← Magyarország

Kpkf.40096/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Perújításnak kizárólag jogerős ítélet ellen vagy ítélet hatályú végzés ellen van helye. Amennyiben a perújító fél nem ítélet hatályú végzéssel szemben terjeszti elő a perújítási kérelmét, úgy annak az 1953. évi III. törvény 130. §

(1)bekezdés j) pontja, illetőleg a 260. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az idézés kibocsátása nélküli elutasításnak van helye. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.40.096/2021/
  1. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Nagy Szabolcs előadó bíró Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró felperes1 (cím1) Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli A perújító felperes: A perújított alperes: Igazgatósága (cím2) perújítás tárgyában indult közigazgatási jogvita a perújító felperes Budapest Környéki Törvényszék 24.K.702.966/2020/
  2. számú végzése A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: A fellebbezéssel támadott határozat: Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A perújítás alapjául szolgáló tényállás [1] A perújító felperes a
  3. október
  4. napján kelt beadványában perújítási kérelmet terjesztett elő a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (mint jogelőd bíróság) 44.K.28.168/2019/
  5. számú végzésével szemben a polgári perrendtartásról szóló Kúria VI.Kpkf.40.096/2021/2-I 2
  6. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
  7. §
(1)bekezdése és a 163. §
(3)bekezdése alapján. [2] A Budapest Környéki Törvényszék, mint szervezeti jogutód (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
  1. számú végzésével hiánypótlásra hívta fel a perújító felperest, hogy a perújítási kérelmében jelölje meg azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, tekintettel arra, hogy a 44.K.28.168/2019/
  2. számú bírósági döntés nem ítélet. Felhívta továbbá arra is, hogy terjessze elő a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait és tájékoztatta a hiánypótlás nem teljesítése esetén beálló jogkövetkezményekről is (perújítási kérelem idézés kibocsátása nélküli elutasítása). [3] A perújító felperes részére
  3. november
  4. napján került kézbesítésre a
  5. számú hiánypótlásra felhívó végzés, azonban az abban foglaltaknak a perújító felperes nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a
  6. december 6-án kelt 24.K.702.966/2020/
  7. számú végzésével a perújító felperes perújítási kérelmét idézés kibocsátása nélkül elutasította az rPp.
  8. §
(1)és
(2)bekezdése, a
  1. § alapján alkalmazandó
  2. § és a
  3. §
(1)bekezdés j) pontja alapján figyelemmel arra, hogy a perújító felperes a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tett eleget; kizárólag ítélet ellen van helye perújításnak, a perújítási kérelemben viszont a perújító felperes végzés ellen nyújtott be perújítási kérelmet, hiánypótlásra sem jelölt meg ítéletet, amely ellen helye lehetett volna perújításnak. A fellebbezés, az észrevétel [5] A perújító felperes a végzés elleni fellebbezésében kérte a Fővárosi Ítélőtáblát (helyesen: a Kúriát), hogy helyezze hatályon kívül a végzést és kötelezze az elsőfokú bíróságot az eljárás megismétlésére, egyúttal költségmentesség iránti kérelmet is előterjesztett. Előadta, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy „fellebbezése” megfelelő lehessen, minden olyan dokumentumot előterjesztett, amely a releváns döntéshez szükséges. A határidőnek eleget tett, így az összes dokumentum csatolva lett. Mindezek alapján kérte a fellebbezése elfogadását. [6] A perújított alperes észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A perújító felperes fellebbezése alaptalan. Kúria VI.Kpkf.40.096/2021/2-I 3 [8] A Kúria az rPp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezés keretei között vizsgálta meg és annak alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytálló döntést hozott, az idézés kibocsátása nélkül elutasító döntésének indokolása megalapozott és törvényes, mellyel a Kúria maradéktalanul egyetértett az alábbiak szerint. [9] A perújító felperes a fellebbezésében lényegében azt állította, hogy az idézés kibocsátása nélküli elutasításnak nem volt jogalapja, mert nem volt hiányos a perújítás iránti kérelme. A Kúria megállapította, hogy a perújító felperes állítása minden alapot nélkülöz és iratellenes is, figyelemmel arra, hogy a perújítási kérelem nem tartalmazta a perújítás kérelemmel szemben támasztott törvényi követelményeket, melyre az elsőfokú bíróság a perújító felperest kioktatta a hiánypótló felhívásban, továbbá a perújító felperes által megjelölt 44.K.28.168/2019/4. számú döntés nem ítélet volt, hanem végzés, de nem ítélet hatályú végzés, ezért ellene perújítási eljárás nem volt indítható. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésében foglaltak teljes mértékben jogszerűek és helytállóak figyelemmel arra, hogy az rPp. 260. §
(1)bekezdés bevezető mondata kifejezetten és kizárólagosan az ítéletek (ítélet hatályú végzések) ellen teszi lehetővé a perújítás benyújtását, továbbá tényszerű és a perújító felperes által nem cáfolt az az a megállapítás is, miszerint a
  1. számú hiánypótló végzésben erre a körülményre kifejezetten felhívta a perújító felperes figyelmét az elsőfokú bíróság és tájékoztatta a jogkövetkezményről is, azaz arról, ha a perújító felperes a hiánypótló végzésben megfogalmazott határidő alatt nem jelöli meg a perújítási kérelemmel támadott ítéletet, a perújítás alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat (rPp.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja, 263. §
(2)bekezdés), úgy idézés kibocsátása nélkül el fogja utasítani a perújítási kérelmét. Tekintettel arra, hogy a perújító felperes a hiánypótló végzésben foglalt felhívásnak nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság nem tehetett mást, mint a hiánypótlás teljesítésének elmaradása okán a hiányos és ezért elbírálhatatlan perújítási kérelmet az rPp. 269. §-a alapján alkalmazandó 130. §
(1)bekezdés j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. [10] Mindezek miatt a Kúria az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését az rPp. 259. § folytán alkalmazandó 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [11] A Kúria a fellebbezést az rPp. 257. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [12] A perújított alperes észrevételt nem terjesztett elő, perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkezni nem kellett (rPp. 78. §
(2)bekezdés). [13] Az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú eljárás illetékmentes. [14] A perújító felperes a fellebbezésében költségmentesség iránti kérelmet is előterjesztett, amelyről az elsőfokú bíróság
  1. számú végzéssel döntött, a perújító felperesnek költségmentességet nem engedélyezett, de a Kúria a fentiek szerint perköltséget és illetékfizetési kötelezettséget nem is állapított meg a perújító felperes terhére. Kúria VI.Kpkf.40.096/2021/2-I 4 [15] A fellebbezés lehetőségét az rPp. 233/A. §-a,
  2. §
(1)bekezdése, míg a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. május
  2. dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Nagy Szabolcs s.k. előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.