A határozat elvi tartalma: Ha a körzeti megbízott a beosztásához nem tartozóan rendszeresen végzett a körzeti megbízotti működési körzetén kívül járőri, járőrvezetői és egyéb feladatokat, azok ellátásáért megbízási díj jár. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 7.Kf.700.248/2024/
- A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet; képviseli: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: jogi képviselő2 kamarai jogtanácsos (cím3) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: az alperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Győri Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.K.700.115/2024/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes hivatásos állományú tagja az alperesnek körzeti megbízott beosztásban, beosztási helye a helység1i Rendőrkapitányság, körzeti megbízotti szolgálatteljesítési helye helység1 II. településrész. A felperes
- szeptember
- és
- augusztus
- közötti időszakban munkáltatói utasításra rendszeresen a körzeti megbízotti műkődési körzetén kívül járőri beosztási feladatot, járőrszolgálatot, közlekedésrendészeti akciókat, átkísérést, kísérőőri beosztás feladatait, határrendészeti Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.248/2024/5 [2] [3] [4] [5] 2 feladatokat is ellátott. Az ezek után járó megbízási díj iránti felperesi szolgálati panaszt az alperes elutasította. A felperes törvényes határidőn belül benyújtott keresetében kérte az alperest 1.043.568 forint megbízási díj, ennek
- április
- napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezni. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (Hszt.) 71.§ a), b) és c) pontjára, az
(5)bekezdésre, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015.(XII.9.) ORFK utasítás (KMB Szabályzat) 22. pontjára alapította. A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg arra hivatkozva, hogy több különböző beosztás feladatait látta el, amelyek a szolgálatteljesítési ideje jelentős részét tették ki. Az alperes a védiratában a követelés jogalapját vitatva, a kereset elutasítását kérte, másodlagosan kérte a megbízási díj mértékének az illetményalap 50%-ában való meghatározását. Arra hivatkozott, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdése szerinti megbízás esetei nem állnak fenn, a felperes a körzeti megbízotti működési körzetéből eseti jelleggel elvonható, az elvonások ideje alatt a feladatokat nem a körzeti megbízotti feladatai mellett, hanem ahelyett végezte. Hivatkozott továbbá arra, hogy a perbeli időszakban rendkívüli jogrend volt hatályban, ami lehetőséget teremtett a felperes elvonására, így megbízási díjra nem jogosult. A másodlagos kérelme kapcsán kifejtette, a felperes elvonásának többségét a Tevékenység-irányítási központtól származó küldések tették ki, melyek egyszeri feladatellátásra vonatkoztak, és a szolgálati idő elenyésző hányadát tették ki. A fő szempont a végzett feladattal való arányosság, ezért az illetményalap 75%-ában meghatározott megbízási díj eltúlzott. Utalt arra, hogy az elvonások során végzett feladatok összefüggnek a felperes körzeti megbízottai feladataival, azok végzésében olyan mértékű elmaradást nem eredményezett. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a keresettel egyezően kötelezte az alperest 1.043.568 forint és ennek 2021. április 6. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint 52.178 forint perköltség megfizetésére. Ítéletének indokolásában felhívta a Hszt. 71.§
(1)bekezdését, az
(5)bekezdést, a belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015.(VI.16.) BM rendelet 10.§
(2)bekezdését, továbbá a belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015.(VI.16.) BM rendelet 35.§
(3)bekezdését. Rámutatott, a kereset elbírálásakor abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontja szerinti többletfeladat-ellátás a felperes részéről megvalósult-e. A következtetése szerint a felperes a perbeli feladat-ellátása az eredeti beosztástól eltérő többletfeladat-ellátást jelentett, miután az alperes utasítása alapján rendszeresen a KMB Szabályzatban foglaltaktól eltérő feladatokat látott el a működési körzetén kívül. Az irányadó kúriai határozatok (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) alapján rögzítette, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest a megbízási díj akkor illeti meg, ha a kinevezés szerinti beosztásához nem kapcsolódó feladatkört többletfeladatként látta el. Jelentősége így annak a kérdésnek van, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e, amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az többletfeladatként értékelhető és külön ellentételezésre, megbízási díjra jogosít. Rámutatott arra, hogy a KMB Szabályzat kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia. Nem fogadta el az alperes különös jogrendre való hivatkozását, nem tartotta az alperesnek azt a hivatkozását sem alaposnak, hogy a járőri Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.248/2024/5 [6] [7] [8] [9] [10] 3 feladatok a körzeti megbízotthoz képest alacsonyabb beosztáshoz tartoznak és ezért nem jogosult a felperes a megbízási díjra, a Hszt. ugyanis nem csak a magasabb beosztásra írja elő a megbízási díj fizetés kötelezettségét. Az irányadó ítélkezési gyakorlatra utalással megállapította, hogy az ellátott feladatok a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó, többletfeladatoknak minősülnek, melyekért a felperes részére a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontja szerint megbízási díj jár. A megbízási díj havi összegét a kereseti kérelemnek megfelelően a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg, utalva arra, hogy a felperes körzeti megbízotti feladatai háttérbe szorultak mivel jelentős időre elvonták a működési körzetéből, különböző típusú többletfeladatokat kellett ellátni, ami nagyobb megterhelést jelentett, és szélesebb szaktudást igényelt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásának és a kereset elutasítását. Másodlagosan kérte a megbízási díjnak az illetményalap 50%-ában történő meghatározását, és a marasztalás összegének 695.700 forintra történő leszállítását. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontját, és az
(5)bekezdést, továbbá a 33/2015. (VI.16.) BM rendelet 10.§
(2)bekezdését és a 31/2015.(VI.16.) BM rendelet 35. §
(6)bekezdését jelölte meg. Kifejtette, a körzeti megbízotti munka sokrétű, más rendőri beosztáshoz tartozó feladatokkal átfedéseket mutat, ezért nehéz a munkakörhöz tartozó feladatokat esetlegesen más munkakörhöz is tartozó feladatoktól elhatárolni. A felperes a munkakörébe nem tartozónak vélt feladatokat nem többletfeladatként, hanem a munkaköri feladatai helyett hajtotta végre, vagyis a szolgálatteljesítés ideje alatt látta el a rá osztott feladatokat. Ez többletszolgálatot nem eredményezett, megbízási díjra nem jogosult. Utalt arra, a felperes nem magasabb, hanem többnyire alacsonyabb beosztáshoz kötődő feladatokat látott el, amelyhez a beosztásához tartozó feladatokhoz képest kisebb fokú felelősség hárul, emiatt megbízási díj nem illeti meg. A másodlagos fellebbezési kérelme kapcsán utalt arra, hogy a megbízási díj mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a 33/2015.(VI.16.) BM rendelet 10.§
(2)bekezdésére, illetve a 31/2015.(VI.16.) BM rendelet 35.§
(6)bekezdésére is. Többletteherről a felperes esetében nem beszélhetünk, így amennyiben megbízási díjra jogosult, úgy az legfeljebb az illetményalap 50%-ában állapítható meg, hisz még annyi teher sem hárult rá e feladatok ellátása során, mint a beosztáshoz tartozó feladatok ellátásakor, amellett, hogy a beosztásához tartozó feladatokat ezen idő alatt nem végezte. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Utalt arra, hogy az alperes a fellebbezésében nem fejtette ki, hogy miért tartja a felperes által ténylegesen ellátott, nem vitatott feladatokat a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozónak. Emellett a megbízási díj mértéke körében kérte figyelembe venni, hogy a ténylegesen komoly többletterhet jelentettek a járőri és egyéb feladatok ellátása, több különböző típusú feladatot kellett ellátni, szélesebb szaktudást igényelt, időben jelentős terjedelműek voltak. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 108.§
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül, az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló Hszt. 71.§
(1)bekezdést és az
(5)bekezdést is megjelölte jogszabálysértésként, így a másodfokú bíróság elsődlegesen e rendelkezések alkalmazását vizsgálta. A Hszt. 71.§
(1)bekezdése szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható
- a)az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával,
- b)a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, vagy
- c)a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.248/2024/5 [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] 4 többletfeladatként. A Hszt. 71.§
(5)bekezdése szerint a hivatásos állomány tagját, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosítja fel abban az esetben, ha a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi el. A Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjának értelmezése során a Kúria több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.III.45.090/2021/4.) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. A per elbírálása szempontjából azonban nem ennek a körülménynek van elsődlegesen jelentősége, mert a munkáltatónak az a joga, miszerint a hivatásos állomány tagját a beosztáshoz tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A jelen perben így valójában közömbös, hogy a megbízásra jogszerűen került-e sor. A Kúria iránymutató gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illeti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezése szerinti beosztásához tartozó feladatkört többletfeladatként látta el. Az alperes a fellebbezésében nem tette vitássá, hogy a felperesnek a körzeti megbízotti működési körzeten kívül végzett tevékenysége a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör volt, ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy e tevékenységeket a felperes a körzeti megbízotti beosztásához tartozó munkaköre helyett és nem mellette végezte. A Kúria következetes gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.) a szolgálati beosztáshoz tartozó feladatok alóli mentesítést nem lehet az egyes szolgálati napokra lebontva vizsgálni, az csak a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető, a felperest a peresített időszakban a körzeti megbízotti szolgálat ellátása aló az alperes nem mentesítette. Ebből pedig az következik, hogy mentesítés hiányában a felperes a körzeti megbízotti feladatok ellátása mellett végezte a többletfeladatokat, amiért megbízási díj jár. A Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságnak az alperes fellebbezésében írtakkal ellentétben a többletfeladattal járó magasabb felelősségi kör nem a feltétele, a Hszt. 71.§-a szerinti megbízási díjra való jogosultságot nem szünteti meg az a tény, ha a szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat alacsonyabb besorolásúnak minősíthető beosztáshoz tartozik. Az alperes fellebbezésében a megbízási díj mértékét is vitatta, álláspontja szerint az illetményalap 75%-ában megállapított megbízási díj eltúlzott. A megbízási díj azért jár, mert a hivatásos állomány tagja az eredeti munkaköri feladatoktól eltérő többletfeladatokat végez, amit a Hszt. 71.§
(5)bekezdésében a jogalkotó az illetményalap 50-200%-áig terjedő összeggel kompenzált. Az irányadó bírói gyakorlat szerint (Kúria Kfv.VII.37.780/2020/5., Kf.45.033/2022/6.) a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, hogy az eredeti munkakör mellett ellátott többletfeladatokra tekintettel a megbízási díjat milyen mértékben határozza meg. A mérlegelés szempontjait a 33/2015. (VI.16.) BM rendelet 10. §
(2)bekezdése és a 31/2015.(VI.16.) BM rendelet 35. §
(6)bekezdése szabályozza, mely szerint a díjazás mértékét a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan kell megállapítani és a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati besorolás alapján kell meghatározni. A mérlegelés akkor okszerű, ha valamennyi mérlegelési szempont a döntés meghozatalánál értékelésre kerül. Egyetlen mérlegelési szempont kiragadása - alacsonyabb beosztásban végzett többletfeladat-ellátás -a komplex Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.248/2024/5 [18] [19] [20] [21] 5 mérlegelést nem teszi okszerűtlenné, abból a többletfeladatok nagyságára, az okozott többletteher mértékére következtetés nem vonható le. A munka bonyolultsága, az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított időigénye, annak gyakorisága, az arra előírt többlettudás birtokában, valamennyi szempont összességében való mérlegelése szükséges, továbbá a rendvédelmi szerv tagja által elvégzett feladatok egyedi vizsgálata alapján kell arról dönteni, hogy a ténylegesen ellátott többletfeladatért milyen mértékű megbízási díj jár. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetével egyezően a fenti szempontokat figyelembe véve helyesen határozta meg a felperest megillető megbízási díjat az illetményalap 75%-ában. A megbízási díj mértékére vonatkozó törvényi és jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve, a másodfokú bíróság annak mérséklését nem találta indokoltnak. Az elsőfokú bíróság nem sértette meg mindezekre figyelemmel a fellebbezésben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét a felszámítással egyezően a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja, illetve az
(5)bekezdés alapján állapított meg. Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentességben részesül, így a fellebbezési illeték a Pp. 102.§
(1)bekezdése és a
(6)bekezdés értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- november
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró