← Magyarország

Bf.77/2024/7 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.77/2024/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi november hó
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A másodfokú bíróság a kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társa ellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 22.B.6/2024/
  4. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a Btk.
  5. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény elnevezése helyesen kábítószer-prekurzorral visszaélés bűntette. Indokolás I. [1] [2] A Pécsi Törvényszék a
  1. július 10-én kelt 22.B.6/2024/
  2. számú ítéletével Terhelt1 VIII. r. vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló
  3. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
  4. §
(1)bekezdés IV. fordulatában meghatározott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt 2 év – végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, míg Terhelt2 X. r. vádlottat a Btk. 176. §
(1)bekezdés IV. fordulatában meghatározott és a
(3)bekezdés szerint minősülő, társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette, valamint a Btk. 183. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott kábítószer-prekurzorral visszaélés bűntette miatt 2 év 10 hó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés-büntetéseket – Terhelt1 VIII. r. vádlott vonatkozásában annak elrendelése esetén – börtönben rendelte végrehajtani, illetve megállapította, hogy Terhelt1 VIII. r. vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon, míg Terhelt2 X. r. vádlott legkorábban a büntetés fele részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Terhelt1 VIII. r. vádlott vonatkozásában rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő – a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén alkalmazandó – beszámításáról, 200.000 Pécsi Ítélőtábla II.Bf.77/2024/7/II [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] 2 forint vagyonelkobzásról, illetve arról, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság által nyilvántartásba vett két darab Samsung típusú televízió, valamint a P/2019/0006/
  1. tételszám alatt bevételezett 19.000 forint és a P/2019/0006/
  2. tételszám alatt bevételezett 22.000 forint, továbbá a 2 darab Samsung típusú mobiltelefon, a Navon típusú mobiltelefon, a Vodafon típusú tablet, az iPhone típusú mobiltelefon, az Akoya típusú notebook lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli a vádlottnak, mégis azzal, hogy azokat – a televíziókészülékek kivételével – a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség biztosítására visszatartja. Ezen túlmenően döntött további bűnjelek Terhelt2 X. r. vádlott és egyéb érdekelt3 vagyoni érdekelt részére történő kiadásról, illetve az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség súlyosbításért, Terhelt1 VIII. r. vádlottat érintően a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzése, míg Terhelt2 X. r. vádlott tekintetében hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Jogorvoslati kérelemmel élt Terhelt2 X. r. vádlott védője is, aki enyhítésért fellebbezett. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában – az ügyészség által bejelentett fellebbezés változatlan tartalommal történő fenntartása mellett – Terhelt1 VIII. r. vádlott vonatkozásában végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás alkalmazására, míg Terhelt2 X. r. vádlott esetében hosszabb tartamú, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt. A bejelentett fellebbezések – a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.)
  4. §
(3)bekezdés a) pontjában írt jogorvoslati kérelmeknek feleltek meg, melyek kizárólag a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket kifogásolták. Ilyen körülmények között a másodfokú bíróság – figyelemmel a Be. 590. §
(3)bekezdésében írtakra – az elsőfokú bíróság ítéletének csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül, oly módon, hogy nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította [Be. 591. §
(2)bekezdés a) pont]. Mindez azonban nem képezte eljárásjogi akadályát annak, hogy a másodfokú bíróság a tényállás [2] bekezdésében észlelt nyilvánvaló elírási hibát – figyelemmel a Be. 453. §
(1)bekezdésére – kijavítsa [BH 2015.30.], annak megállapításával, hogy Terhelt1 VIII. r. és Terhelt2 X. r. vádlottak esetében az elkülönítésre helyesen 2023. december 20-án került sor. A felülbírálat korlátozottsága ellenére ugyanakkor – a Be. 590. §
(5)bekezdése értelmében – vizsgálni kellett azon eljárási szabályok megtartását, melyek megsértése esetén a Be. 607. §
(1)bekezdése, a Be. 608. §
(1)bekezdése, valamint a Be. 609. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, illetve azt is, hogy helytállóak-e a bűnösség megállapítására és a bűncselekmények minősítésére vonatkozó rendelkezések. Ezen kívül hivatalból kellett dönteni az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is [Be. 590. §
(7)bekezdés]. A másodfokú bíróság nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, mely az ügy érdemi elbírálását akadályozta, illetve kizárta volna. Törvényes a vádlottak büntetőjogi felelősségére vont következtetés és a cselekmények minősítése is megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. Helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság a büntető törvény időbeli hatályának kérdésében is, miután a tényállás IV. pontjában – a bűncselekmény elkövetési tárgyaként megjelölt – 4FMDMB-BINACA elnevezésű készítmény
  1. január
  2. napjával az ellenőrzött anyagokról szóló 78/
  3. (XII. 28.) BM rendelet
  4. számú mellékletének pszichotróp anyagokat nyilvántartó jegyzékére került, így az büntetőjogi értelemben kábítószernek minősül. Ennek okán az új rendelkezések alapján Terhelt1 VIII. r. vádlottnak a tényállás II. és IV. pontjaiban Pécsi Ítélőtábla II.Bf.77/2024/7/II 3 írt cselekményeit heterogén anyagi halmazatként kellene értékelni, mely nyilvánvalóan kedvezőtlenebb elbírálást jelentene a számára. [10] II. [11] Az irányadó büntetési tételkeretek, illetve az ahhoz igazodó – a Btk.
  5. §
(2)bekezdése szerinti – középmértékek meghatározása szintén helyes. Helytállóan történt meg a büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezők számba vétele és mérlegelése is. Az elsőfokú bíróság a bűncselekmények tárgyi súlyának meghatározásakor okszerűen indult ki az ügyben szereplő kábítószer, illetve új pszichoaktív anyag mennyiségéből. Ezt követően Terhelt1 VIII. r. vádlott esetében helyesen utalt az enyhítő körülmények számbeli fölényére és nyomatékára, így mindenekelőtt a jelentős – öt esztendőt meghaladó – időmúlásra, az öt kiskorú gyermekről történő gondoskodásra, valamint a beismerő vallomásra és a megbánást tanúsító magatartásra. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy közel fél esztendeig állt személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt, oly módon, hogy ebből öt hónapot letartóztatásban töltött. Terhelt1 VIII. r. vádlott az elkövetés időpontjában büntetlen előéletű volt, melynek súlyát ugyanakkor lényegesen csökkentette az a tény, hogy utóbb négy alkalommal is felelősségre vonták, különböző – vagyon- és köznyugalom elleni, illetve közlekedési – bűncselekmények miatt. A Baranya Vármegyei Főügyészség M.I.B.758/2018/794. számú vádiratának a cselekmények anyagi jogi minősítését megelőző része mindössze arra tartalmaz utalást, hogy a nyomozó hatóság 2019. május 8-án Terhelt2 X. r. vádlottól vizeletmintát biztosított, melyből az 5FMDMB-PICA, MDMA és MDA készítmények bomlástermékeit lehetett kimutatni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyészség a Btk. 178. §
(6)bekezdése szerinti kábítószer birtoklásának vétségét vád tárgyává tette, miután ahhoz a szóban forgó bűncselekmény elkövetési magatartását – azaz a tudatos fogyasztást, illetve a fogyasztás céljából történő megszerzést vagy tartást – kellett volna pontosan körülírni. Ezt egy bizonyítási eszköz beszerzését célzó nyomozati cselekmény eredményének a megjelölése nyilvánvalóan nem pótolhatja. A kábítószerfogyasztás szubszidiárius vétség, mely az egyidejűleg megvalósított kábítószerkereskedelem bűntette mellett önállóan egyébként sem lenne értékelhető, de így – vád tárgyává tett magatartás hiányában – még súlyosító körülményként sem vehető figyelembe. Ennek megfelelően Terhelt2 X. r. vádlott terhére mindössze a bűnszövetségben történő elkövetés értékelendő. Ezzel szemben nyomatékos enyhítő hatású az időmúlás, a megromlott, állandó orvosi kezelést igénylő egészségi állapot, valamint a tartós betegségben szenvedő kiskorú gyermekről való gondoskodás. Büntetlen előéletének súlya – éppen a későbbi elítélések tényére visszavezethetően – ez esetben is csekély. Mindezekre figyelemmel helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor Terhelt1 VIII. r. vádlottal szemben a büntetési tételkeret alsó határával egyező tartamú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, míg Terhelt2 X. r. vádlott vonatkozásában – a Btk. 82. §
(2)bekezdés b) pontja alapján – a büntetési tétel alsó határánál rövidebb szabadságvesztést alkalmazott, illetve megállapította, hogy a büntetés fele részének [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] Pécsi Ítélőtábla II.Bf.77/2024/7/II [19] [20] [21] 4 a letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ily módon a Btk.
  1. §-ában megfogalmazott célok maradéktalanul elérhetőek. Következésképpen a büntetőjogi jogkövetkezmények megváltoztatására nincs törvényes indok és lehetőség, ezért a súlyosbítást, illetve enyhítést célzó jogorvoslati kérelmek megalapozatlanoknak bizonyultak. Az egyéb rendelkezések is törvényesek voltak, azzal a kiegészítéssel, hogy a szabadságvesztés börtönben történő meghatározása Terhelt2 X. r. vádlott esetében is a Btk.
  2. §
(2)bekezdés a) pontján alapul. Erre tekintettel a másodfokú bíróság – a Be. 598. §
(2)bekezdése szerinti tanácsülésen – az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta, mégis egy pontosítással, hogy a rendelkező részben a Btk. 183. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény elnevezése helyesen kábítószerprekurzorral visszaélés bűntette. P é c s,
  1. november
  2. Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr. Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Hudvágner András s.k. bíró A Pécsi Törvényszék 22.B.6/2024/
  3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.77/2024/
  4. számú végzése folytán a
  5. évi november hó
  6. napján jogerőre emelkedett. Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.