← Magyarország

Kfv.37591/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadási indokainak el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem ítélettel szembeni érdemi érveitől. Az ügy száma: A tanács tagjai: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.I.37.591/2025/

  1. Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró Dr. Heinemann Csilla bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: ügyvéd1 ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: dr. Jáger Kristóf András r. alezredes, mb. igazgató A közigazgatási per tárgya: jogszerűsége vizsgálata idegenrendészeti ügyben hozott határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 10.K.701.317/2025/
  2. számú ítélete Rendelkező rész Kúria I.Kfv.37.591/2025/2 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzéssel szemben további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az iráni állampolgárságú felperes tanulmányok folytatása célú tartózkodási vízum birtokában terjesztette elő az elsőfokú idegenrendészeti hatóságnál
  3. október 16-án tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét, amelyben arra hivatkozott, hogy EGT állampolgárnak harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja. Előadása szerint ciprusi állampolgár élettársával (Név) egy háztartásban él, melynek ténye igazolásaként csatolta azt a közjegyzői okiratot, amely szerint a felperes és az élettársa az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szerepel. [2] A kétfokú idegenrendészeti hatósági eljárásban az alperes másodfokú idegenrendészeti hatóságként eljárva 106-Tk-5391/
  4. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú idegenrendészeti hatóság tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet elutasító határozatát. Az alperes határozata indokolása szerint ugyanis a felperes nem EGT állampolgár családtagja egyrészt, mert Magyarországon ismerkedett meg élettársával, az érkezési országában nem élt együtt vele, amelyből következően a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodásáról szóló
  5. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.)
  6. §

(1)bekezdés feltételeinek nem felel meg, másrészt nem felel meg az Európai Unió 2004/38/EK Irányelv (a továbbiakban: EU Irányelv) 2. cikk
(2)bekezdés b) alpontjában szereplő feltételnek, ugyanis Magyarország nem ismeri el a különneműek élettársi kapcsolatát a házassági kapcsolattal egyenértékűnek. [3] A felperes kereseti kérelmére eljárt elsőfokú közigazgatási bíróság, a Fővárosi Törvényszék 10.K.701.317/2025/8. számú ítéletével a felperes keresetét alaptalannak találta, ezért azt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával elutasította. [4] Az ítélet indokolása szerint a felperes kereseti kérelmében alaptalanul állította, hogy a közjegyzői okirat, mely az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzés tényét tartalmazza, egyúttal igazolja azt, hogy Magyarországon a különneműek közötti élettársi kapcsolat a házassággal egyenrangú lenne. [5] Az ítélet indokolása szerint a Kúria Kfv.37.168/2014/
  1. számú ítélete az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/28/EK Irányelv (továbbiakban: tartózkodási irányelv) regisztrált élettársi kapcsolat kategóriáját értelmezve megállapította, hogy a közjegyző előtt nyilvántartott élettársi kapcsolat nem azonos a házassági jogintézménnyel. Az ítélet kitért arra is, hogy az Szmtv.
  2. §
(1)bekezdéséből következően a felperes nem lehet „kísérő” családtag, ugyanis Magyarországon ismerkedtek meg élettársával. Az Szmtv. 1. §
(1)bekezdés b) pontja pedig szintén kizárja az élettársa idegenrendészeti szempontú családtaggá minősítését. A felülvizsgálati kérelem Kúria I.Kfv.37.591/2025/2 3 [6] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja és Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással kérte. [7] A felülvizsgálati kérelem szerint az elsőfokú bíróság – és az alperes is – téves jogértelmezéssel jutott hibás következtetésre, álláspontja szerint ugyanis bizonyította közjegyzői okirattal, hogy regisztrált élettársi kapcsolatban él. [8] Felülvizsgálati kérelmében – nem a befogadási ok megalapozása körében – hivatkozott arra, hogy az ítélet ellentétes a Kúria 27/2015. számú elvi határozatként közzétett döntésével, amely értelmezés szerint a tartózkodási irányelv 37. cikke miután megengedi a tagállami szabályozást, ebből következően az Szmtv. 2. §
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bj)alpontja szerinti, hatóság előtti regisztrált élettársi kapcsolattal azonos a közjegyző által nyilvántartott élettársi kapcsolat. [9] A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint a Kúria Kfv.37.607/2015/5., és Kfv.37.348/2018/7. számú határozatait figyelembe kellett volna venni – függetlenül attól, hogy az adott jogvitákban magyar állampolgárhoz kapcsolódó harmadik országbeli állampolgár élettársi kapcsolata értékelése volt a kérdés – ugyanis a kúriai határozatokban megjelenő jogértelmezési tartomány –, a perbelivel azonos módon a regisztrált élettársi kapcsolatra vonatkozik. Álláspontja szerint a hivatkozott döntésekből az az értelmezés következtethető, hogy a regisztrált élettársi kapcsolat megfeleltethető az Szmtv. 2. §
(2)bekezdés bj) alpontban szereplő élettársi kapcsolat fogalmának, ebből következően a felperes családtag. [10] Kitért arra is, hogy mindkét hivatkozott döntés azt állította, hogy az Szmtv.-ben megjelenő magyar szabályozás kedvezőbb a tartózkodási irányelvi szabályozáshoz képest, amit azonban az Irányelv
  1. cikke megenged. [11] A felülvizsgálati kérelem szerint az ítélet azért is jogsértő, mert az közvetlenül alkalmazta a tartózkodási irányelv élettársi kapcsolat megállapíthatóságának feltételét, holott az irányelv átültetése megtörtént, ezért azt követlenül nem lehetett volna alkalmazni a bíróságnak. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn az alábbiak miatt. [13] A Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani, és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pont szerinti ok esetében azonban meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [15] A Kúria előbocsátja, hogy a Kúria gyakorlata szerint – a Kp. normaszövegéből is következően – a felülvizsgálati kérelemtől elkülönül a felülvizsgálati kérelem befogadására Kúria I.Kfv.37.591/2025/2 4 vonatkozó kérelem. A felülvizsgálati kérelem jelen ügyben bár megjelölte a befogadás indokait, a befogadás indokai körében azonban semmilyen körülményt nem adott elő, holott a két érvrendszer a befogadásról való döntés során nem helyettesíthető egymással, az ügy érdemére vonatkozó előadások nem váltják ki a kötelezően előadandó befogadási indokokat, miként a befogadási indokok alapján sem bírálható el érdemben a felülvizsgálati kérelem (Kfv.I.35.192/2023/3. indokolás [34]). [16] Ugyanakkor a Kúria a hasznos válasz érdekében megjegyzi, hogy a felülvizsgálati kérelem mindként befogadási okra eredménytelenül hivatkozott. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír, és a Kúria iránymutatása szükséges vagy társadalmi jelentősége folytán a jogalanyok széles körét érinti. Ugyanakkor a Kúria gyakorlata ezen befogadási ok esetében is csak akkor tartja lehetségesnek a felülvizsgálati kérelem befogadását, amennyiben a Kúria az adott jogkérdésben még nem foglalt állást. (Kfv.III.37.596/2023/2., Kfv.VII.45.059/2023/2.) [17] A Kúria ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az idegenrendészeti jogszabályokban bekövetkezett változásokra is figyelemmel – a Kúria többször foglalkozott a nem azonos neműek közötti élettársi kapcsolat és az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő különböző neműek élettársi kapcsolata és az Szmtv. családtag fogalma kérdésével, ezek értelmezése terén a Kúria gyakorlata egységes. A közzétett kúriai határozatok közül indokolt kiemelni a Kfv.II.37.612/2020/8. számú idegenrendészeti ügyben hozott határozat elvi tételét, mely szerint a közjegyző által vezetett élettársi nyilatkozatok nyilvántartásában szereplő különnemű felek közötti élettársi kapcsolat esetén a magyar állampolgárral élő külföldi állampolgár az Szmtv. 2. §
(2)bekezdés b) pontban szereplő családtag fogalmának nem felel meg. Az egységes jogalkalmazást támasztja alá a Kúria 1/
  1. Közigazgatási Jogegységi Határozata is. [18] A Kúria megjegyzi azt is, hogy a felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott közzétett kúriai határozattól jogkérdésben való eltérésre is. [19] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt 27/
  2. számú elvi határozat – amely megfeleltethető a Kúria Kfv.II.37.894/2014/
  3. számú határozatának – a Kúria jogegységi tanácsa előtt megmérettetett és a Kúria 1/
  4. számú Közigazgatási Jogegységi Határozata kimondta, hogy a Kfv.II.37.894/2014/
  5. számú határozattól el lehet térni. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt Kfv.37.607/2015/5., Kfv.37.348/2018/
  6. számú határozatokhoz kapcsolódó tényállásban pedig magyar állampolgárhoz élettársként kapcsolódó harmadik országbeli állampolgár családtagi minősége volt az értelmezési kérdés, az ügyazonosság így nem állapítható meg, hiszen jelen ügyben a felperes nem magyar állampolgárságú, hanem EGT állampolgárral fennálló élettársi kapcsolatára hivatkozott. Továbbá megjegyzendő, hogy a jelen ügyben felmerült jogkérdésben az 1/
  7. számú Közigazgatási Jogegységi Határozat iránymutatása a döntő. [20] A fentiek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadására lehetőséget nem látott, ezért a Kp.
  8. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria I.Kfv.37.591/2025/2 5 [21] A felülvizsgálati kérelem befogadási indokainak el kell különülnie a felülvizsgálati kérelem ítélettel szembeni érdemi érveitől. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [23] A Kúriának eljárási illetékről rendelkezni nem kellett, miután az eljárás az eljárási illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes volt. [24] A végzéssel szemben a Kp. 116. §
  2. d)pontja kizárja a további felülvizsgálat lehetőségét. Budapest, 2025. szeptember 23. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró, Dr. Heinemann Csilla s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.