A határozat elvi tartalma: A közigazgatási bíróság a kereseti kérelmen túl, hivatalból jogosult és köteles a Kp. 85. §
(3)bekezdésében foglalt tényt, körülményt, jogszabályi rendelkezéseket figyelembe venni, és a Kp. 85. §
(4)bekezdésében foglalt eljárás lefolytatása mellett, a
(3)bekezdés alkalmazása szükségességének indokairól az ítélet indokolásában számot kell adnia. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.842/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Tóth Kincső bíró Az I. rendű felperes: felperes1 cím1 A II. rendű felperes: felperes2 cím1 A felperes képviselője: Dr. Tatár Eszter ügyvéd cím2 Az alperes: Fejér Vármegyei Kormányhivatal cím3 Kúria II.Kfv.37.842/2022/5-II 2 Az alperes képviselője: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozat jogszerűsége vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Veszprémi Törvényszék 9.K.700.443/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Veszprémi Törvényszék 9.K.700.443/2022/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárásban az alperesnek 69.000,(hatvankilencezer) forint felülvizsgálati eljárási költsége merült fel. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperesek házastársak, és közöttük
- december 30-án ajándékozási szerződés jött létre a helység1 külterületi helyrajzi szám1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, 3 ha 3522 m2 területű mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan 1/2-ed tulajdoni illetőségére, melyben a II. rendű felperes volt az ajándékozó, az I. rendű felperes a megajándékozott. [2] Az okiratot szerkesztő ügyvéd az alperesnél, mint ingatlanügyi hatóságnál
- január 11-én terjesztette elő az ajándékozási szerződés benyújtásával, a tulajdonjog ajándék jogcímén történő bejegyzés iránti kérelmét az I. rendű felperes javára. [3] Az alperes az előtte folyamatban lévő tulajdonjog bejegyzés iránti eljárásban a beadvány vizsgálata során megállapította, hogy a benyújtott ajándékozási szerződés nem tartalmazta a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(5)és
(6)bekezdésében foglalt nyilatkozatokat, továbbá az ajándékozási szerződésben az ajándékozó neve tévesen került feltüntetésre, ezért felhívta Kúria II.Kfv.37.842/2022/5-II 3 az I. rendű felperest, hogy az ajándékozási szerződést egészítse ki a Földforgalmi tv. 13. §
(5)bekezdésében foglaltakkal, és korrigálja az ajándékozó nevének téves feltüntetését. [4] Az ajándékozási szerződést szerkesztő ügyvéd
- január 26-án érkezett beadványában a hiánypótlási felhívásnak csak részben tett eleget, az ajándékozó névelírását kijavította, a Földforgalmi tv.
- §
(5)bekezdése szerinti nyilatkozattal azonban a szerződést nem egészítette ki, és alperesnek írt beadványában hivatkoott arra, hogy a hiánypótló végzés tévesen hívta fel a Földforgalmi tv. 13. §
(5)és
(6)bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére, figyelemmel arra, hogy a tulajdonjog bejegyzéssel érintett ajándékozási szerződés létrejötte időpontjában még nem lépett hatályba a Földforgalmi tv. 13. §
(6)és
(6)bekezdése, a jogalkotó annak hatálybalépése dátumát
- január 1-jei dátumban jelölte meg, átmeneti rendelkezések nélkül, erre tekintettel – figyelemmel a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (Jat.)
- §
(1)bekezdésére is –, a
- január 1-jén hatályba lépő jogszabályi rendelkezést nem lehetett a hatályba lépése előtt létrejött szerződésre alkalmazni. [5] Ezek után az alperes
- március 8-án kelt, 200565/3/
- számú végzésével a tulajdonjog bejegyzés tárgyában indult ingatlan-nyilvántartási eljárást megszüntette. A végzés indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §
(1)bekezdés alapján mivel a beadványokat az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni, és mivel a Földforgalmi tv. 13. §
(5)és
(6)bekezdése
- január 1-jén lépett hatályba, és miután hiánypótlási felhívás ellenére a nyilatkozat pótlása nem történt meg, ezért az Inytv.
- §
(1)és
(4)bekezdése, a 109/
- (XII.29.) FVM rendelet
- §-a, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján az eljárást meg kellett szüntetnie. A kereseti kérelem és a védirat [6] A felperesek kereseti kérelmükben az alperes végzésének megváltoztatását kérték. Kereseti érvelésük szerint mivel a Földforgalmi tv. 13. §
(5)és
(6)bekezdése a
- évi CL. törvény
- §
(3)bekezdésével
- január 1-jén lépett hatályba, és a jogszabály hatályba léptetése nem volt visszamenőleges hatályú, és a Jat.
- §
(1)bekezdés szerint jogszabály rendelkezéseit csak a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni, ezért a
- december 30-án létrejött szerződés esetén a szerződés nem tartalmazhatta a Földforgalmi tv.
- §
(5)és
(6)bekezdése szerinti nyilatkozatokat. [7] A kereset szerint a végzés indokolása a szerződés
- január 11-i benyújtása időpontjában hatályos jogszabályok vizsgálatára tévesen hivatkozott, ugyanis az adott ügyben annak van jelentősége, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre történő benyújtás a szerződés létrejöttét követő 30 napos határidőn belül megtörtént-e. A felperesek szerint az Inytv.
- §
(1)bekezdése az eljárásra, és nem a szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezés. Hangsúlyozta, hogy
- december 31-ig nem lehetett olyan tartalmú szerződést kötnie jogérvényesen, amely csak a
- január
- napján hatályba léptetett jogszabályi előírásnak felelt meg. [8] Az alperes védiratában a felperesek keresete elutasítását indítványozta, állította, hogy döntése jogszerű volt. Kúria II.Kfv.37.842/2022/5-II 4 [9] Hivatkozott a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §
(2)bekezdésére, arra, hogy az ajándékozási szerződés önmagában csak kötelmi jogi jogcímet teremtett a tulajdonjog bejegyzésére, az ingatlan tulajdonjogában bekövetkezett változáshoz az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre is szükség volt. [10] Utalt a kúriai gyakorlatra, mely szerint a tulajdon átruházási szerződés bejegyzésre alkalmasságát a benyújtás napján hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kell elbírálni (Kfv.III.37.478/2012/5.). Érvelése szerint nem annak volt jelentősége, hogy a jogi képviselő a 30 napos határidőn belül kezdeményezte az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását, hanem annak, hogy akkor, amikor a benyújtás megtörtént, már hatályban voltak a Földforgalmi tv. 13. §
(5)és
(6)bekezdése szerinti tulajdonszerzési feltételek. Előadása szerint, mivel a módosító törvényt
- december 22-én kihirdették, az új tulajdonszerzési feltételeknek a felperesek előtt is ismertnek kellett lenniük. [11] Hangsúlyozta, hogy a Földforgalmi tv.
- §-a alapján hatásköre van az adásvételi szerződés tartalmát megvizsgálni, és megkövetelheti a Földforgalmi tv.-ben rögzített szerződési nyilatkozatokat, mint a tulajdonszerzési jogosultság korlátját. A jogerős ítélet [12] Az eljárt közigazgatási bíróság a felperesek keresetét alaposnak találta, és ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján az alperes döntését megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. Határozatát a Kp. 77. §
(1)bekezdés alapján eljárva, tárgyaláson kívül hozta meg. [13] Az ítélet indokolása a Kúria következetes ítélkezési gyakorlatára hivatkozva megállapította, hogy az alperes helyesen kezdte meg a vizsgálatot a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem beadásakor hatályos jogszabályok alapján (Kfv.VI.37.869/2016/6., KGD 2012/9.). [14] Az ítélet indokolása szerint az alperes, mint ingatlanügyi hatóság a Földforgalmi tv. 61. §-ára figyelemmel kizárólag a nyilvánvaló érvénytelenség esetén alkalmazhat jogkövetkezményt, ugyanis a Földforgalmi tv. 62. §
(1)bekezdésében rögzített, szerzési feltételek, korlátozások, vállalások és tilalmak betartása, ellenőrzése a mezőgazdasági igazgatási szerv feladata. Ebből következően, az alperesnek nem tartozik hatáskörébe a Földforgalmi tv. teljes körű alkalmazása. Ellenben a bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján azt állapította meg, hogy az alperes nem a nyilvánvaló érvénytelenség körében számára egyedül lehetséges vizsgálatot folytatta le. Az ítélet szerint az alperes a tényállást nem tisztázta megfelelően, mivel nem derül ki sem az alperes döntéséből, sem az ajándékozási szerződésből, és a felek perben tett nyilatkozatából sem, hogy a Földforgalmi tv. 13. §
(5)vagy
(6)bekezdés első fordulatában szereplő feltétel fennállt-e, azaz a II. rendű felperes a Földforgalmi tv. alapján szerezte-e meg a földet és a föld megszerzésekor tett-e a 13. §
(1)bekezdés szerinti nyilatkozatot. Ezen feltétel ismeretének hiányában pedig a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes a megelőző eljárásban a tényállást nem tisztázta, és azt sem vizsgálta, hogy a Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdésben szereplő előfeltételt – amire a Kúria II.Kfv.37.842/2022/5-II 5 13.§
(5)és
(6)bekezdés visszautal – a Földforgalmi tv. 36. §
(1)bekezdés d) pontja esetében lehet-e alkalmazni. Az ítélet indokolása szerint a Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdése kifejezetten kizárja a közeli hozzátartozók esetében a 13. §
(1)bekezdésben szereplő nyilatkozatok számonkérhetőségét. [15] Az indokolás kitért arra is, hogy az alperes megszüntetésről rendelkező döntése tévesen hivatkozott az Ákr.-ben szereplő megszüntetési jogcímre, ugyanis ha az Inytv, mint az alperesre vonatkozó ágazati szabály tartalmaz megszüntetési jogcímet, csak ez utóbbi jogcím volt használható. [16] Az eljárt bíróság az új eljárásra az alperesnek azt az útmutatást adta, hogy a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemről a
- január 11-én, azaz a bejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján döntsön. [17] Emellett előírta, hogy a Földforgalmi tv.
- §-a alapján kizárólag az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok alapján folytathat le vizsgálatot, és amennyiben nyilvánvaló érvénytelenséget állapít meg, a bejegyzés iránti kérelmet el kell utasítania az Inytv.
- §-a alapján. [18] Az új eljárásra vonatkozó útmutatásban rögzítette, hogy a Földforgalmi tv.
- §
(1)bekezdés szerinti tulajdonszerzési jogosultság feltétele nem vonatkozik a Földforgalmi tv. 36. §
(1)bekezdés d) pontjában foglalt, közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházás esetére, aminek alkalmazása és értelmezése nem az ingatlan-nyilvántartási hatóság, hanem a mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörébe tartozó kérdés. Rögzítette, hogy amennyiben a Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdését a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházás esetére nem lehet alkalmazni, úgy nem alkalmazhatóak a 13. §
(5)és
(6)bekezdései sem ezekre az esetekre. Rögzítette, hogy az Inytv. 51. §
(1)bekezdésben foglaltak hiányában a bejegyzés iránti kérelmet elutasítani nem lehet. A felülvizsgálati kérelem [19] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a Veszprémi Törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [20] A felülvizsgálati kérelem szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Kp. 2. §
(4)bekezdését, 85. §
(1)bekezdését, a kereseti kérelemhez kötöttség elvét, továbbá a Földforgalmi tv. 61. §-át, 13. §
(5)és
(6)bekezdését az ügy érdemére kiható módon tévesen értelmezte, továbbá az alperes új eljárásra vonatkozó iránymutatása jogellenes volt. [21] Az alperes szerint a Földforgalmi tv.
- § rendelkezésének helyes értelmezése az, hogy az ingatlanügyi hatóság a rá irányadó előírások keretei között jogosult és köteles a szerződés releváns szerzési korlátozásba és tilalomba ütközését feltárni, és érvelése szerint a Földforgalmi törvényben, a tulajdonszerzés feltételéül előírt, Földforgalmi tv.
- §
(1),
(5)és Kúria II.Kfv.37.842/2022/5-II 6
(6)bekezdésében szereplő kötelezettségvállalási nyilatkozatok releváns tulajdonszerzési korlátozásnak minősülnek. [22] A felülvizsgálati kérelem azt nem vitatta, hogy az ingatlanügyi hatóság nem ellenőrizheti utólag a kötelezettségvállalások teljesítését, figyelemmel a Földforgalmi tv. 62. §
(1)bekezdésére, de állította, hogy azok meglétét a tulajdonjog bejegyzésekor megkövetelheti. [23] A felülvizsgálati kérelem szerint, mivel a felperesek keresetükben nem állították, hogy az alperes a hatáskörét túllépte, és elvonta a mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörét akkor, amikor a Földforgalmi tv. 13. §
(5)és
(6)bekezdésében szereplő nyilatkozatokat megkövetelte a felperesektől, ezért az eljárt bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés kereteit meghaladóan vizsgálta felül a közigazgatási döntést, amikor a Földforgalmi tv. 13. §
(5)és
(6)bekezdés alkalmazhatóságát vizsgálta. [24] Hangsúlyozta, hogy az eljárt bíróság a keresetlevélben vitatott kérdésben, azaz a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelemre alkalmazandó jogszabályok meghatározása során az alperes terhére jogszabálysértést nem állapított meg – figyelemmel arra, hogy megállapította, hogy a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem beadásakor hatályos jogszabályok szerint helyesen járt el az alperes – amelyből az következik, hogy az alperes döntésének megsemmisítésének és új eljárásra kötelezésnek nem volt helye. [25] A felülvizsgálati kérelem szerint az alperest új eljárásra kötelező ítéleti útmutatás azért jogellenes, mert a bíróság tévesen vonta le azt a következtetést, hogy amennyiben a Földforgalmi tv. 13. §
(1)bekezdését közeli hozzátartozók között megkötött szerződésre nem lehet alkalmazni, akkor ezekre az esetekre nem alkalmazható a 13. §
(5)és
(6)bekezdése sem – ugyanis a 13. §
(5)és
(6)bekezdések az alperes álláspontja szerint a 13. §
(1)bekezdés kivételszabályának a kivételeit szabályozza, a bíróság iránymutatása azt jelentené, hogy valójában nem lenne olyan eset, amire alkalmazni lehetne a Földforgalmi tv. 13. §
(5)és
(6)bekezdéseit. [26] Végül megjegyezte, hogy az eljárt bíróság ítélete indokolása tévesen rögzítette, hogy az alperes a jogvita tárgyát képező döntésében a megszüntetés jogcímeit jogellenesen duplikálta, ugyanis az Inytv. 40. § az Ákr. 47. §-hoz képest kiegészítő rendelkezést tartalmaz, az Ákr. 8. §
(3)bekezdéséből következően az alperes helyesen hivatkozott a megszüntetési jogcímekre. [27] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés ad) pontja alkalmazásával befogadta, majd a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó, Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között megvizsgálta a Veszprémi Törvényszék ítéletét, és megállapította, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme alapos az alábbiak miatt. Kúria II.Kfv.37.842/2022/5-II 7 [29] A Kp. 85. §
(1)bekezdése a közigazgatási bíróság döntési jogkörét annyiban korlátozza, hogy a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét, azaz a közigazgatási szerv határozatának a vizsgálatát csak a kereseti kérelem korlátai között vizsgálhatja. [30] A felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott arra, hogy a felperes kereseti kérelme az alperes döntését egy kérdéskörben, a Földforgalmi törvény 2022. január 1-jén hatályba lépő 13. §
(5)és
(6)bekezdése alkalmazhatósága kérdésében támadta, állítva, hogy a jogszabályi rendelkezést a hatályba lépést megelőzően, azaz a
- december 30-án megkötött szerződésre vonatkozóan nem lehetett volna figyelembe venni. [31] Az eljárt közigazgatási bíróság ebben a kérdésben azonban, – ahogy erre a felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott – kereseti kérelmet elutasító döntést hozott, hiszen egyrészt megállapította az ítélet indokolása [36] bekezdésében, hogy az alperes helyesen kezdte meg a vizsgálatot a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem beadásakor hatályos jogszabályok alapján, másrészt az alperes részére az új eljárásra vonatkozó ítélet [50] pontjában megjelenő útmutatásban is előírta, hogy az alperesnek a
- január 11-én, azaz a bejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell a kérelemről döntenie, és mindezt kúriai gyakorlatra hivatkozással is alátámasztotta, a Kfv.VI.37.869/2016/
- számú határozatra utalással. [32] Az eljárt bíróság vizsgálta annak kérdését, hogy az alperes a Földforgalmi tv.
- §-a által a rá ruházott hatáskörben járt-e el akkor, amikor a Földforgalmi tv.
- §
(5)és
(6)bekezdése szerinti nyilatkozatot a felperesektől hiánypótlási felhívás keretében elvárta, és annak hiányában az eljárás megszüntetéséről döntött. Az ítélet indokolásából, illetve a Veszprémi Törvényszék előtti közigazgatási per irataiból azonban nem derül ki, hogy a közigazgatási bíróság a hivatalbóli vizsgálat szabályai szerint eljárva vizsgálta-e az alperes hatáskörének kérdését. [33] A Kp. 85. §
(3)bekezdése szabályozza a hivatalbóli vizsgálat kötelezettségét, mely azt jelenti, hogy a bíróság a kereseti kérelmen túl is jogosult, és köteles lehet vizsgálódni. A hivatalbóli vizsgálatnak azonban a Kp. 85. §
(4)bekezdésében szabályozott eljárási rend szerint kell történnie, amely eljárási rend a közigazgatási bíróság részéről indokoltnak tartott hivatalbóli vizsgálat esetén nem mellőzhető. [34] Jelen ügyben az alperes által támadott ítéletből – és a közigazgatási iratokból – nem állapítható meg, hogy a bíróság a Kp. 85. §
(3)bekezdését alkalmazta volna a Földforgalmi tv. 61.§ és 13. §
(5)és
(6)bekezdéseinek értelmezése körében, amire végül döntését alapította, ezért hivatalbóli eljárás szabályinak alkalmazása hiányában kétségtelenül megsértette a Kp. 85. §
(1)bekezdését az ügy érdemére kiható módon. [35] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálni kért ítélet jogszabálysértő volt, ezért a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával a Kúria az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Kúria II.Kfv.37.842/2022/5-II 8 [36] Az új eljárásban a közigazgatási bíróságnak a döntését a felperes kereseti kérelme korlátai között kell meghozni, kivéve ha Kp. 85. §
(3)bekezdésében foglalt hivatalbóli vizsgálat szükséges valamely hivatalból figyelembe veendő tény, körülmény, jogszabályi rendelkezés – akár a bíróság által vizsgált Földforgalmi törvény 61.§, 13. §
(5)-
(6)bekezdéseire – tekintettel. [37] Abban az esetben, amennyiben a Kp. 85. §
(3)bekezdés alkalmazása a konkrét ügyben szükséges, a Kp. 85. §
(4)bekezdés szerinti eljárást lefolytatása mellett kell a bíróságnak az ítéletében a hivatalbóli vizsgálat szükségességének indokairól számot adnia, a hivatalból vizsgált jogkérdés eldöntésén túl. A döntés elvi tartalma [38] A közigazgatási bíróság a kereseti kérelmen túl, hivatalból jogosult és köteles a Kp. 85. §
(3)bekezdésében foglalt tényt, körülményt, jogszabályi rendelkezéseket figyelembe venni, és a Kp. 85. §
(4)bekezdésében foglalt eljárás lefolytatása mellett, a
(3)bekezdés alkalmazása szükségességének indokairól az ítélet indokolásában számot kell adnia. Záró rész [39] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó, Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján – az alperes kérelmére – a felülvizsgálati kérelemről tárgyaláson döntött. [40] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, Kp. 110. §
(3)bekezdés szerint az eredményes felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperes jogi képviselettel összefüggésben felmerülő perköltségéről döntött, melynek összegét a csatolt költségjegyzék figyelembevételével a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján rögzítette. [41] ki. A Kúria döntésével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja Budapest,
- március
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő