← Magyarország

Kpkf.39348/2020/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fellebbezés visszautasításához vezet, ha az elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.348/2020/

  1. dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Mohay György bíró A felperes: Felperes1 cím1 Az alperes: Magyar Országos Közjegyzői Kamara cím2 Az alperes képviselője: dr. Reksán Melinda Vivien kamarai jogtanácsos A per tárgya: eljárási díjfizetési kötelezettség A fellebbezett határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 9.K.700.754/2020/
  2. számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
  3. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 9.K.700.754/2020/
  4. számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VI.Kpkf.39.348/2020/2/I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Kalocsai Járásbíróság – közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyással szembeni ellentmondás folytán indult perben – a
  5. november 10-én jogerőre emelkedett 2.P.20.370/2018/
  6. számú végzésében kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperes közjegyzői kamara részére 153.000 forint feljegyzett eljárási díjat. [2] A felperes
  7. augusztus 27-én érkezett keresetlevelében költségmentességére – helyesen: a közjegyző által engedélyezett személyes díjfeljegyzési jogára – hivatkozással fizetési kötelezettségét vitatta. Keresetlevelét az elsőfokú bíróság jogelődje, a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  8. szeptember 12én kelt 43.K.28.329/2019/
  9. számú végzésével visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
  10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  11. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. Megállapította ugyanis, hogy az alperes nem közigazgatási szerv, a felperes és az alperes közötti jogviszony nem közigazgatási jogviszony, a köztük lévő vita nem közigazgatási jogvita. Nincs olyan közigazgatási jog által szabályozott közigazgatási cselekmény vagy mulasztás, amely a bíróság által közigazgatási perben vizsgálható lenne. [3] A felperes által a 2. sorszámú végzés ellen benyújtott, 2019. szeptember 30-án érkezett 3. sorszámú fellebbezést az elsőfokú bíróság jogelődje a 2019. október 21-én kelt 6. sorszámú végzésével visszautasította a Kp. 26. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(2)bekezdése, valamint a Kp.
  1. § d) pontja alapján. Megállapította, hogy a felperes a kötelező törvényi előírások és a fellebbezéssel támadott végzésben adott pontos jogorvoslati kioktatás ellenére jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő a fellebbezését. Rögzítette, hogy a
  2. október 1-jén kelt
  3. sorszámú végzésben – visszautasítás terhével – a fellebbezés hiányosságainak nyolc nap alatti pótlására szólította fel a felperest. A felperes az
  4. sorszámú beadványában a nyolc napos határidő további harminc nappal történő meghosszabbítását kérte, azonban ezt az elsőfokú bíróság jogelődje elutasította. [4] A felperes által a
  5. sorszámú végzés ellen benyújtott,
  6. november 8-án érkezett
  7. sorszámú fellebbezést az elsőfokú bíróság jogelődje a
  8. november 19-én kelt
  9. sorszámú végzésével visszautasította a Pp.
  10. §
(2)bekezdése, valamint a Kp.
  1. § d) pontja alapján. Megállapította, hogy a felperes a kötelező törvényi előírások és a fellebbezéssel támadott végzésben adott pontos jogorvoslati kioktatás ellenére jogi képviselő nélkül és nem elektronikus úton terjesztette elő a fellebbezését. Rögzítette, hogy a felperes – az általa benyújtott bírósági beadványok számára is tekintettel – tisztában kellett, hogy legyen azzal, hogy fellebbezését jogi képviselővel eljárva, elektronikus úton kell benyújtania. [5] Ezt követően, az elsőfokú bírósághoz
  2. április 15-én érkezett, 9.K.700.754/2020/
  3. szám alatt lajstromozott beadványában a felperes a 43.K.28.329/2019/
  4. számú, 9.K.700.754/2020/
  5. szám alatt lajstromozott beadványában pedig a 43.K.28.329/2019/
  6. számú végzések ellen ismételten fellebbezéssel élt. Az elsőfokú bíróság végzése [6] Az elsőfokú bíróság a
  7. május 19-én kelt, fellebbezett végzésével a felperes által a 43.K.28.329/2019/
  8. számú végzés ellen 9.K.700.754/2020/
  9. szám alatt, és a Kúria VI.Kpkf.39.348/2020/2/I 3 43.K.28.329/2019/
  10. számú végzés ellen 9.K.700.754/2020/
  11. szám alatt előterjesztett fellebbezéseket visszautasította a Kp.
  12. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. [7] Végzésének indokolásában megállapította, hogy a felperes a fellebbezési határidőt elmulasztva terjesztette elő a fellebbezéseit, igazolási kérelmet pedig nem terjesztett elő. A fellebbezés [8] A felperes az elsőfokú bírósághoz
  1. június 3-án érkezett fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte. [9] Továbbra is arra hivatkozott, hogy számára a közjegyző költségmentességet engedélyezett, de arról nem tájékoztatta, hogy egyéb költségei merülhetnek fel. Pénze, állandó munkahelye nincs, jövedelme 22.800 forint. Fizetni nem tud. [10] Az alperes a fellebbezésre vonatkozóan észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  2. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [13] Az elsőfokú bíróság végzésében részletesen idézte az irányadó jogszabályokat, és azok alapján helytálló döntést hozott a fellebbezés visszautasításáról, döntésével a Kúria is egyetértett. A felperes a fellebbezésben – tartalma szerint figyelembe véve – nem tudott olyan jogszabálysértést megjelölni, amely az elsőfokú bíróság végzésének jogszerűségét megdöntötte volna. [14] A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiemeli a Kúria, hogy a másodfokú eljárás tárgya a keresetlevelet visszautasító végzés (43.K.28.329/2019/
  1. sz.) elleni ismételt fellebbezést visszautasító, illetve keresetlevelet visszautasító végzés elleni fellebbezést visszautasító végzés (43.K.28.329/2019/
  2. sz.) elleni ismételt fellebbezést visszautasító végzés jogszerűsége. E végzés jogalapja a Kp.
  3. § c) pontja, indoka pedig, hogy a felperes elkésetten terjesztette elő ismételt fellebbezéseit. [15] Hangsúlyozza e körben a Kúria, hogy a felperes a fellebbezésében a 43.K.28.329/2019/
  4. számú és a 43.K.28.329/2019/
  5. számú végzések elleni ismételt fellebbezései elkésettségével kapcsolatos elsőfokú bírósági megállapításokat nem cáfolta. Rögzíti a Kúria, hogy a per
  6. szeptember 12-én, a keresetlevél visszautasításával befejeződött. A felperes által a 43.K.28.329/2019/
  7. számú, keresetlevelet visszautasító végzés ellen benyújtott, akkor határidőben előterjesztett fellebbezést az elsőfokú bíróság jogelődje a
  8. október 21-én kelt 43.K.28.329/2019/
  9. számú végzésével visszautasította. A felperes által a 43.K.28.329/2019/
  10. számú, fellebbezést visszautasító végzés ellen benyújtott, akkor határidőben előterjesztett fellebbezést pedig az elsőfokú bíróság jogelődje a
  11. november 19-én kelt 43.K.28.329/2019/
  12. számú végzésével ugyancsak visszautasította. A felperes fizetési kötelezettségével, illetve fizetési képességével kapcsolatos Kúria VI.Kpkf.39.348/2020/2/I 4 előadása a fellebbezett végzés hatályon kívül helyezését nem eredményezhette, tekintettel arra, hogy a 9.K.700.754/2020/
  13. számú végzésben az elsőfokú bíróság fizetési kötelezettségről nem rendelkezett (de az elsőfokú bíróság jogelődje a 43.K.28.329/2019/
  14. és a 43.K.28.329/2019/
  15. számú végzésekben sem), e végzésekből tehát a felperesnek fizetési kötelezettsége nem fakad. [16] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  16. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [17] Sorozatosan – alaptalanul – előterjesztett fellebbezéseire figyelemmel a Kúria tájékoztatja a felperest, hogy a Kp. 36. §
(1)bekezdés l) pontja folytán alkalmazandó Pp. 5. §
(1)-
(2)bekezdései szerint a felek eljárási jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműen kötelesek eljárni, egyúttal figyelmezteti, hogy a bíróság azt a felet, aki a jóhiszeműség követelményével ellentétes magatartást tanúsít, pénzbírság megfizetésére kötelezi. A döntés elvi tartalma [18] A fellebbezés visszautasításához vezet, ha az elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Záró rész [19] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
  1. és
  2. §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [21] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
  3. évi XCIII. törvény (Itv.)
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [22] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2020. július 16. dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró, dr. Mohay György s.k. bíró Kúria VI.Kpkf.39.348/2020/2/I A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.