A határozat elvi tartalma: Tettesi helyett bűnsegédi elkövetői alakzat megállapítása költségvetési csalás bűntette vonatkozásában. Az üzletszerűségre utalás mellőzése a rendelkező részben a bűncselekmény megnevezéséből. Debreceni Ítélőtábla Bf.III.423/2025/
- A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
- december
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő ítéletet: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Török József és társai ellen indított büntetőügyben a Debreceni Törvényszék
- április
- napján meghozott 3.B.329/2024/
- számú ítéletét a fellebbezéssel érintett Terhelt1 III. rendű vádlott tekintetében megváltoztatja. Terhelt1 III. rendű vádlott a költségvetési csalás bűntettét is bűnsegédként valósította meg, a bűncselekmény megnevezéséből mellőzi az üzletszerű elkövetésre utalást. A szabadságvesztés büntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 3 (három) évre enyhíti. A foglalkozástól eltiltás büntetés hatókörét gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól eltiltásra változtatja. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Debreceni Törvényszék a
- április
- napján kihirdetett 3.B.329/2024/
- számú, előkészítő ülésen meghozott ítéletében bűnösnek mondta ki Terhelt1 III. rendű vádlottat üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.423/2025/9/V 2 pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
- §). Ezért halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 180 napi tétel, egynapi tételenként 2.000 forintban meghatározott, mindösszesen 360.000 forint pénzbüntetésre, valamint 2 évi a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagjaként, egyszemélyi vezetőjeként, gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelőbizottságának tagjaként, egyéni cég tagjaként, egyéni vállalkozóként vagy a civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjeként végzett foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette, végrehajtása esetére rendelkezett arról, hogy abból kétharmad rész kitöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra, továbbá a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. IV.r. terhelt IV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés a) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
- §). Ezért halmazati büntetésül 240 napi tétel, egynapi tétel összegeként 1.500 forintban meghatározott, mindösszesen 360.000 forint pénzbüntetésre és 2 évi a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagjaként, egyszemélyi vezetőjeként, gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelőbizottságának tagjaként, egyéni cég tagjaként, egyéni vállalkozóként vagy a civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjeként végzett foglalkozástól eltiltásra ítélte. Kötelezte Terhelt1 III. rendű vádlottat 197.312 forint, IV.r. terhelt IV. rendű vádlottat 24.664 forint bűnügyi költség megfizetésére az állam részére. [2] Az ítélet ellen a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül Terhelt1 III. rendű vádlott védője jelentett be fellebbezést enyhítés, a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének mérséklése érdekében. Terhelt1 III. rendű vádlott részéről önálló jogorvoslati nyilatkozat nem érkezett. [3] Az ügyészség a jogorvoslat bejelentésére fenntartott három munkanapon belül mindkét vádlott vonatkozásában tudomásul vette az ítéletet. [4] IV.r. terhelt IV. rendű vádlottól és védőjétől jogorvoslat bejelentésére nem került sor. [5] A fentiekre figyelemmel az ítélet ez utóbbi vádlottra nézve első fokon jogerőre emelkedett. [6] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.234/2025/
- számú átiratában a III. rendű vádlottat érintő védelmi fellebbezést alaptalannak tartotta, mivel álláspontja szerint az enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott, a mértékes indítványtól enyhébb büntetés további enyhítésére nincs indok. A vádlott terhére rótt bűncselekmények jogi minősítését illetően azonban indítványozta az ítélet akként megváltoztatását, hogy a költségvetési csalás bűntettét is bűnsegédként követte el, figyelemmel az ítéleti tényállásban rögzített elkövetési magatartásra. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.423/2025/9/V 3 [7] Terhelt1 III. vádlott védője fellebbezésének az ítélőtáblához előterjesztett írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az ilyen jellegű cselekmények relatív elszaporodottságának súlyosítóként értékelése nem indokolt, ugyanis nem állapíthatók meg erre vonatkozóan adatok. Nyomatékos enyhítő körülmény azonban védence előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozata és tárgyaláshoz való jogáról lemondása, családos állapota, rendezett személyi körülményei, bűnsegédi minősége, a terhére nem róható jelentős időmúlás, a büntetőeljárás elhúzódása. [8] Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést a Be.
- §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [9] Az elsőfokú ítéletet a Be. 590. §
(3)és
(9)bekezdéseiben írtaknak megfelelően a fellebbezéssel érintett III. rendű vádlottra vonatkozóan korlátozott körben bírálta felül, figyelemmel arra, hogy azt a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja szerint csak őt érintő szankciós fellebbezés támadta. [10] Korlátozott felülbírálat esetén is vizsgálni kell a Be. 607. §
(1)bekezdésben és a Be. 608. §
(1)bekezdésben meghatározott feltétlen, az elsőfokú ítélet mérlegelés nélküli hatályon kívül helyezését indokló eljárási szabályok megtartását, továbbá, hogy az elsőfokú bíróság követett-e el olyan, a Be. 609. §
(1)bekezdés szerinti, a másodfokú eljárásban nem orvosolható relatív eljárási szabálysértést, amely lényegesen befolyásolta az eljárás lefolytatását, a bűnösség megállapítását, a bűncselekmény minősítését vagy a büntetés kiszabását, intézkedés alkalmazását [Be. 590. §
(5)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpont, Be. 590. §
(5a)bekezdés]. A Be. 590. §
(7)bekezdése értelmében ugyancsak hivatalból vizsgálandók az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdések. [11] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében nem képezheti ugyanakkor a felülvizsgálat tárgyát az elsőfokú ítélet megalapozottsága, a Be. 591. §
(1)bekezdés szerint a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [12] A Be. 590. §
(5)bekezdés b),
- c)és
- d)pontjai alapján azonban ilyen esetben is vizsgálandó a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezés, ha a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, továbbá a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezés helyessége. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.423/2025/9/V 4 [13] Az elsőfokú ítélet fenti keretek között történő felülbírálata eredményeként az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék nem követett el olyan abszolút, vagy relatív eljárási szabálysértést, amely ítéletének hatályon kívül helyezését eredményezné. [14] Az előkészítő ülés a vonatkozó eljárási rendelkezéseknek megfelelően került megtartásra. Az elsőfokú bíróság jegyzőkönyvéből pontosan nyomon követhető, hogy a III. rendű vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadása is a Be. 504. §-ban írtak szerint történt. [15] A bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására figyelemmel - bár ezt az elsőfokú ítélet indokolása nem tartalmazza - az elsőfokú bíróság helyesen alapította a Be. 565. §
(1)bekezdése értelmében a III. rendű vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira. [16] A felülbírálat során irányadó tényállásból okszerű következtetést vont a III. rendű vádlott bűnösségére, felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének nem volt helye. [17] Lényegét tekintve cselekményének minősítése is megfelel az anyagi jognak. A költségvetési csalás bűntettét érintő jogi indokolás kiegészítendő az elkövetési értékkel összefüggésben a Btk. 459. §
(6)bekezdés c) pont szerinti értelmező rendelkezés megjelölésével, mely szerint a vagyoni hátrány ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős. Helyesen minősítette az elsőfokú bíróság a bűncselekményt az általa felhívott értelmező rendelkezésre is figyelemmel üzletszerűen elkövetettnek, azonban a bűncselekmény rendelkező részben történő megnevezéséből az ítélőtábla mellőzte a minősítő körülmény feltüntetését (61/2008. BK. vélemény 1. pont). Egyetértve továbbá a fellebbviteli főügyészség indítványával, megállapította azt is, hogy a III. rendű vádlott a költségvetést károsító bűncselekményt is a Btk. 14. §
(2)bekezdés szerinti bűnsegédként valósította meg. Mint ahogy azt ugyanis az elsőfokú ítélet
- oldal utolsó előtti és
- oldal első bekezdései a tényállásban rögzítik, a III. rendű vádlott cselekményével szándékosan segítséget nyújtott egyesített ügy terheltje vagyoni hátrányt okozó magatartásához. [18] A III. rendű vádlott terhére rótt bűncselekményekre vonatkozóan a Btk. Különös Része mind az elkövetés, mind az elbírálás időpontjára nézve azonos rendelkezéseket tartalmaz, azonban a vele szemben alkalmazott pénzbüntetés tekintetében jelenleg már szigorúbb szabályozás van hatályban. A cselekmény az utolsó áfa bevallás időpontjában, azaz
- április
- napján vált befejezetté. Ekkor a pénzbüntetés Btk.
- §
(3)bekezdésben írt egynapi tételének összege legalább egyezer, legfeljebb ötszázezer forint volt, azonban a
- szeptember
- napjától az elbírálás időpontjában is hatályos szabályozás szerint már legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenezer forint. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.423/2025/9/V 5 Ezért a Btk.
