A határozat elvi tartalma: Nincs helye a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának, ha az adott jogkérdés kapcsán a Kúria korábban már állást foglalt, és a jogerős ítélet a joggyakorlatnak megfelel. ... A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.V.35.257/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró Dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 Kft. (cím1) A felperes képviselője: jogi képviselő1 egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: jogi képviselő2 kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott határozat elleni közigazgatási per Kúria V.Kfv.35.257/2023/2 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 41.K.702.240/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] Az építőanyag kiskereskedelmi és építőipari tevékenységet végző felperesnél a elsőfokú hatóság, mint elsőfokú hatóság
- április-június időszakra végzett adóellenőrzés alapján meghozott 9570694137 számú határozatával általános forgalmi adónemben 21.551.000Ft adókülönbözetet tárt fel, abból 14.262.000Ft-ot adóhiánynak, 7.289.000Ft-ot jogosulatlan visszaigénylésnek minősített, kötelezte a felperest az adóhiány, Ft adóbírság és Ft késedelmi pótlék megfizetésére. A fellebbezés alapján eljárt alperes az elsőfokú határozatot a 6458861823 számú határozatával helybenhagyta. [2] Az adókülönbözet megállapításául egyrészt az szolgált, hogy a felperes nem tett teljeskörűen eleget bevallási kötelezettségének az általa kiállított számlákat illetően, másrészt pedig az adóhatóság elvitatta a felperes áfalevonási jogát az Kft1 2011 Kft. (a továbbiakban: Kft1), a Kft2 (a továbbiakban: Kft2) által kiállított számlák tekintetében a gazdasági esemény hiánya miatt [Kúria 5/2016.(IX.26.) KMK vélemény (a továbbiakban: KMK vélemény)
- esetkör], az Kft3 (a továbbiakban: Kft3) tekintetében amiatt, hogy a számlákon szereplő gazdasági eseményt nem a számlakibocsátó teljesítette, és erről a felperes tudott, illetve tudhatott [KMK vélemény
- esetkör], végül a Kft4 (a továbbiakban: Kft4) által kiállított számlák tekintetében arra alapítva, hogy ugyan a számlák szerinti gazdasági események megtörténtek, azokat a számlakibocsátó teljesítette, azonban a számlakiállításra a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megsértésével került sor [KMK vélemény
- esetkör]. [3] A felperes adóhatósági határozat ellen előterjesztett keresetét az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította. [4] Vizsgálta az adóhatósági eljárások jogszerűségét, és megállapította, hogy az adóhatóság a tényállástisztázási és bizonyítási kötelezettségének eleget tett, a tényállás megállapítása szempontjából releváns valamennyi tényt, körülményt feltárt, és a bizonyítékokat a határozatában értékelte. Kúria V.Kfv.35.257/2023/2 3 [5] Az előzetesen felszámított áfa levonásának megtagadásával kapcsolatban elsőként azt vizsgálta, hogy felperes által befogadott számlákon feltüntetett gazdasági események megvalósultak-e. Az adóhatóság által beszerzett bizonyítékokat értékelve arra a következtetésre jutott, hogy nem igazolt, hogy a felperes részére a Kft1 és Kft2 a számláikon szereplő szolgáltatásokat teljesítette volna, ezért a bizonylatok alapján adólevonás jog nem gyakorolható. A felperes hivatkozásával ellentétben megállapította, hogy a számlakibocsátói teljesítések hiányának megállapítása nemcsak a működésükkel összefüggésben feltárt hiányosságokon (elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, az értékesítéseknél igazolt árualappal nem rendelkeztek) alapul, hanem azon is, hogy felperesnek nem áll rendelkezésére a számlákon, a konkrétumokat nélkülöző keretszerződéseken és teljesítési igazolásokon kívül egyéb irat, amely alapján azonosítható lenne, hogy pontosan milyen munkákat, mikor, kik, hogyan végeztek el. A felperes ügyvezetője és alkalmazottja a számlakibocsátók teljesítéséről nem tudott nyilatkozni. A felperes megrendelőinek nyilatkozata sem támasztotta alá az alvállalkozók teljesítését, nem is volt tudomásuk alvállalkozó igénybevételről. Számla szerinti gazdasági esemény hiányában a felperes tudattartalom vizsgálatának nincs helye [KMK vélemény
- esetkör]. Kifejtette azt is, hogy a Kft1 számláin szereplő helyszíneken végzett munkákról a felperes által kiállított számlákon szereplő munkákat a felperes maga végezte el a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján alvállalkozói közreműködés nélkül, saját alkalmazottaival. Erre tekintettel a számlákban felszámított áfa tekintetében a felperes adófizetési kötelezettségét jogszerűen állapította meg az alperes az általános forgalmi adóról szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
- §
