A határozat elvi tartalma: A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre hivatkozása esetén annak bizonyítása szükséges a felülvizsgálati kérelem befogadása érdekében. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.996/2021/
- Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: név1 cím1 Dr. Tibold Csaba ügyvéd cím2 A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság cím3 Dr. Pholinger-Gróf Eszter kamarai jogtanácsos A per tárgya: közlekedési bírság ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálattal támadott határozatának száma: Veszprémi Törvényszék
- június 29-én kelt 10.K.700.104/2021/8/II. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. Kúria VI.Kfv.37.996/2021/2-I 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- március 25-én 07 óra 28 perckor a Győri Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) járőrei közlekedésrendészeti ellenőrzés alá vonták az szám1 hatósági jelzésű személygépjárművet vezető felperest hely1, a út1 úton. Az intézkedést kiváltó esemény az volt, hogy a járőrök észlelése szerint felperes a út1 úton az utca1 utca felől a tér1 tér irányába haladva, a út2 út kereszteződésénél a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék tilos jelzése ellenére áthaladt, megsértve ezzel a közúti közlekedésről szóló 1/
- (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ)
- §
(4)bekezdés d) pontjában foglaltakat. [2] Az elsőfokú hatóság a 08010-130/789-10/2020.kkt. számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a felperessel szemben 50.000,- Ft közigazgatási bírságot szabott ki. Döntését a KRESZ 9. §
(4)bekezdés d) pont, a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)
- §
(1)bekezdés k) pont és
(4)bekezdés, valamint a 156/
- (VII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bírságrendelet)
- § rendelkezéseire alapította. [3] A felperes az elsőfokú határozattal szemben fellebbezést és panaszt terjesztett elő, állítva, hogy a döntés súlyosan jogszabálysértő. Többek között sérelmezte, hogy az elsőfokú határozat a rendőri jelentésekre hivatkozik, amelyek előtte nem ismertek, arra nézve észrevételezési lehetősége sem volt. Kifogásolta, hogy az intézkedés jogszerűségével, a jegyzőkönyv felvételének, valamint az eljárási jogairól és kötelességeiről való figyelmeztetésnek az elmaradásával kapcsolatos kételyeire nem kapott választ. [4] A fellebbezés nyomán megindult másodfokú eljárásban az alperes a 08000/461210/2020.ált. számú határozatával – a fellebbezésnek részben helyt adva – az elsőfokú határozatot megváltoztatta (a továbbiakban: alperesi határozat), mely megváltoztató rendelkezések kizárólag az elsőfokú határozatot terhelő formai hibák, pontatlanságok kiküszöbölését szolgálták, az ügy érdemét nem érintették. A kereseti kérelem [5] A felperes keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését, illetve hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint mind a helyszíni, mind az első- és másofokú eljárás súlyos eljárási- és anyagi jogszabálysértésekben szenved. Kúria VI.Kfv.37.996/2021/2-I 3 Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesi határozatot megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az alperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- § és 33–34 . § rendelkezéseibe ütközően elmulasztotta a másodfokú eljárás során keletkezett bizonyítékokat ismertetni a felperessel, ami a tisztességes eljáráshoz való jog súlyos sérelmét eredményezte. A felülvizsgálati kérelem [7] A jogerős ítélettel szemben a felperes jogszabálysértések megjelölése mellett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ad)alpontjára hivatkozással. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Kérte továbbá a másodfokú közigazgatási határozatnak az elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését. [8] A befogadás mellett szóló indokként előadta, hogy az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. és 346. §
(4)-
(5)bekezdésében foglaltakat megsértve nem tárta fel a tényállás ellentmondásait. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [11] A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei eszerint nem állnak fenn. [12] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés ad) pont vonatkozásában ugyanis nem adott célirányos indokolást. A Pp. hivatkozott
- §-a szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelését elvégezte, és azt az ítélet indokolásában részletezte is. A
- §
(4)-
(5)bekezdése az indokolásról szól, ami az ítéletben kétségkívül megtörtént. A kérelmező Kúria VI.Kfv.37.996/2021/2-I 4 alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés ebből tehát nem állapítható meg. [13] Rögzíthető ugyanakkor, hogy a felperes lényegében a közigazgatási szervek tényállás-megállapítását vitatja. Az ítélet ebben a tekintetben viszont az alperest új eljárásra kötelezi. Alapvető eljárási jog tehát e körben sem sérült. [14] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati eljárás – mint rendkívüli jogorvoslati eljárás – lefolytatásának feltételei nem állnak fenn, ezért a felperes felülvizsgálati kérelme befogadásának megtagadásáról döntött. A végzés elvi tartalma [15] A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre hivatkozása esetén annak bizonyítása szükséges a felülvizsgálati kérelem befogadása érdekében. Záró rész [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [17] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk.