A határozat elvi tartalma: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a taggal szemben kizárási eljárás akkor folytatható le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.431/2021/
- A felperes: felperes neve (felperes címe.) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Tabi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: személy
- neve ügyvéd, ügyvédi iroda címe) Az alperes: alperes neve (alperes székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Ferenczy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ferenczy Csaba ügyvéd, ügyvédi iroda címe) A per tárgya: Egyesület közgyűlési határozatának bírósági felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Törvényszék 6.P.21.425/2020/
- A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: Felperes, 6.P.21.425/2020/
- ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.431/2021/9 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes ........ számú közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezi. Mellőzi a felperest perköltség megfizetésére kötelező rendelkezését, és kötelezi alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100 000 (Egyszázezer) forint első- és másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás [1] A felperes már több éve tagja az egyesületként működő alperesi vadásztársaságnak. A felperes a
- március
- napján megtarott közgyűlésén felszólalva előadta, hogy szeretne betekinteni az alperes könyvelésébe, az elmúlt öt év könyvelését szeretné áttekinteni (keresetlevélhez mellékelt
- március
- napján kelt közgyűlési jegyzőkönyv
- oldal utolsó előtti bekezdése). Az alperesnél
- szeptember
- napján megtartott közgyűlésen meghozott 2/
- (IX.14.) Kgy. számú határozat szerint az alperes közgyűlése elfogadta, hogy ha a felperes által kezdeményezett iratbetekintés kapcsán az alperesnek bármilyen hátránya keletkezik a felperessel szemben az alperes elnöke a fegyelmi szabályzat
- pontja alapján a kizárást kezdeményez. [2] Ilyen előzmények után a felek által egyeztetett időpontban,
- szeptember
- napján az alperesi vadászházban megjelent a felperes és személy
- neve ügyvéd, továbbá személy 2 neve alperesi elnök, személy
- neve, az alperes titkára, személy
- neve gazdasági vezető, személy
- neve könyvelő és személy
- neve, az ellenőrző bizottság tagja. A jegyzőkönyv szerint a felperes és ügyvédje ekkor az iratokba nem kívánt betekinteni, mert álláspontjuk szerint a kikészített anyag csak a könyvelési iratokat tartalmazta. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy levélben fogják megküldeni a vizsgálni kívánt anyagot, melyek kiadását másolatban kérik. A másolás vagy digitalizálási költségét felperes vállalta viselni. [3] Ilyen előzmények után, a felperes 2019 márciusától 2019 júniusig terjedő időszakban az iratokba nem tekintett be, ezért az alperes elnöke
- július
- napján intézkedett az iratok őrzési helyre történő visszaszállításáról. Ezt követően a felperes
- július
- napján kelt és ugyanekkor postára adott megkeresésben
- július
- és
- augusztus
- napja közötti időszakban kérte biztosítani az iratbetekintést. Az alperes ezt a felperesi közlést
- július
- napján vette át és a megtekinteni kért iratok nagyobb Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.431/2021/9 3 terjedelme miatt
- augusztus
- napjára tűzött újabb időpontot az iratbetekintésre, mely időpont azonban a felperes jogi képviselőjének nem felelt meg. [4] Ezt követően,
- szeptember
- napján előre egyeztetett időpontban a felek az iratbetekintés céljából megjelentek, azonban a felperes az iratanyag hiányosságára hivatkozva a betekintést meg sem kezdte, hanem újabb időpont megjelölését kérte az alperestől. Ennek kapcsán az alperes által felajánlott több időpont közül a felperes
- február
- napját választotta, ám ezen időpontban sem jelent meg. Ezt követően,
- február
- napján a felek egyidejű jelenléte mellett volt lehetőség az iratok megtekintésére, amellyel a felperes élt is, azonban kifogásolta a rendelkezésre álló időt, valamint azt, hogy a rendelkezésre bocsátott iratok nem teljesek. A felperes ismételt kérése alapján újabb időpontként
- március
- napja került kitűzésre, ezen azonban a felperes a veszélyhelyzeti szabályozásra hivatkozva nem jelent meg. [5] Időközben az alperes a
- február
- napján kelt „Értesítés fegyelmi eljárásról” megjelölésű közlést intézte a felpereshez, mely levélben a felperest arról értesítette, hogy ellene fegyelmi eljárást kezdeményez. A levél leíró részében az alperes utalt arra, hogy az elnöke átvizsgálta a 2019-es vadászati évet és azt tapasztalta, hogy személy
- neve tag az előző évektől eltérően nem szervezett fizető vendégvadászatot őzbakra és röptetett kacsára. Az alperes elnöke
- január
- napján kelt levélben kereste meg ennek okai felől személy
- nevet, aki azt a magyarázatot adta, bár a vendégvadászataikat mindig a piaci áron vásárolták meg, a felperesi család (felperes és édesapja) a közgyűléseken folyamatosan kifogásolta e vadászatokat. Ez okból döntöttek úgy, hogy többé nem élnek a vendégvadászat lehetőségével. A vendégvadászatok elmaradása jelentős anyagi kárt okozott a vadásztársaság részére, mivel őzbak vadásztatásból az árbevétel elmaradt a tervezettől, valamint a röptetett kacsa vadásztatása is elhúzódott, így jelentős számú nevelt kacsa más területre vándorolt, vadásztatásuk meghiúsult, mely szintén jelentős bevételkiesést okozott az alperesnek. Mindezekre figyelemmel döntött a vezetőség a fegyelmi eljárás lefolytatásának elrendeléséről. A közlés tartalmazza továbbá, hogy a fegyelmi eljárás további tárgya még, hogy a felperes a fegyelmi szabályzat I. fejezet
(1)bekezdés a) pontját is megsértette, melynek értelmében fegyelmi vétséget követ el a vadásztársaság azon tagja vagy választott tisztségviselője, aki a vadásztársaság egyesületi életének etikai, erkölcsi normáival szemben összeférhetetlen közösséget bomlasztó, intrikus magatartást tanúsít és ezzel a társaság belső harmonikus működését, tevékenységét sérti, veszélyezteti, a vezetőséggel szemben tiszteletlen magatartást tanúsít. A közlés utal a fegyelmi szabályzat I. fejezet
(1)bekezdés c) pontjának megsértésére is, amelynek értelmében fegyelmi vétséget követ el a vadásztársaság tagja vagy választott tisztségviselője, ha az alapszabály a tagok kötelezettségeivel kapcsolatos előírásainak bármelyikét nem teljesíti. Hivatkozott továbbá az alapszabály 10. §
(2)bekezdés a) pontjára, mely szerint a tag köteles a vadásztársaság szervezeti életében a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni, továbbá az alapszabály 10. §
(2)bekezdés g) pontja értelmében a tag nem veszélyeztetheti a vadásztársaság céljainak megvalósulását és a vadásztársaság tevékenységét. [6] A közlés azt is tartalmazza, hogy az alperes a felperes tagsági jogait a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. Ez idő alatt a felperes a vadásztársaság területén vadászati tevékenységet nem gyakorolhat, tisztségre nem választható, vadászrészt nem kaphat. Kötelezettségei viszont nem szünetelnek, így különösen tagdíjfizetési kötelezettség, vadgazdálkodási berendezések létesítésében való közreműködés, közösségi munkavégzés. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.431/2021/9 4 [7] Az értesítés szerint a fegyelmi tárgyalás megtartására
- február
- napján 16 órakor a vadásztanyán kerül sor. [8] Az értesítést a felperes részére
- február
- napján postai úton kézbesítették, melyet felperes édesapja, személy
- neve vett át. [9] Ilyen előzmények után – mivel a felperes a
- február
- napjára kitűzött fegyelmi tárgyalásán, valamint a
- szeptember
- napjára kitűzött fegyelmi tárgyalásán sem jelent meg – az alperes fegyelmi bizottsága település neve
- szeptember
- napján kelt .../.8 számú fegyelmi határozatában a felperesnek az alperesi alapszabály
- §
(2)bekezdésében, valamint a fegyelmi szabályzata III. fejezet 6. §
(2)bekezdésében hatáskörébe és illetékességébe utalt eljárásban a fegyelmi szabályzat I. fejezet
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja megsértése miatt a felperes fegyelmi felelősségét megállapította és a fegyelmi eljárást a fegyelmi szabályzat III. fejezet 6. §
(3)bekezdésére, valamint 7. §
(1)bekezdésére tekintettel kizárási javaslattal az alperesi közgyűlés hatáskörébe utalta. [10] Tájékoztatta a felperest, hogy e határozat ellen a fegyelmi szabályzat V. fejezet 9. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében nincs helye fellebbezésnek, mert az nem ügydöntő, a kizárásról szóló határozatot a közgyűlés hozhatja meg. [11] A fegyelmi határozat indokolása szerint a fegyelmi eljárás tárgya személy 7. neve tag válaszlevele alapján a fegyelmi szabályzat I. fejezet
(1)bekezdés
- a)pontjának megsértése, mely szerint fegyelmi vétséget követ el a vadásztársaság tagja vagy választott tisztségviselője, aki a vadásztársaság egyesületi életének etikai, erkölcsi normáival szemben összeférhetetlen, közösséget bomlasztó, intrikus magatartást tanúsít, és ezzel a társaság belső harmonikus működését, tevékenységét sérti, veszélyezteti, a vezetőséggel szemben tiszteletlen magatartást tanúsít. Az indokolás azt is tartalmazza, hogy az alperes elnöke átvizsgálta a 2019-es vadászati évet és megállapította, hogy személy 7. neve vadász az előző évekhez képest nem szervezett fizető vendégvadászatot őzbakra és röptetett kacsára. Az alperes elnöke a vadásztársaság képviseletében eljárva 2020. január 22. napján kelt levélben megkereste személy 7. nevet annak érdekében, hogy adja indokát a vendégvadászatok elmaradásának. A 2020. január 29. napján kelt levélben személy 7. neve azt a magyarázatot adta, hogy bár a vendégvadászataikat mindig a piaci áron vásárolták meg, a felperesi család a közgyűléseken folyamatosan kifogásolta a vadászataikat, ezért úgy döntöttek, hogy többé nem élnek a vendégvadászat lehetőségével. A fegyelmi határozat indokolása rögzíti, hogy a vendégvadászatok elmaradása jelentős anyagi kárt okozott a vadásztársaság részére, mivel őzbak vadásztatásból az árbevétel elmaradt a tervezettől, valamint a röptetett kacsa vadásztatása elhúzódott, így jelentős számú nevelt kacsa más területre vándorolt, így vadásztatásuk meghiúsult. A fegyelmi határozat kitér arra is, a bíróság egy külön eljárásban megállapította, hogy a felperes az iratbetekintések során jogát visszaélésszerűen, rosszindulatúan gyakorolta, ami miatt elmarasztalta, mely határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta. [12] A fegyelmi határozat további indokai szerint a fegyelmi bizottság a cselekmény súlyával arányban álló büntetésként a legelemibb magaviseleti szabályok megszegése, a társaság egyes tagjaival és a társaság normáival szembehelyezkedő, összeférhetetlen, Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.431/2021/9 5 ellentéteket szító, egyeseket megalázó magatartás miatt kizárólag a kizárást, mint büntetést látta alkalmazhatónak, hiszen az a tag, aki a legelemibb magatartási szabályokat megtagadja és nem hajlandó a társasági tagokkal együttműködni annak a tagsági jogviszonya fenntartása a vadásztársaságtól nem elvárható. A fegyelmi bizottságnak nincs lehetősége a kizárásról, mint legsúlyosabb büntetésről dönteni, erre nézve indítványt tesz a közgyűléshez, amely legfőbb szerv lesz jogosult az erről szóló döntést meghozni, amennyiben azt alaposnak találja. [13] Ilyen előzmények után az alperes elnöke a 2020. szeptember 10. napján kelt meghívóval az alperes intézőbizottsága nevében összehívta a tagokat – köztük a felperest is – a 2020. szeptember 26. napján 9 órakor a sándorfalvi vadászházban megtartandó közgyűlésre. A meghívó tartalmazta a napirendi pontok között 2. pontként a fegyelmi bizottság felperesre vonatkozó beszámolóját, valamint azt is, amennyiben a közgyűlés a megjelentek számára tekintettel nem volna megtartható, akkor az ismételt közgyűlés időpontja 2020. október 10-én lesz változatlan napirendi pontokkal. [14] A 2020. szeptember 26. napján megtartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyv mellékleteként rendelkezésre álló jelenléti ív adatai szerint a felperes a jelenléti íven 13. sorszáma alatt aláírásával igazolta, hogy a közgyűlésen mindvégig jelen volt. A közgyűlési jegyzőkönyvben rögzítettek szerint az alperes elnöke, személy 2 neve ismertette a meghívóban szereplő napirendi pontokat és előadta azt is, hogy a 3. napirendi pontot a közgyűlésen nem kívánják tárgyalni. E módosítással a közgyűlés 4/2020. (IX.26.) Kgy. számú határozatával a módosított napirendi pontokat elfogadta. A közgyűlési jegyzőkönyv 5. oldalán szerepel a fegyelmi bizottság beszámolója, melyben személy 9. neve, a fegyelmi bizottság elnöke kitért arra, hogy jelen per felperese és édesapja, személy 8. neve elleni fegyelmi eljárás is részét képezi a fegyelmi bizottság beszámolójának és erről a közgyűlés feladata dönteni. Utalt arra, a fegyelmi bizottság mindkét említett tagnak a kizárását javasolja a közgyűlésnek. személy 2 neve az alperes elnökeként tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy korábban keletkezett két marasztaló bírósági határozat a felperesre vonatkozóan, továbbá arról, hogy a felperes indítványa szerint egy iratmegtekintési eljárás indult 2019. március környékén. Az iratmegtekintés körében különböző eljárási cselekmények eredménytelenül végződtek és ügyvédi felszólítás is érkezett. Előadta, hogy 2019. szeptember 23-án a vadásztanyán biztosított volt az iratmegtekintés, az iratok rendelkezésre álltak, azonban az iratok megtekintése nem volt lehetséges, mivel ekkor nem került aláírásra a titoktartási nyilatkozat, amelytől függött a betekintés lehetősége. Az elnök részletesen előadta a törvényességi felügyeleti eljárás lefolyását és az annak eredményeként keletkezett bírósági határozatok tartalmát. Kiemelte, hogy a felperes nem konkretizálta, hogy pontosan mely iratokat kívánja megtekinteni és ezt milyen okból tartja szükségesnek. E bevezetés után a jegyzőkönyv tartalma szerint felperes előadta, hogy a teljes öt év anyagát kívánta megtekinteni és jelezte, hogy a titoktartási nyilatkozatot hajlandó lenne aláírni. Hangsúlyozta, az iratbetekintéssel nem volt olyan célja, hogy az alperest negatív színben tüntesse fel, nehéz helyzetbe hozza. A közgyűlési jegyzőkönyvből megállapíthatóan a felperes több esetben felszólalt, véleményét a közgyűlésen felvetődő kérdésekben kifejtette, ebben őt nem akadályozták. [15] Az említett közgyűlésen az alperes ........ Kgy. számú határozatával titkos szavazással a felperest az alperesi társaságból kizárta. A határozatot megelőző bekezdésben a jegyzőkönyv rögzíti, hogy a felperes esetében a jelenlévők 80%-ának megfelelő 24 db igen szavazat és 20%-ának megfelelő 6 db nem szavazat keletkezett, érvénytelen szavazat nem volt. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.431/2021/9 6 [16] Az alperes a felperes kizárását kimondó közgyűlési határozatot az alperes által település neve2 2020. október 20. napján kelt levelében közölte a felperessel, mely levél tartalmazza, hogy a kizárás ellen jogorvoslattal az illetékes bírósághoz fordulhat a kézhezvételt követő harminc napon belül. A levél mellékleteként megküldésre került a 2020. szeptember 26-i közgyűlésen született valamennyi közgyűlési határozat, köztük a felperes kizárását kimondó közgyűlési határozat is. Ezen túlmenően megküldésre került az a jegyzőkönyv, amely a szavazatszámlálás eredményét tartalmazza. A küldeményt a felperes részére 2020. október 20. napján adták – ajánlottan – postára. [17] Az alperes 2015. december 19-én elfogadott alapszabályának 12. §
- c)pontja szerint a tagsági viszony a tag kizárásával megszűnik. A
(3)bekezdés értelmében a kizárás történhet fegyelmi határozattal, a fegyelmi szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatását követően, valamint rendes tag javaslatára. A kizárásól a közgyűlés dönt a fegyelmi bizottság javaslata alapján, valamint rendes tag javaslatára a közgyűlés minősített, 2/3-os többséggel megszavazott határozata szerint. A létesítő okirat
- §-a értelmében a fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket, valamint általában a fegyelmi eljárás részletes szabályait, illetve az első- és másodfokú fegyelmi szerveket, a jogorvoslati lehetőségeket és annak szabályait a vadásztársaság fegyelmi szabályzata állapítja meg. Az alapszabály idézett rendelkezéseit nem érintette annak
- augusztus 1-ei módosítása. A felperes keresete, az alperes érdemi ellenkérelme [18] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a kizárását kimondó ........ Kgy. számú alperesi határozatot helyezze hatályon kívül és kötelezze az alperest perköltségének megfizetésére. Keresetét azzal indokolta, hogy nem követte el az alperes által állított fegyelmi vétséget. Hivatkozott arra is, nem okozott semmilyen kárt az alperesnek, illetőleg e körben az alperes nem tisztázta a tényeket, nem folytatott semmilyen vizsgálatot. A közösséget bomlasztó, intrikus magatartásra az alperesi közgyűlés általánosságban hivatkozik csupán, ugyanígy a fegyelmi határozat is. Hangsúlyozta, korábban őt fegyelmi büntetéssel nem sújtották, az alperes által állított magatartása kapcsán nem figyelmeztették, annak abbahagyására nem hívták fel. A fegyelmi határozat általánosságokat, valótlanságokat tartalmaz, mely ekként nem alkalmas arra, hogy a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alapját képezze. A fegyelmi bizottság határozata ezért törvénysértő és ebből következően törvénysértő a közgyűlés tagkizárást kimondó határozata is. [19] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Védekezése szerint az alperes közgyűlése a felperest szabályszerű eljárás eredményeként az alperesi alapszabály, az alperesi fegyelmi szabályzat, valamint a Ptk. rendelkezéseinek megtartásával és a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével zárta ki. Az elsőfokú ítélet Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.431/2021/9 7 [20] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és felperest kötelezte elsőfokú perköltség megfizetésére alperes javára. A bíróság ítéletének jogi indokolásában a Ptk. 3:35-
- § jelen perbeli jogvita elbírálására irányuló rendelkezéseit ismertette, majd elsődlegesen a felperes perbeli legitimációját vizsgálta. Erre nézve megállapította, hogy felperes alperesi vadásztársaság teljes jogú tagja, ilyen minőségében kérhette a rá vonatkozó kizárást tartalmazó közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát. A bíróság hivatalból vizsgálta azt is, hogy a per megindítására a törvényes határidőn belül került sor, ennek megállapítása nyomán a kereset érdemben elbírálható volt. [21] E körben megállapította, hogy a hatáskörrel rendelkező alperesi fegyelmi szerv a fegyelmi vétségről való tudomásszerzést követően a fegyelmi szabályzat
- §
- pontja szerinti 6 hónapos határidőn belül szabályszerűen kezdeményezte a fegyelmi eljárást. Az alperesnek a fegyelmi eljárásra vonatkozó igénye tehát elévülés folytán nem enyészett el, ilyen ok sem indokolhatta a kereset elutasítását. Mindezeket követően a bíróság vizsgálta, hogy a kizárásra vonatkozó határozatot meghozó legfőbb szerv, az alperesi közgyűlés összehívása és annak eljárása megfelelt-e a Ptk., illetőleg az alperes saját alapszabálya, továbbá a fegyelmi szabályzata rendelkezéseinek. A bíróság e szempontokat vizsgálva sem talált szabálytalanságot az alperes eljárásában, illetve a kizáró határozat meghozatalának menetében. A felperesi magatartásokat illetően elsődlegesen azok bizonyítottságát állapította meg a bíróság, figyelemmel a perbeli tanúbizonyításra is, valamint a csatolt levelezés tartalmára, valamint a felperes iratbetekintési igényével kapcsolatosan keletkezett jegyzőkönyvekre. Az alperesi magatartásokat a maguk összességében értékelve a bíróság úgy foglalt állást, hogy az alkalmas volt a felperessel szemben fegyelmi eljárás elrendelésére és lefolytatására, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására. [22] A bíróság álláspontja szerint a felperes iratbetekintési jogának gyakorlása visszaélésszerű volt, annak célját nem jelölte meg a felperes és több esetben az ő mulasztása miatt hiúsult meg az iratbetekintés. A fegyelmi vétség súlyát vizsgálva a bíróság abból indult ki, hogy az alperesi egyesület lényegi eleme az egyesületi cél megvalósulása érdekében a tagok együttműködése és lojalitása az egyesülethez. A felperes ezen alapelveket megsértette, az alperes működésében szükségtelen zavarokat okozott. Az alperes irányában alaptalan elvárásokat támasztott, magatartása emellett hátrányosan befolyásolta a közhangulatot a közgyűléseken. Mindez zavarta az alperes működését, speciális működési céljának elérését, ezért a felperesi magatartás olyan súlyú sérelmet okozott, amely a kizárást indokolttá tette. A bíróság összességében úgy értékelte a bizonyítékokkal alátámasztott tényállást, hogy a tagkizárást megalapozó súlyos, az alperes érdekeit ismétlődően sértő felperesi magatartás megvalósult. [23] Megjegyezte, a tényállás értékelése során az alapszabály kiterjesztő értelmezésére nem kerülhet sor, a bírói gyakorlat szerint a bírósági beavatkozásnak kizárólag a jogszabály-, illetve alapszabály-sértés esetén van helye, míg kisebbségvédelmi szempontok alapján nem lehetséges a keresettel támadott határozat hatályon kívül helyezése. A bíróság az alperes szervezeti és működési autonómiájába nem avatkozhat be, az ilyen típusú perben a kereset előterjesztésére nyitva álló igényérvényesítési határidő alatt megjelölt okok képezhetik kizárólag a vizsgálat tárgyát, újabb hivatkozási okok a perben már nem hozhatók fel. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.431/2021/9 8 [24] Összességében értékelve a tényállást a bíróság az alperes működési autonómiáját sértő felperesi magatartást bizonyítottnak találta, mely olyan mértékben ütközik az alapszabályba, illetve az ezen alapuló fegyelmi szabályzatba – elsősorban az együttműködési kötelezettség megszegése miatt –, hogy ez a legsúlyosabb fegyelmi büntetés, a kizárás alkalmazását indokolttá tette. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [25] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és kereseti kérelmének megfelelően a perrel érintett közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését. A másodfokú bíróságtól a Pp.
- §
(3)bekezdés szerinti felülbírálati jogkör alkalmazását kérte, sérelmezett anyagi, illetve eljárásjogi jogszabálysértésként az alapszabály 10. §
- e)pontját, 19. §-át, valamint a fegyelmi szabályzat 4. § 7. pontját jelölte meg és idézete az idevágó rendelkezéseket. [26] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás ismertetése nyomán jogi érvelésként előadta, a bíróság tévesen értékelte az elhangzott tanúvallomásokat, figyelmen kívül hagyott tényállási ellentmondásokat, melyek elsősorban a belső szabályzatokkal nem állnak összhangban. A kizárási határozat alapjául szolgáló alperesi hivatkozásokat illetően hangsúlyozta, egyrészt ő soha nem vonta kérdőre a család 2 neve családot a vadászatokkal kapcsolatban, ilyet okirati bizonyíték nem támaszt alá. Hangsúlyozta, ő elsősorban a vendégvadásztatás szervezését kifogásolta, mivel a vendégvadásztatások pénzügyi elszámolása nem volt átlátható. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2019. évi bérvadásztatás elmaradásának okát már korábban vizsgálnia kellett volna az alperesi társaságnak, annak okát a vadászati tervvel összhangban fel kellett volna tárni. Az iratbetekintés körében hangsúlyozta, az alapszabály 9. §
- e)pontja biztosít ilyen jogot a vadásztársaság rendes tagja számára. Ő e jogával kívánt élni, mely nem tekinthető a közösséget sértő, bomlasztó, intrikus magatartásnak. Cáfolta, hogy rosszhiszemű módon visszaélt volna az alapszabály biztosította tagsági jogával. Az iratok felesleges mozgatására sem került sor, mivel az iratőrzés helyén biztosították az iratbetekintési lehetőségeket. Felperes hangsúlyozta, ő egy átfogó betekintést szeretett volna az iratokba, de azokat mindig hiányosan tárták elé és nem a kért, 2014. évig visszamenőleges terjedelemben. Megjegyezte, az alperes által megkövetelt titoktartási nyilatkozatot is aláírta, mely együttműködési szándékát mutatja. [27] Álláspontja szerint a határozatban rögzített konkrétumok nélküli megállapítások úgy állítják be őt, hogy a tagság vadászatait kritizálta. Ezzel szemben valójában a vadászati bevételre volt kíváncsi, arra rosszhiszeműséget nem lehet alapozni, hogy élni kívánt az iratbetekintési jogával. Megjegyezte, egyetlen egy vadászaton sem követett el fegyelmi vétséget, vadásztársait rossz szóval nem illette. Az ellene irányuló célzatos eljárás kapcsán felhívta a figyelmet, hogy édesapjával szemben vele egyidőben indult fegyelmi eljárás, emellett méltánytalannak és sértőnek minősítette, hogy ellene a legsúlyosabb fegyelmi büntetést szabták ki. Hangsúlyozta, hogy a vadásztársaságnak hosszú ideje tagja, vétséget nem követett el, a társaság elismert, megbecsült tagja volt. Külön kitért arra is, hogy a bérvadásztatásokkal kapcsolatos jövedelem elmaradás az ellene indított eljárást megelőző 6 hónappal korábban bekövetkezett, így a fegyelmi szabályzat határidő-szabását is figyelembe kell venni e körben. Álláspontja szerint a bíróság a meghallgatott tanúk vallomását tévesen értékelte, a tényállásból helytelen következtetéseket vont le, mely nem áll összhangban az Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.431/2021/9 9 okirati bizonyítékokkal sem. Emiatt anyagi jogszabálysértés történt az ítélet meghozatala során. [28] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Az ott kifejtett indokokkal egyetértve alperes hangsúlyozta, a helyesen megállapított tényállásból okszerű következtetést vont le, az ítéletben kifejtett jogi álláspont megalapozott. Az ítéletből kitűnik, hogy a bíróság tiszteletben tartotta a vadásztársaság többi tagjának, vagyis a többség óhaját és önrendelkezését, mely szerint nem szeretnék a felperest sorai között tudni. Ez az önrendelkezés és a hozzáfűződő jogi érdek megkérdőjelezhetetlen, ugyancsak a közgyűlési határozat alapjául szolgál, mely nem hagyható figyelmen kívül a perbeli jogvita elbírálása során. Az ítélőtábla döntésének indokai [29] A fellebbezés alapos. [30] Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV. tv. (Ectv.) 1. §
(1)bekezdése alapján a vadásztársaság szervezeti formája egyesület, ezért a működése körében a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályai az irányadók. [31] Az egyesületek belső autonómiájából következően saját maguk döntenek – a jogszabályi keretek között – belső szabályzataik tartalmáról. Ha ezek között ellentmondás van, azt magának az egyesületnek kell kiküszöbölnie. A Ptk. 3:35. §-ának figyelembevételével az alperesi határozat akkor helyezhető hatályon kívül, ha az jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A Ptk. 3:70. §
(1)bekezdése szerint a tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. tv. 33. §-ával módosított és 2017. január 1-én hatályba lépett Ptk. 3:70. §
(4)bekezdése szerint semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az
(1)-
(3)bekezdésben foglalt szabályoktól eltér. Ugyanezen törvény 35. §
(1)bekezdése szerint a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 11. §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A Ptk. hatályba lépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. §
(1)bekezdés szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a
- január 1-ét követő első létesítő okirat módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. A
- § szerint a
- §-al megállapított, módosított rendelkezéseket arra az egyesületre és alapítványra kell alkalmazni, amely
- január 1-ig jogerősen még nem tett eleget a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló
- évi CLXXIX. tv. hatályba lépését megelőző napon hatályos
- §-ban foglalt létesítő okirat módosítási kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha
- január
- napján a Ptké.
- §
(4)bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelme még nem került benyújtásra. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.431/2021/9 10 [32] A tag kizárása a tagsági viszony megszüntetésének kivételes módja, amely a taggal szembeni szankcióként alkalmazható a tag felróható magatartása esetére. A Ptk. előbbiekben ismertetett új szabályozása a tag kizárásának korábban általánosan érvényesülő lehetőségét megszüntette, így annak alkalmazására csak olyan egyesületek esetén kerülhet sor, amelyeknek az alapszabálya az erre vonatkozó lehetőséget és a tag jogait is biztosító garanciális szabályokat egyaránt tartalmazza. Ha az alapszabály nem tartalmazza a kizárásra vonatkozó, illetve az ehhez kapcsolódó a tisztességes eljárást biztosító szabályokat, akkor a tag kizárására nincs lehetőség. A Ptk. módosított kógens szabálya szerint a kizárás törvényi feltétele tehát elsődlegesen az, hogy az érintett egyesület alapszabálya ezt a lehetőséget tartalmazza és a törvény szerinti eljárási rendet is megfelelően szabályozza. A jogszabályhoz fűzött kommentár egyértelműen azt a követelményt erősíti, hogy nem csak a kizárás lehetőségét, hanem a kizáráshoz vezető eljárási rendet is az alapszabály rögzítse. Az ítélőtábla álláspontja szerint ezért nem elegendő a létesítő okiratban csupán utalni a kizáráshoz vezető fegyelmi eljárás fegyelmi szabályzatban történő rögzítésére. Ez nem zárja ki azt, hogy a fegyelmi eljárás egyéb részletkérdéseit fegyelmi szabályzat tartalmazza. [33] Tekintettel arra, hogy az alperes alapszabálya nem felel meg a Ptk. 3:70. §
(1)bekezdésében támasztott követelménynek, ezért a felperessel szemben jogszabályba ütköző módon hozott kizárási határozatot. Az a tény, hogy az alperes jogszabályi kötelezettségének nem tett eleget, mivel a
- augusztus 1-i létesítő okirat módosítása sem felel meg teljes körűen a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, nem eredményezhet hátrányt a kizárással érintett tag számára. [34] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alkalmazásával megváltoztatta és az alperes ........ Kgy. számú közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. [35] A felperes fellebbezése eredményes volt, ezért az ítélőtábla mellőzte az őt perköltség megfizetésére kötelező elsőfokú ítéleti rendelkezést. Az alperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése szerint köteles az első- és másodfokú eljárásban felmerült felperesi perköltség megtérítésére, mely tartalmazza a felperes által lerótt első- és fellebbezési eljárási illetéket, valamint az általa a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint felszámított perköltséget. Ez utóbbi (ügyvédi munkadíj) mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése szerint állapította meg. Szeged,
- január
- Dr. Hámori Attila s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Tolna András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró