A határozat elvi tartalma: Törvény által meghatározott körben, mezőgazdasági támogatásra vonatkozóan, alhaszonbérleti szerződés alapján akkor támasztható igény, ha az alhaszonbérlő a támogatási szabályokkal összhangban igazolja földhasználatának jogszerűségét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.35.254/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák Fekete Edina bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd cím2 Az alperes: Agrárminiszter cím3 Az alperes képviselője: Dr. Kovács Kond Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kovács Kond ügyvéd cím4 A per tárgya: jogszerűsége mezőgazdasági támogatás tárgyában hozott közigazgatási döntés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék
- március
- napján kelt 18.K.700.155/2022/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.35.254/2022/8-1 2 Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 18.K.700.155/2022/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- évi egységes kérelem keretében
- május
- napján támogatási kérelmet terjesztett elő a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevétele céljából. [2] Az elsőfokú hatóság
- január
- napján kelt 3244834002 iratazonosító számú 965/4901/14793/17/
- iktatószám alatti végzésével felperest a földhasználati jogosultság igazolására, a jogosultsági feltételek megállapításához szükséges adatok benyújtására szólította fel. A hiánypótlási felhívás tartalmazta azt is, hogy amennyiben a jogszerű földhasználatot nem megfelelően igazolja, az a kérelem elutasítását és áthúzódó szankció megállapítását eredményezheti. [3] A felperes nyilatkozatot nyújtott be, melyhez alhaszonbérleti szerződéseket csatolt, egyebek mellett a ... helyrajzi számú (hrsz.), a támogatási kérelemben
- sorszámú táblaként azonosított földterületre vonatkozóan. [4] Az elsőfokú hatóság a
- április 22-én kelt 3278098117 vonalkód alatti, 318/4901/708/2/
- iktatószámú határozatával a kérelemnek részben helyt adott és 1.497.999 Ft támogatási összeget állapított meg. [5] Indokolása szerint az igényelt 55,5183 hektár területtel szemben támogatható területként csak 52,6438 hektár fogadható el, ugyanis a 8.,
- és
- sorszámú táblák kapcsán meg nem felelés volt megállapítható. [6] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte az elsőfokú határozat megsemmisítését és a hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését. [7] Álláspontja szerint a
- sorszámú táblára az elutasító döntés jogszabálysértő. Az elsőfokú hatóság a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási tv.) 43/B. §-ában foglalt tényállástisztázási kötelezettségének teljes körűen nem tett eleget, továbbá a
- §
(7)bekezdés c) pontját is megsértette, mivel a jogszerű földhasználatának igazoltságát érvényes és hatályos alhaszonbérleti szerződése ellenére nem fogadta el. A D-B Kft.-vel, mint alhaszonbérbe adóval ugyanis Kúria VI.Kfv.35.254/2022/8-1 3 alhaszonbérlőként megkötött alhaszonbérleti szerződése valamennyi irányadó jogszabálynak megfelelt, annak megkötéséhez pedig a tulajdonos Sz.S. is hozzájárult. Csatolta Sz.S., mint haszonbérbe adó és a D-B Kft., mint haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződést is. [8] Az alperes a
- október
- napján kelt, EUJF/3360-1/
- iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [9] Döntése az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 22/
- (IV. 05.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) rendelkezésein alapult. [10] Indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján a D-B Kft. az ingatlan vonatkozásában nem rendelkezik bejegyzett földhasználattal, és az elsőfokú hatóság döntéséig egyéb igazoló dokumentum, így eredeti haszonbérleti szerződés sem került benyújtásra. A felperes jogszerű földhasználata ezért a
- sorszámú tábla esetében nem igazolt. [11] Az alperes a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(1)-
(2)bekezdéseinek felhívásával hangsúlyozta, hogy a felperes jogszerű földhasználatának igazolására a tulajdonos és a haszonbérbe vevő között megkötött haszonbérleti szerződésnek a fellebbezéssel egyidejűleg előterjesztett példánya önmagában nem fogadható el, mivel nem nyújtott be hozzá egyéb igazoló dokumentumot arról, hogy a szerződés nincs kötve a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához, illetve, hogy az előhaszonbérlőkkel való közlésre nem kötelezett. A felperesnek igazolnia kellett volna, hogy a haszonbérbeadó mezőgazdasági termelőszervezet alkalmazásában áll, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv által kérelemre kiállított igazolást is csatolni kellett volna. A kereseti kérelem és a védirat [12] A felperes keresetében a másodfokú határozatnak - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - megsemmisítését, és az elsőfokú szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [13] A 8. sorszámú táblával összefüggésben hivatkozott arra, hogy fellebbezésének mellékleteként a haszonbérleti és az alhaszonbérleti szerződéseket benyújtotta, az alperesnek így rendelkezésére állt valamennyi szerződés, melyek együttes értelmezésével az összes felmerült kérdésre választ kapott. Az irányadó jogszabályban megjelölt két feltétel: a tulajdonosi hozzájárulás, illetve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 65. §
(1)bekezdése szerinti cél is teljesül. [14] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Kúria VI.Kfv.35.254/2022/8-1 4 Az elsőfokú ítélet [15] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [16] Indokolása szerint a
- sorszámú tábla esetében - a kérelemre indult eljárásban felperes maga nyilatkozott arról, hogy jogszerű földhasználatát alhaszonbérleti szerződéssel kívánja igazolni, ezért a közigazgatási szervnek a Támogatási tv.
- §
(7)bekezdés c) pontjában nevesített okirat erre való alkalmasságát kellett vizsgálnia. A haszonbérleti szerződésben foglaltak szerint a tulajdonos megfelelt a Földforgalmi tv. 59. §
(1)bekezdés e) pontjának, az alhaszonbérleti szerződés alapján pedig felperes a Fétv. 65. §
(1)bekezdésének. Emellett azonban igazolnia kellett, hogy az általa megkötött alhaszonbérleti szerződés mentes a hatósági jóváhagyás kötelezettsége alól, melynek a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 43. §
(5)bekezdésében előírt hatósági bizonyítvánnyal tehetett volna eleget. A hiánypótlásra (nyilatkozattételre) felszólító végzésében erről részletes tájékoztatást kapott. A felhívás ellenére csak az alhaszonbérleti szerződést, majd fellebbezéséhez a haszonbérleti szerződést csatolta, de ez nem volt elégséges a jogszerű földhasználat igazolására. A Földforgalmi tv. 59. §
(1)-
(2)bekezdései és a Fétv. 65. §
(1)bekezdése értelmében ahhoz egyéb igazoló dokumentumot is csatolni kellett volna arról, hogy a szerződés nincs kötve a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához. [17] Az elsőfokú bíróság egyetértett az alperes védiratában foglaltakkal, hogy a felperes földhasználati jogosultságát önmagában sem az alhaszonbérleti szerződés, sem az utólag csatolt haszonbérleti szerződés másolata nem támasztotta alá. Az elsőfokú hatóság szabályos és jogszerű felhívást továbbított a felperesnek a jogszerű földhasználat jogszabályoknak megfelelő igazolásáról. A tájékoztatás ellenére felperes elmulasztotta a jogszerű földhasználat igazolását, megsértve ezzel a Támogatási tv. 38. §
(8)bekezdését, így annak következményét viselni köteles, mivel neki kellett volna a jogosultsági feltételek meglétét hitelt érdemlően bizonyítania. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - semmisítse meg. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves indokokkal támasztotta alá döntését, ezáltal téves jogi következtetést vont le. [19] Kifejtette, hogy a kérelem szerint a földhasználat igazolására alkalmas okiratok körét a Támogatási tv. 44. §
