A határozat elvi tartalma: Ha a panaszos az igényérvényesítési határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a KDB elutasítja, a közszolgálati döntőbizottság az eljárást köteles megszüntetni [KDB rendelet 3. §
(1)bekezdés e) pont, 21. §
(3)bekezdés c) pont]. Az igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén a közszolgálati panaszban foglaltak érdemben nem vizsgálhatók A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VII.45.107/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: Közép-Pesti Tankerületi Központ cím1 A felperes képviselője: Dr. Halászi Ügyvédi Iroda cím2 eljáró ügyvéd dr. Halásziné dr. Sós Gabriella ügyvéd) Az alperes: név1 cím3 Az alperes képviselője: Dr. Sziklai Ügyvédi Iroda cím4 eljáró ügyvéd: dr. Sziklai Tamás ügyvéd) A per tárgya: kormányzati szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Törvényszék 49.K.702.326/2023/
- A másodfokú bíróság határozata: Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.367/2024/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.367/2024/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kúria VII.Kfv.45.107/2025/6 2 A feljegyzett 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- augusztus 1-től létesített kormányzati szolgálati jogviszonyt az alperessel, hat hónap próbaidő kikötésével. A felperes a
- december
- napján kelt TK/198/HR/06417-2/
- számú okirattal a próbaidő alatt, az alperes kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. A megszüntető okiratot
- december
- napján elektronikusan megküldte az alperes ügyfélkapujára, illetve magán e-mail címére, valamint
- december 20-án papíralapon, személyesen is kézbesítette azt részére. [2] Az alperes
- január
- napján, postai úton közszolgálati panaszt terjesztett elő a Közszolgálati Döntőbizottságnál (a továbbiakban: KDB), amelyben kérte a kormányzati szolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetésére tekintettel a felperes 12 havi illetményének megfelelő összegű (1.920.000 forint) átalánykártérítés megfizetésére kötelezését. Arra hivatkozott, hogy a munkáltató joggal való visszaélést valósított meg, illetve megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntetése során. [3] A felperes a közszolgálati panasz elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy az alperes a panasz előterjesztésére a jogszabályban meghatározott harminc napos határidőt elmulasztotta. [4] A KDB JHAT-DB/25/23/
- számú határozatával az alperes kormányzati szolgálati jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként 1.920.000 forint átalánykártérítés megfizetésére kötelezte a felperest, a közszolgálati panaszt ezt meghaladóan elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az alperes a közszolgálati panaszt az annak előterjesztésére meghatározott harminc napos határidőben terjesztette elő a kormányzati igazgatásról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)
- §
(2)bekezdés a) pontjában, valamint a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §
(1)-
(3)bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. Álláspontja szerint a megszüntető okirat sérti a Kit. 71. §
(11)bekezdésében előirt kötelező alaki feltételeket, ezért az a Kit. 68. §
(4)bekezdésében, 74. §
(1)és
(3)bekezdéseiben foglaltakra tekintettel semmis. A semmisségre tekintettel nem vizsgálta az alperesnek a joggal való visszaélesre és az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére vonatkozó hivatkozásait. A kereset Kúria VII.Kfv.45.107/2025/6 3 [5] A felperes keresetében kérte elsődlegesen a KDB határozata megsemmisítését, másodlagosan a határozat megváltoztatását, a közszolgálati panaszt elutasítását, harmadlagosan az átalánykártérítés összegének 960.000 forintra mérséklését – egyebek mellett – a panasz elkésettségére hivatkozva. Az elsőfokú bíróság és a másodfokú bíróság ítéletei [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a KDB határozatát megsemmisítette és perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Megállapította, hogy az alperes a közszolgálati panaszt elkésetten terjesztette elő a Korm. rendelet 2. §
(1)-
(3)bekezdéseiben, valamint a Közszolgálati Döntőbizottságról szóló 69/
- (IV. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KDB rendelet)
- §-ában,
- §-ában, a Kit.
