← Magyarország

Bfv.642/2024/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A hűtlen kezelés tettese (társtettese) speciális alanyként csak olyan személy lehet, akit vagyonkezelői kötelezettség terhel. Amennyiben a tényállás valamelyik elkövető vonatkozásában nem rögzíti a vagyonkezelési kötelezettségre vonatkozó tényeket, az ő esetében társtettesi minősítés kizárt.
  2. A hanyag kezelés nem a hűtlen kezelés gondatlan alakzata; elkövetői köre más (a tényállás a felügyelet kifejezést is tartalmazza), a kötelességszegés lehet szándékos és gondatlan, az eredmény tekintetében az elkövetőt csak gondatlanság terhelheti. Hanyag kezelés akkor állapítható meg, ha – a törvényi tényállás további elemeinek megvalósulása mellett – az idegen vagyon kezelésére vagy felügyeletére vonatkozó megbízás közvetlenül törvényen alapul, annak tartalmát, az abból eredő kötelmeket maga a törvény határozza meg. 4/
  3. BJE 1/
  4. BJE BH 1995.
  5. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.642/2024/
  6. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  7. április
  8. Az ügy tárgya: hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Másodfok: Békéscsabai Járásbíróság, 11.B.200/2020/186., ítélet, tárgyalás,
  9. október
  10. Gyulai Törvényszék, 4.Bf.64/2023/12., ítélet, nyilvános ülés,
  11. november
  12. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 2 indítványt elbírálva a Békéscsabai Járásbíróság 11.B.200/2020/
  13. számú és a Gyulai Törvényszék 4.Bf.64/2023/
  14. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Békéscsabai Járásbíróság a
  15. október
  16. napján meghozott 11.B.200/2020/
  17. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérletében [Btk.
  18. §

(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont]. Ezért 1 év szabadságvesztésre és 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása során azt börtönben kell végrehajtani, és ez esetben a II. rendű terhelt legkorábban a kiszabott büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a zár alá vétel feloldásáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. A magánfél által bejelentett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2023. november 28. napján jogerős 4.Bf.64/2023/12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a terhére rótt bűncselekményt folytatólagosan, társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntetteként [Btk. 376. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] minősítette. A zár alá vétel feloldására, és a bűnjelekre vonatkozó rendelkezés pontosítása mellett az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében egyebekben helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan – elsődlegesen a II. rendű terhelt felmentése, másodlagosan a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [4] Indokai szerint a II. rendű terhelt vonatkozásában sem a társtettesség, sem pedig a folytatólagos elkövetés nem állapítható meg. Előbbi kapcsán kifejtette, hogy a 2011. július 19. Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 3 és 2011. augusztus 29. napján kötött vállalkozási és üzemeltetési szerződések tekintetében azért kizárt a társtettesi elkövetés, mert az I. rendű terheltnek ekkor még nem volt vagyonkezelési kötelezettsége, az ügyvezetői megbízatását csak 2011. október 1. napján szerezte meg. Ettől az időponttól kezdődően azonban a II. rendű terhelt sem munkaviszonnyal, sem megbízási jogviszonnyal nem rendelkezett az 1. számú Kft.-nél. Ekként kizárt, hogy az I. rendű terhelt által ezután kötött vagy módosított szerződések vonatkozásában a II. rendű terhelt társtettesként járt volna el. [5] Az 1/2016. Büntető jogegységi határozatra hivatkozással kifejtette, hogy tévedett az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt cselekményét folytatólagosan elkövetettnek minősítette. A jogegységi határozat alapján ugyanis a helyes minősítés egy rendbeli bűncselekmény, természetes egység, az I. rendű terhelt közreműködése pedig az ügyvezetővé történt kinevezése előtt csak bűnsegédi magatartásként értékelhető. [6] Mind a beléptetőrendszerrel kapcsolatos, mind pedig a parkolási- és riasztórendszerre vonatkozó szerződésekkel összefüggésben utalt arra, hogy az I. rendű terhelt által kötött, illetve módosított újabb szerződésekben a II. rendű terhelt semmilyen vonatkozásban nem működött közre. Ez alapján határolható be és állapítható meg terheltenként külön-külön a vagyoni hátrány összege. Ebből következően a II. rendű terhelt nem felel az I. rendű terhelt által 2012-ben kötött vagy módosított szerződések kapcsán felmerült vagyoni hátrányért. [7] Hivatkozott arra, hogy a II. rendű terhelt agrármérnök végzettségű, és olyan időpontban bízták meg a beléptetőrendszer üzembe helyezésével, amikor az már egyre inkább sürgető feladattá vált. A II. rendű terhelt folyamatosan konzultált az általa irányított társaság jogi képviseletét ellátó ügyvéddel, és laikusként bízott abban, hogy amennyiben szükséges, a jogi képviselet felhívja a figyelmét a szerződésekkel kapcsolatos teendőkre. [8] A II. rendű terhelt kérésére az I. rendű terhelt szerezte be a kivitelezési ajánlatokat, melyek elbírálására egy bizottság alakult. Az ajánlatok közül az I. rendű terhelt is a 2. számú Kft.-vel kötendő szerződésre tett javaslatot, melyet a döntés meghozatalakor a II. rendű terhelt figyelembe vett. [9] Mindezek alapján a II. rendű terheltnek nem róható fel, hogy tudnia kellett volna arról, hogy a javasolt vállalkozó munkadíja feltűnően aránytalan lesz. Erre figyelemmel álláspontja szerint a II. rendű terhelt terhére rótt cselekmény legfeljebb hanyag kezelés vétségének minősülhet. [10] Kifejtette, hogy a vagyoni hátrány bekövetkezésének veszélye már a számlázás előtt, 2011 augusztusában is ismert volt a tulajdonos előtt, de még ezt követően három évig nem történt érdemi intézkedés a folyamatosan keletkező kár megszüntetése érdekében. Ez pedig olyan önhiba, amely a károsult terhére esik, mert nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének. [11] A Legfőbb Ügyészség BF.657/2024/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [12] Kifejtette, hogy anyagi jogszabálysértésre hivatkozás nélküli az indítvány azon érvelése, miszerint a II. rendű terheltnek felrótt cselekmény hanyag kezelésnek minősül, mert az az irányadó tényállástól eltérő, abban nem szereplő tényeken alapul. E vonatkozásban utalt rá, hogy az irányadó tényállás szerint a terheltek a szerződések előkészítése és megkötése során az általuk képviselt társasággal megbízási jogviszonyban álló jogi képviselőket a szerződéskötési folyamatból kihagyták, a tulajdonost a szerződésekről nem tájékoztatták. [13] Álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásban nem vitatható az eljárt bíróság mérlegelő tevékenységével megállapított vagyoni hátrány összege sem. Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 4 [14] Hivatkozott arra, hogy a bűncselekmény elkövetési ideje az elkövetési magatartás tanúsításának ideje, így nincs jelentősége annak, hogy az elkövetési magatartással okozati összefüggésben előálló eredmény csak későbbi időpontban következett be. [15] Indokai szerint a folytatólagos elkövetést, illetve a társtettes minősítést vitató védői álláspont felülvizsgálatot nem alapoz meg, mert ezek nem a Btk. Különös része szerinti minősítés részei. Mindazonáltal rögzítette, hogy jelen ügyben a II. rendű terhelt cselekményének minősítése törvényes, amely a folytatólagosság tekintetében megfelel a védő által is hivatkozott jogegységi határozatban foglaltaknak. [16] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt – mint törvényben kizártat – utasítsa el. [17] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a védő a felülvizsgálati indítványban írtakkal egyezően nyilatkozott. Ismételten utalt arra, hogy az I. rendű terhelt által kötött szerződésekről a II. rendű terhelt nem tudott, így azokra a tudattartalma nem terjedt ki. III. [18] A II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-
  3. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [20] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés], a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [21] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [22] A felülvizsgálati indítvány szerint tévedett az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt bűntetőjogi felelősségét hűtlen kezelés bűntettében állapította meg, mert a terhére legfeljebb hanyag kezelés vétsége róható. [23] A Btk. 376. §
(1)bekezdése szerint hűtlen kezelést követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. A