(7)bekezdése határozza meg, a c) pontja alapján a földhasználat jogszerűségének igazolásához csak az alhaszonbérleti szerződés benyújtása szükséges, sem az „annak mögöttesét” képező haszonbérleti szerződés, sem pedig a „mentességet igazoló” okirat csatolását nem írja elő. Az alperes, és az elsőfokú bíróság nem értelmezhette volna kiterjesztően a Támogatási tv. 44. §
(7)bekezdésében felsorolt dokumentumok körét. Az érintett alhaszonbérleti szerződés a Fétv. 65. §
(3)bekezdésében foglalt szabály alapján, a jogszabály erejénél fogva minősül mentes szerződésnek, ahogy ez magában az alhaszonbérleti szerződés 11. pontjában is rögzített. Az alhaszonbérleti szerződéséhez tehát a Földforgalmi tv. 59. §
(1)bekezdése értelmében nem szükséges a mezőgazdasági szervi jóváhagyása, rá vonatkozóan a Fétv. 65. §
(3)bekezdését kell alkalmazni. Ugyanígy nem irányadó a Kúria VI.Kfv.35.254/2022/8-1 5 Földforgalmi tv. 48. §
(1)bekezdése, vagy az 59. §
(2)bekezdése sem. A jogerős ítéletben foglaltakkal szemben nem kellett igazolást (hatósági bizonyítványt) csatolnia. Az elsőfokú bíróság jogértelmezése tehát téves. [20] Kitért arra is, hogy a hatóság a korábbi eljárásai során az alhaszonbérleti szerződések esetében nem utasította el a támogatási igényt a mentességet igazoló dokumentumok hiányára hivatkozva. A másodfokú határozat alapján megállapítható, hogy míg az alperes kifogása az volt, hogy az eredeti haszonbérleti szerződés vizsgálata is szükséges, addig az elsőfokú bíróság már arra alapította ítéletét, hogy a Földforgalmi tv. 59. §
(2)bekezdése szerinti igazolás hiányában miért nem fogadható el az alhaszonbérleti szerződés. Megállapítható tehát, hogy az elsőfokú bíróság más indokokra hivatkozással értékelte jogszerűnek a támogatási igény elutasítását. Az alperesi határozat ugyanis egyáltalán nem tartalmazza az elsőfokú bíróság által alkalmazott Földforgalmi tv., illetőleg Fétv. rendelkezéseire való hivatkozást. [21] Téves a jogerős ítéletnek az a megállapítása is, hogy az elsőfokú bíróság osztotta az alperes védiratában foglaltakat. A közigazgatási per tárgya ugyanis a közigazgatási határozat volt, és az alperes a védiratban, egyéb nyilatkozatban nem egészíthette volna ki a határozatban foglaltakat, és a bíróság sem foglalkozhatott volna más jogi hivatkozásokkal. [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtott be, amelyben az ítélet hatályában fenntartását kérte, utalva arra, hogy az elsőfokú bíróság elfogadta az érvelését. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [24] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdésének, továbbá a Kp. 120. §
(5)bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján vizsgálta felül. [25] Az elsőfokú bíróságnak el kellett bírálni azt a jogkérdést, hogy a földforgalmi szabályok szerinti megengedő szabály, azaz a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásának mellőzhetősége, hogyan viszonyul a Támogatási tv. szerinti igazolási kötelezettség teljesítéséhez. [26] Az irányadó jogszabályok közül a Támogatási tv. 38. §
(8)bekezdése alapján az intézkedésekben való részvétel során az ügyfélnek kell a jogosultsági feltételek meglétét hitelt érdemlően bizonyítania. Az ügyfelet terheli továbbá a kérelemmel, illetve a pályázattal összefüggésben tett bármilyen nyilatkozatával, állításával, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által megállapított ténnyel szemben a bizonyítási kötelezettség. A Támogatási tv. 44. §
(4)bekezdése értelmében az ügyfelet a kérelmében megjelölt – a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül Kúria VI.Kfv.35.254/2022/8-1 6 helyezéséről szóló
- december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
- cikkének e) pontja szerinti – mezőgazdasági területekre nézve jogszerű földhasználónak kell tekinteni, amíg annak vonatkozásában kétség nem merül fel, vagy ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a
- § alapján lefolytatott ellenőrzési eljárása alapján megállapításra kerül, hogy az ügyfél a
(7)bekezdés alapján jogszerű földhasználónak minősül. [27] A Földforgalmi tv. 59. §
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása. [28] A Fétv. 65. §
(1)bekezdése szerint, ha a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli – ideértve a vetőmag előállítást is – a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy a részére a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésének időtartamára, de legfeljebb a haszonbérleti szerződés lejártáig átengedi. E bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződést önálló, egységes okiratba kell foglalni. A
(2)bekezdés értelmében az
(1)bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződés nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbeadóval szemben fennálló kötelezettségeit. A
(3)bekezdés alapján az
(1)bekezdés szerinti alhaszonbérbe adás esetén az előhaszonbérleti jog nem áll fenn, továbbá az alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása. [29] A Földforgalmi tv. 38. §
(2)bekezdése azt szabályozza, hogy a haszonbérletre e törvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv, valamint a Fétv. haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. A Fétv. 52. §
(1)bekezdése értelmében a Földforgalmi törvény 49. §
(1)bekezdése szerinti egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés alatt – az e törvényben meghatározott esetek kivételével – olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magában foglalja. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a Fétv. 65. § szerinti egységes okiratba foglalt alhaszonbérleti szerződésre is. [30] A Támogatási tv. 44. §
(5)bekezdése alapján, ha az ügyfél földhasználatának jogszerűsége vonatkozásában kétség merül fel, így különösen, ha ugyanarra a földterületre egyidejűleg több ügyfél jelentett be terület alapú támogatási kérelmet, az érintett ügyfeleket a mezőgazdasági támogatási szerv megfelelő határidővel adategyeztetésre hívja fel. Ugyanezen §
(6)bekezdése kimondja, hogy az
(5)bekezdésben foglaltak szerinti eljárás sikertelensége esetében vagy a
(4)bekezdésben hivatkozott ellenőrzés keretében, a mezőgazdasági támogatási szerv felhívására az ügyfél köteles földhasználata jogszerűségét igazolni. [31] A Kúria BH
- számú döntése értelmében a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására történő hivatkozás csak akkor jogszerű a fellebbezés elbírálásánál, ha a nyilatkozattételre felhívó végzésből egyértelműen kitűnt az ellenőrzés során feltárt hiányosság és az annak igazolására alkalmas okiratok köre. Kúria VI.Kfv.35.254/2022/8-1 7 [32] A Támogatási tv.
- §
(1a)bekezdése alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – az intézkedésben való részvétel jogosultságának, illetve összegszerűségének megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében – az általa ismert, illetve, nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről nyilatkozattételre kötelezheti. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv felhívására határidőben nem nyilatkozik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy – ha a rendelkezésére álló adatok nem elégségesek a tényállás tisztázásához – megszünteti az eljárást. Ugyanezen §
(5)bekezdése értelmében, amennyiben a hiánypótlást vagy a nyilatkozatát az ügyfél a hiánypótlásra vagy a nyilatkozattételre nyitva álló határidőn túl nyújtja be, azt a döntés meghozatalánál nem lehet figyelembe venni. A Támogatási tv. 41. §
(8)bekezdése szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére nyitva álló időszak nem hosszabbítható meg. [33] E törvényhelyek értelmében a földhasználat, illetve a támogatásra való jogosultság viszonyát illetően megállapítható, hogy az alhaszonbérleti szerződés alapján a felperes nincs elzárva a föld megművelésétől, a mezőgazdasági támogatás alappal történő igényléséhez azonban a Támogatási tv. által megkívánt jogszerű földhasználói minőségét igazolnia kell. A Földforgalmi tv. idézett §-ai és a Fétv.
- §-ának értelmezése alapján az alhaszonbérleti szerződési jogosultság léte ezért a jogszerű földhasználat igazolására nézve nem feltétlenül tekinthető kimerítőnek, különösen akkor nem, ha a használók, mint jelen esetben, nem szerepelnek a földhasználati nyilvántartásban. [34] Az alperes a
- sorszámú táblát érintő földhasználatának igazolására felszólító 965/4901/14793/17/
- számú végzésének c
- pontja tartalmazza, hogy az igényelt támogatási intézkedésre vonatkozó dátum vagy időszak szerinti állapotnak megfelelően fennálló és érvényes felesbérleti szerződéssel, részesművelési szerződéssel, szívességi földhasználati szerződéssel, rekreációs célú földhasználati szerződéssel, valamint alhaszonbérleti szerződéssel is igazolható a jogszerű földhasználat. A
- május 1-jét követően megkötött szerződésnek – ide nem értve a szívességi földhasználati szerződéseket, valamint a rekreációs célú földhasználati szerződéseket – tartalmaznia kell a Földforgalmi tv.
- §
(1)bekezdésében meghatározott kivételekkel a földhivatal jóváhagyó záradékát is. A végzés szerint: „Amennyiben a Földforgalmi tv. 59. §
(1)bekezdésének megfelelően a szerződés megkötéséhez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, e tényt az ügyfélnek bizonyítania kell, amely tényről a földügyi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatal állít ki igazolást, és ezen igazolást az ügyfél felhasználhatja vagy benyújthat egyéb igazoló dokumentumokat is.”. [35] A Földforgalmi tv. szerinti igazolás a Támogatási tv. szempontjából azért releváns, és azért nem feltétlenül adminisztratív „önismétlés”, mert a támogatás feltétele a jogosultság kimerítő igazolása, ami a Támogatási tv. 38. §
(8)bekezdés rendelkezésének megfelelően az ügyfél feladata. Mindez azon alapul, hogy az EU-rendelet és az FM rendelet szerinti területalapú garantált támogatás „jár”, de csak a meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén, azaz a jogosultság kétséget kizáró igazolása mellett. A támogatás elérése érdekében hárul a bizonyítás terhe az előbbiek szerint az ügyfélre, ha a hatóság hivatalból nem rendelkezik a szükséges információval. Jelen esetben a földhasználati nyilvántartásban nem szerepeltek a kérdéses haszonbérleti viszonyok. Márpedig ilyen körülmény mellett a jogosultság igazolását nem feltétlenül meríti ki a haszonbérleti és alhaszonbérleti szerződések léte. A jogszabály szerint ahhoz ugyanis a hatóság megfelelő (nemleges) igazolása is Kúria VI.Kfv.35.254/2022/8-1 8 szükséges lehet a mezőgazdasági szakigazgatási szerv jóváhagyásának hiányában, mivel támogatási ügyben ez így tekinthető a szabályszerűséget kétséget kizáróan megalapozó dokumentumnak. [36] Az elsőfokú bíróság okkal állapította meg, hogy a felperes megfelelt a Fétv. 65. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, ez azonban nem mentesítette az alól, hogy igazolja: az általa megkötött alhaszonbérleti szerződés mentes a hatósági jóváhagyás kötelezettsége alól. Az elsőfokú közigazgatási szerv nyilatkozattételre felszólító végzésének részletes tájékoztatása ellenére csak alhaszonbérleti szerződést, majd fellebbezéséhez haszonbérleti szerződést csatolt, amelyek önmagukban nem bizonyultak elégségesnek a jogszerű földhasználat támogatási jogosultság szempontjából való igazolására. [37] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy felperes az eljárásban a jogszerű földhasználat igazolását elmulasztotta, amivel megsértette a Támogatási tv. 38. §
(8)bekezdését. Az igazolás reá háruló kötelezettsége miatt annak hiánya jogkövetkezményeit viselni köteles. [38] A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, az elsőfokú bíróság a földforgalmi szabályokra akként alapította döntését, hogy azokra alperes a határozatában nem is hivatkozott. Előadta, hogy a Földforgalmi tv. szerint az alhaszonbérleti szerződés nem igényel hatósági jóváhagyást, és e törvény 59. §
(2)bekezdése nem ilyen földhasználatra vonatkozik. A Kúria rögzíti, hogy az ítélet elsődleges hivatkozása - az alperes határozatával egyezően nem e törvényhelyben, hanem a Támogatási tv. 38. §
(8)bekezdésében foglaltak, azaz a felperes igazolási kötelezettsége. [39] A föld műveléséhez normatív módon forráshoz lehet jutni, az eljárásban a bizonyítás egyik eszköze a Földforgalmi tv. szerinti nemleges igazolás. Mindez nem változtat azon, hogy a kötelezettség jogalapja a Támogatási tv.-en alapul. A felperes egyébként a teljesítés lehetséges módjairól pontosan tájékoztatva volt az alperes hiánypótló végzéséből. Az elsőfokú bíróság ítélete, illetőleg az alperes védiratbeli hivatkozásai ezért nem értelmezhetők az alperesi határozatban foglalt jogalap kiterjesztéseként, így nem jogellenesek. [40] A felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt más kúriai döntések, amelyek a bírósági felülvizsgálatnak a közigazgatási szerv határozatához való kötöttségére vonatkoznak, a Kúria szerint érdemben nem ellentétes tartalmúak az elsőfokú bíróság ítéletével. A másodfokú határozatnak, és a jogerős ítéletnek - a kötelezettség teljesítendő voltát illetően ugyanis - a hivatkozási alapjuk egyaránt a Támogatási tv. [41] A Kúria osztja a Kfv.I.35.250/2022/
- számú kúriai ítélet [26] bekezdésében foglaltakat, miszerint az alkalmazandó jogszabályok körét nem csak az alperesi határozatban foglaltak, hanem a kereset indokaiként előadottak is meghatározzák. A felperes hivatkozott arra, hogy a jogosultság igazolására a haszonbérleti és az alhaszonbérleti szerződések alkalmasak, ezért az elsőfokú bíróság nem sértett eljárási jogszabályt akkor, amikor a vonatkozó normákat is alkalmazta. Kúria VI.Kfv.35.254/2022/8-1 9 [42] A felperes által felhívott azon körülményt, hogy korábban az alperes nem kívánt meg jóváhagyás alóli mentességet igazoló további dokumentumot, a Kúria nem vehette figyelembe, mivel a más esetek más ügy tényállásának a részei voltak. [43] Az ítélet indokolásának azt a fordulatát pedig, amelyben az elsőfokú bíróság az alperes védiratában előadottakkal „ért egyet”, a Kúria a Kfv.I.35.250/2022/
- számú ítéletének [22] bekezdésében foglaltakkal egyezően nem minősítette perdöntőnek. Eszerint a „hibás megfogalmazással az elsőfokú bíróság nem sértett (…) eljárási szabályt” olyan mértékben, hogy az az ügy érdemi eldöntésére kiható lenne. [44] A Kúria figyelemmel volt a Kfv.I.35.250/2022/
- számú kúriai ítélet [31] bekezdésében szereplő, az igazolás tartalmára vonatkozó azon megállapításra is, hogy a felperes esetében mindenekelőtt a haszonbérlő jogosultságának igazolása maradt el. A szerződő partner igazolt jogosultságának hiányában pedig az alhaszonbérleti szerződés nem volt alkalmas az alhaszonbérlő felperes jogszerű földhasználatának egyértelmű dokumentálására. [45] Mindezek folytán a Kúria a keresetet elutasító jogerős ítéletet a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [46] Törvény által meghatározott körben, mezőgazdasági támogatásra vonatkozóan, alhaszonbérleti szerződés alapján akkor támasztható igény, ha az alhaszonbérlő a támogatási szabályokkal összhangban igazolja földhasználatának jogszerűségét. Záró rész [47] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban perköltséget nem igényelt, ezért arról a Kúriának rendelkezni nem kellett. [48] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperes viseli. A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékének alapját az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés d) pontja szerint, mértékét az 50. §
(1)bekezdésének megfelelően állapította meg. [49] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [50] Tárgyalás tartását a felek egyike sem kérte, és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek. A felülvizsgálati kérelmet ezért a Kúria a Kp.
- §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 114. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria VI.Kfv.35.254/2022/8-1 10 Budapest,
- szeptember
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...