- §
(2)bekezdés a) pontjában,
(8)bekezdésében, 71. §
(11)bekezdésében, 72. §
(3)és
(3a)bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel. Megállapította, hogy a megszüntető okiratban a jogorvoslati jogra vonatkozó kioktatás a Kit. 72. §
(3a)bekezdésére, 71. §
(5),
(14)bekezdéseire, 63. §
(2)bekezdésére, 68. §
(6)bekezdésére, valamint a 9/
- (IV. 18.) AB határozatban, illetve a tanúk vallomásaiban foglaltakra figyelemmel ugyan nem volt teljeskörű, összességében azonban a jogszabályi előírásoknak megfelelő és elegendő volt, lehetővé tette az alperes számára jogorvoslati jogának gyakorlását. Mindezekre figyelemmel a KDB-nek az eljárását meg kellett volna szüntetnie a KDB rendelet
- §
(3)bekezdés c) pontja alapján. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogorvoslati határidő vizsgálata megelőzi a felperes intézkedése jogszerűségének vizsgálatát, ezért a másodlagos és harmadlagos kereseti kérelemben foglaltakat nem vizsgálta. [7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre vonatkozó részében megváltoztatta, a perköltséget felemelte, egyebekben – a közszolgálati panasz elkésettsége körében helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakkal összefüggésben megállapította, hogy az alperes nem adta alapos indokát annak, hogy a közszolgálati panasz előterjesztése miért nem tekinthető elkésettnek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jogorvoslati határidő megtartottsága nemcsak a KDB előtti panasz előterjesztésénél, hanem minden más eljárásban az ügy érdeme előtt vizsgálandó kérdés, az alperes ezzel ellentétes álláspontja az eljárásjogi rendelkezéseket kiüresítené, illetve ellentétes a következetes joggyakorlattal. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatállyal, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését a Kit. 74. §
(3)bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(3)bekezdése megsértésére hivatkozva. Kérte továbbá a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére kötelezését a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/
- (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
- §-a alapján. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok határozatai jogszabálysértők, mert nem vizsgálták az azonnali hatályú megszüntetés érvényességét, pedig annak vizsgálata Kúria VII.Kfv.45.107/2025/6 4 hivatalból, határidő nélkül kötelességük lett volna. A jogerős ítélet nem jelölte meg azt a jogszabályi rendelkezést, ami alapján az igényérvényesítési határidő vizsgálatának meg kell előznie a megszüntető okirat érvényességének vizsgálatát. Felülvizsgálati kérelmében megjelölte azokat a jogszabályhelyeket [a Kit. (
- §
(4)és
(11)bekezdéseit, 75. §
(4)-
(3)bekezdését], amelyekre figyelemmel álláspontja szerint az azonnali hatályú megszüntetés érvénytelensége, jogellenessége és annak jogkövetkezménye megállapítható, valamint a megszüntető okirat papír alapú közlésével kapcsolatban utalt a felperes álláspontjától eltérő kúriai gyakorlatra (Kf.40.460/2020/5.). Az alperes felülvizsgálati kérelmében, a befogadhatóság körében utalt arra, hogy a jogerős ítélet eltért a Kúria Kfv.III.37.418/2020/
- (BH
- 350., Kfv.35238/2023/
- (BH
- 46.), Kfv.37.075/2022/8., Kfv.37.982/2021/10., Kfv.37.418/2020/6., Kfv.37.955/2019/
- számú határozataiban foglaltaktól, mert a megszüntető okirat semmisségét hivatalból nem vizsgálta. [9] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását, lényegében a jogerős ítélet indokai helyességére hivatkozva. Kérte továbbá az alperes perköltség megfizetésére kötelezését az IM rendelet
- §-a alapján alkalmazandó
- §
(1)bekezdés a) pontja szerint. Részletesen kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt kúriai döntések és a perbeli ügy között az ügyazonosság milyen indokokra figyelemmel nem állapítható meg. Előadta, hogy a per tárgya a KDB határozatának felülvizsgálata, az alperes felülvizsgálati kérelmében azonban nem a KDB határozatának semmisségére, hanem a munkáltatói intézkedés érvénytelenségére, jogellenességére hivatkozik. Utalt továbbá a KDB határozatával szembeni perek sajátosságaira. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontja alapján befogadta, mivel az alperes alappal hivatkozott arra, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, ha a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos közigazgatási perben a bíróság a jogorvoslati határidő megtartottságát vagy a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni, nem megfelelő sorrendben vizsgálja, illetve hivatalból nem vizsgálja. [11] A Kúria az érdemi elbírálás eredményeként megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [12] A Kúria a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között – az alperes által megjelölt jogszabálysértések mentén – vizsgálta felül. [13] A Kp. 85. §
(3)bekezdése szerint a bíróság hivatalból veszi figyelembe
- a)a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni,
- b)a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását,
- c)a törvényben meghatározott egyéb tényt vagy körülményt. [14] A Kit. 74. §
(3)bekezdése szerint a semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az Kúria VII.Kfv.45.107/2025/6 5 érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a Közszolgálati Döntőbizottság és a bíróság hivatalból észleli. [15] Az alperes által hivatkozott fenti törvényi rendelkezések a közigazgatási cselekmény, illetve a munkáltató jognyilatkozata semmisségére vonatkozóan azokat az eljárásjogi, illetve anyagi jogi rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a közszolgálati jogvitát elbíráló szerveknek eljárásuk során, illetve a közigazgatási perben hivatalból figyelembe kell venniük. A semmisség hivatalbóli figyelembevételére azonban csak az igényérvényesítési határidőben (szabályszerűen) megindult eljárásban van törvényes lehetőség, ugyanis a KDB az eljárást megindító irat (a közszolgálati panasz) beérkezését követően elsődlegesen az eljárási akadály fennállását kell megvizsgálnia. Ilyen eljárási akadály lehet, ha a panaszos az igényérvényesítési határidőt elmulasztja. [16] Ha a panaszos az igényérvényesítési határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a KDB elutasítja, a közszolgálati döntőbizottság az eljárást köteles megszüntetni [KDB rendelet 3. §
(1)bekezdés e) pont, 21. §
(3)bekezdés c) pont]. A KDB az igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén a közszolgálati panaszban foglaltakat érdemben nem vizsgálhatja. Az alperes kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető okirat semmisége hivatalbóli vizsgálatára (figyelembevételére) a közszolgálati panasz érdemi elbírálhatóságának hiányában nincs törvényes lehetőség a KDB előtti eljárás során (illetve az ezt követő közigazgatási perben sem). Ezt támasztják alá az alperes által megjelölt kúriai döntések, amelyek annyiban irányadók a perbeli ügyben, hogy az eljárt bíróságok a szabályszerűen megindult közigazgatási peres eljárásban, az ügy érdemi elbírálása során vizsgálták hivatalból a semmisségi okok fennállását. Az ügy érdemi elbírálhatóságának hiánya esetén a semmiségi okok fennállását hivatalból a közigazgatási bíróság sem vizsgálhatja. [17] A másodfokú bíróság jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy az alperes az igényérvényesítési határidőt elmulasztotta, a közszolgálati panaszt elkésetten terjesztette elő, ezért – a fentiekben kifejtettekre figyelemmel – helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a közigazgatási perben a közszolgálati panaszt (a megszüntető okirat semmisségét) érdemben nem vizsgálhatja. Mindezek alapján az alperes felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Kit. 74. §
(3)bekezdésében, illetve a Kp. 85. §
(3)bekezdésében foglaltakat, tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a semmisség (a megszüntető okirat érvényességének) hivatalbóli vizsgálata megelőzi az igényérvényesítési határidő megtartottságának a vizsgálatát. [18] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróságnak a jogerős ítéletben foglalt a megszüntető okirat jogorvoslati záradékával, az igényérvényesítési határidő megtartottságával kapcsolatos ténymegállapításait, jogértelmezését, és következtetéseit nem kifogásolta, ezért a Kúria a felülvizsgálat korlátjaira tekintettel ebben a körben nem vizsgálódhatott. [19] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta [Kp. 121. §
(2)bekezdés]. A döntés elvi tartalma [20] Ha a panaszos az igényérvényesítési határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a KDB elutasítja, a közszolgálati döntőbizottság az eljárást köteles megszüntetni [KDB rendelet 3. §
(1)bekezdés e) pont, 21. §
(3)bekezdés c) pont]. Az Kúria VII.Kfv.45.107/2025/6 6 igényérvényesítési határidő elmulasztása esetén a közszolgálati panaszban foglaltak érdemben nem vizsgálhatók. Záró rész [21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte az alperes kötelezését a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére. A jogi képviselő munkadíját az IM rendelet 7. §-a folytán alkalmazandó 2. §
(1)bekezdés a) pontjára – az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíjra – hivatkozva számította fel, azzal, hogy a jogi képviselő az általános forgalmi adó megfizetésére köteles. A Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)-
(2)bekezdései értelmében, ha a pernyertes fél nem számít fel perköltséget, vagy az igényelt perköltség pontos összegét nem jelöli meg, a bíróság a perköltségről nem rendelkezhet. Az ügyvédi költség (az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások) a félnek a jogi képviselőjével kötött, becsatolt ügyvédi megbízási szerződésben kikötött összege alapján is felszámítható [IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pont]. Nem mellőzhető azonban a kikötött munkadíj pontos összegének a felszámítása ebben az esetben sem, ha az az ügyvédi megbízási szerződés kikötése alapján pontosan nem állapítható meg. A perbeli esetben a csatolt megbízási szerződés tartalmazza ugyan a jogi képviselő óradíja (22.000 forint/óra + Áfa) kikötését, a felperes azonban nem jelölte meg, hogy hány munkaórát fordított felülvizsgálati ellenkérelme elkészítésére. Erre figyelemmel a felperes által felszámított ügyvédi munkadíj pontos összege a csatolt ügyvédi megbízási szerződésnek a munkadíjra vonatkozó kikötése alapján pontosan nem állapítható meg, ezért a Kúria a perköltségről nem rendelkezhetett. [22] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(1)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a felülvizsgálati eljárási illetéket (50.000 forint), amely az alperes munkavállalói költségkedvezményére figyelemmel az állam terhén marad [a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdés]. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el [Kp. 115. §
(2)bekezdése által alkalmazni rendelt Kp. 107. §
(1)bekezdés]. [24] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Kp.
- § d) pont]. Budapest,
- január
- Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró Kúria VII.Kfv.45.107/2025/6 7 Dr. Cséffán József bíró helyett Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró