← Magyarország

Pf.20096/2023/4 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: I. A bíróság a törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva, az ún. kontrollperben kizárólag a jogi személy határozatának jogszabálysértő voltát vizsgálhatja a jogi személyre vonatkozó jogszabályok, illetve a belső szabályzatok tükrében, de nem avatkozhat bele a jogi személy szervezeti, működési autonómiájába, nem vizsgálhatja a döntés célszerűségét, gazdaságosságát. II. Egyesületi formában működő vadásztársaság tagkizáró határozatának fenti szempontú vizsgálata esetén a határozat jogsértő voltának megállapítását alátámasztó okok. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.096/2023/

  1. A felperes: felperes neve (felperes lakcíme., tart.h.: felperes tartózkodási helye) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Szabó és Lenkefi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó József ügyvéd, ügyvédi iroda címe) Az alperes: alperes neve (alperes székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Horváth & Semperger Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Horváth László ügyvéd, ügyvédi iroda címe) A per tárgya: Társasági határozat felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Kecskeméti Törvényszék 6.P.21.615/2021/
  2. A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: A felperes, 6.P.21.615/2021/36., Az alperes 6.P.21.615/2021/
  3. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 2 ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperes által felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 485 910 (négyszáznyolcvanötezerkilencszáztíz) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 111 500 (egyszáztizenegyezer-ötszáz) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás [1] A felperes
  4. óta tagja az alperesi vadásztársaságnak, melyben titkári tisztséget töltött be. [2] személy 1 neve, a vadásztársaság egyik tagja
  5. május
  6. napján 20 óra15 perc körüli időben arra lett figyelmes, hogy egy ismeretlen autó állt meg település 1, a vadásztársaság vadászati naplóját tároló szekrény előtt, és a járműből kiszállt idegen személy kulccsal kinyitotta a szekrényt, az ott tárolt vadászati naplóba bejegyzést tett, majd távozott. A vadásztársaság vezetése ezt követően a helyszínre érkezett, ahol megállapították, hogy az utolsó bejegyzés
  7. sorszámon került rögzítésre, mely szerint a felperes vadásztársasági tag és személy 2 neve (mint vendég) vadászatot hajtanak végre a
  8. körzetben található magánlesnél. A leshez érkezve azonban azt tapasztalták, hogy a lesen csak személy 2 neve tartózkodik, egyedül. [3] személy 3 neve a vadásztársaság elnöke, személy 4 neve gazdasági felelős és személy 1 neve környezetvédelmi felelős a magánlesnél tartott ellenőrzésről
  9. május
  10. napján 22 órakor jegyzőkönyvet vettek fel, melyben rögzítették, hogy a magánlesen tartózkodó személy 2 neve vadászati tevékenységet folytatott. A fegyverét fényszóróval felszerelt állapotan, nem tokban, lövésre kész állapotban, a szóró irányába a les felső deszkáján tárolta. személy 2 neve előadta, hogy ő a felperes vendége, a naplóba a bejegyzést a felperes tette. Ismételt kérdésre akként nyilatkozott, hogy a vadászati naplóba általa történt a bejegyzés, a vadászati tevékenységet elismeri, felperes neve jelenleg nincs település 1, és a beírás idejében sem volt, a lesre saját autójával érkezett. A jegyzőkönyvet aláíró személy 3 Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 3 neve, személy 4 neve és személy 1 neve kijelentették, hogy fent leírtak a valóságnak megfelelnek, és hozzájárulnak, hogy a jegyzőkönyvet a bizonyítási eljárásban felhasználják. [4] Az alperes a település 1,
  11. május
  12. napján kelt „Meghallgatás” tárgyú levéllel értesítette a felperest arról, hogy a vadászati naplóba
  13. május
  14. napján 20 óra 20 perckor
  15. sorszámon nem a felperes nevében, azaz nem a vadásztársaság tagja által történt bejegyzés. Az ezt követően – az intézőbizottság 3 tagja által a tartott helyszíni eljárás során – megállapításra került, hogy a magánlesen tartózkodó személy 2 neve vadászati tevékenységet folytatott. személy 2 neve a vadászati naplóba általa tett bejegyzés tényét, és a vadászati tevékenységet elismerte. Az intézőbizottság – melyre érintettségére hivatkozással a felperes nem kapott meghívást –
  16. május
  17. napján rendkívüli ülést hívott össze és egyhangú döntés alapján a vadásztársaság tagjaiból 3 tagú vizsgálóbizottság felállításáról döntöttek. A vizsgálóbizottság
  18. május
  19. napján 9 órát jelölte ki a meghallgatásra. [5] A fenti levélben figyelmeztették a felperest, amennyiben a kitűzött időpontban nem jelenik meg, az eljárás menetét távolléte nem befolyásolja. [6] A
  20. május
  21. napján megtartott meghallgatást követően személy 5 neve, személy 6 neve és személy 7 neve, mint a vizsgálóbizottság tagjai a település 1,
  22. május
  23. napján kelt és a felperes részére
  24. június
  25. napján megküldött iratban rögzítették, hogy személy 1 neve a vadásztársaság tagja otthonából látta, hogy személy 2 neve
  26. május
  27. napján 20 óra 20 perckor a felperes nevében a vadászati naplóba a vadászatra jogosulatlanul iratkozott be úgy, hogy a felperes nem tartózkodott település 1 neve területén. Ezt követően az intézőbizottság 3 tagja autóval a bejegyzésben megjelölt magaslesre mentek, és ott ellenőrzést tartottak. Kiderült, hogy a lesen ülő személy 2 neve vadászati tevékenységet folytatott, fegyvere puskalámpával volt felszerelve, és nem tokban volt. Az ellenőrzés során személy 2 neve a vadászati naplóba való bejegyzést és a vadászat tényét elismerte. személy 3 neve felszólította személy 2 nevet a fegyvertokba való visszahelyezésére, és a terület elhagyására. Rövid idő leteltével személy 4 neve telefonhívást kapott a felperestől, melyet az ő engedélyével személy 4 neve kihangosított. A felperes arrogáns módon, hangosan kérte ki magának az ő vendégével szembeni eljárást, ekkor személy 4 neve közölte vele, hogy másnap az intézőbizottság megkezdi a kivizsgálást. Rögzítették, hogy a vizsgálóbizottság a vizsgálat során figyelembe vette személy 3 neve, személy 4 neve és személy 1 neve által
  28. május
  29. napján elkészített jegyzőkönyvet, a felperes által elmondottakat, és a vadászati naplóba tett bejegyzéseket. A vizsgálóbizottság javasolta a fentiek alapján, hogy a felperest az általa betöltött titkári pozícióból azonnali hatállyal mentsék fel, a vadászati jogától település 1 neve vadászterületén a határozat jogerőre emelkedésétől 2 évre tiltsák el, valamint határozzanak arról, hogy a 2 éves vadászati tilalom letelte után település 1 neve vadászterületén 2 éven keresztül semmilyen indokkal ne fogadhasson vendégvadászt. [7] Tekintettel arra, hogy személy 2 neve nem tagja a vadásztársaságnak, ezért javaslatot tettek az ügyében a vadászati hatóság és a rendőrkapitányság előtt eljárás kezdeményezésére bűncselekmény elkövetése miatt. Megállapításra került, hogy a felperes a vadásztársaság alapszabályzata és a háziszabályzatában leírtak ellen egyaránt vétett. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy a felperesnek intézőbizottsági tagként különösen jó példával kellett volna elöljárnia. A cselekmény elkövetése után tisztességes hangnemben kellett volna elnézést kérnie, kiabálás és arrogáns megnyilvánulás helyett. A vadászati naplóban látható utólagos aláírásokból arra következtettek, hogy az elkövetett vétség nem Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 4 csak egy esetben történt meg, hanem hét esetben, az utólagos aláírásokkal szándékosan megtévesztve a vizsgálóbizottság és az intézőbizottság tagjait. Enyhítő körülményként értékelték, hogy felperes neve a vétséget elismerte, azt megbánta, és ígérte, hogy többet ilyen nem fordul elő. [8] A vizsgálóbizottság
  30. május
  31. napján 8 óra 50 perckor a vadászházban tartott meghallgatásról jegyzőkönyvet vett fel, melyet személy 5 neve, személy 6 neve és személy 7 neve írták alá. A felperes a jegyzőkönyvet nem volt hajlandó aláírni, mert véleménye szerint a jegyzőkönyv nem azt tartalmazta, amely a meghallgatáson részéről elhangzott, illetve az nem a meghallgatással egyidejűleg került felvételre. [9] A felperes a
  32. június
  33. napján kelt levélben tájékoztatta a vadásztársaság elnökét, hogy a vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltakkal, illetve a vizsgálati javaslattal nem ért egyet, ellene kifogással él, melynek részletes indokait a közgyűlés előtt kívánja előadni. [10] Az alperesnél
  34. augusztus
  35. napjára közgyűlés összehívására került sor. [11] A közgyűlés megkezdése előtt a felperes kifogásolta, hogy a közgyűlés összehívása nem felelt meg a jogszabályoknak, mert többen jelezték felé, hogy nem kaptak meghívót. Ezt követően a vadásztársaság vezetősége, egyes tagok és a felperes között kölcsönös szóváltás alakult ki. Felperes különösen személy 6 nevelal került szóváltásba, akit tettlegességgel is megfenyegetett. [12] A fenti események hatására személy 6 neve, a vadásztársaság tagja
  36. augusztus
  37. napján írásbeli kérelemmel fordult az intézőbizottsághoz a felperes elleni kizárási eljárás megindítása iránt az Alapszabály VII. §
  38. bekezdése alapján. [13] Indokolása szerint a felperes
  39. augusztus
  40. napján megjelent a közgyűlés kezdetére váró tagság előtt és arrogáns, lekezelő viselkedésével több vadásztársában megbotránkozást váltott ki. A vita hevében fenyegetően lépett hozzá és a következőt mondta: ”Te csak fogd be a pofádat, mert mindjárt bele verek egyet”. Ekkor személy 8 neve vadásztárs odalépett a felpereshez, hogy ebben megakadályozza, így nem fajult tettlegességig az eset. Álláspontja szerint egy vadásztársaság tagjai között ilyen fenyegető, arrogáns viselkedésű embernek nincs helye, ezért kezdeményezi a kizárási eljárás megindítását. [14] A felperes
  41. augusztus
  42. napján, személy 3 neve vadásztársasági elnök által írt E/2020/14/K. iktatószámú levélben kapott tájékoztatást arról, hogy személy 6 neve egyesületi tag kezdeményezte ellene az intézőbizottságnál a kizárási eljárás megindítását. [15] A felperes részére megküldött „Közgyűlésre történő várakozás közbeni esemény leírása” megnevezésű, település 1
  43. augusztus
  44. napján kelt feljegyzés az alábbiakat tartalmazta: Miközben a tagság megjelent része a többiekre várt, személy 3 neve megkérte személy 5 nevet, hogy felperes neve ügyéről tájékoztassa a tagságot, mert a
  45. napirendi pont éppen ez lett volna. személy 5 neve részéről nem volt semmi akadálya ennek, mert ő volt felperes neve ügyében felállított vizsgálóbizottság elnöke. személy 5 neve felállt, figyelmet kért majd elmondta, hogy felperes neve ügyében született jegyzőkönyvet szeretné ismertetni. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 5 Ekkor felperes neve fennhangon közölte személy 5 neverel, hogy nincs semmiféle jegyzőkönyv mert azt ő nem írta alá, és ezután sem fogja aláírni. személy 5 neve megkérte felperes nevet, hogy próbáljon őszinte lenni, hiszen az egész eljárás során az volt rá jellemző, hogy egyszer tagadott, majd beismert mindent és bánja, ami megtörtént, és ígéri, hogy többet nem fordul elő. Szó szót követett, a tagság soraiból egyre többen bírálták felperes nevet, aki egyre arrogánsabb és indulatosabb lett, majd egy személy 6 neve által tett megjegyzésre azt kiáltotta: ”Te csak fogd be a pofádat, mert mindjárt bele verek egyet” majd azzal a lendülettel és vehemenciával elindult személy 6 neve felé. személy 8 nevenak szerencsére volt annyi ideje és lélekjelenléte, hogy felperes neve elé ugrott és közölte, hogy ennél a vadásztársaságnál nem így szokás elintézni a dolgokat, felperes neve ekkor lecsillapodott. A történtek után több vadásztárs is nehezményezte felperes neve viselkedését, és kérték, hogy menjen haza, egyébként sincs szükségük bajkeverőre. Mielőtt felperes neve elhagyta volna a vadászházat, személy 3 neve és személy 4 neve közölték felperes nevenal, hogy számíthat a tagságból való kizárásra irányuló eljárás megindítására. A fenti iratot 13 tagtárs aláírta. Ezt követően
  46. augusztus
  47. napjára az alperes intézőbizottsági ülés kitűzéséről döntött, melyen a felperes nem jelent meg. [16] Az alperes a település 1,
  48. augusztus
  49. napján kelt, a felpereshez címzett – személy 3 neve elnök által aláírt levélben – közölte a felperessel, hogy az intézőbizottság egyhangú határozattal felperes nevet a vadásztársaság tagjai közül
  50. augusztus
  51. napjával kizárta. „Indokolás: felperes neve a 2020.08.
  52. napjára összehívott intézőbizottsági ülésen szabályos kiértesítés ellenére nem jelent meg, nem jelentette távolmaradásának okát. személy 6 neve a alperes neve (továbbiakban VT) tagja 2020.08.
  53. napján beadványában kérte felperes neve kizárási eljárásának megindítását. felperes neve megjelent 2020.08.
  54. napján a VT Közgyűlésén, ahol a jelen lévő tagok a közgyűlés határozatképességéhez szükséges létszámra várakoztak. A közgyűlés egyik napirendi pontja felperes neve fegyelmi ügye volt. Az ott történtek leírása, a vizsgálóbizottság jegyzőkönyve, a kizárást kezdeményező kérelem jelen határozat elválaszthatatlan része. Az intézőbizottság fentebb említett iratok, az alapszabály és háziszabályzat ide vonatkozó rendelkezései alapján hozta meg döntését. Alapszabály: VII. §
  55. első bekezdés. IX. a.c. Házi szabályzat
  56. § jogosulatlan vadászat elősegítése Vadászati naplóban a bizonyítékok eltüntetésére tett kísérlet”. [17] Felhívták a felperes figyelmét, hogy a kizárást kimondó elsőfokú intézőbizottsági határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 naptári napon belül a vadásztársaság közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Felszólították, hogy a vadásztársaság tulajdonát képező eszközöket (nyomtató, diktafon, közgyűlési jegyzőkönyvek) a határozat kézhezvételéhez összeállított 8 naptári napon belül szolgáltassa vissza a vadásztársaságnak. A levélhez mellékelték a vizsgálóbizottsági jegyzőkönyvet, személy 6 neve kérelmét, az eseményleírást és a jegyzőkönyvet. A fenti irat
  57. szeptember
  58. napján kézbesítésre került a felperes részére. [18] A felperes a fenti határozat elleni fellebbezését
  59. szeptember
  60. napján küldte meg az alperesnek, melyben kérte a közgyűlés összehívását. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 6 [19] A
  61. október
  62. napján kelt meghívóval
  63. október
  64. napjára (18 órai kezdettel) közgyűlés került összehívásra. A meghívóban foglaltak szerint a közgyűlés
  65. napirendi pontját képezte „felperes neve fellebbezése (előadó: gazdasági felelős)”. A meghívóhoz mellékletet nem csatoltak. [20] A felperes a közgyűlésre szabályszerűen megküldött meghívót nem kapott, ezért a közgyűlésen nem volt jelen. [21] A közgyűlésről készült írásbeli jegyzőkönyv
  66. napirendi pontként tartalmazza: „felperes neve fellebbezése”, a jegyzőkönyv
  67. oldalán
  68. napirendi pontként „felperes neve fellebbezése” címmel a jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza: A gazdasági felelős ismertette a fellebbezést, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A tagságot tájékoztatja időrendi sorrendben, hogy felperes neve több alkalommal megsértette a házi szabályzatunkat, több alkalommal engedélyt adott a alperes neve területén tagsággal nem rendelkező vadásznak vadászati cselekményre, a beíró füzet tároló helyéhez kulcsot adott és önálló beiratkozásra adott felhatalmazást. Ezzel nem biztosította jelenlétével a házi szabályzatban előírt kötelmeket és ezekkel a cselekményekkel a beíró füzetet többször meghamisította. Az intézőbizottság megkeresésére több alkalommal, többféle verziót állított. Az intézőbizottság 3 vadásztársunkat bízta meg az ügy kivizsgálásával, erről felperes nevet tájékoztatta és kérte együttműködését. felperes neve többszöri megkeresésre nem volt együttműködő, illetve volt olyan eset is, amikor fenyegetőleg lépett fel vadásztársunkkal szemben több tanú jelenlétében. Ezek után az intézőbizottság, mivel az eset óta közel másfél év telt el és felperes neve nem tanúsított sem megbánó, sem együttműködő magatartást, kizárta a vadásztársaság tagjai közül, ismertette írásban a jogait, melyet követően felperes neve szabályszerű fellebbezést nyújtott be a közgyűléshez. felperes neve fellebbezésében több valótlan dolgot állít ismételten. Mivel a legfelsőbb döntéshozó szerv a vadásztársaság működésében a közgyűlés, ezért a gazdasági felelős felkéri az előbb elhangzottak alapján a Tisztelt Tagságot, hogy bírálja el felperes neve fellebbezését, illetve döntsön tagságáról. A jegyzőkönyv rögzíti, hogy a napirendi ponthoz egyéb kérdés, hozzászólás nem volt, a döntéshozatalban résztvevő 26 fő közül, 15 igen szavazattal, 6 nem és 5 pedig tartózkodást jelentett be. Ezek alapján született meg a 6/
  69. (X.30.) számú határozat, melynek
  70. pontja szerint a alperes neve felperes neve fellebbezését elutasítja.
  71. pont: a alperes neve felperes neve tagságát törli. [22] A vadásztársaság elnöke a
  72. november
  73. napján kelt levélben értesítette a felperest, hogy a vadásztársaság
  74. október
  75. napján tartott közgyűlése külön napirendi pontként tárgyalta a
  76. szeptember
  77. napján kelt fellebbezését. A közgyűlés, mint a vadásztársaság legfőbb szerve az 1/2021.10.
  78. határozata alapján kizárta a alperes neve tagjai sorából, tagsági viszonya
  79. október
  80. napjával megszűnt. A felperes keresete, az alperes ellenkeresete Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 7 [23] A felperes pontosított keresetében kérte a alperes neve 1/2021.10.
  81. iktatószámon hozott közgyűlési határozatának – az intézőbizottság 2020.08.
  82. napján hozott határozatára is kiterjedően történő – hatályon kívül helyezését. [24] Kérte továbbá, hogy kötelezze a törvényszék az alperest a közte és jogi képviselője között létrejött ügyvédi munkadíjról szóló megállapodás
  83. pontja szerint 230 000 forint + áfa, illetve tárgyalásonként 30 000 forint + áfa ügyvédi munkadíjból, a lerótt 36 000 forint illetékköltségből és 54 110 forint előlegezett tandíjból álló perköltség megfizetésére. [25] Keresetét arra alapozta, hogy a kizárása tárgyában lefolytatott eljárás több ponton jogsértő volt: - az intézőbizottság nem rendelkezett felhatalmazással vizsgálóbizottság felállítására, - a vizsgálóbizottság fegyelmi szabályzat hiányában önkényesen, szubjektív módon felhatalmazás és hivatkozási alap nélkül nem tehetett javaslatot fegyelmi szankcióra, - az intézőbizottság a döntését – mely szerint a vizsgálóbizottság javaslatát elfogadja – nem bírálhatta volna felül intézőbizottsági ülésen, hogy ugyanazon tényállásra hivatkozással más következményt alkalmaz, - részéről személy 6 neve felé elhangzott mondat önmagában nem alapozhatja meg a legsúlyosabb jogkövetkezményt, a tagkizárást. [26] Az ítélkezési gyakorlatra hivatkozással kiemelte, a vadásztársaság esetében különösen fontos, hogy a fegyelmi szabályzatot alkosson, melynek hiányában ki sem szabható fegyelmi büntetés. [27] Hangsúlyozta, hogy
  84. május
  85. napján a magánlesen történt ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet sem apósával, személy 2 nevesal, sem vele nem íratták alá, a jegyzőkönyv valós készítésének ideje nem igazolt. A
  86. május
  87. napjára kitűzött intézőbizottsági ülésen jegyzőkönyv nem készült. A meghallgatás napjára dátumozott jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság javaslatával, valamint az intézőbizottság egyetértéséről szóló tájékoztatással együtt
  88. június
  89. napján küldték meg részére. Azért nem írta alá a jegyzőkönyvet, mert nem azt és nem úgy tartalmazza, ami valójában elhangzott, illetve nem a meghallgatással egyidejűleg került felvételre. Sérelmezte, hogy az intézőbizottság
  90. május
  91. napján megtartott ülésére őt, mint titkárt nem hívták meg, és az ülés összehívása és megtartása között nem telt el 8 nap. [28] A
  92. augusztus
  93. napjára összehívott közgyűlés sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak: ő, mint titkár felé az egyesület több tagja jelezte, hogy nem kapott meghívót, a közgyűlésről jelenléti ívet nem készítettek, a határozatképtelenség kimondására nem került sor, a megkezdett ülésről jegyzőkönyv nem született. Ő a megjelenteket ott arról tájékoztatta, hogy a közgyűlés nem az alapszabálynak és a jogszabályi előírásoknak megfelelően került összehívásra, ezért alakult ki szóváltás, mert több egyesületi tag ekkor elkezdte szítani a Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 8 kedélyeket és az általa alá nem írt jegyzőkönyv és vizsgálati anyag felolvasásával – egyoldalúan – próbálták a jelenlévőket ellene befolyásolni. Az elhangzottak miatt kifejezte nemtetszését, mire személy 6 neve és közte szóváltás alakult ki, melynek végén távozásakor közölték, hogy ki fogják zárni a tagságból. Sem a kizárási javaslat, sem a kizárást kimondó határozat nem tartalmazza azt, hogy személy 6 neve részéről milyen trágár kifejezések hangoztak el. Az intézőbizottság
  94. május
  95. napján tett javaslatával szemben előterjesztett kifogása ezáltal a
  96. augusztus
  97. napjára összehívott közgyűlésen nem nyert elbírálást. Ezt követően indítottak ellene kizárási eljárást személy 6 neve kérelme alapján a
  98. augusztus
  99. napjára összehívott közgyűlésen tanúsított magatartására hivatkozással. A
  100. augusztus
  101. napjára kitűzött meghallgatáson azért nem jelent meg, mert úgysem vették volna figyelembe az általa előadottakat. [29] Álláspontja szerint a kizárása tárgyában lefolytatott eljárás ezért több ponton jogsértő, a kizárást kimondó határozat mind jogszabályi, mind alapszabályi előírásokba ütközik. Az alapszabály nem jogosítja fel az elnököt, sem az intézőbizottságot, hogy vizsgálóbizottság felállításáról döntsön. Nem került rögzítésre az alapszabályban, hogy a vizsgálóbizottság milyen fegyelmi szankciókat javasolhat. Ilyen felhatalmazás hiányában jogsértő módon javasolta – legitim felhatalmazás nélkül – a szabálytalanul összehívott és fegyelmi jogkörrel felruházott vizsgálóbizottság a titkári pozíciójából történő felmentését és a vadászati jogtól 2 évre való eltiltását, valamint további 2 évig vendégvadász meghívására való jogosultságát. A fentiek olyan mértékű szankciók, jogainak olyan mértékű korlátozását jelentik, melyek jogszerűen abban az esetben érvényesíthetők a vadásztársaság részéről bármely taggal szemben, ha arról a tisztességes eljárás szabályainak meghatározásával rendelkeznek és mint fegyelmi vétség és fegyelmi szankció viszonylatában szabályzatban rendezik és a közgyűléssel elfogadtatják. Ilyen szankciók kiszabásának feltételei az egyesületnél nem körülírtak és nem meghatározottak. [30] A
  102. május 4-i vadászati eseményekre való hivatkozással a kizárása mellett nem dönthetett az intézőbizottság, mert a szankció elbírálására összehívott közgyűlés nem került megtartásra, így a kifogását még el sem bírálták, egyéb olyan az alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan sértő vagy ismétlődő jogellenes magatartást pedig nem tanúsított, mely megfelelne a kizárás kritériumainak. [31] Rámutatott arra, hogy a
  103. október
  104. napjára a közgyűlés nem került szabályszerűen összehívásra, mert arra ő nem kapott meghívót, a tagok részére küldött meghívó pedig nem felelt meg a Ptk. 3:
  105. §

(3)bekezdésében foglaltaknak. A napirendi pontok között nem szerepel a korábbi kifogásának elbírálása, és a meghívó nem tartalmaz a tárgyalni kívánt napirendi pont vonatkozásában semmilyen érdemi információt, a korábbi fellebbezését ahhoz nem csatolták, így az egyesület tagjai a saját álláspontjuk kialakításában akadályozva voltak. Külön sérelmezte, hogy nem hívták meg a
  1. október 30.-i közgyűlésre, így megfosztották attól a lehetőségtől, hogy a vele szemben lefolytatott eljárás során az érvényesíteni kívánt szankciók vonatkozásában érveit, álláspontját, védekezését tényszerűen, a valóságnak megfelelően előadhassa. Ezáltal az egyesület elnöke jogkörén túlterjeszkedve önkényesen gyakorolta az elnöki tisztségből fakadó hatalmát, mellőzve a tisztességes eljárás és a jóhiszeműség követelményeinek a megtartását. [32] Hivatkozott továbbá arra, hogy a kizárást kimondó határozat nem felel meg az alapszabály azon rendelkezésének, mely szerint az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 9 alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A részére megküldött határozat indokolása zavaros, nem tartalmazza a fentieket. A kizárási eljárás megindítására vonatkozó kérelemben a kérelmező, személy 6 neve az alapszabály VII.
  2. bekezdésére hivatkozott, azonban sem javaslat, sem a határozat nem tartalmazza azt, hogy részéről mi volt az alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan, vagy ismétlődően sértő magatartás. A Ptk. 3:
  3. § szerint a kizárási eljárás lefolytatásának feltétele a tisztességes eljárást biztosító szabályok meghatározása, azonban az alapszabály csak arról rendelkezett, hogy fellebbezéssel lehet élni a közgyűlés felé a kizárást kimondó határozat ellen, azonban nem szabályozza a közgyűlés összehívására nyitva álló határidőt. Ezzel elhúzódhat egy jogszerűnek látszó fegyelmi eljárás, számára ekként súlyos jogsérelmet okozva. [33] A felperes jelezte, hogy a rendőrkapitánység neve Vizsgálati Osztálya a
  4. július
  5. napján kelt 03/040/697/55/2020.BÜ. számú határozatával az alperes feljelentése nyomán indult hamis magánokirat felhasználása vétségének és orvvadászát bűntett elkövetésének gyanúja miatt személy 2 nevesal és a vele szemben folytatott eljárást – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése – megszüntették. [34] A határozat indokolásában foglaltak szerint a vadászati napló bejegyzéseit megvizsgálva megállapítást nyert, hogy a vadásztársaság vezetése által vizsgált bejegyzések során az adott vadászatra vonatkozóan egyetlen alkalommal sem került hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bejegyzés elhelyezésre. A bejegyzéssel megegyező volt ugyanis a vadászat időpontja és helye. Annak megállapítása azonban nem volt lehetséges, hogy felperes neve (felperes) valóban részt vett-e a vadászaton. [35] Utalt arra, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászati jogról szóló
  6. évi LV. törvény végrehajtásinak szabályairól szóló 79/
  7. (V.04.) FVM rendelet (Vhr.)
  8. §
(1)bekezdése szerint vadászat esetén köteles a vadász (jelen esetben: személy 2 neve) vadászatra jogosultnál (jelen esetben: felperes neve) bejelentkezni, az „előírt rend” pedig a vadászati naplóba való bejegyzést jelenti. Az általa személy 2 neve részére írt meghatalmazás, valamint a
  1. május 4-i vadászatra irányuló vallomásaikban kifejtett cselekmények alapján megállapítható volt, hogy személy 2 neve a vadászatra jogosultnál minden kétséget kizáróan bejelentkezett. [36] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben történő marasztalására irányult. [37] Elsődlegesen eljárási kifogást terjesztett elő, mely annak megállapítására irányult, hogy a felperes a közgyűlési határozat megtámadására irányuló 30 napos határidő elteltét követően indította a pert. Álláspontja szerint a határozatról a felperes már annak meghozatala napján tudomást szerzett, ezért nincs jelentősége annak, hogy a felperes a határozatról milyen formában, írásban, postai úton, vagy elektronikus hírközlő eszköz útján szerezhetett utóbb még tudomást. A szubjektív határidő a tényleges tudomásszerzéssel veszi kezdetét, amikor a határozat megtámadására jogosult kellő gondossággal és körültekintés mellett tudomást szerezhetett a határozatról. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 10 [38] Alperes érdemi védekezését arra alapította, hogy a kizárást kimondó határozatnak a kizárási eljárás jogszabályi, alapszabályi rendelkezésekbe ütközése nem állapítható meg. A felperes kizárására tisztességes eljárás során került sor. A kizárást kimondó határozat indokolása tényszerű és valós. A felperes kizárásra az előzményi okok, illetve magatartások adtak alapot: egyrészt a fegyelmi eljárás során kitűzött és meg nem tartott közgyűlésen tanúsított magatartása és a fegyelmi eljárásban összefoglalt előzményi magatartása együttesen alapozták meg a felperes kizárását. Külön hivatkozott a 79/
  2. (V.04.) Fvm. rendelet
  3. §
(1)-
(2)bekezdésére. [39] Álláspontja szerint a felperes kizárására okot adó cselekmény – mely szerint vendégét (apósát) akként vadásztatta, hogy a fenti szabályokat megsértette, – megalapozta a felperessel szemben a legsúlyosabb szankció alkalmazását, tekintve, hogy a vadászterületen zajló egyéni vadászat rendjéért az alperes felelős és a területen idegen a vadászatra jogosult vadásztársaság alperessel tagi jogviszonyban nem álló vadász vadászata, a vadgazdálkodási létesítmény használata olyan jogosultság, amelyre irányadó az a szabály, hogy vadásztatni kizárólag a vadászatra jogosult felé tett bejelentéssel lehet. [40] Előadta, hogy a beírókönyv használata az alapszabály előírása szerint minden egyéni vadászat megkezdése előtt kötelező, őz vadászatnál a kísérő hivatásos vadász, más esetben pedig a meghívó, kísérő köteles a vadászat pontos helyét, időpontját, a résztvevő nevét, státuszát a vadászat módját, a vadfajt feltüntetni, és azt is, hogy a beírást közvetlenül a vadászat megkezdése előtt lehet érvényesen teljesíteni. A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a beírókönyvbe utóbb a vizsgálat hatására került sor olyan bejegyzés megtételére, amely azt tartalmazza, hogy a felperes és vendége egyaránt részt vett a vadászaton. A beírókönyv adattartalmának „kiegészítése” olyan fokú jogsértés, amely alapján az alperes kizárási igénye megalapozott. [41] Rámutatott arra, hogy a felperes tevékenységének vizsgálatával kapcsolatos eljárás során tanúsított viselkedése önmagában is fegyelmi vétségnek tekinthető, mely megalapozza kizárását. [42] Nem vitatta, hogy a perbeli időszakban az alperesi társaság nem rendelkezett fegyelmi szabályzattal. [43] Álláspontja szerint a
  1. október
  2. napjára kitűzött közgyűlési meghívók kézbesítésének időpontja nem tartozik szorosan jelen jogvita tárgyához. A meghívó részben személyes kézbesítéssel, részben emailben történő megküldés útján került kézbesítésre a tagok részére, az emailben történő megküldés megtörténtét azonban utóbb már nem tudja igazolni. [44] Hivatkozott arra, hogy a
  3. október
  4. napján megtartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben foglaltak szerint a gazdasági felelős ismertette a fellebbezést, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezte. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a felperes álláspontja a tagtársak előtt ismertetésre került, az eljárás szabályszerű volt. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 11 Az elsőfokú bíróság ítélete és indokai [45] Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelemnek helyt adva, hatályon kívül helyezte az alperes 1/2021.10.
  5. számú közgyűlési határozatát, az intézőbizottság
  6. augusztus
  7. napján kelt határozatára is kiterjedően, egyúttal az alperest 295 410 forint perköltség megfizetésére kötelezte felperes javára. [46] Jogi indokolásában megállapította, hogy az ott írt 30 napos szubjektív határidőn belül került sor a perindításra, így a kereset érdemi vizsgálatának nem volt akadálya. [47] A továbbiakban a bíróság lényegesnek tekintette, hogy az alperes nem tette vitássá, a perbeli időszakban nem szabályozta a vadásztársaság által megalkotott fegyelmi szabályzat az egyes fegyelmi vétségeket és az azok elkövetése esetén kiszabható fegyelmi büntetéseket, továbbá a fegyelmi eljárás lefolytatásának garanciális szabályait. Ilyen tárgyú szabályokat az Alapszabály VII.
  8. pontja tartalmaz. [48] Ezek tükrében elemezte a felperes ellen lefolytatott alperesi vizsgálat menetét, melynek kapcsán hiányosságként rótta fel, hogy az eljárás megindítására
  9. május
  10. napján kitűzött rendkívüli intézőbizottsági ülésen került sor, melyre azonban a felperes, mint eljárás alá vont személy, nem kapott meghívást. Az intézőbizottság ekkor vizsgálóbizottság felállításáról döntött, mely eljárást azonban sem az Alapszabály, sem a Fegyelmi Szabályzat nem szabályozta az alperesi egyesületnél. A bíróság eljárási szabálysértésként rótta fel, hogy a vizsgálóbizottság felállítása jogszabályi, illetve alapszabályi felhatalmazás nélkül történt az intézőbizottság részéről. A vizsgálóbizottság által javasolt fegyelmi büntetéssel szemben a felperes kifogással élt. Az ennek elbírálására összehívott,
  11. augusztus
  12. napjára kitűzött, közgyűlés szabályszerű megtartására azonban határozatképtelenség okán nem került sor. Az ott kialakult szóváltás kapcsán azonban az egyik érintett egyesületi tagtárs kérelmezte a felperessel szembeni kizárási eljárás megindítását az intézőbizottságnál az Alapszabály VIII.
  13. pontja alapján. Az intézőbizottság e tárgyban tartott,
  14. augusztus 25-i ülésén a felperes nem jelent meg, az intézőbizottság üléséről jegyzőkönyv nem készült. Ilyen okiratot az alperes a per során nem tudott csatolni. Végső soron így a felperesre vonatkozóan a vizsgálóbizottsági által javasolt fegyelmi büntetéssel szembeni kifogás elbírálása nélkül került sor
  15. augusztus
  16. napján az intézőbizottság részéről a felperes kizárására. [49] A bíróság álláspontja szerint a kizárást kimondó határozat indokolása hiányos, az nem tartalmazza a kizárás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait. Ez sértette a Ptk. 3:
  17. §
(2)bekezdésében foglaltakat. A bíróság lényeges hiányosságnak tekintette továbbá, hogy nem teljesült a Ptk. 3:70. §
(1)bekezdésében előírt azon garanciális szabály sem, mely szerint a kizárási eljárás lefolytatásának szabályait a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározó Fegyelmi Szabályzat megalkotásának hiányában került sor a felperessel szemben a kizárási eljárás lefolytatására anélkül, hogy a korábbi kifogás elbírálásra került volna, illetve az intézőbizottság erről határozatot hozott volna. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 12 [50] A kizárást kimondó határozattal szembeni fellebbezési eljárás hiányosságaként rótta fel a bíróság, hogy a közgyűlés meghívójában 5. napirendi tárgy megjelölésként csak annyi szerepelt: „felperes neve fellebbezése”. A Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésében foglalt előírásoktól eltérően ez nem volt olyan kellő részletességű, hogy a szavazásra jogosultak beazonosíthassák a témakört, kialakítsák azzal kapcsolatos álláspontjukat. Az alperes azt sem tudta eredményesen bizonyítani, hogy a meghívóval együtt a tagok részére megküldésre került a fellebbezés, illetve a kizárási eljárás során keletkezett iratanyag. Sőt, ezt kifejezetten cáfolta a tanúbizonyítás eredménye. A közgyűlésre szóló meghívók kézbesítése kapcsán is szabálytalanságot állapított meg a bíróság, az alperes ugyanis nem tudta sikerrel bizonyítani, hogy az Alapszabályban megadott határidőn belül szabályszerűen, valamennyi tag részére a meghívók kézbesítésre kerültek volna. tanú 1 neve tanúvallomása kapcsán felmerült, hogy maga a felperes sem kapott meghívót, mivel a tanú emlékezete szerint a közgyűlés megkezdése előtt, a meghívott tagok kinyomtatott listáján nem volt feltüntetve a neve. A bíróság a csatolt közgyűlési jegyzőkönyv alapján azt a következtetést is levonta, hogy a közgyűlés szabályszerű megtartására nem kerülhetett volna sor, figyelemmel arra, hogy a Ptk. 3:74. §
(3)bekezdése szerinti módon az ülésen a részvételre jogosultak legalább ¾-ének jelenléte mellett a tagok egyhangúlag nem járult hozzá az ülés megtartásához. Az alperes nem bizonyította azt sem, hogy a kizárási eljárás anyaga ismertetésre került volna a közgyűlésen. Idézte a jegyzőkönyv ezzel kapcsolatos részét, valamint utalt tanú 1 neve tanúvallomására, melyből kitűnt, hogy e napirendi pont tárgyalása során felperes fellebbezését nem olvasták fel, azt nem ismertették a közgyűlésen, és ilyen körülmények között tették fel a kérdést szavazásra. Ezt egy további tanúvallomás is megerősítette a perben. [51] A bíróság a részletezett eljárási szabálysértésekre tekintettel a felperes kizárását nem találta szabályszerűnek, külön kiemelte, hogy a Ptk.-beli garanciális szabályok megtartása nem volt biztosított Fegyelmi Szabályzat megalkotásának hiányában. A bíróság ezért a jogszabálysértő határozat hatályon kívül helyezését a kereseti kérelem szerint indokoltnak találta. A pervesztes alperes a felperes javára történő perköltségfizetési kötelezettsége körében a bíróság kitért arra, hogy a felperesnek járó ügyvédi munkadíj összegét a per meg nem határozható pertárgy értékére figyelemmel a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló, mérsékelt összegben határozta meg. A peres felek fellebbezései, a felperes fellebbezési ellenkérelme [52] Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezést terjesztett elő. Az alperes fellebbezése az ítélet teljes egészében történő megváltoztatására és a kereset elutasítására irányult, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. [53] A felperesi fellebbezés kizárólag a perköltséget érintette, kérve a javára megítélt ügyvédi munkadíj megbízási szerződésben rögzítettek szerinti, 350 000 forint + áfa összegre történő felemelését. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a meg nem határozható pertárgyértékre figyelemmel állapította meg a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló ügyvédi munkadíjat. Erre nézve jogszabályi rendelkezés nem fellelhető, nem a pertárgy értékéhez igazodva lehet ilyen esetben az ügyvédi munkadíjat arányosítani, hanem a kifejtett ügyvédi tevékenység és az ennek során felmerülő költségeket kell figyelembe venni. A jelen esetben a jogi képviselő és a felperesi ügyfél között megkötött megbízási szerződésben rögzített díjazás az irányadó. Kérte figyelembe venni a beadványainak szerkesztésére, Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 13 valamint a tárgyalásokon való részvételre szánt időszükségletet, továbbá az ügyvédi iroda működtetésének költségeit. A Fővárosi Ítélőtábla eseti döntéséből idézve hiányosnak minősítette a perköltség megállapítással kapcsolatos elsőfokú ítéleti indokolást. [54] Az alperes fellebbezése indokolásában felhívta a figyelmet, hogy eljárása szabályszerűségét az általános polgári jogi szabályok, valamint a speciális vadászati jogi szabályok tükrében kell vizsgálni. Az egyes bizottságok eljárását, döntését a határozatok jogi indokoltságát a másodfokú fegyelmi szerv helytállónak minősítette, azaz e megállapítások részei a bírósági eljárás tárgyát képező határozatnak. Az alperes szerveinek vizsgálnia kellett, hogy felperes tagi jogaival szabályszerűen élt-e, tagsági jogait és kötelezettségeit ekként gyakorolta-e. Idézte a vendégvadászra vonatkozó szabályokat, így az alperes ezzel kapcsolatos házi szabályzatát, illetve a vad védelméről és a vadgazdálkodásról szóló törvény végrehajtására kiadott FVM rendelet irányadó szabályait. Ezek tükrében hangsúlyozta, a perbeli esetben a felperes az alperesnél tagsági jogviszonyban nem álló, vendégnek minősülő személyt vadásztatott oly módon, hogy az idézett FVM rendeletet és a vonatkozó szabályokat megsértette, különösen a vadászatra előírt rendben történő bejelentkezés, vadászati naplóvezetés, és az abba történő bejegyzés körében. A rendelet 65. §
(2)bekezdése értelmében a vadászatra vonatkozó szabályok, utasítások megszegőjét a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintettet a vadászatból kizárja. A fellebbezési álláspont szerint felperes kizárásra okot adó cselekményt követett el, amikor vendégét akként vadásztatta, hogy a fenti szabályokat megsértette. Ez megalapozta a vele szembeni legsúlyosabb szankció, a tagkizárás alkalmazását. [55] Hangsúlyozta, az alperesi vadásztársaság felelős a területén folytatott vadászati tevékenységért, vadgazdálkodási létesítmények használata is csak szabályszerűen valósulhat meg. Kizárólag a vadászatra jogosult felé tett bejelentéssel lehet a beíró könyvbe a vadászati jogosultnak bejegyzést tennie, a beíró könyvben naprakész nyilvántartást kell vezetni. Az alperes szabályzata előírja, hogy a beíró könyv használata esetén köteles a meghívó, kísérő a vadászat pontos helyét, időpontját, a résztvevő nevét, státuszát, a vadászat módját, a vadfajt feltüntetni, és azt is, hogy a beírást közvetlenül a vadászat megkezdése előtt kell érvényesen teljesíteni. A felperes azon magatartása, mely lehetővé tette a vadászterületen vendégének vadgazdálkodási létesítményről való golyós fegyverrel történő vadászatát, az előzetes beírás nélkül, illetve, hogy a vendégvadászt a területen egyedül hagyta, megalapozza a kizárás iránti alperesi igényt. [56] Hangsúlyozta, a beíró könyvbe utólag a vizsgálat hatására került olyan bejegyzés, mely valótlanul tartalmazza, hogy a felperes és vendége egyaránt részt vett a vadászaton. A vadászati szabályok megsértésének utólagos kijavítással történő elleplezése, a beíró könyv adattartalmának kiegészítése olyan fokú jogsértés, mely megalapozza a felperes kizárását. Az alperes itt emelte ki, hogy a vadászat veszélyes üzem, a vadászterületen fokozott veszéllyel járó tevékenység folyik, ezért különösen szükséges az előírások pontos, szabályszerű betartása. A beíró könyv utólagos módosítása a tagi kötelezettség súlyos megszegését jelenti. Az egyesületi tag kötelezettsége a vonatkozó jogszabályok, az Alapszabály és az egyéb vadásztársasági szabályzatok megtartása. Köteles továbbá a közös vadgazdálkodási feladatok megvalósításában részt venni, a megállapított vagyoni hozzájárulást, tagdíjat megfizetni és nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak a megvalósítását. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 14 [57] A felperes tevékenységének vizsgálatával kapcsolatos eljárás során tanúsított viselkedése, személy 6 neve sérelmére 2020. augusztus 9. napján tett fenyegető közlései alperes álláspontja szerint önmagában elegendőek a fegyelmi vétség megállapításához, mely megalapozza a tagsági viszony kizárással való megszüntetését. A felperes esetében fennállnak a Ptk. 3:70. §
(1)bekezdés szerinti kizárásra okot adó körülmények, ezzel összhangban rendelkezik az alperesi Alapszabály is a taggal szembeni kizárási eljárás lefolytatásáról. A fegyelmi eljárás szabályainak részletes ismertetése nyomán alperes azt hangsúlyozta, hogy az eljárt tisztségviselők és tagok a felperes elé tárták a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, ezzel biztosították felperes számára a jogot, hogy azokkal szemben érdemben védekezhessen, észrevételeit, bizonyítékait előterjeszthesse. E körben valamennyi tény és körülmény ismertetésre került, így az eljárás szabályszerű volt. [58] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet érdemi rendelkezésének helybenhagyására irányult azzal, hogy a perköltségre vonatkozó rendelkezés fellebbezése szerinti megváltoztatását továbbra is kérte. Jogi érvelésként előadta, a tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, az abból levont következtetései és jogi álláspontja is megalapozott. Felhívta a figyelmet, hogy az irányadó jogszabályok, valamint az alperesi Alapszabály és egyéb szabályzatok betartásával kapcsolatos elvárás az egyesület nevében és képviseletében eljáró tisztségviselők irányában is fennáll. Az ítélőtábla döntésének indokai [59] A felperes fellebbezése alapos, az alperes fellebbezése alaptalan. [60] A jelen peres eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. tv. (Pp.) rendelkezései az irányadók. A Pp.
  2. §-a egyértelműen meghatározza, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezés során milyen körben bírálhatja el az elsőfokú bíróság ítéletét. A felülbírálati jogkör az adott kérdés vizsgálatának és minősítésének joga, amely magában foglalja az elsőfokú bíróság döntésének megváltoztathatóságát. A Pp.
  3. §-a a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének típusait határozza meg, és azt is szabályozza, hogy a felülbírálati jogkör milyen keretek között gyakorolható. Alapvető, hogy a fellebbezés okát és annak indokait a félnek egyértelműen kell meghatároznia és ezzel kell kijelölnie a másodfokú bíróságtól kért jogvédelem tárgyát és körét (Pp.
  4. §). Mind a fellebbező félnek, mind ellenfelének tisztában kell lennie azzal, hogy milyen okból, az elsőfokú eljárás konkrétan milyen eljárási cselekményeit sérelmezve terjesztette elő a fellebbezést, és csak ez jelölheti ki a másodfokú jogvita kereteit, az ilyen tartalmú fellebbezés, illetve ellenkérelem alkalmazkodik a tisztességes eljárás követelményéhez. A fellebbezés tartalmát illetően az új Pp. rendelkezései szerint továbbra is a fellebbező fél kötelezettsége annak határozott megjelölése, hogy a jogorvoslat során a másodfokú bíróság milyen döntést hozzon, a kifogásolt rendelkezést vagy annak valamely részét mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül [Pp.
  5. § b) pont], továbbá azt anyagi vagy eljárási jogszabálysértést is meg kell jelölnie, amire a fellebbezését alapítja [Pp.
  6. § d) pont]. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 15 [61] Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte, valamint a felperes első-, másodfokú eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére kötelezést. [62] A Pp.
  7. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság – ha az ítélet hatályon kívül helyezésére e törvény szerint nincs szükség – az ügy érdemében dönt. [63] Az előbbiek azt jelentik, hogy amennyiben a fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és hatályon kívül helyezésére is irányul, úgy a másodfokú bíróságnak először a hatályon kívül helyezés iránti kérelmet kell vizsgálnia és csak ennek megalapozatlansága esetén dönthet az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemről. [64] A Pp. 380. §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás és új határozat hozatalára utasítja, ha
  1. a)az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva,
  2. b)az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn vagy
  3. c)az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan (az ítélet kötelező hatályon kívül helyezése eljárási szabálysértés miatt). [65] A Pp. 381. §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ha szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem észszerű. Ez az ítélet mérlegelhető hatályon kívül helyezésének az esete, eljárási szabálysértés miatt. Az alperes a fellebbezésében konkrétan nem jelölt meg olyan eljárási szabálysértést, amely miatt az elsőfokú bíróság ítéletét kötelezően vagy mérlegelés alapján hatályon kívül kellett volna helyezni, és ilyet az ítélőtábla az eljárás irataiból sem állapított meg. Hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés a bizonyítási eljárás során nem történt. Erre figyelemmel az alperes hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezési kérelme alaptalan, az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet másodfokú érdemi felülbírálatra alkalmasnak találta. [66] Az alperes az elsőfokú ítélet érdemi rendelkezése megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelmének indokolásában lényegében megismételte az elsőfokú eljárásban 6. sorszám alatt előterjesztett érdemi ellenkérelmében előadott indokokat. Ennek kapcsán részletesen tárgyalta, miért volt indokolt a fegyelmi eljárás megindítása a felperessel szemben, illetőleg a felperes milyen jogszabályokat sértett meg. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 16 [67] A Ptk. 3:35. §-a szerint a jogi személy tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. [68] Az ítélőtábla egyetért a felperes 8. sorszám alatt becsatolt válasziratában megjelölt eseti döntésekkel, így a Kúria Pfv.VI.21.454/2018/12. számú ítéletében kifejtett álláspontjával. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatát lehetővé tevő jogszabályi rendelkezés nem a jogi személy döntéshozatalának a bírói ítélettel való helyettesítésére szolgál. A bíróság a törvényességi felügyeleti jogkörében, az ún. kontrollperben kizárólag a határozat jogszabálysértő voltát vizsgálhatja, és nem avatkozhat bele a társaság szuverén döntéseinek érdemébe, a társaság működésének belügyeibe, szervezeti, működési autonómiájába (PJD2017. 12 számú eseti döntés). A bíróság ezért nem vizsgálhatja egy döntés célszerűségét, gazdaságosságát, megalapozottságát, nem mérlegelheti a döntéshozatal során ütköző érdekeket, azaz nem hozhat határozatot a társaság helyett, csak a társaság jogszabályoknak megfelelő működését, így a határozat jogszerűségét ellenőrizheti. A bírósági felülvizsgálatnak ennek megfelelően akkor van helye, ha a határozat valamely jogszabályba ütközik vagy sérti a társaság létesítő okiratát. Az előbbiek azt jelentik, hogy a jelen perben a bíróságnak alapvetően nem azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes milyen jogszabályokat sértett meg, és ennek megfelelően arányosan döntött-e az alperes közgyűlése a kizárásáról, hanem azt kellett vizsgálnia – a felperes kereseti kérelmében előadottak tükrében –, hogy szabályszerű eljárás keretében, a jogszabályoknak és az Alapszabály rendelkezésének megfelelően született-e meg a perben utóbb támadott határozat. Fellebbezésében az alperes arra hivatkozott, hogy a vadásztársaság Alapszabálya a törvényi előírásoknak megfelelően szabályozta a fegyelmi eljárás lefolytatását és szabályszerűen jártak el a felperessel szemben a kizárási eljárás lefolytatása során. [69] A Ptk. 3:70. §
(1)bekezdése szerint a tagnak jogszabályt, az egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le, ha az Alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Az elsőfokú bíróság az alperes terhére rótta, hogy a perbeli taggyűlési határozat a közgyűlési határozat meghozatalakor még nem állt rendelkezésre a vadásztársaságnál fegyelmi szabályzat, ennek hiányában folytatta el a fegyelmi eljárást a felperessel szemben. Valójában azonban az alperes Alapszabálya VII/
  1. pontja részletesen megjelöli a fegyelmi eljárást lefolytató szervet, a fegyelmi eljárást, illetőleg a fegyelmi eljárás alá vont személy garanciális jogait az eljárásban a részvételre, a határozat megismerésére az azzal szembeni jogorvoslati jogra vonatkozóan. Az előbbi okból az ítélőtábla nem ért egyet az elsőfokú ítélet indokolásának ezen részével. [70] Az alperes fellebbezése zárórész előtti utolsó bekezdésében a jogszabályoknak megfelelő eljárásra hivatkozott, amivel biztosította a felperes számára azt a jogot, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket megismerhesse, azokkal szemben érdemben védekezhessen, bizonyítékait előterjeszthesse. Valójában azonban a felperes keresetében az alperes által ellene folytatott egész fegyelmi eljárás egész folyamatát támadta, mely hivatkozásokat az elsőfokú bíróság részletesen vizsgálta, és az alperes jogszabálysértéseit ítéletében részletesen bemutatta és indokolta. Ezzel kapcsolatban a fellebbezés nem jelölt meg olyan indokot, amely alátámasztaná az elsőfokú bíróság döntésének átértékelését, felülbírálatát és megváltoztatását. Az alperes a felperessel szemben Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 17 lefolytatott fegyelmi eljárás során több jogszabályt is megsértett, amelyek akár önmagukban, külön-külön is megalapozatlanná teszik a felperest kizáró határozatot. A fegyelmi eljárás megindítására a vadásztatással kapcsolatos szabályok megszegésére hivatkozással a
  2. május 6-án megtartott rendkívüli intézőbizottsági ülésen került sor, amelyre azonban a felperes nem kapott meghívást. Ezen az ülésen az intézőbizottság ún. vizsgálóbizottság felállításáról döntött, amelyet sem az Alapszabály, sem más szabályzat nem határozott meg, így ennek felállítása, működése, jogszabályi vagy alapszabályi felhatalmazás hiányában jogszabálysértő volt. A vizsgálóbizottság által javasolt fegyelmi büntetéssel kapcsolatban a felperes kifogással élt, az ennek elbírálására
  3. augusztus 8-ára összehívott közgyűlés szabályszerűen nem került megtartásra, a felperes kifogása így elbírálatlan maradt. Az augusztus 8-ai magatartására figyelemmel a felperessel szembeni kizárási eljárás megindítására később került sor, a
  4. augusztus 20-i újabb intézőbizottsági ülésen szintén nem vett részt felperes, az itt meghozott kizárást kimondó határozat indokolása hiányos, nem tartalmazza a Ptk. 3:
  5. §
(2)bekezdésében előírt tartalmi elemeket csak úgy, mint az intézőbizottság kizáró határozatát helybenhagyó közgyűlési határozat sem. A
  1. október 30-án megtartott közgyűlésre a tagok meghívásának szabályszerűsége kétséget kizáró módon nem nyert bizonyítást, a felperes pedig bizonyosan nem kapott szabályszerű meghívót a közgyűlésre, így azon nem volt módja részt venni, jogorvoslati kérelmének érveit kifejteni. A közgyűlési meghívó nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően tartalmazta a közgyűlés napirendjét, azokhoz melléklet (alapul szolgáló határozat jogorvoslati kérelem) nem került csatolásra, így a tagok nem alakíthatták ki álláspontjukat a közgyűlést megelőzően. A közgyűlésen nem kerültek részletesen ismertetésre a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok, azok ismeretének hiányában hozta meg a közgyűlés a határozatát. [71] Az előbbiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg az alperest kizáró határozat és az annak alapjául szolgáló eljárás jogszabályellenességét, és indokoltan helyezte hatályon kívül a felperest kizáró közgyűlési és intézőbizottsági határozatot a Ptk. 3:
  2. § alkalmazásával. [72] A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az alperes perköltségben marasztalásának felemelését 485 910 forintra az elsőfokú eljárásban becsatolt ügyvédi megbízásra, illetve költségjegyzékre hivatkozással. [73] Helytállóan hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi munkadíjakról szóló 32/
  3. (VIII.22.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet)
  4. §
(3)bekezdésére hivatkozással állapította meg a felperes jogi képviselőjének ügyvédi munkadíját, illetőleg a
(6)bekezdés alapján mérsékelte azt. Az elsőfokú bíróság jogszabályi hivatkozása téves, mivel a felperes már a keresetleveléhez csatolta az ügyvédi megbízási szerződést, amely tartalmazta a felperes és jogi képviselője között kötött megállapodást a perköltségekről, és annak mértékéről. Eszerint a felperes az IM rendelet
  1. § a) pontja szerinti, a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötöttek alapján felmerült 444 500 forint munkadíjat kívánt érvényesíteni a perben a lerótt 36 000 forint illeték, illetőleg a megelőlegezetten megfizetett 5 410 forint tanúdíjjal együtt. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.096/2023/4.. 18 [74] Az előbbiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest terhelő elsőfokú perköltség összegét 485 910 forintra felemelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta [Pp.
  2. §
(2)bekezdés]. [75] Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes jogi képviselőjének másodfokú munkadíját, illetőleg a felperes által lerótt 48 000 forint fellebbezési eljárási illetéket. A jogi képviselő másodfokú munkadíját 50 000 forint + áfa összegben a fellebbezés mellékleteként becsatolt költségjegyzék és megállapodás alapján állapította meg az ítélőtábla. Szeged, 2023. június 15. Dr. Hámori Attila s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Tolna András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.