Kfv.37888/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.888/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperesi képviselő (felperesi képviselő címe ügyintéző ügyvéd: felperesi képviselő neve ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes 10. szám alatt A felülvizsgálni kért határozat: a Fővárosi Törvényszék 2024. szeptember 30-án hozott 16.K.702.037/2024/9. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú gyámhatóság a 2018. január 25-én véglegessé vált határozatával kiskorú ..., míg a 2018. július 19-én véglegessé vált határozatával kiskorú ... ideiglenes hatályú Kúria III.Kfv.37.888/2024/2 2 elhelyezését megszüntette, a gyermekeket nevelésbe vette, részükre gyermekvédelmi gyámot rendelt, és a gyermekek gondozási helyét a felperes mint nevelőszülő háztartásában jelölte ki. [2] A kiskorú gyermekeket 2023. április 17-éig a felperes nevelte, akkor a gyermekvédelmi gyám őket a felperestől elvitte, majd 2023. április 18-án értesítette a gyámhatóságot, hogy a felperesnél történt súlyos veszélyeztetettség miatt döntött a gyermekek elviteléről. [3] Az elsőfokú gyámhatóság a 2023. április 24-én hozott határozatában a felperesi nevelőszülőnél elhelyezett kiskorú gyermekek gondozási helyét azonnali hatállyal megváltoztatta, és megállapította, hogy a kiskorú gyermekek új ideiglenes gondozási helye egy másik nevelőszülő háztartása. Továbbá határozatában a gyermekvédelmi gyámot ebbéli tisztségéből felmentette, emellett a kiskorú gyermekek részére egy másik gyermekvédelmi gyámot rendelt ki. [4] A felperes az alperesi gyámhatósághoz 2023. december 11-én kérelmet terjesztett elő az eljárással érintett kiskorú gyermekek örökbefogadása iránt. Az alperes eljárása során megkereste a gyermekvédelmi gyámot, aki úgy nyilatkozott, hogy a kiskorú gyermekek örökbefogadását nem javasolja, ahhoz nem járul hozzá. [5] Az alperes a 2024. március 18-án kelt ... számú végzésével a felperes kérelmére indult örökbefogadási eljárást megszüntette. Az indokolás szerint a felperes titkos örökbefogadása iránti kérelme tárgyában az örökbefogadási eljárás megindításának, annak lefolytatásának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:120. §

(1)bekezdésében, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 40. §

(1)bekezdésében előírt jogszabályi feltétele – az örökbe fogadni szándékozó és a gyermekek törvényes képviselőjének egyező kérelme – hiányzik, ezért az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. §

(1)bekezdés c) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye. [6] A végzést a felperes jogi képviselője

1. április 16-án töltötte le. [7] A felperes jogi képviselője útján
2. április 2-án az alperes felé kérelmet nyújtott be, ennek mellékleteként csatolt egy rendőrségi határozatot, amelyben a felperessel és házastársával szemben zaklatás vétsége miatt folyamatban volt eljárás megszüntetésre került. A felperes előadta, hogy véleménye szerint ezen rendőrségi ügy miatt nem javasolták a szakemberek a gyermekek örökbefogadását, ez az akadály azonban a megszüntető határozattal elhárult. Kérte, hogy az alperes a
3. december 11-én előterjesztett kérelmének adjon helyt és a 2021-ben előterjesztett kérelemmel egyezően a gyermekek örökbefogadását engedélyezze. [8] Az alperes a
4. április 10-én hozott ... számú végzésében az érintett kiskorú gyermekeknek a felperes és házastársa által történő titkos örökbefogadása iránti kérelmet visszautasította. Az indokolásban hangsúlyozta, hogy a gyermekeknek felperes által történő örökbefogadása iránti ismételt,
5. április 2-án benyújtott kérelem tárgyában az eljárás megindításának a Gyer.
6. §

(1)bekezdésben előírt jogszabályi feltétele – az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek törvényes képviselőjének személyesen előterjesztett, egyező kérelme – hiányzik, valamint a kérelmet nem a felperes mint örökbe fogadni szándékozó nyújtotta be személyesen, így az Ákr. 46. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az örökbefogadási kérelem visszautasításának van helye. A törvényszék ítélete Kúria III.Kfv.37.888/2024/2 3 [9] A törvényszék egyesbíróként meghozott jogerős ítéletében az alperes ... számú végzésével szemben benyújtott keresetet elutasította. [10] Az indokolásban kifejtette, hogy az alperes a felperes

1. december 11-én előterjesztett kérelmére indult eljárást a
2. március 18-án kelt végzésével megszüntette. Ezt követően terjesztette elő a felperes jogi képviselője útján
3. április 2-án az „Ismételt kérelem és bejelentés” tárgyú elektronikus beadványát, amelyet az alperes csak új kérelemként kezelhetett, mert a korábbi felperesi kérelem tárgyában már döntést hozott. [11] A Gyer.
4. §

(1)bekezdésére figyelemmel az örökbefogadási kérelmet az örökbe fogadni szándékozó személynek személyesen kell előterjesztenie és emellett szükséges a gyermek törvényes képviselőjének beleegyező nyilatkozata is. A

1. április 2-án az alpereshez benyújtott kérelem nem a jogosulttól származik, valamint a gyermekek törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozatát sem tartalmazza, így azt az alperes jogszerűen utasította vissza az Ákr.
2. §

(1)bekezdés a) pontjára alapítottan. Az alperesnek döntése meghozatalakor az aktuális törvényes képviselő nyilatkozatát kellett figyelembe vennie, így a korábbi törvényes képviselő nyilatkozata nem releváns. Szintén nem bír jelentőséggel, hogy a felperes a kiskorú gyermekek törvényes képviselőjének, a gyermekvédelmi gyámnak a felfüggesztése iránt terjesztett elő kérelmet, miután az alperes döntése meghozataláig ennek nem adott helyt. [12] A Ptk. 4:120. §

(2)-

(3)bekezdése előírja a gyermek véleményének figyelembevételét, azonban ez nem mentesíti a felperest a Gyer. 40. §

(1)bekezdésében megfogalmazott konjunktív feltétel teljesítése tekintetében. [13] Miután eljárásjogi akadály miatt a kérelem érdemben nem volt elbírálható, így a bíróság mellőzte a felperes bizonyítási indítványainak teljesítését. [14] A per tárgyát kizárólag az alperes ... számú végzésének jogszerűségi felülvizsgálata képezte, így a törvényszék nem vizsgálhatta, miszerint megindult-e a felperes által állított korábbi örökbefogadási eljárás, avagy nem. A felülvizsgálati kérelem [15] A jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt, mert elsődlegesen a törvényszék nem volt szabályszerűen megalakítva, másodlagosan az elsőfokú eljárás lényeges szabályai nem orvosolható módon megszegésre kerültek, míg harmadlagosan az ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő. [16] A felülvizsgálati kérelme befogadását a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára alapította, mert megítélése szerint az elsőfokú eljárás során az ügy érdemére kiható - eljárási és anyagi jogi -jogszabálysértés történt, amely az alapvető eljárási jogainak sérelmével járt. [17] Előadta, hogy az alperes végzése – tartalma szerint – a Kp. 4. §

(1)bekezdése szerinti érdemi közigazgatási tevékenységnek, a kérelmét elutasító döntésnek minősül, így azt határozati formában kellett volna meghoznia az alperesnek. Ezért a Kp. 45. §

(2)bekezdésére alapítottan a törvényszéknek a döntést a tartalmának megfelelő eljárásrendben kellett volna Kúria III.Kfv.37.888/2024/2 4 elbírálnia, amely nem valósult meg. Akkor járt volna el helyesen a bíróság, ha végzést hozott volna arról, hogy az alperesi döntést érdemi határozatnak tekinti, majd a jogvitát háromtagú tanácsban és az általános szabályok szerinti perben bírálja el, figyelemmel a Kp. 8. §

(1)bekezdésére. Ebben a körben az alperes hivatkozott a Kfv.VI.37.689/2023/

1. számú kúriai döntésre. [18] A felperes rámutatott, az elsőfokú bíróság megsértette az elsőfokú eljárás lényeges szabályait. Tévesen állapította meg, hogy
2. december 11-én új örökbefogadási kérelmet terjesztett elő, hiszen az iratban kifejezetten megjelölésre került, hogy
3. márciusában már örökbefogadási eljárást kezdeményezett, amely azonban még nem került elbírálásra. A korábbi örökbefogadási kérelemben a kiskorú gyermekek akkori gyámja támogatta az örökbefogadási kérelmet. Tehát a törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Gyer.
4. §

(1)bekezdésében megfogalmazott konjunktív feltétel nem teljesült. Szintén tévesen jutott arra a következtetésre a bíróság, hogy a gyermekek véleményét nem lehet figyelembe venni, mert ezt a Ptk. 4:120. §

(2)bekezdése előírja. [19] A bíróság – törvényi előírás ellenére – figyelmen kívül hagyta a kiskorú gyermekek mindenek felett álló érdekét, amely a gyermekeknek a férjével történő örökbefogadásában határozható meg. [20] A törvényszék eljárása során nem érvényesültek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 7. §-ában, 8. §

(1)bekezdésében és 9. §

(1)bekezdés b), e) pontjában meghatározott gyermeki jogok. A bíróság a tényállást tévesen és hiányosan állapította meg annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló iratok mást tartalmaznak. A bizonyítási indítványok az ítéletben foglaltakkal ellentétesen relevanciával bírnak, szükséges lett volna a korábbi gyermekvédelmi gyám, a gyermekek és az ideiglenes gondozási helyként szolgáló otthon dolgozóinak a meghallgatása, valamint a gyermekek örökbefogadása kapcsán

1. márciusa és
2. áprilisa között keletkezett iratok beszerzése. Téves az a törvényszéki következtetés, hogy a korábbi gyám örökbefogadást támogató nyilatkozata helyett a gyermekek új gyámjának nyilatkozatát szükséges figyelembe venni. [21] Az alperes határozata sérti a Ptk. 1:
3. §-ában, valamint az Ákr.
4. §

(2)bekezdés a) pontjában, 2. §

(1)bekezdésében és 6. §

(1)bekezdésében rögzített alapelveket. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem befogadásának a feltételei az alábbiak szerint nem állnak fenn. [23] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a kúriai határozatot, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [24] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria III.Kfv.37.888/2024/2 5
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [25] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadásával kapcsolatban a felperes által előadottakat, és a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem találta indokoltnak. [26] A felülvizsgálati bíróság elsődlegesen hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson alapvető jogegységi funkciót. Ebből az következik, hogy a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás még nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. [27] Az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés esetén a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a kérelmezőnek azt kell bemutatnia, hogy az eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá, hogy annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3.). [28] A felperes befogadási kérelmében egyebek mellett az Ákr. egyes szabályainak megsértését jelölte meg az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésként, illetve alapvető eljárási jogának sérelmeként. Az Ákr. a közigazgatási eljárásban irányadó jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza, azok a közigazgatási hatóságok eljárásra vonatkoznak, nem a közigazgatási perekre. Ezért az Ákr. rendelkezéseit a támadott jogerős ítéletet hozó törvényszék nem sérthette meg, márpedig a felülvizsgálati kérelem tárgya nem az alperesi hatóság eljárása és döntése, hanem a törvényszék ítélete. [29] A keresettel támadott végzésében az alperes a felperes kérelmét visszautasította, így a Kp. 8. §

(1)bekezdés g) pont második fordulatára figyelemmel az ügyben elsőfokon egyesbírónak kellett eljárnia, így a törvényszék törvényes összetételben járt el. [30] A bíróság ítélete [38] bekezdésében helytállóan rögzítette, hogy a közigazgatási per tárgyát kizárólag az alperes

1. április 10-én hozott végzésének jogszerűségi felülvizsgálata képezte. Ennek az eljárásnak az alapja a felperes jogi képviselője által
2. április 2-án benyújtott irata, ezért az ügyben nem releváns az, hogy miként kell minősíteni a felperes
3. december 11-én az alperes felé előterjesztett kérelmét. A kérelem visszautasításának elsődleges alapja az volt, hogy a felperes
4. április 2-án benyújtott kérelme nem személyesen, hanem jogi képviselő útján került előterjesztésre, így azt vissza kellett utasítani. [31] A Gyvt.-ben rögzített egyes, a felperes által hivatkozott alapelvek eljárásgátló akadály fennállása esetén nem értelmezhetők úgy, hogy az akadály ellenére a hatóság köteles az ügyben érdemben dönteni. [32] A Kúria a fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
5. §

(2)bekezdésének alkalmazásával megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok Kúria III.Kfv.37.888/2024/2 [33] 6 Kp. 117.§

(4)bekezdés, 118. §

(1)és

(2)bekezdés. A döntés elvi tartalma [34] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [35] A végzés elleni felülvizsgálatot a Kp. 116. §
3. d)pontja zárja ki. [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. január
2. dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, dr. Bérces Nóra s.k. bíró, dr. Farkas Katalin s.k. bíró, dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő