Kfv.37294/2025/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott lehetőségét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.294/2025/

1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kalas Tibor bíró A II. rendű felperes: II. r. felperes (cím1) A II. rendű felperes képviselője: Dr. Szaiff László Tibor egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Szabó Károly kamaria jogtanácsos A per tárgya: térképi ábrázolás megváltoztatásáról, térképezési hiba kiigazításásról szóló 631170/7/
2. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
3. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Veszprémi Törvényszék 9.K.701.361/2023/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria IV.Kfv.37.294/2025/2 2 Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A II. rendű felperes a III. és IV. rendű felperessel társtulajdonosa a Telelepülés1 külterület helyrajzi szám1-ú ingatlannak (a továbbiakban: Ingatlan1), amellyel határos a helyrajzi szám2 ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan2). [2] Az I. rendű felperes az Ingatlan2 tulajdonosa, akinek megbízása alapján a földmérő
5. augusztusában elvégezte a kitűzést, és az elkészített kitűzési munkarészeket az alperesnek benyújtotta. [3] Az Ingatlan1 tulajdonosainak meghatalmazottja jelezte az alperesnek, hogy a földmérési jelek az általuk ismert határoktól és egyben a korábbi tulajdonos tulajdonszerzése előtt elvégeztetett nem hivatalos kitűzés jeleitől jelentősen eltérő helyekre kerültek. [4] Az alperes a
6. szeptember
7. napján kelt 631170/7/
8. számú határozatában térképezési hiba kiigazítása jogcímén döntött a térképi ábrázolás megváltoztatásáról – más ingatlanok mellett – az Ingatlan1 zártkerti földrészlet térképi ábrázolását, valamint a tulajdoni lapon nyilvántartott területét 1284 m2-ről 1326 m2-re változtatta. A döntését a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
9. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.)
10. §

(1)és

(2)bekezdésére és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI.29.) AM rendelet 56. §

(3)-

(5)és

(8)bekezdésére alapította. Felhívta az érintettek figyelmét, hogy a felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása nem érintette és nem változtatta meg a természetbeni állapotot és a birtoklási viszonyokat, azzal csak a hibával terhelt nyilvántartási adatokból eredő jogsérelmet orvosolta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] Az alperes döntésével szemben az Ingatlan1 tulajdonosai és az Ingatlan2 tulajdonosa is keresetet terjesztett elő. A per során előbb a III-IV. rendű felperesek, majd az I. rendű felperes is elálltak a keresetüktől, a bíróság az ő vonatkozásában a pert megszüntette. [6] A II. rendű felperes a keresetlevelében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Jogsérelemként azt jelölte meg, hogy az alperes eljárásának megindítására azért került sor, mert az Ingatlan1 hatályos térképi ábrázolása eltért a korábbi térképi ábrázolásoktól. Írásbeli észrevételében kifejtette, hogy a változó térképezési ábrázolások nem voltak kihatással a birtoklási állapotra, a tulajdonosok továbbra is az

1. évi térképi ábrázolásnak megfelelően használták az ingatlanjaikat. Az Ingatlan1 természetbeni használattól eltérő térképezését az Ingatlan2 kitűzésekor észlelték először. Álláspontja szerint az alperes védirata a határozat indokolásának megváltoztatására irányult, sem a határozat jogalapja, sem az indokolás érdemben nem változtatható meg és nem bővíthető a közigazgatási per során. A II. rendű felperes meghatalmazottja a tárgyaláson bírói kérdésre a határozat valamennyi rendelkezése vonatkozásában egyenként nyilatkozott úgy, hogy a konkrét rendelkezésben foglalt térképezési hiba kiigazítása jogcímen történő változtatásokat nem vitatja. A sérelme az, hogy az Ingatlan1 dél-nyugati oldalán a határvonalat bár Kúria IV.Kfv.37.294/2025/2 3 megvizsgálta az alperes, de nem vette figyelembe a körülményeket és azokat tévesen értékelte. Más természetbeni állapot áll fenn, mint amit a térképezés mutat. Álláspontja szerint ez az oldal térképezési hibában szenved. Azt szeretné, hogy állítsák vissza az 1961-es térképi ábrázolást, mert az ingatlanoknak a jelenlegi természetbeni használata is annak megfelelő. [7] Az alperes a védiratban a határozatban foglaltakat fenntartotta, a kereset elutasítását kérte. A felülvizsgálni kért jogerős határozat [8] Az elsőfokú bíróság a II. rendű felperes keresetét elutasította. [9] Az elsőfokú bíróság szerint az alperes a határozata indokolásában számot adott az 1961-óta eltelt időben keletkezett további mérésekről, munkarészekről és adatokról is, mind 1961-1989 közötti időszakban, mind az azóta eltelt időszakra vonatkozóan. A II. rendű felperes nagyszülői felmenője tulajdonszerzése időpontjáig már számos adat került be az ingatlan-nyilvántartási és a földmérési térképi adatbázisokba, amelyeket az 1989-es új felméréskor és az azóta eltelt időben benyújtott egyéb célú földmérési tevékenység során keletkezett adatok vizsgálata során figyelembe kellett venni. A felülvizsgálati kérelem [10] A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletének „az Alperes
2. szeptember
3. napján kelt 631.170/7/
4. számú határozatára kiterjedő hatállyal is” hatályon kívül helyezését és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, valamint perköltséget igényelt. [11] Álláspontja szerint jogerős ítélet a közigazgatási perrendtartásról szóló
5. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
6. §

(1)-

(3)bekezdését, a Kp. 43. §

(1)bekezdését, Kp. 71. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontját, 78. §

(1)-

(3)bekezdését, 79.§

(1)bekezdését, 85. §

(1)és 2) bekezdését, valamint a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(5)bekezdését és a Pp. 300. §

(1)bekezdését sérti. [12] Felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ad)alpontja és
3. b)pontja alapján kérte. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja körében egyrészt sérelmezte a II. rendű felperes képviselőjére kiszabott pénzbírságot, továbbá, hogy jogi képviselő nélkül eljáró felet a perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről nem látta el a bíróság a szükséges tájékoztatással, hivatkozott iratmegismerési joga sérelmére, sérelmezte, hogy a tárgyalás folyamatos kép és hang rögzítését az elsőfokú bíróság nem teljesítette. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta a perben felmerült különleges szakértelem igénybe vételével kapcsolatban a II. rendű felperest tájékoztatni, valamint sérelmezte, hogy a Kp. 79. §

(1)bekezdés alapján az alperest nem kötelezte a tényállás valóságának a bizonyítására. Kúria IV.Kfv.37.294/2025/2 4 [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja körében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltért a Kúria Kfv.37.277/2020/

1. számú és Kfv.35.224/2016/
2. számú határozataitól. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [15] A Kp.
3. §

(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet, valamint a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [16] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [18] A Kúria utal rá, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati eljárás olyan rendkívüli perorvoslat, amely a Kp. 115. §

(1)bekezdésében felsorolt jogerős határozatokkal szemben vehető igénybe azok jogszabálysértő mivoltára, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással. A felülvizsgálati eljárás tárgya tehát a bíróság jogerős határozata, ekként a félnek felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatban foglalt jogi érveléssel kell ütköztetnie saját érveit {Kfv.VII.45.168/2022/7.; Kfv.III.45.073/2023/9.}. A félnek tehát felülvizsgálati kérelmében – a Kp. 115. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 100. §

(2)bekezdés b) pontjából is fakadóan – azt kell kifejtenie, hogy mely okból tartja jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, ezen érvelését pedig a bíróság által megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével kell alátámasztania. A Kúria gyakorlata épp ezért következetes abban a tekintetben, hogy ha a fél felülvizsgálati kérelmében csupán a keresetlevelében foglaltakat ismétli meg, úgy a kérelem lényegében alkalmatlan a Kúria előtti eljárásra, hiszen az értelemszerűen nem tartalmazhatja a kúriai felülvizsgálat tárgyát, azaz az Kúria IV.Kfv.37.294/2025/2 5 arra vonatkozó jogi érvelést, hogy a jogerős bírósági döntés miért jogszabálysértő {Kfv.I.35.626/2015/2.; Kfv.II.37.750/2022/2.}. [19] A befogadásról döntő bíróság azt vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. {Kfv.IV.37.483/2023/2.} [20] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja. {Kfv.IV.37.643/2023/2.} [21] A felperes felülvizsgálati kérelmében befogadási okként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját is megjelölte, azonban ezzel összefüggésben semmilyen előadást nem tett. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – szükség szerint – irányt mutasson. A befogadás tárgyában hozandó döntése során ezért nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia. [22] A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. {Kfv.IV.37.584/2022/2.} E körben hangsúlyozandó, hogy a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. {Kfv.IV.37.679/2020/2.} A II. rendű felperes sem ilyen jogkérdést nem jelölt meg, sem pedig olyan körülményre nem hivatkozott, amelyből a joggyakorlat egységének megbomlására vagy továbbfejlesztésének szükségességére lehetett volna következtetni. [23] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A Kp. 118. §

(4)bekezdés második mondatának. {Kfv.VII.38.177/2021/2.} Kúria IV.Kfv.37.294/2025/2 6 [25] A II. rendű felperes az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre hivatkozva is kérte felülvizsgálati kérelme befogadását. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján meg kell indokolnia. A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja. {Kfv.IV.37.643/2023/2.} E körben az is szükséges, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél az eljárási jog sérelme mellett annak az ügy érdemére való kihatását is bemutassa. [26] A II. rendű felperes által a befogadás indokoltságának alátámasztására előadott eljárási jogszabálysértésekkel kapcsolatban a Kúria a következőkre mutat rá: [27] Felülvizsgálati kérelmében állította, hogy az elsőfokú bíróság részére érdemben nem biztosította az iratbetekintést, mert az alperes által csatolt térképi dokumentációhoz technikailag nem tudott hozzájutni. Figyelemmel arra, hogy az elsőfokú eljárásban a 2025. február 19. napján tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kért és kapott hozzáférést az Eaktához, annak megítéléséhez, hogy az iratbetekintési joggal kapcsolatban sérültek-e eljárási joga, szükséges lett volna legalább azt megjelölnie, hogy hogy mely iratot és milyen okból nem tudott megismerni. [28] Eljárási jogszabálysértés keretében is állította, hogy a II. rendű felperes képviselője a tárgyalás folyamatos kép és hang rögzítését szóban kérte, ezt azonban az elsőfokú bíróság elutasította. Adós maradt azonban azzal, hogy ez mennyiben hatott ki az ügy érdemére. [29] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjával összefüggésben hivatkozott továbbá a II. rendű felperes képviselőjének a 2025. február 19. napján tartott tárgyaláson kiszabott pénzbírságra is. Nem mutatta be, hogy a pénzbírság kiszabása kihatott volna az ügy érdemére. Emellett – amint azt az elsőfokú bíróság 9.K.701.361/2023/30.-II. számú, tárgyaláson kihirdetett végzése is tartalmazta – a pénzbírság kiszabásával szemben fellebbezésnek van helye, így az azzal kapcsolatban állított eljárási jogszabálysértés felülvizsgálati eljárás tárgya sem lehet. [30] A befogadás körében eljárási jogai valószínűsíthető sérelmével kapcsolatban hivatkozott arra is, hogy a bíróság nem kötelezte az alperest a Kp. 79. §

(1)bekezdése alapján a tényállás valódiságának bizonyítására. A Kúria emlékeztet arra, hogy e rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a felperes az alperes határozatában megállapított tényállás megalapozatlanságát, hiányosságát vagy iratellenességét valószínűsíti. Erre figyelemmel a felperes ezen hivatkozása tartalmilag a bizonyítékok felülmérlegelésére irányult, amely a felülvizsgálati eljárásban kizárt. Ugyancsak a bizonyítékok felülmérlegelésére irányult az az előadás, amely szerint a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelemre lett volna szükség. Bizonyítékok felülmérlegelésére a jogerős döntést követőn, felülvizsgálati eljárásban már nincs törvényes lehetőség. A felülvizsgálati eljárás kizárólag a jogszabálysértés és a Kúria közzétett határozatától való eltérés vizsgálatára vonatkozhat a Kp. 115. §

(1)bekezdése alapján, amennyiben a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdésébe foglalt befogadás feltételeinek megfelel. [31] Hangsúlyozza végül a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem kizárólag az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia; a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem elégséges, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakat adott esetben téves jogértelmezésen nyugvónak tartja. (Kfv.IV.37.306/2024/3.) Megállapítható, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme nem Kúria IV.Kfv.37.294/2025/2 7 jogegységesítési kérdést, hanem a bizonyítékok elsőfokú bíróság által elvégzett értékelésének helyességét vitatta. [32] A kifejtettekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [33] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslati eljárás lefolytatásának a Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott lehetőségét. Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [35] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [36] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. május 27. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria IV.Kfv.37.294/2025/2 tisztviselő 8