← Magyarország

Kkk.39007/2025/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Normatív határozatnak nem minősülő polgármesteri határozat jogszabályba ütközésének vizsgálata iránti eljárásra a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem rendelkezik hatáskörrel. A Kúria végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kkk.I.39.007/2025/

  1. Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Figula Ildikó bíró Dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal (4024 Debrecen, Piac utca 54.) Dr. Fazakasné dr. Veszprémy Anna kamarai jogtanácsos Balmazújváros Város Önkormányzata (4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5.) A per tárgya: közigazgatási jogvita önkormányzati határozat jogszerűségével kapcsolatos Az eljárás tárgya: eljáró bíróság kijelölése Rendelkező rész A Kúria eljáró bíróságul a Debreceni Törvényszéket jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Kúria I.Kkk.39.007/2025/5 2 Indokolás A kijelölés alapjául szolgáló tényállás [1] Balmazújváros Város Önkormányzat Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
  2. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 146/L. §

(1)bekezdése szerinti hatáskörében eljárva
  1. június
  2. napján az önkormányzat többségi tulajdonában lévő cég1 Kft.
  3. évi II. féléves szakmai munkájáról, valamint a
  4. év várható pénzügyi alakulásáról szóló beszámoló tárgyában meghozta a 19/
  5. (VI. 10.) számú határozatát (a továbbiakban: Határozat). [2] A felperes a Debreceni Törvényszékhez előterjesztett keresetében a Határozat megsemmisítését kérte. [3] A Debreceni Törvényszék a 3.K.701.130/2024/
  6. számú végzésével megállapította hatáskörének hiányát és elrendelte a keresetlevél áttételét a Kúriához. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a beszámoló elfogadása az önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, ami alapvetően és általánosságban befolyásolja vagy befolyásolhatja a cég1 Kft. működését, ezáltal annak jogszabályba ütközése vizsgálatára irányuló eljárásra a közigazgatási perrendtartásról szóló
  7. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) XXV. fejezete alkalmazandó, amelyre a Kp.
  8. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a Kúria rendelkezik hatáskörrel. Erre tekintettel a Kp. 47. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a keresetlevél hatáskörrel rendelkező bírósághoz történő áttételéről [4] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.058/2024/2. számú végzésével a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. §
(2)bekezdése, 24. §
(1)bekezdése, a Kp.
  1. §-a, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  2. évi CLXI. törvény
  3. §
(1)bekezdés f) pontja alkalmazásával megállapította, hogy a Határozat, amelynek tárgya az önkormányzat többségi tulajdonában lévő cég1 Kft.
  1. évi II. féléves szakmai munkája, valamint a
  2. év várható pénzügyi alakulásáról szóló beszámoló, egyedi döntés, de az normatív tartalommal nem bír. Másrészt a gazdasági társaság nem minősül a képviselő-testület által irányított szervnek sem, mivel az Mötv.
  3. §-a alapján a képviselő-testület tulajdonosi jogkörét gyakorolva fogadta el az érintett gazdasági társaság szakmai és pénzügyi beszámolóját. Így a beszámoló elfogadása és az erről való tájékoztatás nem tekinthető úgy, mint ha a képviselő-testület egy az általa irányított szerv szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezést alkotott volna. [5] A Kúria Önkormányzati Tanácsa végzésének indokolásában rögzítette azt is, hogy a Határozat nem minősül intern jogi aktusnak, tehát bár azt a Polgármester az Mötv. 146/L. §
(1)bekezdése szerinti felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörében eljárva hozta, az a címzettje és a szabályozás tárgya alapján sem minősül normatív határozatnak. Ilyen önkormányzati határozat jogszabálysértő voltának vizsgálatára pedig a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti eljárás keretei között nincs lehetőség (Köf.5028/2020/3., Köf.5032/2023/2.). [6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította hatáskörének hiányát és a Kp. 47. §
(3)bekezdésének, valamint 15. §
(3)bekezdés b) pontjának rendelkezésére figyelemmel kezdeményezte, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a Kúria jelölje ki és utasítsa az eljárás lefolytatására. Kúria I.Kkk.39.007/2025/5 3 A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kúria a hatásköri összeütközést a Debreceni Törvényszék kijelölésével oldotta fel. [8] A Kp. 15. §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot
  1. a)illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az ítélőtábla,
  2. b)hatásköri összeütközés esetén a Kúria jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására. [9] A Kp. 12. §
(3)bekezdésének rendelkezése értelmében a Kúria első és végső fokon jár el
  1. a)az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárásban,
  2. b)a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban,
  3. c)a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban,
  4. d)a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban, valamint
  5. e)a törvény által hatáskörébe utalt ügyben. [10] A Kp. 139. §-a alapján a Kp. rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselőtestületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban a Kp. XXV. Fejezetében foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. [11] A Debreceni Törvényszék és a Kúria Önkormányzati Tanácsa között a hatásköri összeütközés az önkormányzat többségi tulajdonában lévő cég1 Kft. 2023. évi II. féléves szakmai munkájáról, valamint a 2023. év várható pénzügyi alakulásáról szóló beszámolója tárgyában hozott Határozat kapcsán merült fel. [12] A Kúria a fentiekre tekintettel vizsgálta, hogy a Határozattal a Jat. 23. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint a képviselő-testület hatáskörében eljáró Polgármester a saját és az általa irányított szervek tevékenységére, cselekvési programjára, vagy az általa irányított szervek szervezetre és működésére vonatkozó szabályozást alkotott-e. A normatív határozat nem általánosan, hanem csak a saját, illetve az általa irányított szervekre kötelező. [13] A Kúria az iratok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a Határozat az önkormányzat többségi tulajdonában lévő cég1 Kft.
  1. évi II. féléves szakmai munkájához, valamint a
  2. év várható pénzügyi alakulásáról szóló beszámolójához kapcsolódik, ezáltal nem rendelkezik normatív tartalommal az alperesre vonatkozóan sem annak tárgyát, sem címzettjét tekintve. Következésképpen az nem minősül a Kúria Önkormányzati Tanácsának hatáskörébe tartozó, a Kp.
  3. § szerinti normatív határozatnak, ezért eljáró bíróságul a Debreceni Törvényszéket jelölte ki és utasította az eljárás lefolytatására. Kúria I.Kkk.39.007/2025/5 4 A döntés rövid tartalma [14] Normatív határozatnak nem minősülő polgármesteri határozat jogszabályba ütközésének vizsgálata iránti eljárásra a Kúria Önkormányzati Tanácsa nem rendelkezik hatáskörrel. Alkalmazott jogszabályhelyek [15] Kp.
  4. §
(3)bekezdés, Kp. 12. §
(3)bekezdés, Kp.
  1. §, Jat.
  2. §
(2)bekezdés Záró rész [16] A kijelölés tárgyában a Kúria a Kp. 15. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a felek meghallgatása nélkül határozott. [17] A K.I. tanácsban dr. Hajnal Péter bíró helyettesítését - a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.058/2024/
  1. számú végzésének meghozatalában való részvétele miatt reá nézve fennálló kizárási okra tekintettel - a Kúria
  2. január
  3. napjától hatályos Ügyelosztási rendjének II.4.
  4. és VI.6.
  5. a) pontjában meghatározott helyettesítési rendre figyelemmel a K.III. tanács névsorban következő tagja, dr. Farkas Katalin bíró látta el. [18] A végzés ellen a fellebbezést a Kp.
  6. §
(2)bekezdésében, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontjában foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest,
  2. február
  3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Figula Ildikó s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.