(4)bekezdés a) pontja alapján a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz. [24] A hűtlen kezelés jogi tárgya a vagyon megóvásához fűződő tulajdonosi érdek. [25] E bűncselekmény lényege: vagyoni hátrányt okozó visszaélés az idegen vagyon kezelésére vonatkozó megbízatással; elkövetési magatartása a vagyonkezelési kötelezettség megszegése. A vagyonkezelési kötelezettség tartalmát megállapíthatják jogszabályok, hatósági határozatok, megbízási szerződések, belső szabályzatok, a társaság legfőbb szervének utasításai és belső szokásjogi szabályok egyaránt. Mindezeknek közös lényege, hogy a vagyonkezelőnek a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell eljárnia, és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a tulajdonos vagyoni érdekeinek sérelmével jár. Vagyis a Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 5 vagyonkezelő megbízása teljesítése során a tulajdonos érdekeinek megfelelően és javára köteles eljárni. [26] A hűtlen kezelés olyan szándékosan megvalósítható bűncselekmény, amely csak akkor állapítható meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy magatartása, és a tulajdonos oldalán bekövetkezett vagyoni hátrány között okozati összefüggés fennáll; vagyis a törvényi tényállásból az is következik, hogy a vagyoni hátrány elszenvedője végső soron a vagyon tulajdonosa lehet. Az elkövető szándékának a vagyoni hátrány bekövetkezésére is ki kell terjednie, amely lehet eshetőleges szándék is. [27] Ezzel szemben a Btk. 377. §
(1)bekezdése szerint hanyag kezelést az követ el, akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz. [28] A hanyag kezelés nem a hűtlen kezelés gondatlan alakzata; elkövetői köre más (a tényállás a felügyelet kifejezést is tartalmazza), a kötelességszegés lehet szándékos és gondatlan, az eredmény tekintetében az elkövetőt csak gondatlanság terhelheti. [29] A hűtlen kezelés és a hanyag kezelés között – azon túl, hogy az előbbi szándékos, az utóbbi pedig gondatlan bűncselekmény – éppen az a döntő különbség, hogy a hűtlen kezelés bármely megszorítás nélkül, gyakorlatilag mindenféle vagyonkezelői kötelezettség megsértésével megvalósítható; ezzel szemben a hanyag kezelés törvényi tényállása „a törvényen alapuló” szűkítő elemet tartalmazza. Ebből adódóan hanyag kezelés akkor állapítható meg, ha – a törvényi tényállás további elemeinek megvalósulása mellett – az idegen vagyon kezelésére vagy felügyeletére vonatkozó megbízás közvetlenül törvényen alapul, annak tartalmát, az abból eredő kötelmeket maga a törvény határozza meg [4/
  1. Büntető jogegységi határozat]. [30] Jelen ügyben nem ez a helyzet, így a II. rendű terheltnek felrótt cselekmény hanyag kezelésként való minősítése már ezért sem kerülhet szóba. [31] Eldöntendő kérdés, hogy az
  2. számú Kft. vagyonával való gazdálkodás során a II. rendű terhelt a szóban forgó szerződések megkötésével büntetőjogi tilalomba ütköző – a hűtlen kezelés törvényi tényállásába illeszkedő – elkövetési magatartást tanúsított-e, magatartása és a vagyoni hátrány között fennáll-e az okozati összefüggés, alanyi oldalon pedig a bűnössége (szándékosság) megállapítható-e. [32] A hűtlen kezelés tettese csak az lehet, aki a dolgot kezeli, akire a vagyonkezelői megbízatás kiterjed. [33] Ezzel összefüggésben az irányadó tényállás a következőket tartalmazza: – a II. rendű terhelt
  3. december
  4. napjától
  5. szeptember
  6. napjáig állt határozott idejű munkaviszonyban az
  7. számú Kft. sértettnél, a munkaköre ügyvezető igazgató volt; – a határozott idejű munkaszerződését eredetileg
  8. december
  9. napjáig kötötték, azonban az hamarabb megszüntetésre került; – a II. rendű terhelt
  10. január
  11. napjáig a korábbi vezetővel közösen, ezt követően pedig egy személyben látta el a társaság ügyvezetését, cégjegyzékre önállóan volt jogosult; – a II. rendű terhelt feladatát képezte a társaság eredményes működtetése, az ehhez szükséges személyi vagy tárgyi feltételek biztosítása, a városi közgyűléssel szembeni elkötelezettség, együttműködés és kapcsolattartás; – köteles volt teljes szellemi felkészültséggel, szakmai tapasztalatával elősegíteni a kft. célszerű és hatékony működését, minden tőle elvárhatót megtenni a társaság érdekeinek megvalósítása érdekében; Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 6 – az alapító okiratban meghatározott és a jogszabályi keretek között volt köteles irányítani az
  12. számú Kft.-t, gyakorolni a munkáltatói jogkört a társaság többi munkavállalója felett a szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazottak szerint; – feladatát képezte a közgyűlés által elfogadott éves üzleti tervben meghatározott célok megvalósítása; – az
  13. számú Kft. vagyonának megőrzése, gyarapítása, és mindazon kötelezettségek teljesítése, melyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény, egyéb jogszabályok, az
  14. számú Kft. alapító okirata, a munkáltató belső szabályzatai és a munkaszerződés az ügyvezetőre hárított; – a munkaszerződés értelmében vezető állású munkavállalónak minősült; – a munkakörébe tartozó feladatokat a mindenkor hatályos jogszabályok, a munkáltató közgyűlési határozatai, a munkaköri leírásban rögzítettek szerint kellett ellátnia a vezető beosztású munkavállalótól általában elvárható gondossággal; – a vezetői tevékenységének keretében a társaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelt; – az általa betöltött munkakör célja a társaság tevékenységéhez szükséges szervező, irányító, vezetői teendőknek az ellátása, a társaság optimális, hatékony működtetése, a kft. tevékenységi köreihez igazodó tartósan magas színvonalú működés biztosítása volt. [34] Az irányadó tényállás szerint a II. rendű terhelt ügyvezetői tisztsége
  15. november
  16. napján szűnt meg, miután a lemondását a városi közgyűlés tudomásul vette, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését pedig
  17. szeptember 30-i hatállyal jóváhagyta. [35] Mindezekből adódóan nem kétséges, hogy az
  18. számú Kft. vagyona vonatkozásában a II. rendű terheltet ügyvezetőként
  19. január
  20. napjától
  21. szeptember
  22. napjáig vagyonkezelői kötelezettség terhelte. Ezt egyébként a felülvizsgálati indítvány sem vitatta. [36] A fentebb kifejtettek szerint a bűncselekmény elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelezettség megsértése. [37] Ezzel összefüggésben a jogerős ítéletben megállapított, és ekként a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás az alábbi ténymegállapításokat tartalmazza: – az
  23. számú Kft. sértett képviseletében eljáró II. rendű terhelt a
  24. számú Kft.-vel
  25. július 19-én az
  26. számú Kft. telephelyének beléptető és fizető parkolási automatika rendszere kialakítására, valamint a kiépített rendszer
  27. október
  28. napjától 3 éven keresztül történő üzemeltetésére vonatkozó vállalkozási és üzemeltetési szerződést írt alá; –
  29. augusztus 29-én ugyanezzel a kft.-vel további szerződéseket írt alá, melyek közül az egyik az
  30. számú Kft. telephelyén a beépített tűzjelzőrendszer tervezéséről, engedélyeztetéséről, kivitelezéséről és üzemeltetéséről, a másik pedig a beépített tűzjelzőrendszer karbantartásáról és a telephely tűzvédelmi feladatainak ellátásáról szólt; – ugyanezzel a kft.-vel szintúgy
  31. augusztus 29-én olyan vállalkozási és üzemeltetési szerződést is aláírt, mely a társaság telephelye videótechnikai térfigyelőrendszerének bővítésére és üzemeltetésére vonatkozott; – az
  32. számú Kft. esetében a vonatkozó jogszabályi előírások alapján egyösszegű fizetésnél egyszerű közbeszerzési eljárást, míg részletfizetésnél normál közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni, az egyszerű közbeszerzési eljárásban is ajánlattételi felhívást kellett volna hirdetmény útján közzétenni; – az elkövetéskor hatályos beszerzési szabályzat az
  33. számú Kft. vonatkozásában előírta azt, hogy az ügyvezető az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 7 melynek valamennyi tagja szakértelemmel kell, hogy rendelkezzen. A háromtagú bizottság tagjai kötelesek a munkájukról jegyzőkönyvet készíteni, amelynek részét képezi az indokolással ellátott bírálati lapjuk is. A beszerzési szabályzat azt is meghatározta, hogy a bírálóbizottság szakvéleménye mit kell, hogy tartalmazzon. A szabályzat szerint továbbá az ügyvezető ezen bizottsági szakvélemény és döntési javaslat alapján dönt a nyertes ajánlattevő személyéről, de nem köti őt a bizottság véleménye vagy javaslata; – jelen ügyben ajánlattételi felhívás nem készült egyik rendszer, tehát sem a beléptető, sem pedig a videómegfigyelő rendszer üzembe helyezése tárgyában; – a beléptetőrendszer kialakítására az ajánlatok bekérése az informatikus rendszergazda által készített „parkoló üzleti modell” alapján történt az I. rendű terhelt által kiválasztott cégektől; – a beléptetőrendszer átalakítására három cég, köztük a
  34. számú Kft. tett ajánlatot, ugyanis tőlük kértek; – a
  35. számú Kft. rövid ajánlati ismertetője szerint a költség nettó 9.352.500 forint; – ez az ajánlati ismertető nem szólt részletfizetésről, bérleti lehetőségről, üzemeltetésről; – az I. rendű terhelt által
  36. július 20-i dátummal, utólag készített formális „bírálóbizottsági jegyzőkönyv”, melyből azonos dátummal két különböző tartalmú készült, azt a valótlanságot rögzítette, miszerint egy négytagú bizottság, melynek vezetője ő maga volt, a
  37. számú Kft. ajánlatának elfogadására tesz javaslatot az ügyvezető igazgatónak. A társaság ajánlata a jegyzőkönyv szerint azért a legkedvezőbb, és a kiválasztást döntően az indokolta, hogy az az
  38. számú Kft.-nek nem kell egy összegben biztosítani a bekerülési költséget, hanem azt részletekben fizetheti meg. Mindezeken kívül a
  39. számú Kft. ajánlata azért is a legjobb, mert biztosított a beléptetőrendszer üzemeltetése; – sem a tűzjelzőrendszer kiépítése, sem pedig a videómegfigyelő rendszer felújítása és üzemeltetése tárgyában nem kértek be írásbeli ajánlatot a
  40. számú Kft.-től; – ehhez képest az I. rendű terhelt
  41. augusztus 25-i dátummal két bírálóbizottsági jegyzőkönyvet készített, melyek tartalma szerint ugyanazon a napon, ugyanazon résztvevőkkel, ugyanazon bírálati szempontok szerint, szó szerint egyező vélemények alapján szintén a
  42. számú Kft. került kiválasztásra a tűzjelzőrendszer kiépítése, valamint a videómegfigyelő rendszer felújítása tekintetében is. A jegyzőkönyv szerint az
  43. számú Kft. számára a többi ajánlathoz képest azért volt ez előnyös, mert a bekerülési érték mindkét rendszer esetében részletekben fizethető meg; – sem a
  44. július 20-i, sem a
  45. augusztus 25-i keltezésű bírálóbizottsági jegyzőkönyvekhez nem tartoztak bírálati lapok, illetve semmilyen olyan dokumentum, ami az eljárási szempontokat, vagy az értékelési módszert rögzítette volna; – a bírálóbizottsági ülések dátuma és az egyes rendszerekre vonatkozó szerződések aláírása között alig néhány nap telt el, továbbá a beléptetőrendszerre vonatkozó szerződést a II. rendű terhelt korábban aláírta a
  46. számú Kft.-vel, mint ahogyan a jegyzőkönyv szerint a bizottsági ülés megtartására sor került, és javaslat született; – a bírálóbizottságok nem végezték el a jegyzőkönyvben rögzített tevékenységüket, ezek a jegyzőkönyvek valójában az I. rendű terhelt közreműködésével és a II. rendű terhelt tudtával utólag készültek azért, hogy azt a látszatot keltsék, miszerint egy független bíráló testület tartotta a legkedvezőbbnek a
  47. számú Kft. ajánlatát a többi ajánlathoz képest. A bírálóbizottságok tagjai továbbá jellemzően az
  48. számú Kft. sértettel szerződéses kapcsolatban álló gazdasági társaságok képviselői voltak. – a II. rendű terhelt a
  49. számú Kft.-vel más jogi típusú szerződéseket írt alá, más műszaki tartalommal, mint amihez a rendelkezésre álló pályázati ajánlatok készültek; Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 8 – a sértett társaság által fizetendő díj a többszöröse lett a fellelhető eredeti ajánlatokban feltüntetett vállalkozói díjnak, tehát a II. rendű terhelt a beléptetőrendszerre, a tűzjelzőrendszerre és a videótechnikai megfigyelő rendszerre vonatkozó szerződéseket nem azzal a tartalommal kötötte meg, mint ami a rendelkezésre álló ajánlatokból, és ezek bírálatáról készült jegyzőkönyvek tartalmából következne; – a II. rendű terhelt szerződéskötése miatt a
  50. számú Kft.-vel megkötött szerződések az
  51. számú Kft. sértett társaság számára a fellelhető eredeti ajánlatokhoz képest több, mint háromszoros értékű kötelezettségvállalást eredményeztek, mely tartalmú szerződések aláírására a II. rendű terhelt nem rendelkezett felhatalmazással, a beszerzési szabályzat rendelkezéseinek nem tettek eleget, és nem volt előkészítve sem egy bizottsági javaslat keretében sem. – a részletfizetési megállapodások megkötése nem volt indokolt, a részletekben történő pénzügyi teljesítés minden egyes évben kedvezőtlenül hatott az
  52. számú Kft. sértett teljesítményére, holott a szerződések megkötésének idején a sértett társaság rendelkezett az egy összegben történő teljesítéshez szükséges forrással; – a II. rendű terhelt ezekről a szerződésekről a város önkormányzatát mint a sértett alapítóját és tulajdonosát aláírás előtt nem tájékoztatta, a
  53. augusztus
  54. napján kötött szerződéseket nem küldte meg az alapító részére; – a
  55. július
  56. napján kötött szerződést a II. rendű terhelt
  57. augusztus 11-én küldte meg az alapító önkormányzathoz; – az alapító kifogásolta, hogy a megkötött szerződés beleütközik az önkormányzat vagyonrendeletébe és az
  58. számú Kft. alapító okiratába is, ugyanis a II. rendű terhelt nem volt saját hatáskörében jogosult a szerződések aláírására, ugyanis az önkormányzat vagyonrendelete és a 25/
  59. (VI. 27) Kgy. számú határozat akként rendelkezett, hogy 5 millió forintot meghaladó befektetésekről, szerződéskötésről és kötelezettségvállalásról a közgyűlés dönt. [38] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti tehát az
  60. számú Kft.-re irányadó szerződéskötési, kötelezettségvállalási szabályokat, továbbá azt is, hogy a II. rendű terhelt ezen előírásokat figyelmen kívül hagyva választotta ki azt a gazdasági társaságot, amellyel az
  61. számú Kft. képviseletében eljárva a túlárazott, az
  62. számú Kft. számára előnytelen szerződéseket aláírta. Ez pedig egyértelműen a vagyonkezelői kötelezettség szándékos megszegését jelenti. [39] Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a szerződések megkötése egyenes szándékkal történt, melynek kifejezetten az volt a célja, hogy a
  63. számú Kft. előnyt szerezzen az
  64. számú Kft. hátrányára {Békéscsabai Járásbíróság 11.B.200/2020/
  65. számú ítélet [456] bekezdés}. [40] Az is nyilvánvaló, hogy ennek eredményeként a sértett az
  66. számú Kft.-nél utóbb vagyoni hátrány következett be. [41] Az irányadó tényállás szerint ugyanis az I. rendű és a II. rendű terhelt által megkötött szerződések és szerződésmódosítások következtében
  67. október
  68. és 2014 decembere között összesen 104.484.799 forint került kifizetésre a
  69. számú Kft. irányába az
  70. számú Kft. részéről, miközben a fenti rendszerek létesítésére, üzemeltetésére és karbantartására a reálisan szükséges összeg átlagos piaci ár mellett a tényállásbeli időben összesen 59 millió forint lett volna. [42] A tényállás rögzíti azt is, hogy ennél az 59 millió forintos reális összegnél, a társaság érdekeivel ellentétes módon a terheltek cselekvősége következtében az
  71. számú Kft. sértett a
  72. számú Kft. részére 45.484.799 forinttal magasabb összeget fizetett ki. Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 9 [43] A felülvizsgálati indítványban a védő vitatta a folytatólagos elkövetést, álláspontja szerint a II. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény egy rendbeli természetes egység. [44] Helytállóan utalt a Legfőbb Ügyészség arra, hogy a felülvizsgálati indítvány által is hivatkozott 1/
  73. Büntető jogegységi határozat szerint, ha a vagyonkezelési kötelezettséget megszegő többféle (különböző) elkövetési magatartás több különböző, azonban egyenként önmagában is bűncselekménynek minősülő vagyoni hátrány keletkezéséhez vezet, a cselekmény folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, feltéve, hogy a folytatólagosság megállapításához szükséges egyéb feltételek is teljesültek. [45] Jelen ügyben éppen erről van szó. [46] Ezzel szemben a védő által is hivatkozott bűncselekményegység megállapítására akkor kerülhet sor, ha ugyanazon vagyonkezelési megbízatás körében egyetlen konkrét vagyonkezelési kötelezettség megszegésével okozati kapcsolatban következik be a vagyoni hátrány, mégpedig akár egyszerre, egy alkalommal, akár részletekben, akár ismétlődően, függetlenül attól, hogy az egyes részletek meghaladják-e a bűncselekményi értékhatárt vagy sem, továbbá, ha ugyanannak a vagyonkezelési megbízásnak a teljesítése során több különböző vagyonkezelési kötelezettségszegő magatartás következménye egy (a szabálysértési értékhatárt meghaladó összegű) vagyoni hátrány, amely részletekben is bekövetkezhet. [47] Ha ugyanannak a vagyonnak a kezelésére vonatkozó megbízás körében az elkövető több kötelességszegő magatartása több, egymástól elkülönülő, tehát különböző vagyoni hátrány keletkezéséhez vezet, természetes egységről nem lehet szó. Ebben az esetben, amennyiben a vagyoni hátrányok külön-külön, összegszerűségükben meghaladják a szabálysértési értékhatárt, bűnhalmazat létesül. [48] Mivel azonban az ugyanazon vagyonkezelési megbízatás körében az önmagukban hűtlen kezelésként értékelendő bűncselekmények sértettje szükségképpen ugyanaz, ha ennek a Btk.
  74. §
(2)bekezdésében meghatározott más feltételei is megállapíthatóak, a több, önmagában is hűtlen kezelésnek minősülő cselekmény folytatólagos egységként kerül értékelésre (1/
  1. Büntető jogegységi határozat III/
  2. pont). [49] Jelen ügyben az irányadó tényállás szerint a II. rendű terhelt rövid időközökben,
  3. július 19-én, és alig több, mint egy hónappal később,
  4. augusztus 29-én írta alá az
  5. számú Kft. számára előnytelen, a sértettnek külön-külön is vagyoni hátrányt okozó szerződéseket, amely vagyoni hátrányok összege egyenként is nyilvánvalóan meghaladta az ötvenezer forintos szabálysértési értéket [Btk.
  6. §
(2)bekezdés c) pont]. [50] Nem tévedett tehát az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt terhére rótt bűncselekményt folytatólagosan elkövetettnek minősítette. [51] A védő kifogásolta a II. rendű terhelt társtettesként történt felelősségre vonását is. [52] E vonatkozásban a védői érvelés helytálló. [53] A Btk. 13. §
(3)bekezdése szerint társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. [54] A társtettességnek alapvetően két ismérve van: tárgyi oldalon a bűncselekmény közös megvalósítása, alanyi oldalon pedig az a tudat, hogy az elkövetési tevékenységek egymást kiegészítik. [55] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint az egymás mellett, közös megegyezéssel, akaratelhatározással, a közös vagyoni érdekek biztosítása érdekében tevékenykedő elkövetők társtettesek {BH 1995.73., Kúria Bfv.III.36/2018/
  1. [20] bekezdés}. Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 10 [56] A törvényi tényállásból következően a hűtlen kezelés tettese kizárólag meghatározott tulajdonságokkal rendelkező személy (ún. speciális alany) lehet, olyan, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg. [57] Ebből következően társtettesi elkövetésről is csak akkor lehet szó, ha valamennyi társtettes rendelkezik a speciális alanyiság feltételével, azaz vagyonkezelői kötelezettség terheli. [58] Jelen ügyben az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében erről egyidejűleg, egy időben nincsen szó. [59] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a II. rendű terhelt
  2. január
  3. napjától
  4. szeptember
  5. napjáig, míg az I. rendű terhelt
  6. október
  7. napjától volt az
  8. számú Kft. ügyvezetője. [60] Ez az jelenti, hogy e pozícióban egymást váltották, közösen nem voltak ügyvezetők. [61] Ezzel összefüggésben a tényállás szerint az I. rendű terhelt –
  9. január 1-jétől kezdődően határozatlan idejű munkaviszonyt létesített az
  10. számú Kft. sértettnél; – munkaköre általános ügyvezető-helyettes volt, felette a munkáltatói jogköröket a II. rendű terhelt gyakorolta; – az I. rendű terhelt a munkaszerződésében arra vállalt kötelezettséget, hogy a feladatkörébe tartozó munkát legjobb tudása szerint elvégzi, a kapott utasításokat maradéktalanul teljesíti, a munkáltató tulajdonát megvédi, károkozás esetén pedig felelősséggel tartozik; – munkaköri leírása szerint általános ügyvezető-helyettesként a feladatköréhez tartozott a parkolási divízió tevékenységének szervezése, irányítása; – szerződést, illetve arra irányuló megállapodást önállóan azonban nem jegyezhetett, csak arra irányuló írásos felhatalmazás alapján. [62] Kétségtelen, hogy nem kizárólag az ügyvezetésre, képviseletre feljogosított személyek lehetnek vagyonkezeléssel megbízottak. [63] A gazdasági társaság működése során a gazdasági tevékenység végzése számtalan olyan döntés meghozatalával jár, ami a vagyonkezelés fogalomkörébe tartozik. A vagyonkezelés nem azonos a rábízott érték gondos használatával és megőrzésével, hanem a vagyon egésze vagy egyes részei tekintetében olyan döntések, rendelkezések meghozatalát jelenti, melynek folytán a vagyon csökken vagy gyarapszik, illetőleg egyes részei helyébe más érték lép. [64] Így tehát a gazdasági társaság ügyvezetése, képviselete, és a vagyonkezelése is eltérő fogalmat jelent, és más tevékenységi kört fed le. Ugyanígy a hűtlen kezelés törvényi tényállásában szereplő idegen vagyon kezelésével való megbízás sem azonos a rábízással. A kezelői kötelezettség a jogszabályi, munkaköri leíráson túlmenően még akár írásban nem rögzített vagyonkezelői szokás is lehet (Kúria Bfv.II.328/2015/
  11. szám). [65] Ezzel szemben azonban az irányadó tényállás egyáltalán nem tartalmaz ténymegállapítást arra vonatkozóan, hogy az I. rendű terhelt a II. rendű terhelt ügyvezetői megbízatásának időtartama alatt a vagyonkezelés körébe tartozó feladatot látott el. [66] Éppen ellenkezőleg, az idézett tényállás kifejezetten azt rögzíti, hogy az I. rendű terhelt szerződést, illetve arra irányuló megállapodást önállóan nem jegyezhetett, erre csak írásos felhatalmazás alapján volt lehetősége {Békéscsabai Járásbíróság 11.B.200/2020/
  12. számú ítélet [40] bekezdés}. [67] Ha az lett volna a valós helyzet, hogy a kezdetektől fogva az I. rendű és a II. rendű terhelt egyaránt vagyonkezelői kötelezettséggel rendelkezik, a társtettesség megállapításának Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 11 nem lett volna akadálya. Ehhez képest azonban egymást követően, egymást váltva terhelte őket a vagyonkezelői kötelezettség. [68] Ebből pedig az következik, hogy a
  13. szeptember
  14. napjáig terjedő időszakban a rábízott vagyon kezelője, a bűncselekmény speciális alanya kizárólag a II. rendű terhelt volt. Az ezen időszakban elkövetett bűncselekményhez a speciális alanyiság feltételeinek hiányában az I. rendű terhelt tevékenysége társtettesi minőségben nem kapcsolódhatott. [69] Ez pedig azt jelenti, hogy az
  15. számú Kft. sértett számára utóbb vagyoni hátrányt okozó,
  16. október
  17. napjáig kötött szerződések tekintetében a II. rendű terhelt (önálló) tettesként felel. [70] Mindez azonban fordítva is igaz: mivel
  18. október
  19. napját követően a II. rendű terhelt már nem volt az
  20. számú Kft. ügyvezetője, és ebből adódóan nem volt vagyonkezelői kötelezettsége sem, az I. rendű terhelt ezt követően – szintén önálló tettesként – megvalósított cselekményeiért nem vonható büntetőjogi felelősségre. Ezt az is kizárja, hogy ekkor már nem volt a társaság alkalmazottja sem, így semmilyen ráhatással nem bírt, nem bírhatott a vagyonkezelésre, így arra sem, hogy az I. rendű terhelt milyen összegű kifizetéseket eszközölt, hagyott jóvá.. [71] A II. rendű terhelt büntetőjogi felelőssége tehát a
  21. január
  22. és
  23. szeptember
  24. napja közötti időszakban megkötött szerződésekkel összefüggésben felmerülő vagyoni hátrány okozására terjed ki, amely időszakban – e szerződésekkel összefüggésben – a tényállásból következően önállóan terhelte vagyonkezelői kötelezettség. [72] A fent idézettek szerint a tényállás azt tartalmazza, hogy a reálisan szükséges összegnél – az átlagos piaci ár mellett – 45.484.799 forinttal magasabb összeg került kifizetésre. A tényállás alapján a kifizetések érdekében már nem a II. rendű terhelt intézkedett. [73] A sértettnél felmerült vagyoni hátrányhoz vezető okfolyamatot kétségtelenül a II. rendű terhelt indította el azzal, hogy a
  25. július 19-én és
  26. augusztus 29-én aláírta a sértett számára kedvezőtlen szerződéseket, a vagyoni hátrány bekövetkezéséhez azonban szükség volt az őt ügyvezetői pozícióban váltó I. rendű terhelt további cselekményeire is. [74] A II. rendű terhelt egyenes szándéka értelemszerűen kiterjedt a vagyoni hátrány okozására, de a hátrány bekövetkezéséhez szükséges további cselekmények az ő vonatkozásában nem állapíthatók meg, azok neki nem felróhatók. [75] Ebből pedig az következik, hogy a II. rendű terhelt a bűncselekmény elkövetését megkezdte, a szándéka kétségtelenül kiterjedt a vagyoni hátrány okozására, de az eredménybűncselekmény nem vált befejezetté, így tehát kísérlet miatt vonható felelősségre [Btk.
  27. §
(1)bekezdés]. [76] A vagyon elleni bűncselekmény minősítése ekként a célzott vagyoni hátrány összegéhez igazodó. [77] Az irányadó tényállás – másodfokú bíróság által nem érintetten – változatlanul azt tartalmazza, hogy a II. rendű terhelt az általa kötött szerződésekkel 124.200.000 forint + áfa, azaz összesen 159.000.000 forint kötelezettséget vállalt a
  1. számú Kft. felé úgy, hogy a reálisan szükséges összeg valójában 59.000.000 forint + áfa lett volna {Békéscsabai Járásbíróság 11.B.200/2020/
  2. számú ítélet [105] bekezdés}. [78] Ebből következően a II. rendű terhelt szándéka 65.200.000 forint + áfa vagyoni hátrány okozására terjedt ki, amely a Btk.
  3. §
(6)bekezdés d) pontja alapján különösen nagy. [79] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt bűnösségét hűtlen kezelés bűntettében megállapította, melynek helyes minősítése a kifejtettek alapján Kúria 3.Bfv.642/2024/13-I. 12 folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete [Btk. 376. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont]. [80] Ez azonban csupán olyan minősítési hiba, ami nyilvánvalóan nem eredményezett törvénysértő büntetést. A bűnösség nem változott, a helyes minősítéshez (elkövetési magatartáshoz) képest a kiszabott 1 év – végrehajtásában 2 év próbaisőre felfüggesztett – szabadságvesztés, miként a 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés törvényes. [81] Ekként a Kúria a II. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [82] A döntés elvi tartalma A hűtlen kezelés tettese (társtettese) speciális alanyként csak olyan személy lehet, akit vagyonkezelői kötelezettség terhel. Amennyiben a tényállás valamelyik elkövető vonatkozásában nem rögzíti a vagyonkezelési kötelezettségre vonatkozó tényeket, esetében a társtettesi elkövetői alakzat megállapítása kizárt. IV. [83] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [84] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. április
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.