- §
(2)bekezdés szerinti időbeli hatályra vonatkozó rendelkezésre figyelemmel az elkövetéskor hatályos, enyhébb elbírálást eredményező anyagi jogi rendelkezés alkalmazandó. [19] A törvényszék által feltárt büntetéskiszabási körülmények akként igényelnek helyesbítést, hogy a bűnsegédi elkövetői minőség mindkét bűncselekmény tekintetében enyhítőként értékelendő, ugyanakkor mellőzendő annak enyhítőként figyelembevétele, hogy az elkövetés óta a III. rendű vádlott újabb elítélésére nem került sor. Helyesen utalt a törvényszék arra, hogy a III. rendű vádlott javára miért nem állapítható meg a büntetőeljárás elhúzódása, mellyel az ítélőtábla mindenben egyetért. Egyetértve ugyanakkor a védői hivatkozással, mellőzendő az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodottságára, mint súlyosító körülményre hivatkozás, ugyanis statisztikai adatok nem támasztják alá azt a megállapítást, hogy az ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló bűncselekmények száma az elkövetéskor a korábbi időszakhoz képest a köztudomás szerint lényeges emelkedést mutatott, vagy a számuk a törvényszék illetékességi területén lényegesen magasabb volt az átlagosnál (56/
- BK vélemény III/
- pontja). Súlyosító körülményként azonban nem maradhat el a közbizalom elleni bűncselekmény folytatólagos elkövetésének értékelése. [20] Az ítélőtábla osztotta a védő enyhítésre irányuló fellebbezésének indokait. A III. rendű vádlott terhére rótt bűncselekmények elkövetése óta a másodfokú elbírálásig bekövetkező, az elévülési időt is jóval meghaladó időmúlás és a vádlott büntetlen előélete, rendezett személyi körülményei mellett elegendőnek mutatkozik a büntetési célok eléréséhez a szabadságvesztés próbaidejének 3 évben meghatározása is. [21] Helyesen alkalmazott az elsőfokú bíróság a III. rendű vádlottal szemben pénzbüntetést is, melynek napi tétel számának, illetve egynapi tétele összegének mérséklésére nem kerülhetett sor. Helyesbíti ugyanakkor az ítélőtábla az elsőfokú ítélet
- oldal középső bekezdésében az egynapi tétel összegének megjelölését 1000 forintról 2000 forintra, mely a rendelkező részben és az indokolás későbbi bekezdésében írtaktól eltérően nyilvánvalóan elírás folytán került helytelenül feltüntetésre. [22] A III. rendű vádlott a bűncselekményeket a számlakibocsátó Kft. tagjaként, annak képviseletében eljárva, foglalkozása felhasználásával szándékosan követte el, ezért törvényesen szabott ki vele szemben az elsőfokú bíróság a Btk.
- §
(1)bekezdés b) pontra hivatkozva foglalkozástól eltiltás büntetést. Annak mértéke megfelel a Btk. 53. §
(2)bekezdésben írtaknak, igazodik a büntetéskiszabási körülményekhez is. Ugyanakkor a foglalkozástól eltiltás hatókörét túlzóan, indokolatlanul terjesztette ki a Btk. 54. § a)-
- e)pontjaiban felsorolt, a törvényi előírás szerint foglalkozásnak tekintendő valamennyi tevékenységre, mely rendelkezése a bírósági gyakorlattal sem áll összhangban. Debreceni Ítélőtábla 3.Bf.423/2025/9/V 6 Ezért az ítélőtábla a büntetés hatókörét a Btk. 54. §
- a)pontjában írtak szerint a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól eltiltásra változtatta. [23] Mindenben törvényes az elsőfokú bíróságnak a szabadságvesztés végrehajtási fokozatával, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségével, az előzetes mentesítéssel és a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezése, azok jogszabályi megjelölése is helyes. [24] Az ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett Terhelt1 III. rendű vádlottat érintően a rendelkező részben írtak szerint a Be. 606. §
(1)bekezdés alkalmazásával részben megváltoztatta, míg egyéb helytálló rendelkezéseit a Be. 605. §
(1)bekezdésre utalással helybenhagyta. [25] A másodfokú határozattal szemben a Be. 615. §
(1),
(2)bekezdésében írt rendelkezések értelmében - ellentétes döntés hiányában - nincs helye fellebbezésnek. Debrecen,
- december
- Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke, Dr. Deák Judit s.k. előadó bíró, Dr. Mocsáry Eszter s.k. bíró Záradék: A Debreceni Törvényszék 3.B.329/2024/
- számú ítélete Terhelt1 III. rendű vádlott vonatkozásában a Debreceni Ítélőtábla jelen határozatában foglalt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Debrecen,
- december
- Dr. Gömöri Olivér s.k. a tanács elnöke