőeljárás megszüntetésének vagy a felmentő ítéletnek az alapja kizárólag a Be.-ben az alapvető rendelkezések körében ok (Be. 4-5. §), vagy a törvény további részében nevesített megszüntetési ok vagy a Be. 566. §
(1)bekezdés szerinti felmentő ítélet alapjául szolgáló ok lehet. [43] A fenti szabályozás tükrében a bíróság vád alapján jár el és a Be. 566. §
(1)bekezdése a vád alóli felmentés esetkörét határozza meg. [44] Mindezek tükrében a Kúria nem értett egyet a másodfokú bíróság azon álláspontjával, hogy az elsőfokú bíróság vádon túlterjeszkedése esetére a Be. nem tartalmaz szabályozást a másodfokú bíróság számára, és ezért bűncselekmény hiányára alapítottan a Kúria 1.Bhar.432/2020/22 9 terheltek felmentésének van helye, helyesen az e bűncselekmények miatti eljárás megszüntetésének lett volna helye. [45] A Legfőbb Ügyészség által – helyesen – hivatkozott Be. 567. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében a bíróság nem ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a 442. §
(1)bekezdésében írt törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan. [46] Így a vádirat hiányosságának megállapítását megalapozza, ha a vádirat nem tartalmazza a Be. 422. §
(1)bekezdés b) pontjában írt elemet, azaz a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírását. Az elsőfokú bíróság éppen eme hiányosság miatt értelmezte tévesen a vádirati tényállás pontos tartalmát. [47] Jelen ügyben a vádirat egyáltalán nem tartalmazta az ismeretlenül maradt sértetteket érintően a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírását mint a vádirat egyik törvényes elemét [Be. 442. §
(1)bekezdés b) pontot]. [48] Az emberkereskedelem rendbelisége a sértettek számához igazodik, ebből következően a vádhoz kötöttség elve alapján az ügyészég kizárólag 2 rendbeli – azaz a két ismert sértettet érintő – emberkereskedelem bűntette miatt emelt vádat. Ebből okszerűen következik, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül hivatkozott a tettazonosságra, ténylegesen a vádon túlterjeszkedve állapította meg a két ismeretlen személyazonosságú sértett esetében a terheltek büntetőjogi felelősségét. [49] Következésképpen – arra is figyelemmel, hogy tettazonosságról szó sem lehet – a felmentő rendelkezést mellőzve a Be. 567. §
(2)bekezdés d) pontjának
  1. fordulata [a vádirat nem tartalmazza a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírását] alapján a két ismeretlen sértett sérelmére társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette [Btk.
  2. §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont] miatt indult eljárást megszüntette. [50] Az elsőfokú bíróság bár helyesen megállapította, hogy sértett1-t és az I. számú sértettet érintően az emberkereskedelem bűntettének elkövetése a III. rendű és IV. rendű vádlott tekintetében nem bizonyítható, azonban a tettazonosságra történő téves utalás alapján elmulasztott e vonatkozásban felmentő rendelkezést hozni. A másodfokú bíróság törvényesen jutott arra a következtetésre, hogy a tettazonosságra hivatkozás téves, ennek ellenére nem pótolta e két ismert sértettet érintően a felmentő rendelkezést, azaz a vádat sem az elsőfokú-, sem a másodfokú bíróság nem merítette ki. [51] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy a vádelv kétségtelenül nem azt jelenti, hogy a bíróság tevékenysége kizárólag a vádiratban foglalt tények bizonyítottságának ellenőrzésére irányulna. Attól – a tettazonosság keretein belül – eltérhet, további vagy más tényt is megállapíthat (EBH2012. B.25. II., EBH2005. 1199., BH2015. 92., BH2014. 331., BH2014. 136., BH2014. 71., BH2010. 174., BH2009. 5., BH2005. 242., BH2005. 7., BH1986. 9. II.). Így – ahogy azt a másodfokú bíróság helyesen rögzítette ítéletében – a tettazonosság elvét nem sérti, ha a sértettek számát eltérően állapíthatja meg a bíróság. Kúria 1.Bhar.432/2020/22 10 [52] Jelen ügyben a vádirat tartalmazza a III. rendű és IV. rendű terhelt vonatkozásában a sértett1 és az I. számú sértett sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntettére vonatkozó történeti tényállást. Az e cselekményre vonatkozó ítéleti tényállás szerint „Azt nem lehetett bizonyítani, hogy terhelt1 és terhelt2 vádlottak sértett1 és az I. számú sértett prostitúcióra történő toborzásában, Magyarországra szállításában, majd ilyen előzményeket követően szexuális célú kizsákmányolásában részt vettek volna.”(másodfokú ítélet 18. oldal 6. bekezdés). [53] Így az ítéleti tényállásban nem eltérően került megállapításra a sértettek köre, hanem a két ismeretlenül maradt sértetten túlmenően a két ismert sértett vonatkozásában azt a ténymegállapítást tartalmazza, hogy kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy az ő sérelmükre ezt a bűncselekményt III. rendű és IV. rendű vádlott elkövette. [54] Mindennek tükrében a vádelvből következően (a vád kimerítésének követelménye alapján) a sértett1 sértett és az I. számú sértett sérelmére elkövetett 2 rendbeli társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette [Btk. 192. §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont] miatt emelt vád alól terhelt1 rendű vádlott és terhelt2 rendű vádlott – az elsőfokú és másodfokú ítéletben megállapított tényállásban rögzítettek szerint bizonyítottság hiányában történő – felmentésének van helye. [55] Ezért a Kúria a III. rendű és IV. rendű vádlottakat az ellenük 2 rendbeli – két ismert sértett sérelmére – társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntette [Btk. 192. §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont] miatt emelt vád alól – mivel nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése – a Be. 566. §
(1)bekezdés c) pont
  1. fordulata alapján felmentette. [56] A Be.
  2. §
(3)bekezdése a) pontja alapján akkor, ha a Be. 615. §
(3)bekezdése szerinti fellebbezést a harmadfokú bíróság alaposnak tartja, akkor az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja a Be. 590. §
(5)bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat. [57] A Be. 618.§
(3)bekezdés a) pontjára tekintettel a Be. 590.§
(5)bekezdés b) pontja alapján a Kúria megállapította, hogy a III. rendű és IV. rendű terhelt terhére megállapított – és fellebbezéssel nem érintett – bűncselekmények minősítése és az alkalmazott joghátrány törvényes. [58] A IV. rendű vádlott védője indokolás nélkül fellebbezett, jogorvoslatában a hatályon kívül helyezésre vonatkozó indítványának ténybeli és jogi alapját nem jelölte meg. A Kúria nem észlelt hatályon kívül helyezést eredményező anyagi jogi vagy eljárásjogi szabálysértést. A IV. rendű vádlott védőjének fellebbezése másodlagosan a büntetés enyhítésére irányult. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság által alkalmazotthoz képest további enyhítés nem indokolt a IV. rendű vádlott esetében sem, mert a kiszabott büntetés megfelel a büntetéskiszabás törvényben meghatározott elveinek és az adott büntetéskiszabási tényezőknek. Kúria 1.Bhar.432/2020/22 11 [59] Mindezek alapján a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét a Be. 624. §
(1)bekezdése alapján mindkét vádlott tekintetében a rendelkező részben rögzítetteknek megfelelően megváltoztatta, míg a másodfokú ügydöntő határozat további rendelkezései – melyeket a fellebbezések nem érintettek – törvényesek, ezért egyebekben a másodfokú ítéletet helybenhagyta [Be. 623. §
(1)bekezdés]. [60] A III. rendű vádlott esetében a másodfokú bíróság nem jogerős ítéletének kihirdetésétől a harmadfokú ítélet meghozataláig letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítani rendelte [Btk. 92. §
(1)bekezdés
  1. fordulat]. A beszámításnál egynapi előzetes fogvatartás egynapi szabadságvesztésnek felel meg [Btk.
  2. §
(2)bekezdés
  1. fordulat]. [61] A harmadfokú bíróság ítélete a Be.
  2. §
(3)bekezdés értelmében meghozatala napján jogerőre emelkedik, ellene további fellebbezésnek nincs helye. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke,Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Sebe Mária A Fővárosi Törvényszék ügyszám. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ügyszám
  3. számú ítélete terhelt1 rendű vádlott és terhelt2 rendű vádlott tekintetében a Kúria mint harmadfokú bíróság Bhar.I.432/2020/
  4. számú ítéletével megváltoztatva a mai napon jogerős és végrehajtható. Budapest,
  5. december
  6. Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.