← Magyarország

Kf.700258/2025/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Kf.700.258/2025/

  1. A felperes: felperes (felperes címe) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe; eljár: Gábor kamarai jogtanácsos ) Az alperes: vármegyei1 Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Csonka Pál kamarai jogtanácsos dr. Tordai megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 13.K.700.039/2025/
  3. számú ítélete Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.258/2025/
  4. 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  5. augusztus
  6. és
  7. július
  8. napjai közötti időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) a helység1i Rendőrkapitányságon körzeti megbízott beosztásban teljesített szolgálatot, működési körzete helység1 város II/
  9. A felperes szolgálati panaszában 3 évre visszamenőleg a beosztásához nem tartozóan, a körzeti megbízotti működési körzetén kívül a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén a beosztása ellátása mellett utasításra rendszeresen ellátott járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki és egyéb szolgálati feladatok elvégzéséért megbízási díjat igényelt, melyet az alperes vezetője az határozatszám1 számú határozatával megalapozatlanság miatt elutasított. A kereset és a védirat [2] A felperes a keresetében a perbeli időszakra nézve az alperest bruttó 1.043.550, forint megbízási díj és középidőtől (
  10. február 1.) számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának a szolgálati viszonyáról szóló
  11. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  12. §

(1)bekezdés a), c) pontjaira és
(5)bekezdésére, valamint a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  1. (XII. 09.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) egyes rendelkezéseire alapította. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75 %-a alapján kérte megállapítani. [3] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, azt jogalapjában vitatta. Hivatkozott e körben – többek között – a különleges jogrend fennállására és a Hszt.
  2. február 1-jétől hatályos módosuló rendelkezéseire. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a perbeli időszakra vonatkozóan 1.043.550 forint megbízási díj és annak
  3. február 1-től a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Döntését a Hszt.
  4. §
  5. pontjára,
  6. §
(1)bekezdés c) pontjára és
(5)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alatt álló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
  2. BM rendelet)
  3. számú mellékletére, valamint a KMB Szabályzat egyes pontjaira alapította. Rögzítette, hogy a 30/
  4. BM rendelet alapján a járőr, járőrvezető és a körzeti megbízott eltérő beosztások, más feladatkörrel. A felperes nyilatkozata, a becsatolt tevékenységkimutatások alapján megállapította, hogy ténylegesen munkaideje jelentős részében működési körzetén kívül is, a helység1i Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozó valamennyi településen a beosztásába tartozó feladatai mellett járőri feladatokat hajtott végre. A KMB Szabályzat 2., 3d., 15., 20., 21., 22., 24., 25.,
  5. és a Járőr- és Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.258/2025/
  6. 3 Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  7. (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban Járőrszabályzat) 4., 5., 10., 60.,
  8. pontjaiból egyértelműen levezethető, hogy a körzeti megbízotti és a járőri feladatok elválnak egymástól. Amíg a körzeti megbízott a rá vonatkozó utasításban szereplő feladatait jellemzően nem meghatározott útirányterv alapján látja el, addig a járőrszolgálatot a járőr-útiránytervnek megfelelően a TIK (a továbbiakban: TIK) irányítása alatt lehet és kell ellátni. A KMB Szabályzat
  9. pontja a körzeti megbízottnak ugyan előírja, hogy szolgálatteljesítési ideje legalább 70 %-ában közterületi tevékenységet kell ellátnia, azonban a
  10. pontja nem teszi a körzeti megbízott feladatává a járőrszolgálat ellátását, csak annak lehetőségét teremti meg, hogy alapvetően a működési körzetében járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen [Kúria Kf.III.45.090/2021/4.]. A KMB Szabályzat
  11. pontja szerint a rendőri jelenlétet a körzeti megbízottnak a saját működési körzetében kell biztosítani. A KMB Szabályzat
  12. c) pontjában foglalt különleges jogrend (veszélyhelyzet) tekintetében kiemelte, hogy az eseti jelleg fogalma nem jelenti azt, hogy a körzeti megbízott a működési körzetéből fokozott ellenőrzések, illetve különleges jogrend alkalmával rendszeresen elvonható lenne, arra csak kivételesen, alkalomhoz kötődően kerülhet sor. Ugyanezen megállapítást tartotta irányadónak a KMB Szabályzat
  13. d) pontjával kapcsolatban is;
  14. a) pontj alapján pedig a körzeti megbízott nem vehető igénybe tilalmazott fogdaőri és kísérőőri szolgálatra. Nem volt alapos az alperes azon hivatkozása sem, hogy a megbízási díjra való jogosultság azért nem jogszerű, mert a felperes a járőrszolgálat ellátásával alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó munkát végzett, mivel a megbízási díjnak nem feltétele, hogy az csak magasabb beosztású vagy nagyobb felelősséggel járó munkavégzés esetén jár. Szintén alaptalanul hivatkozott arra az alperes, hogy az egyéb közrendvédelmi feladatok a körzeti megbízotti feladatok helyett kerültek ellátásra, mivel a felperes az eredeti beosztása szerinti feladatok ellátása alól nem mentesült. Rögzítette, hogy a teljes perbeli időszakban a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó többletfeladatai nem eseti jellegűek, hanem jelentősek, amelyért a részére a Hszt.
  15. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díj jár. A megbízási díj felperes által igényelt 75%os mértékét nem vitatta, ezért azt nem találta eltúlzottnak, miután folyamatosan – munkaidejének jelentős részében – a saját beosztásához nem tartozó többletmunkát látott el, valamint tilalmazott feladatokat is végzett. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [5] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az elsőfokú bíróság helytelen jogi következtetéseket vont le az ítéletében, figyelmen kívül hagyva, hogy a Hszt. 13. §
(1)és
(2)bekezdései alapján a hivatásos állomány tagja köteles azon feladatokat ellátni, amelyeket számára jogszerűen előírnak, meghatároznak. A felperes tekintetében a Hszt. 71. §
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem állnak fenn, mivel a körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” szolgálati feladatokat nem az eredeti szolgálati beosztása mellett többletfeladatként, hanem a beosztásához tartozó munkaköre helyett, az aznapra meghatározott „egyéb”, alacsonyabb besorolású szolgálati feladatként hajtotta végre, így nem merült fel megbízási díjra való jogosultságot eredményező magasabb felelősségi kör sem. A járőr, járőrvezető és egyéb szolgálati feladatok beilleszthetők a körzeti megbízotti beosztást ellátók feladatrendszerébe, azok kifejtése nem jár többlettevékenységgel, nem generál többletfeladatot, nem teremt megbízási díj megállapítására jogalapot. A körzeti megbízott működési körzetében végzett közös közterületi szolgálat mint vegyes összetételű szolgálati forma ellátása a KMB Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.258/2025/
  1. 4 Szabályzat szerint történik. Az ilyen közterületi szolgálatokat is a TIK ügyeletes irányítja. A felperes az elvonások ideje alatt a kinevezése szerinti beosztásából adódó körzeti megbízotti feladatait nem látta el, helyette más szolgálati feladat került részére meghatározásra, azonban erre az időre illetménye nem került csökkentésre. Állította, hogy a KMB Szabályzat 21., 22.,
  2. pontjai alapján a körzeti megbízott a körzeti megbízotti működési körzetéből eseti jelleggel, többek között fokozott ellenőrzés elrendelése esetén, valamint különleges jogrend alkalmával engedély nélkül is elvonható. Egyéb esetekben a körzeti megbízott működési körzetén kívül a megyei rendőrfőkapitány rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesének eseti írásos engedélyével vonható el legfeljebb egy hónap időtartamra. A felperesi kimutatás tartalmaz olyan feladatokat, melyek ellátása csak a KMB körzetből való elvonással lehetséges. A ellenőrzés1 és ellenőrzés2 ellenőrzéssel kapcsolatban a KMB Szabályzat
  3. b) pontja szerint járt el ai szervezet. Egyebekben a KMB Szabályzat
  4. pontja alapján a körzeti megbízott kiemelt közlekedésbiztonsági feladata a közlekedésre vonatkozó szabályok betartása, a közlekedők ellenőrzése és tájékoztatása. A rendezvénybiztosítás a KMB Szabályzat
  5. pontja szerint szintén a körzeti megbízott feladata. Hivatkozott továbbá szintén a körzeti megbízott munkakörébe tartozó feladataként a KMB Szabályzat
  6. b) pontjára,
  7. f) pontjára,
  8. pontjára,
  9. pontjára. A járőrfeladatok ellátása a fentiek alapján nem keletkeztetett többletmunkát. A KMB Szabályzat
  10. augusztus 12-től hatályos módosításával kapcsolatban kifejtette, hogy az
  11. pont értelmében ezen időponttól kezdődően a körzeti megbízottnak nem csak a saját működési körzetében, hanem a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén kell a meghatározott feladatait ellátnia. Ezt követően az átkísérési feladatok sem voltak már tilalmazottak. A felperes által hivatkozott ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztások nem kerültek konkretizálásra és valamennyi felperesi többletfeladathoz hozzárendelésre, illetve bizonyításra, így a státuszok huzamos betöltetlenségéből nem következik okszerűen a Hszt.
  12. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés b) pontja kapcsán a felperes konkrét tényelőadást nem tett, a perben nem igazolta, hogy a perbeli időszakban a rendőrkapitányságon szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítése miatt látta el a kifogásolt feladatait. [6] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kiemelte, hogy az alperes a fellebbezésében kizárólag anyagi jogi jogszabálysértést jelölt meg, a megállapított tényállást és bizonyítékértékelést konkrét (a bizonyítás eredményének értékelésével összefüggő) jogszabálysértésre hivatkozással nem támadta, ezért a megállapított tényállás alapján abból lehetséges kiindulni, hogy körzeti megbízotti beosztásában rendszeresen a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén járőrszolgálatot is ellátott. Álláspontja szerint a fellebbezés egyes indokai nem relevánsak, illetve nem vitatottak. A Hszt.
  1. § mint a szolgálati jogviszonyra vonatkozó általános szabály a megbízási díjra vonatkozó rendelkezéseket nem rontja le. Az alperesnek az eltérő beosztáshoz tartozó feladatokkal kapcsolatos okfejtése kiüresítené az egyes beosztások tartalmát. A járőrszolgálat ellátása, de különösen annak működési körzeten kívüli végzése nem tartozik a szolgálati beosztásához. Hivatkozott arra, hogy a hasonló tárgyú ügyekben indított perekben keresetet elutasító ítélet nem született. Az alperes különleges jogrendre, fokozott ellenőrzésre történő hivatkozása szintén téves és okszerűtlen. A Kúria Kf.VII.45.156/2021/
  2. számú ítélete hasonló tényállású körzeti megbízotti ügyben eldöntötte azt a jogkérdést is, hogy a különleges jogrend időszakára is jogosult a körzeti megbízott megbízási díjra, mert nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen vonta őt el a munkáltatója a működési körzetéből. Az alperes a csatolt kimutatás tartalmát nem vitatta, az ott megjelölt feladatok vonatkozásában ellentétes tényállítást nem fogalmazott meg. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.258/2025/
  3. 5 A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [7] Az alperes fellebbezése alaptalan. [8] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem keretei között – a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve – bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékét és az arra vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi jogszabálysértést nem jelölt, kizárólag az ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülbírálatát kérte a másodfokú bíróságtól. E körben szükséges rámutatni arra is, hogy a perbeli időszakban a megbízási díjat érintően több jogszabálymódosítás történt (KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től hatályos módosítása, Hszt. 71. § 2023. február 1. napjától hatályos módosítása), mely utóbbi értelmezését a fellebbező fél nem tette vitássá, így arra a felülbírálat nem terjedt ki. [9] Az elsőfokú bíróság ténylegesen azt vizsgálta, hogy a felperesnek a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerint jár-e, és ha igen, milyen mértékű megbízási díj. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjait a felperes a keresetében ugyan a jogszabályhely bemásolásával megjelölte, azonban azok kapcsán konkrét tényelőadást nem tett, az elsőfokú bíróság eljárása során ezen jogcímeket nem vizsgálta, azokra ítéletében sem hivatkozott, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezés Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjai megsértése körében előadott érveinek vizsgálatát mellőzte. [10] A felek közötti jogvita alapvető kérdését a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesülése jelentette, mivel az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott feladatok a beosztásának részét képezték, azok többletfeladat jellege nem nyert alátámasztást. A felek eltérő jogértelmezéséből fakadó vitás kérdések értelmezését azonban az a Kúria már elvégezte, amit a Fővárosi Ítélőtábla is irányadónak tekint, attól eltérni nem kíván. [11] A Kúria a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja értelmezése során a hasonló tényállású ügyekben több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/4., Kf.III.45.090/2021/4.) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen utasíthatta a felperest olyan feladatok elvégzésére, melyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: az alperesnek az a joga, hogy a felperest a körzeti megbízotti beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.258/2025/4. 6 felperes kinevezése szerinti beosztását, továbbá az utasítás teljesítése esetén az érintett ellenszolgáltatásra való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. [12] Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. Az alperes csak a kinevezés szerinti munkakörön, tehát beosztáson belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot a beosztás részeként. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH
  1. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölé rendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. (Kfv.VII.37.193/2020/8.; Kf.VII.39.246/2020/4.). [13] A felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a kinevezése szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a felperes személyes nyilatkozatában foglaltak és az egyéb – alperes által nem vitatott - bizonyítékok alapján helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB Szabályzat
  2. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-
  3. pontjában meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoport működési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte, amelyre nem adtak jogalapot a KMB Szabályzat 24., valamint
  4. pontjai, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartoznak. [14] Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás különböző munkakört jelentenek, rájuk különböző, egyedi normatív szabályzatok tartalmaznak munkáltatói utasításokat, melyek alapján a hozzájuk tartozó feladatkör, a feladatok ellátása és a felelősség terjedelme is elválik egymástól. A körzeti megbízottnak a KMB Szabályzatban szereplő feladatait nem meghatározott útirányterv alapján kell ellátnia, a járőrözést kizárólag járőrútirány terv szerint, a TIK irányítása alatt kell és lehet ellátni. A két beosztás tartalmának különbségét támasztja alá az is, hogy a KMB Szabályzat
  5. pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a körzeti megbízott közterületi szolgálatot lát Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.258/2025/
  6. 7 el és járőrözik, ezt a feladatot kizárólag járőr vezetőjeként és járőrrel közösen, kizárólag – a
  7. és
  8. pontokban meghatározott kivételeken kívül – a körzeti megbízotti működési körzetében láthatja el. [15] Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá, hogy a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítésekkel hajthat végre, vagyis csak járőrvezetői feladatot láthat el a szolgálat végrehajtására beosztott járőrrel közösen, a körzeti megbízotti körzetén belül. Ebből az következik, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, ellentételezésre jogosult. Működési körzetén kívül pedig csak eseti jelleggel láthat el feladatokat, a KMB Szabályzat
  9. pontjában meghatározott esetkörökben. A felperest azonban a peresített időszakban szinte napi rendszerességgel és nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/4.). [16] A KMB Szabályzat
  10. pontja szerinti feltételek fennállását, így a működési körzetéből történő elvonást lehetővé tévő kivételes, eseti jelleget az alperes nem bizonyította. Amennyiben a hivatásos állomány tagja (körzeti megbízott) tartósan lát el a beosztásához nem tartozó feladatokat, azért megbízási díjra jogosult, és ennek megfizetése alól a munkáltatót a fokozott ellenőrzés elrendelése, illetve a veszélyhelyzet kapcsán érvényben lévő különleges jogrend sem mentesíti. [17] A KMB Szabályzat
  11. és
  12. pontjaira hivatkozástól függetlenül azonban a KMB Szabályzat
  13. pont a) alpontja kifejezetten tilalmazza a körzeti megbízott igénybevételét kísérőőri feladatokra, h) alpontja őrzési feladatokra, és nem felelt meg a KMB Szabályzat
  14. pontjának sem. [18] A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt.
  15. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen végzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatként értékelendő. Ebből következően megalapozatlan volt az arra történő alperesi hivatkozás, hogy a magasabb besorolású és magasabb képesítési követelményeknek megfelelő körzeti megbízotti szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítő személyek által ellátott, alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatokhoz kapcsolódóan nem állapítható meg olyan magasabb felelősségi kör, mely a megbízási díjra való jogot megalapozná. Az ugyanis, hogy a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatokon túl Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.258/2025/
  1. 8 elvégzett, másik beosztáshoz tartozó további tevékenység magasabb felelősségi körbe tartozik-e, nem a helyettesítési díjra való jogosultság, hanem legfeljebb a mértéke megítélésénél vehető figyelembe. [19] A felperes által ellátott feladatokkal kapcsolatosan az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a körzeti megbízotti működési körzetén és KMB csoport működési körzetén kívüli járőri, járőrszolgálati feladatok ellátása, az elvégzett átkísérések, kísérőőri, határszolgálati és egyéb járőr jellegű feladatok a felperes beosztásához képest olyan többletfeladat ellátását jelentettek, amely alapján megbízási díjra vált jogosulttá. [20] A másodfokú bíróság a KMB Szabályzat
  2. augusztus 12-től hatályos módosítása kapcsán előadott alperesi érveket sem találta megalapozottnak. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.700.459/2023/4., 3.Kf.700.482/2023/5.: 5.Kf.700.543/2023/
  3. számú döntéseiben már kimondta, hogy az ORFK, mint központi államigazgatási szerv [a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
  4. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Jat.)
  5. §
(2)bekezdésének d) pont] vezetője a Jat. 23. §
(4)bekezdés
  1. c)pontjában szabályozott jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz egyes munkaköri feladatait. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. BM rendelet 2. mellékletével konform módon értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont
  2. b)-
  3. c)alpontjai és 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel –, arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Járőrszabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. E vonatkozásban a két beosztás munkaköri feladatai között minimális distinkciót a KMB Szabályzat 2. pont
  4. a)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentenének. Ennél fogva a munkáltató a 30/2015. BM rendelet 1. §
  5. a)pontjába és a 2. sz. melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekinti a járőri beosztás feladatainak ellátását. [21] A Jat. a 2010. előtti helyzethez képest a közjogi szervezetszabályozó eszközök jogrendszerben elfoglalt helyét tisztázta, a jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályozás mellett külön fejezetben (VI. Fejezet) rendelkezik a közjogi szervezetszabályozó eszközökről, törvényi szintű legitimációt nyújtva ezzel az e körbe tartozó jogi normák (határozat, utasítás) tekintetében. Deklarálta, hogy a Jat. 23. §-ának megfelelő közjogi szervezetszabályozó eszköz a Jat. 24. §
(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a 30/2015 BM rendelettel [Alaptörvény T) cikk
(1)és
(2)bekezdés] nem állhat ellentétben, valamint nem ismételheti meg jogszabály rendelkezését. Fenti definícióból következően egyértelmű, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszköz nem általánosan kötelező, hanem csak az adott Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.258/2025/4. 9 (vagy az általa irányított) szervre, és a szabályozásának tárgya szigorúan behatárolt. Egyértelmű az is, hogy jogszabállyal nem lehet ellentétes. [22] Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a 30/2015. BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely elsősorban a KMB Szabályzat 2. pont
  1. a)alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása. A KMB Szabályzat módosítása tulajdonképpen azonosíthatatlanná tette a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen hozzátartozó, korábban megbízási díj megfizetése nélkül teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat is; egyben a 15. pontban egyértelművé tette, hogy a járőri többletfeladatok ellátásának vizsgálatában a körzeti megbízotti csoport körzetnek semmiféle szerepe nincs, a csoportkörzet funkciója csak a 2. pont
  2. a)pont szerinti feladatok tekintetében értelmezhető. Mindennek tükrében – a Hszt. és a 30/2015. BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül – nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. A felperes igazolható módon szolgálatai és munkaideje nagyobb részében járőri és járőr jellegű feladatokat látott el. [23] A megbízási díj mértékével összefüggésben lényeges, hogy az alperes nem állapított meg és nem fizetett megbízási díjat a felperesnek, azt ennélfogva az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében határozhatta meg. Az összegszerűséget és a mérlegelési tevékenységét azonban az alperes a fellebbezésében nem támadta. [24] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [25] A pervesztes alperes a Kp. 99. §
(3)bekezdés és
  1. § alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségekről szóló 17/2004. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. Mivel a felperes által igényelt perköltség összege ezen értékhatáron belül maradt, a bíróság a perköltség összegét azzal egyezően állapította meg. [26] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket (83.484 forint) a Kp. 99. §
(3)bekezdés, 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.258/2025/4. 10 [27] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.
  1. § alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [28] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. november
  2. dr. Kecskés Zsófia s.k. s.k. a tanács elnöke dr. Szeles Balázs György s.k. előadó bíró dr. Kincsesné dr. Szalai Kornélia bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.