← Magyarország

Bfv.1083/2023/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bíróság eljárása törvényes, ha a Be. szabályaitól eltérő rendelkezései a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló

  1. évi LVIII. törvény előírásain alapulnak.
  2. Kábítószert hoz forgalomba az, aki azt – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – több személy részére juttatja. A forgalomba hozatal – miként a kereskedés – szükségszerűen együtt jár az átadással, de nem szűkíthető le a tényleges átadásra. A forgalomba hozatallal – miként a kereskedéssel is – szükségszerűen együtt járó átadás azonban ezt megelőzően több résztevékenységből tevődhet össze. Hasonlóan a kereskedő ténykedéséhez, akinél viszont a forgalomba hozatali magatartás haszonszerzésre irányul. Következésképpen a forgalomba hozatal és a kereskedés elhatárolásának alapja a haszonszerzésre törekvés.
  3. A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.083/2023/
  4. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  5. június
  6. Az ügy tárgya: kábítószer-kereskedelem bűntette Terhelt(ek): I. rendű V. rendű Első fok: Másodfok: Veszprémi Törvényszék, 17.B.18/2022/160/I., ítélet, tárgyalás,
  7. január
  8. Győri Ítélőtábla, Bf.II.25/2023/
  9. ítélet, nyilvános ülés,
  10. június
  11. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt és az V. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt és az V. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű és az V. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványokat elbírálva a Veszprémi Törvényszék 17.B.18/2022/160/I. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.II.25/2023/
  12. számú ítéletét az I. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Kúria 3.Bfv.1.083/2023/8-I. 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Veszprémi Törvényszék a
  13. január
  14. napján kihirdetett 17.B.18/2022/160/I. számú ítéletével az I. rendű terheltet társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
  15. §

(1)bekezdés,
(3)bekezdés] miatt 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az I. rendű terhelttel szemben 16.530.500 forint és 540 euró készpénz erejéig vagyonelkobzást rendelt el; az V. rendű terheltet kábítószerkereskedelem bűntettének kísérlete [Btk. 176. §
(1)bekezdés] miatt 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az I. rendű és az V. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Győri Ítélőtábla a 2023. június 8. napján meghozott Bf.II.25/2023/29. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta akként, hogy az V. rendű terhelt által megvalósított cselekmény kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat], az I. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény jogszabályi megjelölése helyesen a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulat,
(3)bekezdés. Az I. rendű terhelt vonatkozásában 660.500 forint készpénzre elrendelt vagyonelkobzást mellőzte, annak lefoglalását megszüntette és az V. rendű terheltnek kiadni rendelte azzal, hogy a terheltet terhelő bűnügyi költség biztosítására visszatartotta. Pontosította a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A bíróság által megállapított, és a felülvizsgálattal érintett tényállás lényege a következő: Az V. rendű terhelt 2020 őszén az I. rendű terhelttel közösen használt lakásban forgalomba hozatal céljából kábítószert, így hallucinogén gombát és marihuanát termesztett, továbbá DOB hatóanyag-tartalmú bélyegeket, LSD-t és MDMA-t tartott. A nyomozó hatóság
  1. november
  2. napján az I. rendű és az V. rendű terheltek lakóhelyén kutatást hajtott végre, amelynek során a kábítószer termesztéséhez, értékesítéséhez, adagolásához és fogyasztásához szükséges eszközöket, valamint készpénzt foglaltak le. A nyomozó hatóság az V. rendű terhelttől lefoglalta a saját lakrészében tartott, és a kábítószer termesztéséhez használt növényszárítót, aktív szenes szűrőt és gégecsövet, ventilátort, kézi trimmelőt, az általa használt 2 db digitális mérleget, valamint kábítószernek minősülő tablettákat, anyagmaradványokat és növényi törmeléket, amelyek közül az alábbiak kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket – köztük delta-9-THC-t – tartalmaznak, melyek együttes totál THC hatóanyag-tartalma 82,9 gramm. (5,78 gramm tömegű növényi ágvégződés, őrlőben és vaporizátorban lévő, összesen 0,5 gramm tömegű növényi törmelék, 7 db 2 literes, 6 db 1 literes, 1 db 3 deciliteres befőttesüvegben, 5 db fűszeres üvegben lévő, összesen 658,26 gramm tömegű növényi anyagmaradványok, műanyag dobozban lévő, összesen 10,41 gramm Kúria 3.Bfv.1.083/2023/8-I. 3 tömegű, barna növényi anyagmaradvány, dobozban elhelyezett önzáró tasakban lévő 0,23 gramm tömegű növényi törmelék, 0,58 gramm tömegű növényi magok, fém lavór és fém tésztaszűrő felületén lévő növényi szennyeződés, valamint a kézi trimmelőn lévő növényi szennyeződés). Az alábbiak összesen 3,978 gramm MDMA bázist tartalmaznak, úgymint a műanyag dobozban lévő 18 db kapszulába töltött 2,93 gramm tömegű, rózsaszínű por, 9 db különféle színű és lenyomatú tabletta, 2 db önzáró tasakban lévő, összesen 1,97 gramm tömegű kristályos anyag. Az alábbiak összesen 0,0104 gramm hatóanyag-tartalmú pszilocin és összesen 0,1702 gramm hatóanyag-tartalmú pszilocibin tartalmúak, úgymint a szárítás alatt álló 21,73 gramm tömegű gombafejek, gombatáptalajban lévő, összesen 12,51 gramm száraz nettó tömegű gombakezdemények, és kifejlett gombák, 1 db fűszeres üvegben lévő, nettó 1,61 gramm tömegű szárított gombafejek, továbbá 8 db LSD bélyeg, melynek összesített LSD hatóanyag-tartalma 0,00016 gramm, 9 db DOB bázis tartalmú „DOB 1,4 milligramm” feliratú bélyeg, melynek összesített hatóanyag-tartalma 7 milligramm. Az V. rendű terhelttől lefoglalt kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 97,2%-a. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű és V. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – tartalma szerint a Be.
  3. §
(2)bekezdés d) pontjára és a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan – az I. rendű terhelt vonatkozásában a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása, az V. rendű terhelt tekintetében a megtámadott határozat megváltoztatása és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [5] A védő az I. rendű terhelt vonatkozásában kifogásolta, hogy a bíróság megsértette az eljárási törvényt, amikor az előkészítő ülést úgy tartotta meg telekommunikációs eszköz révén, hogy annak használatához az I. rendű terhelt hozzájárulását nem szerezte be, továbbá a tárgyalásokat is ilyen formában tartotta meg annak ellenére, hogy az I. rendű terhelt kérte a személyes jelenlétének biztosítását a tárgyalásokon. [6] Indokai szerint a tisztességes eljáráshoz, a védekezéshez való jog érvényesülése megköveteli, hogy a terhelt személyes jelenlétével összefüggő döntése csak abban az esetben legyen korlátozható, ha e korlátozás más, a büntetőeljárás során védendő érdek okán szükséges és arányos. Ezért a vádemelés után a terhelt utóbb előterjesztett indítványára biztosítani kell a személyes jelenlétét, amely alól a Be. csak a törvény kötelező rendelkezése esetén, valamint a terhelt vagy más személy védelme érdekében enged kivételt. [7] Az I. rendű terhelt – védője útján – bejelentette, hogy a tárgyaláson személyesen kíván részt venni, a bíróság azonban ezen indítványt elutasította, és nem biztosította az I. rendű terhelt részére a személyes jelenlét lehetőségét. Álláspontja szerint az előkészítő ülés terhelti hozzájárulás hiányában telekommunikációs eszközön történő megtartása, valamint a terhelt személyes jelenlétének mellőzése a tárgyaláson önmagukban olyan fokú, nem orvosolható eljárási szabálysértések, amelyeknek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kellett volna maga után vonnia. [8] Mindezek alapján a védő az I. rendű terhelt tekintetében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [9] A védő felülvizsgálati indítványának az V. rendű terheltet érintő része szerint az irányadó tényállás alapján az V. rendű terhelt cselekménye nem minősíthető kábítószerkereskedelem bűntetteként, az kábítószer birtoklásának bűntette megállapítására lehet alkalmas, ezért a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt az V. rendű terhelttel szemben törvénysértő büntetést szabott ki. Kúria 3.Bfv.1.083/2023/8-I. 4 [10] Álláspontja szerint az V. rendű terhelt magatartása tipikusan a kábítószer birtoklás tényállásába illeszthető. A nyomozás sem tárt fel olyan bizonyítékot, amely kétséget kizáróan igazolta volna, hogy az V. rendű terhelt más, vagy mások részére juttatott kábítószert, és ilyen ténymegállapítást a tényállás sem tartalmaz. A bíróság azon megállapítása pedig, hogy az V. rendű terhelt a kábítószert forgalomba hozatal céljából tartotta magánál, nem tartozik a tényállás felülvizsgálattal nem támadható részéhez. [11] Sérelmezte, hogy a bíróság nem vizsgálta, hogy az V. rendű terhelt nem átlagos, hanem átlag feletti fogyasztó-e, és ekként tarthat-e magánál a tényállásban írt eszközöket, és kábítószert. Hangsúlyozta, hogy az V. rendű terhelttől a termesztéshez és a fogyasztáshoz, és nem a forgalomba hozatalhoz használatos eszközök kerültek lefoglalásra, mindezek alapján nem vonható okszerű következtetés a kábítószer-kereskedelem elkövetésére. Az V. rendű terhelttől lefoglalt kábítószer mennyisége nem érte el a jelentős mennyiség alsó határát, így a mennyiségből sem vonható következtetés a forgalomba hozatal, vagy a kereskedés elkövetésére. Kifejtette, hogy a toxikológiai vizsgálat negatív eredménye nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vizsgált személy valamikor korábban nem fogyasztott kábítószert. Az V. rendű terhelttől lefoglalt kábítószerek és eszközök önmagukban a kereskedelmi tevékenységet nem bizonyítják, más olyan tény pedig nem került rögzítésre a tényállásban, melyből akár a forgalomba hozatalra, akár a kereskedésre vonható következtetés. [12] Álláspontja szerint az V. rendű terhelt bűnössége tehát a Btk. 178. §
(1)bekezdése szerinti kábítószer birtoklásának bűntetteként minősíthető, és bár a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés a kábítószer-kereskedelem bűntette miatt kiszabható büntetés középmértékét nem éri el, a kábítószer birtoklásának bűntette büntetési tételének középmértékét meghaladja, ezért a büntetlen előéletű, a birtoklást beismerő, fiatal felnőtt V. rendű terhelt tekintetében nyilvánvalóan eltúlzott, és törvénysértően súlyos büntetés. Mindezek alapján a védő az V. rendű terhelt tekintetében a jogerős ítélet megváltoztatását, a törvénynek megfelelő határozat hozatalát, és az V. rendű terhelttel szemben enyhébb büntetés kiszabását indítványozta. [13] A Legfőbb Ügyészség BF.1205/2023/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [14] Az ügyész szerint az I. rendű terhelt vonatkozásában nem valósult meg a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés, az eljárás lefolytatásával kapcsolatos további kifogások pedig nem képeznek felülvizsgálati okot. [15] Az V. rendű terhelt kapcsán előterjesztett felülvizsgálati indítvánnyal összefüggésben kifejtette, hogy az irányadó tényállás szerint az V. rendű terhelt az I. rendű terhelttel közösen használt lakásban forgalomba hozatal céljából kábítószert, így halucinogén gombát és marihuanát termesztett, továbbá DOB hatóanyag-tartalmú bélyegeket, LSD-t és MDMA-t tartott. A kábítószernek a Btk. 178. §
(1)bekezdésében írt céllal való, a Btk. 176. §
(1)bekezdése szerinti birtoklása kábítószer-kereskedelem, így a kábítószer forgalomba hozatali céllal való termesztése és tartása a forgalomba hozatal résztevékenységeként is ennek megfelelően minősül. [16] Az V. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés a terhére megállapított bűncselekményre irányadó két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett büntetési tétel keretei közé esik, annak kiszabásával a bíróság nem sértett mérlegelést nem tűrő anyagi jogi szabályt, az V. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetés felülvizsgálatára – anyagi jogszabálysértés hiányában – nincs törvényes lehetőség. [17] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatokat az I. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. Kúria 3.Bfv.1.083/2023/8-I. 5 III. [18] Az I. rendű és V. rendű terheltek védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás alapulvételével [Be. 650. §
(2)bekezdés], kizárólag a Be.
  1. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [20] A Be.
  2. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [21] A Be. 608. §
(1)bekezdése a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak:
  1. a)a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,
  2. b)a végzés meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
  3. c)a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
  4. d)a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,
  5. e)a bíróság a 492. §
(1)bekezdés c)-
  1. d)és
  2. i)pontjában, a
(2)bekezdésében vagy az 567. §
(1)bekezdés a)-
  1. b)és
  2. g)pontjában, valamint a
(2)bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,
  1. f)az elsőfokú végzés indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,
  2. g)a végzés szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt végzés tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. §
(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, h) a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt végzés tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [22] Az indítványozó kifogása szerint a bíróság az előkészítő ülést telekommunikációs eszköz használatával úgy tartotta meg, hogy annak használatához az I. rendű terhelt hozzájárulását nem szerezte be, továbbá a tárgyalásokat is telekommunikációs eszköz használata útján tartotta meg annak ellenére, hogy az I. rendű terhelt kérte a személyes jelenlétének biztosítását. [23] A védő ezen kifogása a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott – eljárási szabálysértés miatti – felülvizsgálati ok megállapítását célozza a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel, amely szerint a bírósági tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [24] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ennek megfelelően Kúria 3.Bfv.1.083/2023/8-I. 6 a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a bíróság betartotta-e az eljárás lefolytatásakor hatályos rendelkezéseket. [25] A Be. 120. §
(1)bekezdése szerint az eljárási cselekményen történő jelenlétre e törvény alapján kötelezett vagy jogosult számára a jelenlét telekommunikációs eszköz útján is biztosítható, míg a
(2)bekezdés értelmében telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény kitűzött, illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az ettől eltérő helyszín között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét a) kép- és hangfelvétel, vagy b) folyamatos hangfelvétel továbbítása biztosítja. [26] A Be. 121. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság hivatalból vagy az eljárási cselekményen jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy által előterjesztett indítványra rendelheti el a telekommunikációs eszköz használatát, míg a
(2)bekezdés alapján nincs helye jogorvoslatnak a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, valamint ha e törvény kivételt nem tesz, használatának elrendelése ellen. [27] A Be. 122. §
(5)bekezdés
  1. b)pontja szerint a telekommunikációs eszköz használata csak a terhelt hozzájárulásával rendelhető el az előkészítő ülésen történő terhelti jelenlét biztosítására. A vádlott és a védő a döntés közlésétől számított három napon belül indítványozhatja, hogy a bíróság a vádlott személyes jelenlétét a tárgyalás kitűzött helyszínén biztosítsa. A bíróság az indítványt akkor utasíthatja el, ha
  2. a)a vádlott személyes jelenlétének biztosítását e törvény kizárja,
  3. b)a vádlott vagy más személy védelme csak telekommunikációs eszköz használatával biztosítható [Be. 122. §
(5)bekezdés]. [28] Az elsőfokú bíróság az ügyben
  1. május
  2. napján előkészítő ülést,
  3. június
  4. és
  5. január
  6. között tárgyalást tartott, a másodfokú nyilvános ülésre
  7. június
  8. napján került sor. [29] A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a bíróság az előkészítő ülést az I. rendű terhelt vonatkozásában telekommunikációs eszköz használatával úgy tartotta meg, hogy ahhoz az I. rendű terhelt hozzájárulását nem szerezte be, és az sem kétséges, hogy az I. rendű terhelt bejelentette, hogy a tárgyaláson személyesen szeretne részt venni, a bíróság ezen indítványát elutasította (Veszprémi Törvényszék 17.B.18/2022/
  9. számú irat). [30] Mindezek ellenére nem sértett törvényt az elsőfokú bíróság, mert a
  10. június
  11. napján hatályba lépett – és egyes rendelkezéseit tekintve azóta is hatályos – a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló
  12. évi LVIII. törvény
  13. §-a szerint a Be. rendelkezéseit a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/
  14. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig az adott, az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [31] Ezen eltéresek körében e törvény a
  15. §
(4)bekezdésében kifejezetten akként rendelkezik, hogy a telekommunikációs eszköz használata a terhelt hozzájárulása nélkül is elrendelhető. A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése esetén, ha a vádlott indítványozza, hogy a személyes jelenlétét a tárgyalás kitűzött helyszínén biztosítsa, a bíróság megvizsgálja, hogy a 191. § alapján lehetőség van-e az eljárási cselekmény elhalasztására. [32] A 2020. évi LVIII. törvény 196. §
(6)bekezdése szerint nincs helye jogorvoslatnak
  1. a)a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása,
  2. b)a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése, valamint
  3. c)a személyes jelenlét biztosítására tett indítvány tárgyában hozott döntés ellen. [33] Ekként a bíróság eljárása maradéktalanul törvényes volt, a Be. szabályaitól eltérő rendelkezései a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény előírásain alapultak. Kúria 3.Bfv.1.083/2023/8-I. 7 [34] Mindezekre tekintettel nem merült fel olyan körülmény, hogy a tárgyalást olyan személy – az I. rendű terhelt – távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, ekként felülvizsgálati okot képező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [35] Megjegyzendő, hogy önmagában a telekommunikációs eszköz használatára vonatkozó szabályok esetleges megsértése nem vezet a terhelt távollétével összefüggő abszolút eljárási szabálysértés megállapításához. [36] A védő az indítványában az V. rendű terhelt vonatkozásában kifogásolta a cselekmény minősítését, álláspontja szerint az kizárólag kábítószer birtoklása bűntettének megállapítására lehet alkalmas. [37] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést. [38] A Btk. 176. §
(1)bekezdése szerint, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [39] A bűncselekmény egyik elkövetési magatartása a kábítószer forgalomba hozatala. [40] Kábítószert hoz forgalomba az, aki azt – akár ellenérték fejében, akár ingyenesen – több személy részére juttatja (1/
  1. Büntető jogegységi határozat III. 1/a. pont). [41] Az irányadó tényállás szerint – az V. rendű terhelt 2020 őszén az I. rendű terhelttel közösen használt lakásban forgalomba hozatal céljából kábítószert, így hallucinogén gombát és marihuanát termesztett, továbbá DOB hatóanyag-tartalmú bélyegeket, LSD-t és MDMA-t tartott; – a nyomozó hatóság
  2. november
  3. napján az I. rendű és az V. rendű terhelt lakóhelyén kutatást hajtott végre, amelynek során a kábítószer termesztéséhez, értékesítéséhez, adagolásához és fogyasztásához szükséges eszközöket, valamint készpénzt foglaltak le; – a nyomozó hatóság az V. rendű terhelttől lefoglalta a saját lakrészében tartott és a kábítószer termesztéséhez használt növényszárítót, aktív szenes szűrőt és gégecsövet, ventilátort, kézi trimmelőt, az általa használt 2 db digitális mérleget, valamint kábítószernek minősülő tablettákat, anyagmaradványokat és növényi törmeléket, amelyek közül az alábbiak kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületeket – köztük delta-9-THC-t – tartalmaznak, melyek együttes totál THC hatóanyag-tartalma 82,9 gramm (5,78 gramm tömegű növényi ágvégződés, őrlőben és vaporizátorban lévő, összesen 0,5 gramm tömegű növényi törmelék, 7 db 2 literes, 6 db 1 literes, 1 db 3 deciliteres befőttesüvegben, 5 db fűszeres üvegben lévő, összesen 658,26 gramm tömegű növényi anyagmaradványok, műanyag dobozban lévő, összesen 10,41 gramm tömegű, barna növényi anyagmaradvány, dobozban elhelyezett önzáró tasakban lévő 0,23 gramm tömegű növényi törmelék, 0,58 gramm tömegű növényi magok, fém lavór és fém tésztaszűrő felületén lévő növényi szennyeződés, valamint a kézi trimmelőn lévő növényi szennyeződés). – az alábbiak összesen 3,978 gramm MDMA bázist tartalmaznak, úgymint műanyag dobozban lévő 18 db kapszulába töltött 2,93 gramm tömegű, rózsaszínű por, 9 db különféle színű és lenyomatú tabletta, 2 db önzáró tasakban lévő, összesen 1,97 gramm tömegű kristályos anyag; – az alábbiak összesen 0,0104 gramm hatóanyag-tartalmú pszilocin és összesen 0,1702 gramm hatóanyag-tartalmú pszilocibin tartalmúak, úgymint szárítás alatt álló 21,73 gramm tömegű gombafejek, gombatáptalajban lévő, összesen 12,51 gramm száraz nettó tömegű gombakezdemények és kifejlett gombák, 1 db fűszeres üvegben lévő, nettó 1,61 gramm tömegű szárított gombafejek, továbbá 8 db LSD bélyeg, melynek összesített LSD hatóanyag- Kúria 3.Bfv.1.083/2023/8-I. 8 tartalma 0,00016 gramm, 9 db DOB bázis tartalmú „DOB 1,4 milligramm” feliratú bélyeg, melynek összesített hatóanyag-tatalma 7 milligramm; – az V. rendű terhelttől lefoglalt kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 97,2%-a. [42] Következetes az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy az alapítéletben foglalt tényálláshoz tartoznak mindazok a tények, amelyeket az eljárt bíróság az ítéletben megállapított, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán esetlegesen nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [43] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása tartalmazta, hogy az V. rendű terhelt vonatkozásában készült igazságügyi toxikológiai szakértői vélemény negatív eredménnyel zárult, azaz az V. rendű terhelt vizeletéből a főbb kábítószerekre végzett vizsgálat semmilyen kábítószert, illetve kábítószer bomlásterméket nem mutatott ki {Veszprémi Törvényszék 17.B.18/2022/160/I. számú ítélet [157] bekezdés}. [44] Ha adat van az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bűncselekmény megállapítására [1/
  4. Büntető jogegységi határozat III. 3.a) pont]. [45] Ebből a szempontból többek között jelentősége van annak, hogy mekkora az a kábítószer-mennyiség, ami a terheltnél volt, ugyanis a szándékára – az eset egyéb körülményei mellett – a kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen is történhet [1/
  5. Büntető jogegységi határozat III.
  6. a) pont]. [46] Az irányadó tényállás szerint – az V. rendű terhelttől hat különböző hatóanyagot tartalmazó kábítószert foglaltak le, ezek delta-9-THC-t, MDMA-t, pszilocint és pszilobicint, LSD-t, illetve DOB-bázist tartalmaztak; – az V. rendű terhelt a marihuánát 14 db befőttesüvegben, 5 db fűszeres üvegben, emellett műanyag dobozban és önzáró tasakban tárolta; – az MDMA-ból 18 db kapszula, 9 db tabletta, 2 db önzáró tasakban lévő kristály, a hallucinogén gombák esetében fejlődő és kifejlett, illetve szárítás alatt álló gombák; 8 db LSD bélyeg, valamint 9 db DOB-bázist tartalmazó bélyeg került tőle lefoglalásra; – az V. rendű terhelttől a kábítószer termesztéséhez használt növényszárító, aktív szenes szűrő, gégecső, ventillátor, kézi trimmelő, illetve a 2 db digitális mérleg is lefoglalásra került; – a kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 97,2%-a volt. [47] Nem kétséges, hogy az V. rendű terhelt a hat különböző hatóanyagot tartalmazó kábítószert készletezte, a kábítószerek együttes hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 97,2%-a volt, az V. rendű terhelt tehát a tőle lefoglalt kábítószert nem saját maga számára tartotta. [48] Különösen helytálló ez a megállapítás a jogerős ítélet indokolásában rögzítettek tükrében, amely szerint a toxikológiai szakértő vélemény – a tőle lefoglalt kábítószert állítása szerint kizárólag saját fogyasztása céljára termesztő és tartó – V. rendű terhelt vizeletéből kábítószert egyáltalán nem mutatott ki. [49] Mindezeken túl tőle a kábítószer-termesztéshez, -tároláshoz, -adagoláshoz használt eszközök – mint növényszárító, aktív szenes szűrő, gégecső, ventilátor, kézi trimmelő, digitális mérlegek – is lefoglalásra kerültek. Kúria 3.Bfv.1.083/2023/8-I. 9 [50] Mindez együttesen az, ami a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározza, e tényekből pedig egyértelműen következik, hogy az V. rendű terhelt szándéka és tevékenysége nem csupán a kábítószer birtoklására, hanem annak forgalomba hozatalára, a kábítószer további személyekhez történő eljuttatására irányult. [51] Következésképpen nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az V. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
  7. §
(1)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is, miként a kiszabott büntetés is. [52] Megjegyzi a Kúria, hogy a kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. [53] A bíróság az V. rendű terhelt bűnösségét a Btk. 176. §
(1)bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettében állapította meg. E bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, a középmérték öt év. [54] A jogerős ítélet szerint az V. rendű terhelttel szemben kiszabott 3 év 6 hónap szabadságvesztés – amely nem éri el a középmértéket – nyilvánvalóan nem törvénysértő. [55] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot az I. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. IV. [56] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [57] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. június
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.