A határozat elvi tartalma: Az Fmhtv. 50/B. §
(2)bekezdése alapján helyesen határozott az elsőfokú bíróság arról, hogy a peres eljárás közös kérelemre történő megszüntetése esetén, a felek egyetemlegesen kötelesek a fizetési meghagyásos eljárásban felmerült és költségkedvezmény folytán meg nem fizetett eljárási díj megfizetésére. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mpkf.35.124/2021/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt Felperes (felperes címe) felperesnek – a dr. Fónagy Sándor ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt Alperes (alperes címe) alperes ellen) kártérítés megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 8.M.70.185/2021/
- számú végzése ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A fellebbezési eljárás 9.000 (kilencezer) forint összegű illetékét az alperes viseli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [1] A Fővárosi Törvényszék a
- február 5-én kelt 8.M.70.185/2021/
- számú végzésével egyetemlegesen kötelezte a felperest és az alperest a Határozat szám1 fizetési meghagyásos eljárásban feljegyzett 300.000 forint eljárási díj megfizetésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére. [2] Határozata indokolásában rögzítette, hogy a felperes a
- március 12-én bekövetkezett balesetével kapcsolatosan mindösszesen 22.137.750 forint kártérítés megfizetése iránt kívánt igényt érvényesíteni az alperessel szemben. A peres eljárásban az alperes az érdemi ellenkérelem előterjesztésére megadott határidő meghosszabbítását kérte arra figyelemmel, hogy a felek között a biztosító bevonásával egyeztetés folyik. Ezt követően az alperes a 7., míg a felperes a
- sorszámú beadványában a per megszüntetését kérte az egyezségre tekintettel, annak tartalmát azonban a bírósággal nem közölték. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.124/2021/3 2 [3] Mindezek okán az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésének b) pontja alapján az eljárást megszüntette és kizárólag a mérsékelt eljárási illeték viseléséről rendelkezett, a fizetési meghagyásos eljárásban felmerült eljárási díj megfizetéséről azonban nem. Ez utóbbi körében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) 2021. január 14-én a végzés kiegészítését kérte a Pp. 261. §-a és a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) alapján. [4] Az Fmhtv. 42. §
(1)és
(4)bekezdése, 44. §
(1)bekezdése, 45. §
(1)bekezdés a) pontja, 50. §
(1)bekezdése, 50/B. §
(1)és
(2)bekezdés b) pontja, valamint a Pp. 261. §
(1)
(5)bekezdése alapján – tartalma szerint – pótolta a permegszüntető végzés hiányát és rendelkezett annak kiegészítéséről közjegyzői eljárásban felmerült eljárási díj megfizetése kapcsán. E körben a feleket egyetemlegesen kötelezte a MOKK által helyesen a díjalap után számított 300.000 forint költségkedvezmény folytán meg nem fizetett eljárási díj viselésére, miután a peres eljárás megszüntetését a felek közösen kérték. Megállapította továbbá, hogy a felperes részére megállapított munkavállalói költségkedvezmény a Pp. 261. §
(5)bekezdése alapján a felperest a díj megfizetése alól nem mentesíti. Az alperes fellebbezése [5] Az elsőfokú bíróság döntése ellen az alperes élt fellebbezéssel és elsődlegesen a Pp.
- §-a alapján a végzés hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására kérte kötelezni, míg másodlagosan a végzés megváltoztatását és az alperes egyetemleges marasztalásának mellőzését kérte. [6] A hatályon kívül helyezés indokolásául az elsőfokú bíróság azon eljárási szabálysértésére hivatkozott, miszerint nem biztosította a nyilatkozatéttel jogát. A Pp-nek az egyezség esetén a perköltség viselésére vonatkozó
- §-ára utalva becsatolta a felek
- november 4-én peren kívül megkötött egyezségét, melynek
- pontjában akként állapodtak meg, hogy perköltségre nem tartanak igényt és a felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Rámutatott, hogy az egyezség a felek között a perköltségre is kiterjedő polgári jogi megállapodást hozott létre, még ha azt a bíróság nem is hagyta jóvá. Kiemelte továbbá, hogy a végzés kiegészítését a MOKK kérte, amely kérelmet az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna küldenie részére. Ez esetben csatolni tudta volna a felek közötti peren kívüli egyezséget, amelyből megállapítható, hogy a felperes köteles viselni a saját oldalán felmerült költséget. Mindezek okán a jogszabálysértő végzés hatályon kívül helyezésének van helye és az új eljárásban kizárólag a felperes kötelezhető a 300.000 forint eljárási díj megfizetésére. [7] Másodlagosan a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján kérte az elsőfokú döntés megváltoztatását az Fmhtv. 50/B. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pontjának megsértésére Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.124/2021/3 3 hivatkozással. Érvelésként e körben is azt adta elő, hogy az elsőfokú bíróság eljárása keretében csak akkor lett volna lehetőség a felek egyetemleges kötelezésére, amennyiben felhívását követően a perköltség részét képező eljárási díj viseléséről nem nyilatkoztak, ennek hiányában az elsőfokú döntése idő előtti volt. [8] A felperes a fellebbezésre felhívás ellenére észrevételt nem tett. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [9] Az alperes fellebbezése nem alapos. [10] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntető végzés kiegészítése körében a jogszabályoknak megfelelő, érdemben helyes döntést hozott. [11] Peradat, hogy a felperes az alperessel szemben fennálló igényét a perindítást megelőzően fizetési meghagyásos eljárásban kívánta érvényesíteni, az eljárásban költségkedvezmény folytán eljárási díjat nem fizetett. A fizetési meghagyásos eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult. Az elsőfokú bíróság az eljárást még a perfelvételi tárgyalás kitűzését megelőzően a felek közös kérelmére a Pp. 241. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megszüntette anélkül, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban felmerült eljárási díj viseléséről rendelkezett volna. [12] Az Fmhtv. 50/B. §
(1)bekezdése alapján főszabály szerint a bíróságnak kell köteleznie a felet a meg nem fizetett díjnak a megfizetésére, mégpedig oly arányban, amely szerint a perköltség vagy a perköltség megfizetésére is köteles. Az Fmhtv. 46. §-a szerint ez a díj a perköltség részét képezi és ezt a rendelkezést tartalmazza a Pp. 261. §
(1)bekezdése is, a pernyertesség-pervesztesség aránya azonban a per megszüntetése esetén nem értelmezhető úgy, ahogy azt a Pp.
- §-a szerinti perköltség viselésére vonatkozó főszabály tartalmazza. [13] Nem fogadta el a másodfokú bíróság az alperes álláspontját arra nézve, hogy a perbeli esetben az eljárási díj megfizetésére a Pp.
- §-a alapján a felperes lenne köteles, figyelemmel a peren kívüli egyezség tartalmára. A felek nem vitatottan az egyezségüket peren kívül kötötték meg, azt nem kívánták a bíróság által „jóváhagyatni”, ezért esetükben az Fmhtv. 50/B. §
(2)bekezdésében foglalt speciális szabály az irányadó. Ennek értelmében az
(1)bekezdésben rögzítettektől eltérően egyetemleges kötelezettség terheli a feleket a feljegyzett eljárási díj MOKK részére történő megfizetésére az a-
- c)pontban felsorolt esetekben, így a
- b)pont értelmében akkor is, ha a bírósági eljárás a felek közös kérelme folytán szűnt meg. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.124/2021/3 4 [14] Ezért nem volt relevanciája annak a körülménynek, hogy a felek önként nem csatolták az elsőfokú bíróság részére a peren kívül megkötött egyezségüket, illetve ennek benyújtására az elsősfokú bíróság sem hívta fel a feleket. Az Fmhtv. 50/B. §
(2)bekezdése kifejezetten szabályozza azt az esetkört, amely módon a jelen perbeli eljárás megszűnt, így az irányadó jogszabályok megfelelően helyesen határozott a felek egyetemleges kötelezéséről az eljárási díj viselése kapcsán az elsőfokú bíróság. [15] Mindezek okán az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését megalapozó eljárási szabálysértésre vonatkozó alperesi jogi érvelés nem volt megalapozott. Az ítélőtábla a fentiekből következően - a fellebbezés alapján nem látott lehetőséget az elsőfokú határozat megváltoztatására sem, ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 391. §-a alapján alkalmazandó 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [16] A díjfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról, valamint a fizetési meghagyásos eljárással összefüggő költségek előlegezéséről, megfizetéséről és behajtásáról szóló 27/2017. (XII. 27.) IM rendelet 4. §
(3)bekezdése alapján a másodfokú bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a díj megfizetésének módját az Fmhtv. 46. §-a tartalmazza és a díjfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett díjat végrehajtási költségként kell behajtani. Záró rendelkezések [17] A felperes másodfokú perköltség igényt nem terjesztett elő, így e körben a másodfokú bíróságnak határoznia nem kellett a Pp. 81.§
(1)és
(5)bekezdése és 82.§
(3)bekezdése alapján. [18] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, tekintettel azonban arra, hogy a fellebbezési illetéket előzetesen lerótta, annak megfizetéséről sem kellett rendelkezni. Ezért a másodfokú bíróság csupán megállapította, hogy a fellebbezéssel érintett követelés (eljárási díj) összege után számított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39.§
(1)bekezdése, 42.§
(1)bekezdése és 47.§
(1)bekezdése szerinti illetéket az alperes viseli. [19] A másodfokú bíróság a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- január
- Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.124/2021/3 dr. Orosz Andrea s.k. a tanács elnöke 5 dr. Szalai Beatrix s.k. előadó bíró dr. Laczó Adrienn Lilla s.k. bíró