(1)bekezdése alapján. Ez a megállapítás nem áll ellentmondásban azzal, hogy a Kft1 által a felperes felé leszámlázott alvállalkozói teljesítésről az alperes megállapította, hogy nem valósult meg. [6] A Kft3 vonatkozásában megállapította, hogy az általa kiállított számla szerinti gazdasági esemény megvalósult, azonban a felperes nem tette meg a tőle elvárható intézkedéseket annak érdekében, hogy adókijátszásban ne vegyen részt. A felperesi tudattartalom vizsgálata során az alperes nem kizárólag a számlakibocsátóknál fennálló hiányosságokat értékelte, és azokat összevetette a felperes magatartásával: a felperestől a szerződéskötést megelőzően észszerűen elvárható intézkedések körébe beletartozik a számlakibocsátó teljesítési képességével kapcsolatos, különösen a cégnyilvántartás és az adóhatóság honlapján elérhető adatok megismerése, (a Kft3 újonnan alakult gazdasági társaság, mindössze 1 fő bejelentett alkalmazottal rendelkezett, telephelye, raktára nem volt. A tudattartalom körében értékelendő objektív körülmény továbbá a gazdasági események dokumentáltságának hiánya, és az is, hogy a felperes a számlakibocsátó teljesítéséről, az abban közreműködő személyekről, az áru leszállításának, átadás-átvételének körülményeiről nem tudott konkrét információkkal szolgálni. Kiemelte, hogy a felperes a keresetében nem hivatkozott olyan körülményre, általa megtett intézkedésre, amely értékelése elmaradt volna, és értékelése esetén számára kedvező döntés meghozatalát eredményezte volna, a KMK vélemény 2. esetköre megvalósult. [7] A Kft4 tekintetében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperes bizonyította, hogy a felperes a Kft4 az áfa bevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget, a felperes a számla áfát is tartalmazó ellenértékét nem fizette ki a számlakibocsátónak, a társaság az élettársa vezetése alatt állt, így tudhatott arról, hogy az áfa nem kerül befizetésre a költségvetésbe, így a KMK vélemény 3. esetköre megvalósult. Kúria V.Kfv.35.257/2023/2 4 [8] A fizetendő adóra vonatkozó hatósági megállapításokat is törvényesnek ítélte, a felperes tanúbizonyítási indítványait, mint szükségtelent elutasította. [9] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára hivatkozással kérte. [10] Előadta, hogy a Kúria egységes ítélkezést folytat a tekintetben, hogy az adólevonási jog gyakorlásának kötelező feltétele a tartalmilag hiteles számla. A tartalmi hitelesség körében vizsgálandó, hogy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörtént-e, a számlában szereplő felek között valósult-e meg, bizonyítható-e, hogy adócsalás/adókijátszás történt. A Kúria 5/2016. (IX.26.) KMK véleménye szolgál az egységes ítélkezési gyakorlat alapjául. Az elsőfokú bíróság döntése eltér a KMK vélemény 1. esetköre tekintetében kialakított egységes bírói gyakorlattól, és ezáltal a jogerős ítélet folytán sérült az Áfa tv.120. §
- a)pontja értelmezésére kialakított jogegység. [11] lehetőség. A felperes felülvizsgálati kérelemének befogadásra – az alábbiak szerint – nincs [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint: „ A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. [15] A joggyakorlat egységének biztosítása, illetve a joggyakorlat továbbfejlesztése befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült, vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerül sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi ok(ok)ból történő változtatása Kúria V.Kfv.35.257/2023/2 5 indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [16] A Kúria kiterjedt joggyakorlattal rendelkezik az adólevonási jog tartalmi és alaki feltételeit illetően, mely szerint az adólevonási jogot mindig az ügy egyedi körülményei alapján a KMK véleményben kifejtettek és az EUB által kimunkált gyakorlat alapján kell megítélni [Kfv.I.35.032/2021/8., Kfv.I.35.151/2022/7., Kfv.V.35.275/2022/3.]. [17] A Kúria a Kfv.I.35.007/2021/5., Kfv.I.35.008/2021/5., és Kfv.I.35.009/2021/5. számú határozataiban kimondta, hogy a KMK vélemény az EUB ítéletei alapján kialakult elméleti alapvetések rendszerezése. [18] A KMK vélemény 1. esetkörét illetően is számos határozatában foglalt állást, kialakult joggyakorlata szerint amennyiben a bizonyítékok alapján az állapítható meg, hogy a felperes nem végzete el a számla szerinti termékbeszerzést, illetve nem vette igénybe a számlán szereplő szolgáltatást, adókijátszást valósított meg, és tudattartalmának vizsgálatára az adólevonási jog megtagadásához nincs szükség [Kfv.V.35.455/2022/11., Kfv.I.35.356/2019/3., Kfv.I.35.253/2022/7., Kfv.I.35.090/2022/6.]. A Kúria uniós esetjogon alapuló joggyakorlata hosszabb idő óta következetes és egységes, annak továbbfejlesztése nem indokolt. [19] Az elsőfokú bíróság döntésében követte a KMK vélemény 1. pontjával kapcsolatban kialakult kúriai joggyakorlatot, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a joggyakorlat továbbfejlesztése, illetve egységének biztosítása nem indokolja. [20] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont ab), ac),
- ad)alpont és
- b)pont szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását szükségesnek. [21] Mindezen indokok folytán nincs jogszabályi lehetőség a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §
(1)–
(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. A döntés elvi tartalma [22] Nincs helye a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának, ha az adott jogkérdés kapcsán a Kúria korábban már állást foglalt, és a jogerős ítélet a joggyakorlatnak megfelel. Záró rész Kúria V.Kfv.35.257/2023/2 6 [23] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [25] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §
(1)-
(2)bekezdései és a
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Darák Péter s.k. s.k. Dr. Márton Gizella s.k. a tanács Dr. Stefancsik Márta elnöke előadó bíró bíró Dr. Demjén Péter s.k. dr. Márkus Anett s.k. Ságiné bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő