Bfv.29/2025/13 – Kúria

(2)bekezdésében írt törvényi feltételek maradéktalanul nem álltak fenn. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.29/2025/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Pécsi Járásbíróság, 15.B.329/2024/2., ítélet, előkészítő ülés,
4. június 28., jogerő:
5. június
6. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Kúria 3.Bfv.29/2025/13-I. 2 Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Járásbíróság 15.B.329/2024/
7. számú ítéletét megváltoztatja. A II. rendű terhelttel szemben kiszabott 300 (háromszáz) napi tétel, napi tételenként 1.500 (egyezerötszáz) forint, mindösszesen 450.000 (négyszázötvenezer) forint pénzbüntetés kiszabására, továbbá a pénzbüntetés átváltoztatására vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pécsi Járásbíróság a
8. június 28-án meghozott és ugyanakkor jogerős 15.B.329/2024/
9. számú ítéletével a II. rendű terheltet költségvetési csalás bűntettében [Btk.
10. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], számvitel rendje megsértése bűntettében [Btk. 403. §

(1)bekezdés a) pont], magánokirat felhasználása vétségében [Btk. 345. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] és közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pont] mondta ki bűnösnek. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre és 300 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint, összesen 450.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. II. Kúria 3.Bfv.29/2025/13-I. 3 [2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerinti okból. [3] Indokai szerint törvénysértő a kiszabott pénzbüntetés, mivel estében hiányzik a Btk. 50. §

(2)bekezdése szerinti feltétel. [4] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet a személyi körülményei között rögzíti, hogy korábbi szabadságvesztés büntetése letöltésének megkezdése előtt munkahellyel, jövedelemmel nem rendelkezett, valamint vagyontalan. [5] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot változtassa meg akként, hogy mellőzze a pénzbüntetést. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.79/2025/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta. [7] Álláspontja szerint a Btk. 50. §

(2)bekezdésében felsorolt törvényi feltételek közül hiányzik, hogy a terheltnek megfelelő jövedelme vagy vagyona legyen, mivel a cselekmény elbírálása idején munkanélküli és vagyontalan volt, éppen a más ügyben kiszabott szabadságvesztés büntetését töltötte. [8] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Pécsi Járásbíróság 15.B.329/2024/

1. számú ítéletét változtassa meg akként, hogy a II. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést mellőzze, egyebekben az ítéletet hatályában tartsa fenn. III. [9] A felülvizsgálati indítvány alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
2. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A Be.
3. §

(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [12] A Be. 659. §

(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [13] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §

(5)bekezdés]. [14] A felülvizsgálati indítvány kizárólag a pénzbüntetés kiszabását kifogásolja, és annak mellőzését célozza. [15] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki. [16] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). Kúria 3.Bfv.29/2025/13-I. 4 [17] Ilyennek tekintendő, hogy ha a bíróság valamely törvényi feltételhez kötött büntetést annak hiányában szab ki. Amennyiben a törvény egy büntetés alkalmazásához konjunktív (összekapcsoló) feltételeket határoz meg, egy feltétel hiánya már a büntetés törvénysértő voltát eredményezi. [18] A Btk. 50. §

(1)bekezdése szerint a pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget. E törvényhely

(2)bekezdése szerint, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. [19] A törvény tehát egyértelmű különbséget tesz a Btk. 50. §

(1)bekezdése alapján a bíróság mérlegelése alapján kiszabható, illetve a

(2)bekezdése szerinti – kötelezően kiszabandó – pénzbüntetés között; objektív feltételekhez kizárólag az utóbbit köti. [20] Az ítélkezési gyakorlat szerint a Btk. 50. §

(1)bekezdésén alapuló pénzbüntetés kiszabásának a megfelelő kereset, jövedelem vagy vagyon megléte nem általános feltétele (Kúria Bfv.II.538/2014/9., BH 2015.25.I., Bfv.II.1523/2014/10.). A Btk. 50. §

(1)bekezdésében meghatározott pénzbüntetés kiszabása során az egynapi tétel összegének meghatározásakor figyelemmel kell ugyan lenni az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaira és életvitelére, ám törvényi megszorítás hiányában közömbös ezek „megfelelősége”. [21] Ezzel ellentétben a Btk. 50. §

(2)bekezdése alapján a pénzbüntetés kiszabása kötelező, de csak két, konjunktív feltétel egyidejű fennállása esetén; az egyik feltétel, hogy a terhelt a bűncselekményt haszonszerzés érdekében követte el, a másik pedig az, hogy megfelelő vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik. [22] A jogerős tényállás szerint

1. évben a terhelt elhatározta, hogy egyéni vállalkozása adófizetési kötelezettségét valótlan tartalmú számlák könyvelésbe történő beállításával és az adóbevallásokban történő szerepeltetésével jogosulatlanul csökkenteni fogja. A valótlan tartalmú számlák beszerzése érdekében felvette a kapcsolatot a II. rendű terhelttel annak érdekében, hogy a cég1 nevében kiállított valótlan tartalmú számlákat szerezzen. Az I. rendű egyéni vállalkozó terhelt annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy a számlák tartalma a valóságnak nem felel meg, abból a célból, hogy ezáltal rendszeres haszonra tegyen szert, egyéni vállalkozói könyvelésébe beállította és adóbevallásiban szerepeltette a cég1 nevében a II. rendű terhelt által kiállított valótlan tartalmú számlákat. Az I. rendű terhelt a valótlan tartalmú számláknak az egyéni vállalkozói könyvelésébe történő beállításával és adóbevallásokban történő szerepeltetésével az adóhatóságot a költségvetésbe történő befizetési kötelezettsége tekintetében tévedésbe ejtette, az adóhatóság felé valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, és ezzel
2. január hónaptól
3. december hónapig terjedően általános forgalmi adó adónemben a költségvetésnek összesen 13.842.000 forint vagyoni hátrányt okozott, mely nem térült meg. Ehhez a cég1 nevében eljáró II. rendű terhelt a számlák kibocsátásával és átadásával neki szándékosan segítséget nyújtott. [23] A haszonszerzési célzat – mint a Btk.
4. §

(2)bekezdésén alapuló pénzbüntetés kiszabásának egyik feltétele – tehát a II. rendű terhelt tekintetében fennállt, a másik feltétele – a terhelt megfelelő vagyona vagy jövedelme – azonban nem. [24] A Kúria rámutat arra, hogy a személyi körülmények tényei természetüknél fogva egyezést mutatnak a (történeti) tényállás tényeivel, így a Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban irányadónak tekintendők. A nem támadható tényállás alatt az ún. történeti tényeknek és a terhelt ugyancsak bizonyítást igénylő személyi – ideértve a Kúria 3.Bfv.29/2025/13-I. 5 jövedelmére (keresetére) és vagyonára vonatkozókat is – körülményeinek együttesét kell érteni (Kúria Bfv.II.780/2016/20). [25] A pénzbüntetés Btk. 50. §

(2)bekezdésében szereplő megfelelő jövedelem, vagyon vagy kereset feltétel vonatkozásában a megfelelőség megállapítása bírói mérlegelés tárgya, így felülvizsgálat alapjául csak az szolgálhat, ha az irányadó tényállás alapján a jogerős ügydöntő határozat meghozatalakor a terheltnek keresete, jövedelme vagy vagyona egyáltalán nem volt. [26] Az elsőfokú ítélet a II. rendű terhelt személyi körülményei körében a következőket állapította meg: szabadságvesztés büntetése letöltése megkezdése előtt munkahellyel, jövedelemmel nem rendelkezett. Vagyontalan, tartozása a NAV felé 900.000 forint {Pécsi Járásbíróság 15.B.329/2024/2. számú ítélet [4] bekezdés}. [27] A bíróság tehát e körben ítéletében kifejezetten azt rögzítette, hogy a II. rendű terhelt aktuálisan nem rendelkezik jövedelemmel, korábbi jövedelméből – vagy más úton – pedig nem szerzett vagyont. Ebből következik, hogy a II. rendű terhelt a jogerős ítéleti tényállás szerint az ítélet meghozatalakor sem jövedelemmel, sem vagyonnal nem rendelkezett, azaz a Btk. 50. §

(2)bekezdése szerinti kötelező pénzbüntetés kiszabásának másik törvényi feltétele hiányzik. [28] Kétségtelen, hogy a bíróság az ítéletében nem hivatkozott a Btk. 50. §

(2)bekezdésére, azonban a Pécsi Járási Ügyészség Gazd.B.2369/2019/

1. számú vádiratában a II. rendű terhelttel szemben indítványozott pénzbüntetés alapjául a Btk.
2. §

(2)és

(3)bekezdését jelölte meg. [29] A

1. június
2. napján megtartott előkészítő ülésen az ügyészség a mértékes indítványát a vádban írtakkal egyezően fenntartotta. A II. rendű terhelt elismerte a bűncselekmény elkövetését a vádirati tényállással egyezően, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. A bíróság a II. rendű terhelt beismerő nyilatkozatát elfogadta, és a II. rendű terhelt büntetőügyét elkülönítette (Pécsi Járásbíróság 15.B.176/2024/
3. számú jegyzőkönyv
4. oldal
5. bekezdés,
6. oldal utolsó előtti bekezdés és
7. oldal
8. bekezdéstől az utolsó bekezdésig). [30] A Be.
9. §

(2)bekezdése alapján, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §

(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. [31] Mindezekből megállapítható, hogy a szabadságvesztés büntetés mellett a pénzbüntetés kiszabására a Btk. 50. §

(2)bekezdése és

(3)bekezdése alapján került sor. [32] Következésképpen az eljárt bíróság anyagi jogszabályt sértett, amikor a törvényi feltételek hiányában – megfelelő jövedelem vagy vagyon megléte – a II. rendű terheltet pénzbüntetésre is ítélte. [33] Tehát a pénzbüntetésre is ítélésnek a Btk. 50. §

(2)bekezdésben írt törvényi feltételei maradéktalanul nem álltak fenn, ezért az törvénysértő. [34] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulatára figyelemmel a felülvizsgálattal megtámadott határozatot megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [35] A döntés elvi tartalma A Btk. 50. §

(2)bekezdése alapján a pénzbüntetés kiszabása kötelező, de csak két, konjunktív feltétel egyidejű fennállása esetén; az egyik feltétel, hogy a terhelt a bűncselekményt Kúria 3.Bfv.29/2025/13-I. 6 haszonszerzés érdekében követte el, a másik pedig az, hogy megfelelő vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik. IV. [36] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [37] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. április
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