A határozat elvi tartalma: Fellebbezés visszautasítása a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének hiánya miatt. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I.39.105/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Hajnal Péter bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Felperesi képviselő Cím5 Az alperes: Somogy Megyei Kormányhivatal Cím3 Az alperes képviselője: Alperesi képviselő A per tárgya: nem konkretizált egyedi döntés A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- és
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Veszprémi Törvényszék
- július
- napján hozott 101.K.701.502/2020/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes által a Veszprémi Törvényszék 101.K.701.502/2020/
- számú végzése ellen előterjesztett
- és
- sorszámú fellebbezést visszautasítja. A pártfogó ügyvéd díját a felperes viseli. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Kúria I.Kpkf.39.105/2022/4 2 [1] A felperes
- december
- napján a közigazgatási per megindítására szolgáló nyomtatványon keresetlevelet terjesztett elő a bíróságnál. A keresetlevél 2.
- pontjában a vitatott közigazgatási cselekmény azonosítására alkalmas adat körében előadta, hogy az I. rendű alperes
- június
- napján közölt tájékoztatása sérelmes számára, amelyből értesült, hogy 2006-ban a munkanélkülivé válásakor tévesen rögzítették adatait. A jogellenes adatkezelés folytán tévesen szerepelt a munkaügyi nyilvántartásban, amelynek következtében 13 éve nem részesül semmilyen ellátásban. A felperes a fentiek alapján az alperes sérelemdíj megfizetésére kötelezését kérte a bíróságtól. [2] A keresetlevél hiányosságai folytán az elsőfokú bíróság hiánypótlásra hívta fel a felperest, aki annak az abban foglaltaknak nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság a 101.K.701.502/2020/
- számú végzésével a keresetlevelet visszautasította. [3] A felperes fellebbezést terjesztett elő a keresetlevél visszautasításáról rendelkező 101.K.701.502/2020/
- számú végzéssel szemben, azonban a fellebbezés nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ezért az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésével hiánypótlási felhívást adott ki, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdése alapján. A felperes a hiánypótlásra biztosított határidő meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő, pártfogó ügyvéd igénybevételére tekintettel. Az elsőfokú bíróság a hiánypótlási határidőt 30 nappal meghosszabbította és felhívta a felperest, hogy a hiánypótlásnak
- május
- napjáig tegyen eleget. A felperes
- július
- napján nyújtott be írásbeli beadványt az elsőfokú bírósághoz, valamint
- július
- napján kiegészítő nyilatkozatot terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a
- sorszámú végzésben a felperes
- sorszámú végzés ellen előterjesztett fellebbezését a Kp.
- §
(2)bekezdésére, valamint 113. §
(2)bekezdésére hivatkozással visszautasította. Végzésének indokolásában megállapította, hogy a felperes a hiánypótlási felhívás teljesítésére rendelkezésre álló meghosszabbított határidőt elmulasztotta, továbbá az elkésetten előterjesztett beadványa és kiegészítő nyilatkozata továbbra sem tartalmazza a fellebbezés kötelező tartalmi elemeit. A
- sorszámú végzés jogorvoslati záradékában tájékoztatást adott a jogorvoslati lehetőségről, a fellebbezés kötelező tartalmi elemeként a jogszabálysértés megjelölésének követelményéről, valamint arról, hogy ennek hiányában a bíróság a fellebbezést hiánypótlás nélkül visszautasítja. A fellebbezés és az észrevétel [5] A felperes fellebbezési kérelem megnevezésű beadványt terjesztett elő a Veszprémi Törvényszék „9.K.700.363/2021/
- ítéletével szemben”, amelyben tartalmilag a 101.K.701.502/
- számú eljárásban
- július
- napján benyújtott hiánypótlásával Kúria I.Kpkf.39.105/2022/4 3 kapcsolatos előadást tett. Hivatkozott arra, hogy a hiánypótlásában álláspontja szerint megjelölte, hogy a bíróság mely jogait sértette meg, amikor a kereseti kérelmet „nem fogadta be”. Felsorolta azokat az állításokat, amelyek a keresetlevél visszautasítása miatt nem kerültek kivizsgálásra és értékelésre az ügyben. Kérte a „felülvizsgálati kérelem” befogadását a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontja alapján, valamint elsődlegesen kérte a megtámadott közigazgatási cselekmény megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését a Kp. 121. §
(1)bekezdésének
- b)pontja alapján, másodlagosan a megtámadott végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a keresetlevél befogadását és az érdemi eljárás lefolytatására utasítását a Kp. 121. §
- a)pontja alapján. Előadta, hogy a hivatkozott és megsértett jogszabályhely az Alaptörvény XII. cikke, amely a munka és foglalkozás szabad megválasztásához, és a munkához való jogra vonatkozik. [6] Hiánypótlási felhívást követően a felperes a 20. sorszámon iktatott fellebbezésében nyilatkozott arról, hogy a Veszprémi Törvényszék 101.K.701.502/2020/17. számú végzése ellen nyújtott be fellebbezést, a Kp. 109. §
(2)bekezdése alapján. [7] Az alperes a fellebbezésre észrevételt tett, azonban azt nem jogi képviselővel eljárva nyújtotta be, így hatálytalan. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A fellebbezés érdemi elbírálására nincs lehetőség, a fellebbezés visszautasításának volt helye az alábbiak szerint. [9] A Kúria rögzíti, hogy a felperes a fellebbezésében a Kp.
- §-a alapján a felülvizsgálati kérelemre irányadó jogszabályi rendelkezésekre alapított előadást tett, amelyek az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésére nem értelmezhetőek. [10] A Kúria utal arra, hogy a fellebbezésnek - ahhoz, hogy a beadványt érdemben elbírálhassa a másodfokú bíróság - tartalmát tekintve meg kell felelnie a Kp.
- §
(2)bekezdés a)-c) pontjában foglaltaknak, azaz a beadványokra vonatkozó általános szabályok szerinti elemeken túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezéssel támadott ítélet (jelen esetben végzés) számát, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. A kötelező tartalmi elemek hiánya esetén a fellebbezés visszautasításának van helye. [11] A Kp. fent hivatkozott rendelkezéseire figyelemmel a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a jogszabálysértést, amely - a fellebbező fél álláspontja szerint - az elsőfokú bíróság végzésével megvalósult. A jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében legalább a Kúria I.Kpkf.39.105/2022/4 4 jogszabálysértés tartalmi körülírása a követelmény. Az elsőfokú bíróság végzése elleni
- és
- sorszámú fellebbezésében a felperes az Alaptörvény XII. cikkét nevesítette jogszabálysértésként, amely az elsőfokú bíróság végzésére nem vonatkoztatható. A felperes azt nem jelölte meg, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzése mely jogszabályi rendelkezést sérti. A felperes fellebbezésében előadott érvei nem érintik az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésének jogszerűségét, azok nem fogadhatóak el a fellebbezés indokaként, mint jogszabálysértés megjelölése, mivel azokkal összefüggő rendelkezést az elsőfokú bíróság végzése nem tartalmaz. [12] A Kp. arra az esetre nézve szabályozza a másodfokú bíróság hatásköreként a fellebbezés visszautasítását, ha a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést sem tartalmazza a fellebbezés. A Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. Ugyanakkor a 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében (a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölése) hiánypótlásnak nincs helye. A fellebbezés visszautasítása tekintetében kifejezetten rögzíti a Kp. 104. §
(2)bekezdése, hogy ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza. [13] A felperes
- és
- sorszámon benyújtott fellebbezése az előírt tartalmi követelményeknek nem felel meg, abból nem állapítható meg, hogy mely jogszabályi rendelkezés elsőfokú bíróság általi megsértése képezi a fellebbezés alapját. A közigazgatási per tárgyaként a keresetlevélben hivatkozott közigazgatási cselekmények esetleges jogszabálysértő volta körében tett hivatkozások nem az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezés tartalmi elemét képezik. A felperes az elsőfokú bíróság végzése vonatkozásában tartalmilag és jogszabályi megjelölés útján sem hivatkozott jogszabálysértésre, ezért a
- és a
- sorszámú fellebbezést vissza kellett utasítani. [14] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felperes
- és
- sorszámú fellebbezését a Kp.
- §
(3)bekezdésében, 100. §
(2)bekezdés b) pontjában és 104. §
(1)-
(2)bekezdésében foglalt rendelkezések alapján visszautasította. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [16] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fellebbezés visszautasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés illetékmentes. Kúria I.Kpkf.39.105/2022/4 5 [17] Az alperesnek másodfokú perköltsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [18] A pártfogó ügyvédi díj viseléséről a Kúria a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 101. §
(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel rendelkezett. A pártfogó ügyvéd díjának megállapításáról a kirendelő hatóság dönt. [19] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- február
- Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Hajnal Péter s.k.